Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-19 / 194. szám

1962. augusztus 19.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

OCilenc ér) a 900-hol

GYENIS JÁNOS ÉS LETENYEI GYÖRGY RIPORTSOROZATA |

És egy szekszárdi séta 20 év múlva

VL

állomás, át kellett telepíteni, mert lük az egyik úgynevezett pano- a város közepébe esne, ha ere- ráma mozi. Nem nagyon szeretik Es most engedjük szárnyára a deti helyén marad. Az autóbusz- az emberek, úgy látszik, igazuk fantáziát. Álmodozni jó és vég- megálló megmaradt, de bővítet- volt a húsz év előtti kritikusok- eredményben nem is felesleges, ték. Ma már csak a helyi for- nak.

Igaz, az álmok ne nélkülözzék a galmat bonyolítják le innen, a „. . .

realitást, de mi lenne, ha soha megyei forgalom miatt új álló- sem merT a fűtéí

nem mernénk, csak legfeljebb a másra volt szükség a városon ki- £• .

holnapig gondolni? Pedig lesz vül. Igaz, nagyobb távolságra ma viflannyal Jfűtik a laka_

holnapután 1». mär, « MJäk, nem ama- SIl

Bemutatjuk a húsz év múltáni nak autóbuszon az emberek, sem az üzemi étkeztetést

Szekszárdot. Legalább is ami- gyorsabb, kényelmesebb a heli- sikerült teljesen megoldani. A lyennek képzeljük. Nem alaptala. kopter. gyerekek iskolábaszállítását már

nul, nem realitás hijján, hiszen Ez a hatalmas épületkolosszus évekkel ezelőtt megoldottuk, is- amit ma látni, az sokasodni fog a színház. Eredetileg munkásott- kolabuszokkal jár minden gyerek, holnapra már, hát még holnap- hont kezdtek építeni húsz évvel _ , . , ,

utánra. Ha azt a fejlődési ütemet ezelőtt, aztán mindig bővült, A Csörge-tot kibővítettük es vesszük figyelembe, amelynek na- mindig bővült, mellé került a korszerű kirándulóhelyet csinal- ponta tanúi lehetünk — bár meg hétezer főt befogadó szabadtéri tunk a helyén, de néhány percnyi vagyunk győződve róla, hogy az színpad is, amelyet esős időben autóbusz-úttal bárki megközelit- ütem a jövőben jelentősen nőve- be lehet fedni. Egy gombnyomás heti Keselyűst is. Mióta szelesi- kedni fog —, nem félünk a húsz és a nézők felett összecsukódik tették a Siót, nagyon kedvelik a év múltáni jövő valóságának le- az átlátszó, műanyag tetőszerke- kirándulók, vitorlázni is lehet írni mai álmainkat. zet. Mert az esőt még nem tud- rajta. Egyébként estere meghivHol is kezdjük? Előbb sétare- iák irányítani. A kísérletek már ^k kedves ^"degeinket hajóki- pülést ajánlunk a város fölött, biztatóak, a viharokat sikerrel ™ndul^ra Keselyétől Sioagar- aztán majd nézzük meg közelebb- oszlatják szét, de ami csapadék d', ,ve|lg Jtel. J kivilaről is. Beleegyeznek? Igen? Ak- letakar esni, az leesik. Ha nincs gúott Szekszard menetikor irány öcsény. Ugyan Szék- eső, nem túl nagy baj, azért van- A Béla téren sajnos az idén is szárdról van szó, de egy mondat nak az öntöző berendezések; fel keüett szedni a kövezetét, erejéig útunk első állomásáról is. ott balra előre a szőlőkombi- Hagyománya ez már a városnak, Hovatovább Szekszárd külvárosá- n^t " mellette a borfeldolgozó, állítólag a kövezés már az első nak számít, majdhogynem össze- jobbra a mérőműszergyár. Nyolc- évfordulóját is azzal ünnepelte, épült vele, amennyit Szekszárd SZ0r0sára nőtt felavatása óta. hogy megjelentek a munkások és terjeszkedett Öcsény felé, fele- ' . felszedték az előtte való évben

annyit öcsény is északnyugatnak, Hogyan tetszik mondani, ön itt lerakott kockaköveket, most aztán már három kőhajítás született, tehát ne áltassuk azzal, . . . 0 . , ,.

sem választia el őket egymástól hogy ez Szekszárd? Mikor járt ^a*an 1S- Szekszárdi

Itt van a repülőtér ahol az szülővárosában? Ja, hogy éppen ®|tank azzel ,veget ért. Viszont- IBUSZ jóvoltából repülőgép vár húsz éve? Arról mi nem tehe- látásra husz év múlva, bennünket. tünk, hogy azóta nem látogatott

.... , .... / ... i haza a város attól még megnőMindjart a varos föle erünk. “ f • . - ■

Figyelmet kérünk, megkezdjük a *£* “öííímÜ Ä»? Izek

Orvosok a kórházért

Szép kezdeményezésnek lehetünk tanúi a szekszárdi kórházban. Közös összefogással, társadalmi munkában egy impozáns épületet építenek, amelyben többek között elhelyezést nyer egy önkiszolgáló üzlet és egy fodrászműhely. A munkálatokban a kórház minden dolgozója részt vesz.

bemutatást.

szárdon vagyunk, abban a városIdegenvezetőt sajnos nem tud- ban, amely az idén éppen kilenc- tunk szerezni, mert hivatásos ide- százhuszonegy éves. A kilencszá- genvezető még húsz év múltán évfordulót elfelejtették

sincs, így kénytelenek lesznek ve. megünnepelni, a kilenc és ne- lünk beérni; gyedszázadosnál majd pótoljuk.

Paha. a hegyoWah Nagyüz«ni három mozit majd csak ak. szóló végig Bataszektől a palán- megmutatni, ha leki hegyig. Hadd mondjuk el róla szálUunkJ. Az £ ezüst csík az

&

ÄÄi ä j-j-a, —

valóságos népünnepély Szekszár- alatta Keuett elvinnl- dón. A hegyen van ilyenkor a Ez itt a magas épületek ne- város apraja-nagyja. A szekszárdi gyede. Rákényszerültünk azutób- bor hírnevével sincs már baj, a bi években, hogy ne terüljön már Venusról nemrégiben visszatért jobban szét a város. A legmaga- űrhajósok tiszteletére rendezett sabb tizenkét emeletes. Áruház, fogadáson állítólag szekszárdi szálloda van benne, természete- bort is szolgáltak feL sen étterem, eszpresszó, bár és a

A kórház az utóbbi tíz évben Pál.í?5?a házi-mozija Most meg- t' KÄtn..u kerüljük a szekszárdi radio adólényegesen nem bővült, csökkent , t .. visszatérünk a re a betegek száma, mindenki egész- aztan Vlsszaterünk a reséges akar lenni. Azok a fekete Péterre.

pontok, amelyek ott mozognak Itt, ahol állunk a Garay tér. A a hatalmas földtáblákon, a tér- voltaképpeni Óváros. Itt csak két- melőszövetkezet traktorai. Tizen- emeletes a legmagasabb ház, még kettő megy egy vonalban. Egyet- a hatvanas években épültek. Ez Jen ember irányítja őket. Öt a mozi a legrégibb, talán műnem látni, az irányítás rádión emléknek tartogatják, de annál történik. Messze kint a vasút- modernebb a másik kettő. KözüPélda? Tulajdonképpen ban, hanem közügy, s fordít arra, hogy a kö- hat ünneprontásnak egy nem is az, csak egy elsősorban közügy. Mit tetszámot a kívánalmak- tanács sem. Mint tapaszolyan eset, amiről így jelent ebben az esetben nak megfelelő mértékre talataink bizonyítják, jól teszünk említést: ez a ez a sokszor elmondott emelhessék. Ez nyilván eligazodnak a feladatok művelődési ház már be- szó? Azt, hogy a köz- előbb-utóbb érezteti között, s ezért, ha a tölti azt a funkciót, amit ségi tanács, a tantestü- majd hatását. Közvetle- figyelmet ráirányítjuk rendeltetése szinte tör- let, a községben székelő nül nem tudják lemérni, erre a kérdésre, bizovényszerűen előír. Ott- üzemek vezetői és tag hont nyújt a tudatfor- jai egyformán megértet máló munka gerincének ték: akkor egészséges műveltségén, az ismeretterjesztésnek, és egyenes vonalú a fej- formálódásán lehetővé teszi, hogy fa- lődés, akkor megy egy

lai között kibontakozzék bizonyos értelemben job- cseik szaporodásán.

de bizonyosan meglát- nyára példaként szúmol- szilc majd az emberek hatunk be az eredmé- igényük nyékről is. Ám nézzük s nem közelebbről. Senki előtt utolsó sorban tudatkin- sem titok, hogy napés hónapról hónapra ma- ban a munka az évről gasabb színvonalra emel- évre erősödő közös gazjóinkban egyre jobban

Ila egyáltalán lehet előtérbe kerül az ide- valatniféle rangsorolást ológiai munka. Ez szinlcedjék az öntevékeny daságban, ha a falübé- felállítani, akkor még te továbbhaladásunk

művészeti tevékenység, liek számára lehetővé te könyvtárának látogatott- szik a művelődést, azt, gatás, amit a község ér- sága még a nyári időjelentősebb az a támo- alapjává lépett elő az utóbbi időben. Nos: n

szakban is vetekszik sok, jóval nagyobb község hasonló, vagy több kötetet számláló könyvtárának látogatottságával, kedves találkozóhelye színháznak és közönségnek, szakköreiben komoly nevelő, tanító munka folyik.

Hogy e cikk keretében mégis példaként említjük a községi művelőCÁ ladLcLl

p élda

művelődési ház vezetőségének vannak bizonyos tapasztalatai az ismeretterjesztésben. Adott tehát az alap ahhoz, hogy szélesebbre tárják az ablakot, messzebbre nézzenek, s alaposabban, körültekintőbben magyarázzák, elemezzék korunk, napjaik politikai, ideológiai kérdéseit. Ezt már a közeljövőben

A munka hőse

Józsi bácsi már megérte a nyolc X-et. Valamikor urasági cseléd volt. S ahogy fordult a sorsa, negyvenöt után összekuporga- tott magának egy kis házravalót. Még később a termelőszövetkezet is segítette. így most boldogan él élete párjával.

A minap találkoztam vele. Kertjében dolgozgatott. Furcsának találtam, hogy négykézlábra ereszkedve dolgozgat.

— Miért térdepeltették le, Józsi bácsi? Csak nem tett valami\ tossz fát a tűzre?

Az öreg rámnézett, s aztán mosolyogva válaszolt:

— Jobban megy így a munka, közelebb van a szemem a földhöz, s jobban látom, mit csinálok.

örzse néni, a felesége a következőket súgta:

— Nem tud lábon állva dolgozni, mert nem bírja a derekát.

— Hát miért nem pihen? Hiszen megvan mindene, amire csak Szüksége van — mondom majdnem haragosan:

Az öreg meghallja:

— Nem nekem találták ki a henyélést! Talán bele is halnék, jta nem dolgozhatnék — mondotta csendesen.

Gondolatban mellére tűztem a munkaérdemrendet.

, BABBA TIBQ&

hogy gyarapítsák tudá- telmiségi foglalkozású kidolgozásra kerülő ter- dési házat, annak oka sukat, ismerkedjenek a lakosai, elsősorban a veknél figyelembe kell nem más, mint az, hogy világgal, korunk társa- tantestület tagjai nyúj- venni, s a tervet követ- Faddon mindazt, amit dalmi, gazdasági, poli- tanak. Neveket sorolha- kezetesen végrehajtani, az előbb felsoroltunk, tikai és kulturális kér- tunk, s egyformán dí- hogy az otthon marn- jól csinálják, körülbelül déseivel. csérően kell megemlé- déktalanul betöltse szeolyan színvonalon, amit A megértés azonban keznünk Szabó Mária r®Pét: a község kultuvárunk, s joggal várunk csak egyik része ennek óvónőről, Pékár Erzsé- ra^s és ideológiai nea községek kulturális a komplexumnak. Eddig beiről, s több másról, vel5 központja legyen,

életének központjaitól, ugyanis már ott is el- akik a művelődési ház Úgy hisszük nem kíEgy szám, amit érdemes értek, ahol korántsem programjának egy-egy váriunk sokat ’ A faddi figyelembe venni: a emelkedik a tevékenység részét segítik megváló- művelődési ház vezelő- kozség mezogazdasagi színvonala a faddi ni- sítani. S azok, akik sége, a társadalmi bi- jellegű, bakosai a tér- vóig. A melléállás, a szellemi irányítói az if- zottság, a községben élő meloszovetkezetben dől- támogatás, a tárgyi és júsági klub, és a szép értelmiségiek az eddigi goznak, s mégis, a nagy eszmei feltételek biztosi- eredményekkel dicsekvő példával is bizonyítják- mezőgazdasáp munkák tása a nagyobbik há- felnőtt klub munkájú- alkalmasak e feladat el- ídejen is, júliusban több nyad. Érzésünk és ta- nak, hasonlóan elisme- végzésére. Nemcsak mint 5 ezer látogató pasztalataink szerint rést érdemelnek. Rész- azért, hogy még nafordult meg az otthon Faddon ebben sincs feladatokat teljesítenek, gyobb biztonsággal om- \ termeiben, klubjaiban hiány. Ami az anya- de ezekből a részekből legelhessük a faddi >és könyvtarában. giakat illeti: azt mondja áll össze az egész, s ki- példát”, hanem azért is

A titok, ami oka a az igazgató, ő még nem ki a maga posztján fon- mert eddigi tevékenvsé- fáddi példának, rop- tudott olyan kéréssel tos szerepet tölt be. gük tanúság arra - lel- pant egyszerű és mégis fordulni a községi ta- Közeledik a szezon- kés és lelkiismeretes sokoldalú. Kezdjük ta- nácshoz, hogy ne telje- közi szünet vége. Hama- munkásai a művelőd-’s- ' ián az elején, amit ha sítették volna. Erőtelje- rosan megélénkül a mű- nek a művelődési poli- egy rövid mondatban sen fejleszteni akarták velődési. házak kflrnyé- tiké akarnánk elmondani, így a könyvtárat. A községi ke, ismét elkezdődik a . . enajtasaöan

szólna: Faddon nemcsak tanács egyetértett a nagyobb tömegeket évin- nem kicsinyes érdeke- a művelődési ház igaz- tervvel, s testületileg tő, jelentős munka Fád- két, hanem a végső célt gotójának gondja, hogy támogatta. Évente több don is. S talán a sok nézik.

S

V

étet leßjffi« as otthon- mint M ezer forintot dicsérő szó mellett nem

Sz. I,