Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-18 / 166. szám
1962. július 18. föDfX MfSrfiT SEFCJ&TO 3 BATASZEKI TAPASZTALATOK Amit érdemes tőlük eltanulni Nemrég a bátaszéki Búzakalász Tsz pártszervezetének vezetősége beszámoltatta Kállai József főkönyvelőt a gazdasági és a pénzügyi terv állásáról, a féléves munkáról. Ezen belül részletesen tájékozódtak a különböző költségek, kiadások, bevételek alakulásáról. A pártvezetőség a számok emberétől kapott pontos adatok alapján értékelte a félesztendő munkáját és megállapította, mire kell nagyobb figyelmet fordítani, milyen területre irányítani a politikai munkát, hogy az esetleges kieséseket elkerüljék, a meg lévő eredményeket gazdagítsák. A tsz-ben ez alkalommal is érvényesült, gyakorlattá Vált, hogy az a jó politikai munka, amely a mázsák, a tonnák, a hektoliterek növekedését segíti. Pontosabban a politikai munkát az ilyen természetű törekvések teszik teljessé. A főkönyvelő nemcsak ismertette, elemeste is a tsz gazdasági és pénzügyi helyzetét. Gyakorlati példákkal bizonyította, milyen mértékben függ össze a tudatformálás a termelőszövetkezetben folyó gazdasági törekvésekkel. Különösen érdekes és figyelemre méltó a Búzakalász Tsz-ben a fogyóeszköz és az anyagfelhasználás alakulása. A Népújság nemrég közölte Virágh Istvánnak, a Megyei Párt- bizottság Mezőgazdasági Osztálya vezetőjének nyilatkozatát. Virágh elvtárs számos olyan lehetőségre hívta fel a szövetkezeti emberek figyelmét, amely a kiesések pótlását elősegíti. A Búzakalász Tsz kézzelfoghatóan példázza, hogy a tanácsokat érdemes megfogadni, s nem is kerül különösebb megerőltetésbe azokat alkalmazni. Sok kicsi sokra megy. Számok tükrében ezt az igazságot még hatványozottabban látjuk. A Búzakalász Tsz gazdái gyökérkefén, Szurkolók a bíróság előtt Szándékos emberölés kísérlete miatt két ügyben hozott ítéletet a közelmúltban a Tolna megyei Bíróság Sz. Nagy Károlyné tanácsa. Pál Imre bátai lakos egy este egy kislányt kísérgetett, miközben megtámadták. Erre ő a támadót hasbaszúrta. A bíróság Pál Imrét a sértett magatartásával kiváltott szándékos emberölés kísérlete miatt négyhónapi börtönbüntetésre ítélte. Kertész György Fadd-várszeg- pusztai lakos egy évi börtönbüntetést kapott szándékos emberölés kísérlete miatt. Ittas állapotban este hazafelé igyekezett feleségével, mivel a révészek már nem voltak a kompnál, az egyik jelenlévő személlyel összeszóla’- kozott, majd hasbaszúrta. A jó munka jutalma A dombóvári járás úttörői és kisdobosai szép eredményeket értek el a papír-, a vas-, és egyéb hulladékok gyűjtésében. Összegyűjtöttek 5058 kiló papírt, 89 963 kiló vasat, illetve fémet, és 3250 kiló rongyot. Az úttörők a társadalmi munkából is derekasan kivették részüket. Több mint 19 000 munkaórát végeztek, amelynek értéke 19 971 forintot tesz ki. A dombóvári járás úttörői a jól végzett munka örömével vakációznak. Kilenc úttörőcsapat 614 tagja nyári táborozáson vesz részt, öt úettörő- csapat 201 tagja pedig három- négynapos országjáró túrát tesz, amelynek keretében bejárják hazánk legfestőibb tájait. — Kétszáz utcai lámpával bővítik a közvilágítást az év végéig Dombóvárott. Erre a célra a községfejlesztésből 150 ezer -forintot fordítanak, vödrökön, villanyégőkön, kosarakon, istrángokon, kötőfékeken tízezreket takarítottak meg az első félévben. Az állattartás költségeire — anyag és fogyóeszköz — megfelelő mutatók és tapasztalatok alapján ez évben 108 ezer forintot terveztek. Eddig azonban mindössze 32 000 forintot használtak fel, s máris bizonyos, hogy év végéig 45—48 ezer forintot takarítanak meg ennél az egy tételnél. Ki hinné, hogy az imént felsoroltak okos felhasználása, a nagyobb felelősség, tízezer forintokra rúgó megtakarítást jelenthet. Ide kívánkozik az is, hogy sajnos ma még számos tsz-ben se ura, se gazdája a vedreknek, a kötőfékeknek, a kosaraknak, stb. A Búzakalász Tsz-ben viszont mindegyik tag ura is, gazdája is a rábízott anyagnak és eszköznek. S ez már a politikai munka fokmérője, olyan szívós és kitartó embernevelés eredménye, ami nem következik be ugyan egyik napról a másikra, de végül mégiscsak gyümölcsözik. Megfelelő és ésszerű az a módszer is, amit a fokozottabb felelősség kihangsúlyozása érdekében alkalmaznak. A Búzakalész Tsz-ben a különféle szerszámokat minden tag névre kapja. Kartont vezetnek arról, hogy kinek mit adtak át használatra és megőrzésre a közös vagyonból. Mindenki tudja tehát, hogy el kell számolnia még a villanyégővel is. így a személyi felelősség növekszik, s e felelősség növekedésének a közösség látja hasznát. Brenner Mihály fogatos kartonján például 2059 forint érték szerepel. Eny- nyit bíztak rá a különféle vagyontárgyakból, eszközökből és ezzel kell majd neki év végén elszámolnia. E módszer megköny'WSA/VWWNA/WVWW nyíti és segíti az emberek munkájának pontosabb elbírálását. A pártszervezet általános szólamok helyett konkrétan foglalkozhat a közös vagyon megbecsülésével, személy szerint rámutathat arra, ki hogyan óvja, vigyázza a rábízott értékeket. S ezt meg is teszi. Jelentős tétel a gépalkatrészekre, főjavításra, üzemanyagra betervezett összeg. A főkönyvelő beszámolójából kitűnt, hogv ekörül sincs baj, eddig még tartják m tervszerűséget Ezerkilencszázhatvankettőre 296 ezer forintot terveztek üzemanyagra. Eddig 145 900 forintot használtak fel, a betervezett normálholdak 60 százalékát viszont már elvégezték. A vezetőség a traktorosokat premizálja. Ezzel egyidejűleg ragaszkodik a normatívák betartásához. Rengeteg üzemanyag elpocsékolható, de rengeteg meg is takarítható, ha állandó és következetes az ellenőrzés, továbbá az elemzés, az, amit a pártszervezet a főkönyvelővel egyetértésben a félév elmúltával végzett. Lehetne még hosszasan részletezni a költségek alakulását, a számok tükrében. Ezt a bátaszéki Búzakalász Tsz kommunistái megtették, és így felvértezve hoznak megfelelő határozatokat a pénzügyi gazdálkodás további javítására. Már eddig is gyakorlat ebben a közös gazdaságban, hogy ahol csak lehet, használt anyagokat használnak, vagy újítanak fel, és valamennyi üzemágban érvényesítik az okos takarékoskodást. Érdemes tőlük tanulni, hiszen mint a példák is bizonyítják, sokszor jelentéktelen tételeknél is tízezer forintokat, néha százezreket lehet megtakarítani. sz. p. A pártonkíviili aktívaértekezletek tapasztalatai a paksi járásban Egy-két évvel ezelőtt a falusi pártszervezetek esetenként hívtak meg párton kívüli mezőgazda- sági szakembert, esetleg jól dolgozó termelőszövetkezeti tagot a párttaggyűlésre. Az így kialakult kapcsolat, amely a gyakorlatban jól bevált, mindkét részről sokszorosan kamatozott. A pártszervezetek jól hasznosították a pár- tonkívüliek javaslatait, a párton- kívüliek viszont közelebb kerültek a párthoz. Ma már a legtöbb falusi pártszervezet rendszeresen meghív pártonkívülieket a taggyűlésre. A Paksi Járási Pártbizottság a jó tapasztalatokon okulva, előbbre lépett. Az elmúlt évben a párt- szervezetek mellett létrehozták a pártonkívüli aktívahálózatot. Abból az elvből indultak ki, hogy egyrészt továbbfejlesztik azokat a jó kapcsolatokat, amelyek a mezőgazdaság átszervezésével kialakultak a kommunisták és a pártonkívüliek között. Másrészt már világosan látták, hogy az újonnan alakult tsz-ek- ben a néhány taggal működő pártszervezetek nehezen tudják megoldani a feladatukat. A gazdaságvezetést, a pártszervezet politikai munkáját, tömegbefolyásának szélesítését, csak úgy valósíthatja meg, ha a 407 tsz-párt- tag mellett pártonkívüli aktívar hálózat működik. A pártonkívüli aktívahálózatot egy évvel ezelőtt létrehozták ugyan, de működésükben volt egy kis formalitás. Ez abban mutatkozott meg, hogy az aktívákat csak ritkán hívták össze, kevés megbízatást kaptak és tájékoztatásukról sem gondoskodtak. A pártbizottság javaslatára az elmúlt hónapban 24 tsz-pártalap- szervezet megbeszélésre hívta össze a párton kívüli aktivistákat. Az értekezletek célja az volt; hogy ismertessék az aktivisták feladatait és megbeszéljék, milyen segítséget várnak tőlük. Az értekezletek jól sikerültek, amit igazol az is, hogy hatszázan vettek részt és a vitában 140-en mondták el véleményüket. Egy- egy aktivista többször is szót kért. A vita elsősorban a tsz-tag- ságot közvetlenül érintő gazdasági kérdések köré csoportosult.- Sok javaslat hangzott el a takarmány-betakarítás, a növények második kapálása, az aratás és a cséplés meggyorsítására. A párton kívüli aktivisták elmondták azt is a vita során; jó módszer a párt politikájában az, hogy a pártszervezet figyelembeveszi a pártonkívüliek javaslatát és ezeket a munka során hasznosítják. Néhány helyen véleményt nyilvánítottak a pártszervezet jó, vagy hiányos munkájáról. Név- szerint és konkrétan beszéltek egyes párttagok példamutatásáról, vagy helytelen magatartásáról. Volt olyan megnyilvánulás is, hogy a tsz-vezetésben, a gazdaság irányításában mutatkozó önkényeskedések, illetve lazaságok ellen a pártszervezet határozottabban lépjen fel. Csaknem minden értekezleten foglalkoztak a szövetkezeti demokráciával; a szövetkezeti tulajdon védelmével és a hibák elkövetőivel szembeni számonkéréssel. A pártonkívüliekkel történt megbeszélések igen hasznosnak bizonyultak. Az aktivisták olyan igénnyel léptek fel, hogy a jövőben a munkák menetétől függően rendszeresebben hívják össze a pártonkívüli aktivista csoportot, hogy tovább szélesedjék az a tömegbázis, amelyre a pártszervezetek bizton támaszkodhatnak. p, sí, Erről is beszélni kell: A biztosításról Uqv leapt... Beszélgetés Moszkva után Véget ért a moszkvai békevilágkongresszus, de üzenete eljutott a legkisebb helyekre, a tanyákra is. Eljutott, mert itt a sárpilisi szőlőhegy derekán Czeczei János bácsi is erről beszél, szőlőkötözés közben. Elég messze van ez a kis tanya a községtől, villany sincs, de Czeczei néni hetenként, amikor bemegy a faluba, néhány újságot is hoz. így tud aztán János bácsi is a világ sorsáról. — Érdekel engem minden — mondja János bácsi —, de különösen a béke dolga. Sokat tudnék én mondani a háború borzalmairól — teszi hozzá és rámutatva műlábára, folytatja — itt az „ajándék” az első világháborúból. Hosszú volna elmondani apróra, hol, merre járt, mennyit szenvedett, míg ezzel az „ajándékkal" hazakerült. Megjárta az orosz, a román, a szerb frontot, s amikor az olasz frontra került, akkor történt a tragikus eset. — Hárman indultunk járőrbe — kezdi mesélni —, s a portyázás közben kaptunk egy gránátot Mindhárman megsebesültünk. Én először nem éreztem semmit, csak azt furcsál- lottam, hogy a jobblábam hátrafelé áll. Azután már éreztem a fájdalmat, ha lehet, még fokozottabban. — Kivágatnám magamból azt az ízt, amelyik háborút kívánna — teszi hozzá meggyőződéssel. — Gyermekeim, unokáim ne jussanak ilyen sorsra. Én már csak megleszek valahogy, így bicegve, amíg élek, de nekik legalább ne kelljen félniök. És mintegy kontrasztként a sötét gondolatokra, itt terül az üde természet, gyümölcsöket érlelve. A csendet csak néha zavarja meg egy-egy madár csicsergése, vagy a messzi útról ide hallatszó autó kürtje. Szinte hihetetlennek tűnik e környezetben, hogy vannak, akik új világégésre spekulálnak. De itt az élő mementó Czeczei bácsi. Bicegése figyelmeztetés: nem elég áhítozni a békét, de harcolni is kell érte. S hogy mindennek jó alapja van, mutatta a moszkvai tanácskozás. Tükröződik ez az üzenet egyik figyelemre méltó megállapításában: „Lehetséges kiutat találni a ma minden országot fenyegető helyzetből.’’ — Úgy legyen, — bólint rá János bácsi, s nehézkesen lehajolva, magához öleli egy szőlőtőke hajtásait, hogy összekötözze. Sz. E. Őszintén bevallva szinte lenyűgöző számokat hallhatott az ember Budapesten az Állami Biztosító legutóbbi sajtótájékoztatóján. Fehér Sándor elvtárs, az Állami Biztosító vezérigazgatója sok érdekes adattal mutatta meg, miként fejlődött a biztosítás. Az első félév adatai például azt bizonyítják, hogy jelenleg 3,7 millió egyéni biztosítást kezelnek, 400 ezerrel többet, mint a múlt év végén. Növekedett a kifizetett kártérítések összege is. Az előző félévben 188 millió forintot fizettek ki a biztosítottaknak, 59 millió forinttal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Számos példa hangzott el a tájékoztatón az olyan közös gazdaságokról, amelyek meg akarván spórolni a biztosítási díjat, nem kötötték meg a szerződést. Amikor aztán a természeti csapás bekövetkezett, két öklükkel tö- rölgették a szemüket. A kárt azonban már nem tudták jóvátenni. A biztosító pedig az első félévben közel 100 millió forintot fizetett ki a biztosított károsult termelőszövetkezeteknek. A tájékoztatót megelőzően itthon is hallható volt olyan hang, hogy egyrészt nagy a biztosítás összege, másrészt meg felesleges kiadás. A sok és a kevés mindenesetre viszonylagos. Az azonban biztos, hogy a biztosítási összeg ma ösz- szehasonlíthatatlanul kevesebb, mint régen volt. Csak egy, a tájékoztatón elmondott példát erre: a vérségi Törekvő Tsz 2348 holdon gazdálkodik. Hasonló nagyságú nagybirtok biztosítási díja a felszabadulás előtti díjtételekkel számítva 371 ezer forintot tett volna ki. A felszabadulás után már mérsékelt díjszabásokkal 258 ezer forint lett volna a díj, míg ma a szövetkezet 161 ezer forintot fizet. A biztosítás szükségességére már csak megdöbbentő példát hallottunk. Az újkígyósiak is úgy gondolták, a „megtakarított'’ biztosítási díj legalább 1 forinttal növelheti az egy munkaegységre jutó jövedelmet, felesleges tehát, hogy a biztosítónak adják. És jött az elemi csapás. Több mint 3 és félmilliós kárt szenvedtek. S amint mondani szokták, egy tál lencséért odaadták a jövőjüket. Ugyanis igaz, hogy megspórolták az egységenkénti 1 forintot, de helyette 3 és félmilliót veszítettek el. Nem árt ezen elgondolkodni és beszélni róla. í (i-e) Mezőgazdasági könyvismertetés Dr. Pellérdy László: i-kokcidlésis letesen ismerteti az egyes baromfifajok, a tyúk, a pulyka, a gyöngytyúk, a galamb, a liba, a kacsa és a szárnyas vadfélék kok- cidiózisait, a fertőzés módját, a kórfejlődést, a klinikai tüneteket, a gyógyszeres védekezést. A könyv állatorvosoknak és baromfitenyésztő szakembereknek készült. A baromfitenyésztés nagyüzemi fejlődése nagymértékben növelte a baromfibetegségek, különösen a baromfi-kokcidiózis leküzdésének fontosságát. A kokci- diumok jelentős kárt okozhatnak, annál is inkább, mert a fertőzés megakadályozása úgyszólván lehetetlen. A betegség kitörése azonban meggátolható. A monográfiaszerű mű a kokcidiumok és az általuk okozott általános is^yyywvvvvyywvwvy * /ww^^^^MA^A^Mnérveknek tárgyalása után részMegjelent 120 oldalon, ára 11 forint.
