Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-14 / 163. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. július 14. RHruscsov - beszéd és a TASZSZ-nyilatkozat visszhangja Berlinben Berlin (MTI). Külföldi megfi­gyelők rendkívül nagy fontossá­got tulajdonítanak a TASZSZ ál­tal ismertetett nyilatkozatnak, amelyben a Szovjetunió hivata­los körei csütörtökön világosan és határozottan kifejtették a né­met békeszerződés megkötésével kapcsolatos álláspontjukat. Nyugat-Berlin uralkodó körei és lapjai, a „frontváros” és a nyugatnémet rádióállomások kü­lönösen érzékenyen reagáltak a nyilatkozat erélyes hangú kitéte­lére, amely szerint a Szovjet­unió nem fog beleegyezni abba, hogy a három nyugati hatalom megszálló csapatai továbbra is Nyugat-Berlinben állomásozza­nak, s hogy a NATO-nak Euró­pa szívében, a szocialista állam­közösségen belül, vagyis Nyugat- Berlinben továbbra is lehessen katonai támaszpontja. A „frontváros” legtekintélye­sebb lapja, a Tagesspiegel pénte­ken „Figyelmeztető jelzések” cí­mű vezércikkében fűz megjegyzé­seket a TASZSZ-nyilatkozathoz. A vezércikkből kitűnik a hideg­háború híveinek páni félelme az esetleges különbékeszerződéstől. A lap „éberségre” int és azt jó­solja, hogy „közeledik a konflik­tus időpontja”. Hruscsov legutóbbi beszéde né­mileg józanítólag hatott Nyugat- Berlin vezető politikusaira. Wil­ly Brandt kormányzó polgármes­ter, aki pénteken kezdte meg nyá ri szabadságát, elutazása előtt nemzetközi sajtóértekezleten visz- szavonulót fújt. Beismerte: a fe­szültség bizonyos fokú enyhülé­séhez vezetne, ha Nyugat-Berlin hivatalos körei közvetlen tárgya­lásba kezdenének „Kelet-Berlin hivatalos szerveivel”, vagyis az NDK hatóságaival. Eddig erre nem mutatott hajlandóságot. Brandt most már készséget mu­tat arra is, hogy az NDK „eset­leg” Nyugat-Berlinben állítson fel olyan irodákat, ahol a nyu­gat-berlini lakosok benyújthatják az NDK fővárosába való látoga­tásra vonatkozó kérésüket. Ilyen irodák felállítását az NDK ható­ságai már a múlt év végén java­solták, Brandt azonban minded­dig visszautasította ezt a kezde­ményezést. A Német Demokratikus Köz­társaság kormányköreiben nagy helyesléssel fogadták Hruscsov szovjet miniszterelnöknek azt az új javaslatát, hogy a három nyu­gati hatalom csapatai helyett nor­vég és dán, vagy belga és hol­land, valamint lengyel és cseh­szlovák csapatok állomásozzanak Nyugat-Berlinben, mégpedig az ENSZ zászlaja alatt. „Ez lehetővé tenné — jegyzi meg vezércikkében a Neues Deutschland —, hogy felszámol­ják a nemzetközi joggal ellenté­tes megszállási rendszert, amely a szocialista országok elleni NATO-támaszponttá változtatta Nyugat-Berlint.” Algériai vezetők az egység fontosságáról Algír (Reuter). Ben Khedda, az algériai ideiglenes kormány mi­niszterelnöke és Ben Bella mi­niszterelnök-helyettes csütörtö­kön két különálló tömeggyűlésen beszédet mondott. A két politikus az egység rendkívüli fontosságát hangsúlyozta. Ben Khedda Tizi Ouzouban, a Kabil hegység körzetének köz­pontjában beszélt több mint száz­ezer főnyi hallgatóság előtt. Nem tett említést a vezetők közötti nézeteltérésekről és nemzeti egy­ségre, fegyelemre szólított fel, hangoztatva, hogy az algériaiak­nak a nép jólétét szolgáló de­mokratikus államot kell felépíte­niük. Ben Bella Oranban tartott be­szédet. Ben Kheddához hasonló­an hangsúlyozta a nemzeti egy­ség jelentőségét. Kijelentette, el­lenzi a személyi kultuszt és a kol lektív vezetés híve. A kisebbség­nek azonban meg kell hajolnia a többség akarata előtt — tette hoz­zá. Hangoztatta, hogy Algéria jö­vőjét nem szabad kitenni a régi pártok meddő játékainak. Egy fegyelmezett pártra van szükség és az egység előtt majd meghát­rálnak az ellenforradalom erői — mondotta. Az algériai hivatalos körök vá­rakozással tekintenek a katonai körzetek parancsnokainak közel­gő találkozója elé, remélve, hogy ezen a tanácskozáson sikerül egy­séges arcvonalat kialakítani. Egyes jelentések szerint újabb nyugtalanságot észleltek az al­gériai—marokkói határon. Az ALN egységei állítólag megtámad ták az ott állomásozó marokkói katonákat. Telefonbeszélgetés Anglia és az Egyesült Államok közt a ,,Telstar“ segítségével London (AP). Az angol posta­vezérigazgatóság szóvivőbe kö­zölte, hogy péntekre virradó éj­szaka 10 perces telefonbeszélge­tés folyt Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között a Cape Canaveralban kedden fel- bocsátott „Telstar” mesterséges hold közvetítésével. A műbolygó a beszélgetés köz­vetítése idején huszonnegyedszer kerülte meg a Földet.. A szóvivő szerint a „Telstar” közvetítésével az Atlanti-óceán két partja közt első ízben létre­hozott telefonkapcsolat kiváló minőségű hangot eredményezett. Hírügynökségi jelentések sze­rint azt tervezik, hogy pénteken éjszaka lebonyolítják az első hi­vatalos, a nyilvánosságnak szánt telefonbeszélgetést az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország között a műbolygó segítségével. Július 23-ra — mint már jelentettük — televíziós mű­sorcserét készítenek elő az At­lanti-óceán két partja között. Az amerikai televízió műsorában — melyet a „Telstar” segítségével az Eurovízió tagállamai átvesz­nek —, esetleg szerepel majd Kennedy elnök is. Az Andoveri reléállomás szó­vivője csütörtökön este közölte, hogy „kisebb hibát észleltek a mesterséges hold működésében”. A szóvivő elmondotta, hogy a „Telstar” időnként nem engedel­meskedik távolabb fekvő földi megfigyelőállomások rádiójelzé- seinek, ezt a hibát azonban — szerinte — rövidesen kiküszöbö­lik. A szóvivő hangoztatta, hogy a mesterséges hold „továbbra is jól működik”. Ötévi fegyházra ítélték Eichmann bűntársát Bonn (MTI). A frankfurti tör­vényszék több hetes tárgyalás után pénteken hirdetett ítéletet Otto Hunsche perében. Mint is­meretes Hunsche SS-főroham- osztagvezetői rangban Eichmann egyik szoros munkatársa volt és vezető szerepet játszott 1944-ben a magyarországi, deportálások­ban. Bár az ügyész életfogy­tiglani fegyházbüntetést követelt, a bíróság csupán „gyilkossághoz való segélynyújtás” miatt találta bűnösnek Hunschet és öt évi fegyházra ítélte, Az ítélet kihirdetése után Wolf frankfurti főállamügyész kijelen­tette: „Egy olyan embert, mint Hunschét, aki vezető pozíciót töl­tött be Eichmann osztályán, nem bűnsegédként, hanem társtettes­ként kellene megbüntetni”. Á magyar parlamenti képviselők Leningrádban Leningrád (TASZSZ). A Rónai Sándor vezette magyar parla­menti küldöttség csütörtökön fel­kereste a névai gépgyárat, amely terményeinek tizenöt százalékát a testvéri szocialista országokba exportálja. A vállalat megtekin­tése után gyűlést rendeztek, ame­lyen a munkások, alkalmazottak és mérnökök egyhangúlag kije­lentették, hogy tagjai kívánnak lenni a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Rónai Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, átnyújtotta a vállalat dol­gozóinak a társaság vörös zász­laját. Az üzem dolgozói Lenin mellszobrával ajándékozták meg a magyar parlamenti képviselő­ket. . Délután a magyar parlamenti küldöttség megkoszorúzta Lenin­grád védőinek sírját. Ezután fel­keresték a „Lesznoje” szovhozt, majd kirándulást tettek Petrod- vorecbe, a leningrádiak kedvelt üdülőhelyére.­Ugyancsak csütörtökön Rónai Sándor találkozott a Szovjet— Magyar Baráti Társaság lenin- grádi tagozatának aktivistáival. Georgij Zholopov író, a tagozat elnöke elmondotta a vendégek­nek, hogy a leningrádi írók most dolgoznak a Zvezda és a Nyeva című folyóiratok Magyarország­gal foglalkozó számán. A leningrádi városi tanács vég­rehajtó bizottsága ebédet adott a magyar parlamenti képviselők tiszteletére. Az ebéd meleg han­gulatban zajlott le. Este a magyar vendégek Észt­ország fővárosába, Tallinba utaz­tak. Megtartotta első ülését a KGST végrehajtó bizottsága Moszkva (TASZSZ). 1962. jú­lius 10—12-én Moszkvában meg­tartotta első ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága. Az ülésen Otto Simunek elnö­költ. A végrehajtó bizottság a nem­zetközi szocialista munkameg­osztásnál?: a KGST-országok kom­munista és munkáspártjai tanács­kozásán jóváhagyott alanelveiből kiindulva elfogadta a KGST ál­landó gépipari bizottsága által kidolgozott alapelveket, amelyek a KGST-országok gépiparának nemzetközi szakosítására és ko­operációjára vonatkoznak. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a gazdasági, tudomá­nyos és műszaki együttműködés kérdését is a KGST-országok népgazdaságának egyes ágaiban, szervezési kérdésekről, elfogadott több határozatot, amelyeknek célja annak biztosítása, hogy a tanács szervei teljesíteni tudják a megnövekedett feladatokat. A nyugati hatalmak kormányai nem értik meg annak szüksé­gességét, hogy a német béke- szerződés aláírásával fel kell számolni a második világhábo­rú következményeit — hang­zik a TASZSZ nyilatkozata, amelyben ismerteti azokat a tárgyalásokat, amelyek a Szov­jetunió és a nyugati hatalmai? között folytak s az Egyesült Államok kormányával jelen­leg is folynak. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy 17 év múlt el a második világháború befejezése óta, s Európa szí­vében, Nyugat-Berlinben, még mindig ott tartózkodnak a há­rom nyugati hatalom csapatai. Nyugat-Berlint egy támadó tömb, a NATO katonai támasz­pontjává tették — a békeszere­tő államok, elsősorban a Né­met Demokratikus Köztársaság ellen. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaor­szág, amelyek egykor szövetsé­gesek voltak a hitleri Német­ország ellen folytatott háború­ban, merőben ellentétes célok­kal kapcsolták össze a német kérdésben folytatott politikáju­kat. A nyugati hatalmak, mi­után németországi politikájuk következtében ez az ország két részre szakadt, azon fáradoz­tak, hogy Németország nyugati részét militarista és revans- vágyó állammá tegyék, amely­nek politikája és fejlődési irányzata idegen a béke érde­keitől és a német nép igazi ér­dekeitől. A Szovjetunió szövet­ségese a német földön létrejött békeszerető, szocialista német államnak, a Német Demokra­tikus Köztársaságnak, amely­nek politikája és fejlődése tel­jes összhangban áll a béke ér­dekeivel és annak a német népnek nemzeti érdekeivel, amely nem egyszer vérével és súlyos szenvedésekkel fizetett a német imperializmus agresz- szióiért és kalandor politiká­jáért. A jelenlegi helyzetben, ami­kor nem számolták még fel a második világháború maradvá­nyait, Nyugat-Berlinben pedig kiépítették a NATO támasz­pontját, változatlanul hagyni ezt a helyzetet annyit jelente­ne, mint a tűzzel játszani, any- nyit jelentene, mint fenntarta­ni a katonai összetűzés veszé­lyes lehetőségét Európában a nagyhatalmak között, — hang­súlyozza a TASZSZ nyilatko­zata. A Szovjetunió a többi béke­szerető állammal együtt, ismé­telten javaslatot tett a nyugat­berlini kérdés rendezésére, azonban nem lehet komolyan venni azokat a hangzatos ki­jelentéseket, amelyeket a nyu­gati hatalmak tettek, amelye­ket tettek nem követtek. A szovjet javaslat, amely Nyugat- Berlin szabad, demilitarizált várossá nyilvánítására irányul, azt jelenti, hogy fed lehet szá­molni Európa központjában a nyugatiak katonai támaszpont­ját, de azt is jelenti, hogy a nyugat-berlini lakosság telje­sen szabadon, minden külső be­avatkozás nélkül dönthet bel- ügyeiben. A nyugat-berlini la­kosság szabadságát éppen a há­rom nyugati hatalom csapa­tainak kivonása biztosítja Ez — hangsúlyozza a TASZSZ nyilatkozata —, különösen vilá­gossá válik, ha figyelembe­vesszük, hogy a szovjet kor­mány javaslata milyen szigorú és ünnepélyes nemzetközi biz­tosítékokat helyez kilátásba az ENSZ égisze alatt Nyugat-Ber­lin demilitarizált, szabad város státuszának szavatolására. Azonban épp az európai bé­ke biztosítása érdekében a Szovjetunió nem járulhat hoz­zá, hogy Nyugat-Berlinben fenntartsák a NATO katonai támaszpontját, s nem lehet be­leegyezni abba, hogy Európa szívében, és a szocialista álla­mok közösségének területén fenntartsanak egy puskaporos hordót, amely bármely pilla­natban a levegőbe repülhet, s eltemetheti az európai békét. A jelek azt mutatják, hogy az Egyesült Államok ragaszko­dik a régi irreális álláspontjá­hoz, ebben az esetben pedig a Szovjetuniónak és a többi bé­keszerető országnak a nyugati hatalmak részvétele nélkül kell megoldani a német béke- szerződés aláírásának és ezen az alapon a nyugat-berlini helyzet rendezésének kérdését. A TASZSZ nyilatkozata em­lékeztet arra, hogy a szovjet kormány évek óta türelmesen arra törekszik, hogy a német kérdés békés rendezését, összes volt szövetségeseivel együtt, velük egyetértésben oldja meg. A német kérdést és Nyugat- Berlin helyzetét rendezni kell, s távolról sem igaz az, amit Nyugaton hangoztatnak, hogy az NDK-val kötendő békeszer­ződés • kiélezné a nemzetközi helyzetet. Éppen ellenkezőleg: a feszültség enyhítésének és az európai béke megerősítésének kulcsa a német békeszerződés megkötése. A Szovjetunió ma­radéktalanul teljesíti kötelessé­gét, mint olyan állam, amely döntő szerepet játszott a hit­leri Németország szétzúzásában. Újabb Dobrinyin-Rusk találkozó Washington (Reuter). Dobri- nyin szovjet nagykövet csütörtö­kön egy és háromnegyed órás megbeszélést folytatott Rusk ame­rikai külügyminiszterrel. A talál­kozó után a szovjet nagykövet kijelentette, hogy a megbeszélés a „szokásos” módon zajlott le: a nyugat-berlini és a német kér­désről, valamint más problémák­ról, a többi között a leszerelés kérdéséről tanácskoztak. A lao­szi kérdés is szóba került — mondotta a nagykövet. A két államférfinak ez volt a hetedik találkozása április eleje óta. Megkezdődtek az indonéz-holland bizalmas tárgyalások Washington (AP). Ismét meg­kezdődtek Indonézia és Hollan­dia .megbízottja között a titkos tárgyalások a nyugat-iriáni kér­dés békés megoldásáról. A tár­gyalásokat Washington környé­kén tartják, meg nem nevezett helyen. Indonéziát Malik moszk­vai nagykövet, Hollandiát pedig Van Roijen, Hollandia washing­toni nagykövete képviseli. Köz­vetítőül jelen van Bunker nyu­galmazott amerikai diplomata, akit ezzel a feladattal U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára bí­zott meg. Bunker tette azt a köz­vetítő jellegű indítványt, amely­nek alapján az előkészítő tárgya­lások most megkezdődtek: Hol­landia meghatározott időn belül szakaszonként, harmadik fél köz­vetítésével átadná Nyugat-Irián közigazgatását az indonéz ható­ságoknak. Indonézia megbízottja azt a feladatot kapta, hogy tisz­tázza a holland nagykövettel: a gyarmatosító ország elfogadta-e ennek a javaslatnak részleteit ifc

Next

/
Thumbnails
Contents