Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-12 / 161. szám
1962. július 12. ÍOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁÖ A leszerelés korunk parancsoló szükségessége Hruscsov beszédének visszhangja NEW YORK Az amerikai hírügynökségek a szó szoros értelmében a TASZSZ telex-gépek szalagjairól kezdték meg a leszerelési és béke-világ- kongresszus keddi ülésén elhangzott Hruscsov-beszéd közvetítését. A hírügynökségek nagy figyelmet szentelnek a beszéd ama részeinek, amelyekben a szovjet kormányfő a nukleáris háború reális veszélyeivel, az atomfegyverek és a szállításukra szolgáló eszközök megsemmisítésének szükségességével foglalkozik. A washingtoni kormányhoz közel álló körök hangsúlyozzák a szovjet kormányfő felszólalásának nyugodt hangját és rámutatnak, hogy nyitva áll az ajtó a Nyugat-Berlinről folyó tárgyalások előtt. BERLIN A Német Demokratikus Köztársaság közvéleménye Hruscsov beszédét olyan eseményként értékeli, amely rendkívüli jelentőségű az új háború veszélye ellen vívott harcban. SZÓFIA Bulgária dolgozói nagy érdeklődéssel fogadták Hruscsovnak a moszkvai leszerelési és békevilágkongresszuson elhangzott nyilatkozatát. A BTA-hírügynök- ség kommentárjában rámutat, Hruscsov nyugodt hangja eloszlatta azt a nyugtalanságot, amelyet az Egyesült Államok nukleáris provokációja keltett. PÁRIZS A polgári lapok bő kivonatban ismertetik a szovjet kormányfő felszólalását. Az a javaslat, hogy Nyugat-Berlinben az ENSZ parancsnoksága alatt álló norvég és dón, vagy belga és holland valamint lengyel és csehszlovák egységek váltsák fel a nagyhatalmak megszálló csapatait, feltűnést keltett. Hivatalos körökben azonban Washingtonhoz és Londonhoz hasonlóan siettek kijelenteni: a javaslat elfogadhatatlan, mert megvalósítása esetén „megbomlana a jelenlegi egyensúly” miután a szovjet katonai erők a nyugati nagyhatalmak távozása után is Nyugat-Berlin közelében maradnának. Pierre Courtade, a L’Humanité hasábjain rámutat: a nyugati nagyhatalmak vezetőinek éppen A magyar küldöttség tagjai a moszkvai világkongresszus bizottságaiban Moszkva (MTI). A moszkvai leszerelési és béke-világkongresz- szus négy bizottságának mindegyikében ott vannak: a magyar békeharcosok küldöttei. A leszerelés politikai és technikai problémáival foglalkozó 1. számú bizottságban Mihályfi Ernő főszerkesztő, Pál Lénárd Kos- suth-díjas, a Központi Fizikai Kutatóintézet helyettes igazgatója, dr. Sík Endre nyugalmazott külügyminiszter, Szilágyi Sándor, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Vészi László, a Csepel Motorkerékpár szocialista brigádvezetője foglal helyet. Ez a bizottság a Kreml kongresszusi palotájában ülésezik. A 2. számú bizottság a leszerelés gazdasági vonatkozásaival foglalkozik. Ennek munkájában Bállá István tsz-elnök, Bognár József akadémikus, Bóka László egyetemi tanár és Hajdú Gyula professzor vesz részt. A leszerelés és a nemzeti függetlenség összefüggéseit megvitató 3. számú bizottság tagjai között van Boldizsár Iván író, Harmati Sándor a Hazafias Népfront titkára, Makoldi Mihályné Kos- suth-díjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsának al- elnöke, Mesterházi Lajos Kos- suth-díjas író és Szabó Arpádné pedagógus. A legnépesebb magyar csoport a leszerelés erkölcsi, kulturális, egészségügyi és Jogi vonatkozásait tanulmányozó 4. számú bizottság munkájában vesz részt. Itt találjuk Benkő Gyula színművészt, dr. Beresztóczy Miklós címzetes prépostot, az országgyűlés alelnökét, B rezanoczy Pál egri apostoli kormányzót, Bulla Elma Kossuth-díjas színművésznőt, De- zséry Lászlót az Országos Béke- tanács főtitkárát, dr. Hamvas Endre Csanádi püspököt, a katolikus püspöki kar elnökét, Kisfa- ludi Stróbl Zsigmond Kossuth- díjas szobrászművészt, Nádasdy Kálmánt az Operaház Kossuth- díjas főigazgatóját, Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművészt, Petrovics Emil zeneszerzőt, dr. Radnót Magda szemészfőorvost, a Tudományos Akadémia levelező tagját, Sebestyén Nándornét a Hazafias Népfront osztályvezetőjét, Szakasits Árpádot az Országos Béketanács elnökét, a Bé- ke-világtanács tagját, Szamoslcözi István református püspököt, Tamási Áron Kossuth-díjas írót, Tóth Józsefet az Országos Béke- tanács tagját és dr. Zsebük Zoltán Kossuth-díjas egyetemi tanárt. A magyar küldöttség tagjai ugyancsak részt vesznek a szakmai, illetve érdeklődési csoportok munkájában. Elsietett válasz TASZSZ-jelenté» as amerikai külügyminisztérium nyilatkozatáról Washington (TASZSZ). Még- csak azt a fáradságot sem véve, hogy többé-kevésbé figyelmesen elolvassák Hruscsovnak a leszerelési és béke-világkongresszuson elhangzott beszédét, az Egyesült Államok külügyminisztériuma sietett a nyilatkozattal. Ezt a nyilatkozatot nem lehet másképpen értékelni, mint kísérletet annak a hatalmas benyomásnak a csökkentésére, amelyet a szovjet miniszterelnök nyugodt, találóan érvelő és meggyőző szavai keltettek világszerte. Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatának szerzői addig az állításig merészkednek, hogy az Egyesült Államok által végrehajtott kozmikus nukleáris robbantásért nem az Egyesült Államokat, hanem a Szovjetuniót terheli a felelősség. A külügyminisztérium kategorikusan elutasítja a Hruscsov által előterjesztett és az egész világon nagy érdeklődést ébresztő konstruktiv javaslatot, amely indítványozza, hogy a Nyugat-Berlinben állomásozó amerikai, angol és francia megszálló alakulatokat az ENSZ zászlaja alatt Nyugat-Berlin be küldendő norvég és dán, vagy belga és holland csapatokkal, valamint a varsói szerződéshez tartozó lengyel és csehszlovák alakulatokkal váltsák fel. Ez a szovjet javaslat — hangoztatja az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata —, „még csak elegendő alapul sem szolgálhat a Berlin kérdésével kapcsolatos tárgyalásokhoz”. Az amerikai külügyminisztériumnak a szovjet kormányfő beszédére adott ennyire elsietett és ennyire tagadó válaszát valószínűleg az a törekvés diktálta, hogy az Egyesült Államok egyszerre adja meg a hangot az egész burzsoá sajtó számára és arra buzdítsa a nyugati lapokat, hogy a moszkvai kongresszus és a szovjet leszerelési álláspont értékelésében tartózkodjanak az objektivitásnak még a látszatától is. úgy meg lett volna a lehetőségük, hogy kifejtsék véleményüket a moszkvai kongresszus küldöttei előtt, mint Hruscsovnak. Ha Kennedy elnök valóban olyan „igazságos álláspontot” képvisel, mint ahogyan azt hívei hangoztatják, vajon miért nem intézett üzenetet a kongresszushoz, amely bizonyára figyelemmel meghallgatta volna szavait. Hruscsovot meghallgatták és megtapsolták azok is, akik nem értenek mindenben egyet a szovjet külpolitikával, mert senki sem vonhatja kétségbe szavainak őszinteségét és azt a tényt, hogy a Szovjetunió fennállása óta az általános leszerelés szükségessér gét hangoztatta. Hruscsov beszédének lényegét most is azok a békés elvek képezték, amelyeket a szovjet diplomácia évek óta következetesen védelmez — hangoztatja cikkében Pierre Courtade. BONN A bonni kormánykörök közvetlenül Hruscsov nyilatkozatának elhangzása után siettek kijelenteni. hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya elutasítja a szovjet kormányfőnek azt a javaslatát, hogy a Nyugat- Berlinben állomásozó nyugati csapatokat a NATO és a varsói szerződés alakulataival váltsák fel. Hozzáfűzték, hogy „a szövetséges haderők berlini jelenléte nem lehet semmiféle vita tárgya” Elutasította a második világháború maradványainak felszámolását célzó Hruscsov-javasla- tot Willy Brandt, Nyugat-Berlin polgármestere is. Kijelentette, minden olyan indítvány, amely figyelmen kívül hagyja a szövetséges erőknek Nyugat-Berlinben való maradását, nélkülözi a realitást. Kennedyhez indítandó küldöttség terve a moszkvai békekongresszuson Moszkva (MTI): A moszkvai leszerelési és béke-világkongresz- szuson egyre több szó esik Kennedy elnök sértő a világ legnagyobb békefórumát semmibevevő magatartásáról. A világ minden részéből érkezett küldöttségek — így különösen az amerikai delegáció — a legkülönbözőbb politikai nézeteket valló tagjai megrökönyödéssel értesültek arról, hogy Kennedy nem hogy érdembeni válaszra nem méltatta Bemal professzor levelét, hanem még titkársága útján sem nyugtázta a levél vételét. A kongresszus keddi napján hangzott el először az a javaslat, hogy a kongresszus küldjön népes delegációt Washingtonba, és ez a küldöttség keresse fel az elnököt. A javaslat amerikai részről: Dale Pantiustól, a chicagói Roosevelt egyetem tanárától indult ki, aki egyébként több kérdésben bírálta a szocialista országok politikáját, de határozottan és egyértelműen elítélte az amerikai kísérleti robbantásokat. A szerdai bizottsági üléseken többen támogatták ezt a javaslatot. Várható, hogy a csütörtöki, illetve a szombati plenáris ülésen ismét szóba kerül a küldöttség terve. Az amerikaiak megkezdték kísérleteiket a kedden felbocsátott „Telstar” mesterséges holddal Washington (MTI). Cape Canaveralban kedden felbocsátották az első „Telstar” mintájú mesterséges holdat, amely televíziós adások és telefonbeszélgetések továbbítására szolgál. Az éjszakai órákban — amikor a „Telstar” hatodszor kerülte meg a földet — megkezdődtek a távközlési kísérletek. Az amerikai Maine államban, Andoverben épített óriás antenna segítségével megkezdték a televíziós műsor sugárzását, amelyet a „Telstar” visszaverve továbbított a Földre. A mesterséges holdról érkező televíziós műsort az amerikai televíziós állomások hálózatai „egyenes adásban” átvették. Ez a kísérlet mintegy 40 percen át tartott. A jelentések szerint az Egyesült Államok egész területén kiváló hangerővel és képminőséggel sikerült fogni a „Telstar”-ról érkező, „továbbított” műsort. Később az éjszaka folyamán telefonbeszélgetések és sürgönyök továbbítására is felhasználták a mesterséges holdat, ugyancsak jó eredménnyel. A kísérlet másik része — amelynek keretében amerikai televíziós műsort sugároztak a „Telstar” közbeiktatásával az Atlanti-óceánon keresztül Nyu- gat-Európába — csak részben volt sikeres. Az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa között összesen mintegy 19 percen át biztosított televíziós összeköttetést az új amerikai mesterséges hold. A kísérletek — különösen a transatlanti műsortovábbítás — az elkövetkező napokban folytatódnak. A világ közvéleménye továbbra is felháborodással ítéli el a magaslégkörben végrehajtott amerikai atomrobbantást MOSZKVA A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa nyilatkozatot adott ki, amelyben a szovjet dolgozók milliói nevében elítéli és az emberiség ellen elkövetett bűntettnek minősíti a magas légkörben végrehajtott amerikai atomrobbantást. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a becsületes embereknek most még fokozottabban kell har- colniok a tartós békéért, az egyetemes leszerelésért. KOPPENHÁGA Kedden este az Egyesült Államok koppenhágai nagykövetségének épülete előtt tüntetés volt, amelynek részvevői tiltakoztak a mngaslégköri atomrobbantás ellen. A tüntetők a koppenhágai amerikai nagykövetnek átnyújtottak egy beadványt, amely Kennedy elnökhöz volt címezve, tiltakozik a magaslégköri nukleáris robbantás végrehajtása miatt. LONDON Négy angol munkáspárti képviselő — M. Foot, E. Hughes, S. O. Davies és W. Baxter — kedden este határozati javaslatot terjesztett az alsóház elé. Eszerint „az alsóház mint barbár cselekményt, elítéli, hogy az amerikai kormány a tudósok véleménye ellenére folytatja a magaslégköri atomrobbantásokat. Az alsóház felhívja az angol kormányt, haladéktalanul használja fel befolyását az amerikai kormánynál a nukleáris fegyverkísérlet-sorozat azonnali beszüntetése érdekében.” Angol tudósok felháborodottan nyilatkoznak az amerikai magaslégköri atomrobbantásról. Grant Light leedsi egyetemi tanár, az angol békebizottság alclnöke kijelentette, hogy az amerikai lépés „csapás a békére”, a tudományra. NEW YORK Egyes amerikai lap tudósítók és szemleírók kommentárjain többé- kevésbé leplezett formában átcsillan az aggodalom, vajon nem ment-e túl messzire a washingtoni kormány, amikor semmibe vette a világ közvéleményét és végrehajtotta a magaslégköri atomfegyver-robbantást. A New York Herald Tribune moszkvai tudósítója megállapítja, hogy a kongresszus küldöttei a rob bantásra viharos tiltakozással válaszoltak és a késő éjszakáig hangzottak az Egyesült Államokat elítélő hangok. Egy régóta Moszkvában élő megfigyelő kijelentette, hogy az U—2 kémrepülőgép 1960-ban történt lelövése óta nem találkozott ilyen leplezetlen ellenszenvvel az Egyesült Államokkal szemben. UJ DELHI India ENSZ-képviselője kijelentette, India szükségesnek tartja, hogy az ENSZ közgyűlése megvitassa az atomfcgyverkísérle- teket megtiltó egyezmény kérdését. Tndia már június 25-én kérte, hogy a közevulés szeptember 18- án megnyíló ülésszakának napirendjére vegyék fel e szerződés kérdését. PEKING A Renmin Ribao megállapítja, hogy a rr'-'aslégköri atomrobbnn- tással a Kennedy-kormány kihívta maga ellen a világ béke- szerető népeit és odadobta a kesztyűt a Moszkvában folyó leszerelési és béke-világkongresszusnak. A világ népei csak úgy tudják megvédeni az egyetemes békét, ha határozott harccal megfékezik a háborús őrülteket. Á szocialista tábornak hatékony intézkedéseket kell tennie védelmi erejének növelésére. TOKIO A Japán lapok, köztük még a reakciós beállítottságáról ismert Sankei Simbun is vezércikkében súlyosan elítéli az amerikai atomlovagok eljárását. Hangsúlyozza, hogy a robbantásra nincs semmiféle igazolás, annak egyedüli célja a pusztítás. Az Egyesült Államok lépését csak nemzetközi gangszterizmus- nak lehet minősíteni. CANBERRA Ausztrália lakosságának túlnyomó többsége a magaslégköri atomrobbantás után még jobban tudatára ébredt, milyen nagy veszély fenyegeti az Egyesült Államok csendes-óceáni atomfegvver- kísérlet-sorozata következtében. Green professzor, az atomfizika ismert ausztráliai szakértője kijelentette, hogy a kísérletek radioaktiv csapadéka éveken át nagy veszélyt jelent majd. A tudománynak nem lesz semmi haszna az amerikai kísérletekből. A tas- mnniai egyetem fizikusai meg állapították, hogy erősen növekedett a rádióaktivitás a légkör felső rétegeiben. Változás történt a Föld mágneses mezejében is. Az ausztráliai lapok tele vannak olyan jelentésekkel, hogy az amerikai magaslégköri atomrobbantás következtében megszakadt Ausztrália telefon-, távíró- és rádiókapcsolata az Egyesült Államokkal, Kanadával és más országokkal, A robbanás zavart idézett elő az Ausztrália és más országok között fennálló nemzetközi repülőszolgálatbes.