Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-12 / 161. szám
> 4 WÖZm WIEGTET mPVJSAG 1962. július 12. IX VT an néhány olyan kérdés, T amit szükségesnek tartok felvetni, hogy ezzel is teljesebb képet kapjunk egy mai mezőgazdasági nagyüzem helyzetéről. Bosszantó a sok tervezési hiányosság. Nagykondán megnéztem két sertésfiaztató építkezését. A tervek szerint két kocához kellett építeni egy közös malackifutót. Amikor a gazdaság vezetői megvizsgálták a tervet, kifogásolták ezt a megoldást, állategészségügyi okokból. A terven nem lehetett változtatni. Most, hogy már elkészült a fiaztató, kiderült, hogy tényleg rossz ez a megoldás, gyerünk hát, tessék most átalakítani. Ugyanennél az építkezésnél valahogy kifelejtették a tervből a villany és a víz bevezetését. Nagykondán építenek két 300 férőhelyes kifutó nélküli hizlaldát. Az egész elgondolásba itt is hiba csúszott, mert körülményes az ólak tisztítása és komoly munkatöbbletet okoz. A forró-levegős szénaszárító átadásánál is annyi volt a hiba, hogy alig fért rá a műszaki átadási jegyzőkönyvre. Hetekig nem is lehetett üzemeltetni. A szakemberek szerint különösen az a bosszantó, hogy egészen alapvető követelményeket hagytak figyelmen kívül a tervezők. Sok hibát lehetne felsorolni a beruházások tervezésével' és' kivitelezésével kapcsolatban. Elégedjünk meg egyelőre ennyivel. Mindenesetre az újságírónak- is tanulság, hogy ezután kérlelhetetlenebből kell harcolni a beruházások helytelen tervezése és kivitelezése ellen. Ugyanis ezekben a hibákban az a szomorú, hogy a kijavításuk, a belőlük eredő károk, termelési kiesések súlyos pénzeket visznek el a népgazdaságtól és nagyon sok emberi bosszúságot okoznak. Akadnak akik kifogásolják, hogy ilyenkor a2- igazgató keményebb szavakat használ, s nem elég tapintatos, diplomatikus a hibák elkövetőivel szemben. Akinek szívügye a szocializmus építése és olyan szenvedélyesen szívügye, mint Vass István elvtársnak, az nem lehet ilyenkor tapintatos, amikor hanyagságot, nemtörődömséget, felületességet tapasztal. A gazdaságnak sokat jelentene Mászlony villamosítása. Nehéz a víznyerés, körülményes a 600 hízó állat takarmányozása villamos energia és villanyfény nélkül. Gondot okoz a Dalmandi Állami Gazdaságban is a kellő mennyiségű gépszínek hiánya, a gyakran jelentkező alkatrész-probléma. Kellene még 6—8 mélyfura- tú kút, mert az ásott kutak már nem felelnek meg a mai követelményeknek és nem tudják kielégíteni az egyre növekvő vízigényt. Megdöbbentő hallani, milyen kánokat tettek a múlt ősszel a gazdaságban az egerek. Hatalmas lucematáblákat kellett kiszántani, az egerek okozta károk miatt. Az elmúlt tíz évben már harmadszor pusztított ezen a vidéken az egérinvázió és nincs kielégítő nagyüzemi módszer az egerek irtására. Úgy gondolom, sürgető feladata vegyészeinknek megkeresni az egetek irtásának nagyüzemi módsze’rét, mert — bármilyen humorosan is hangzik — egyre több kárt tesznek az egerek mezőgazdasági nagyüzemeinkben. <••••• A ttekintettük, persze nagyon hézagosán és vázlatosan egy mai mezőgazdasági nagyüzem életét. Láttuk a fényeket, az árnyakat és a bontakozó jövő körvonalait. Még nagyon sok mindenről lehetett volna és kell is írni. Legtöbbet talán az emberekről kellene elmondani, hogyan alakulnak át, hogyan válnak szocialistává, a szocialista termelési viszonyok között. Állami gazdaságaink jelentik a paraszti jövőt. Nemcsak termelésük módjában, hanem a legmodernebb termelő- eszközöket mozgató, irányító emberek életmódjában, kultúrájában is. Állami gazdaságainkban ma már kezd kialakulni a modern mezőgazdasági munkások nagy tudású gárdája, amelynek életmódjában. világszemléletében is egyre több a szocialista vonás. Állami gazdaságainkban az eredmények mellett ma még vannak problémák, hiányosságok is. Ezeket persze felületes megismerés birtokában nem lehet mélyrehatóan elemezni. A három nap csak a felszínen mozgó jelenségek észlelésére elég. De a felszín is azt mutatja, hogy érdemes küzdeni a termelőszövetkezetek megszilárdításáért, mert az a holnap, amely a magyar mezőgazdaságra köszönt — és amelynek körvonalait az állami gazdaságokban ma jobban tudjuk észrevenni — megérdemel minden áldozatot. Gyenis János AUGUSZTUS 20-RÁ (Gy. J.) A nagykónyi Haladás és a bonyhádi Petőfi Tsz levelet küldött a Szerkesztőségbe. Levelükhöz felajánlást csatoltak: Pártunk VIII. kongresszusának tiszteletére az aratást augusztus első napjaiban, a cséplést pedig alkotmányunk ünnepére, augusztus 20-ra befejezik. Ismét újabb színfolttal gazdagodott az a versenymozgalom, amely kora tavasz óta a pártkongresszus tiszteletére folyik termelőszövetkezeteinkben. Ez az újabb színfolt az aratási és csép- lési versenyek megindulása, amelynek célja: minél kevesebb szemveszteséggel, minél gyorsabban az ország asztalára tenni az új kenyeret. A múlt évben is volt hasonló versenymozgalom a megyében. Majdnem minden termelőszövetkezetünk csatlakozott ahhoz a versenyhez, amely a cséplés augusztus 20-ra való befejezését tűzte ki céljául. A versenymozgalommal tavaly a járási szervek elég mostohán bántak. Kibontakozásához még csak nyújtottak segítséget, de folytatásához, majd értékeléséhez majdnem semmit. A verseny mégis nagy tömegeket mozgatott meg, sok-sok tsz-veze- tőt serkentett jobb, fegyelmezettebb, körültekintőbb munkára. S mi volt az eredmény? Az, hogy a megye másfél száz termelőszöA falusi népfront-munkáról tanácskoztak a járási népfront-titkárok Járási népfront-elnökök és titkárok bevonásával tanácskoztak a megyei népfrontiroda munkatársai július 10-én, kedden délután. Értékelték az elmúlt negyedévben végzett népfront-tevékenységet az egyes járásokban. Döntően a falusi bizottságok munkáját és az előttük áltó feladatokat vitatták meg. A békemunkáról és a külpolitikai tájékoztatásokról szóló beszámolók mellett az ülés összegezte a községi népfront-bizottságok termelőszövetkezetek megszilárdításáért végzett munkáját is. Megtárgyalták a soron következő feladatokat a nyári mezőgazdasági munkák segítésének lehetőségeit, a tömegszervezetekkel, elsősorban a tanácsokkal való együttműködés elmélyítésének lehetőségeit. A vita során számos értékes javaslat hangzott el, amelyek ismertetésére még visz- szatérünk. A tanácskozás eredményeit Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, országgyűlési képviselő foglalta össze. vetkezete közül csak 11 nem fejezte be a cséplést augusztus 20- ig. Nem akarjuk bizonygatni a ver senymozgalmak jelentőségét, lendítő erejét, ezt az eddigi tapasztalataink most már a termelő- szövetkezetekben is bizonyítják. A tavalyi példa is bizonyság erre. Éppen ezért érdemel nagy figyelmet a nagykónyiak és a bony hádiak kezdeményezése. Alulról jövő kezdeményezés mindkettő, a tsz-tagok új élet- és termelési viszonyainak szükségszerű velejárója, megérdemli, hogy segítsük kibontakozását, terjedését, követésére buzdítsunk más termelőszövetkezeteket. Annak természetesen nincs értelme, hogy komoly ok nélkül és kedvező feltételek hiányában mintegy kampányszerűen szervezzünk aratási és cséplési versenyeket és könnyelműen tegyünk meg nem alapozott vállalásokat. A nagykónyiak és a bonyhádiak sem ezt teszik. A bonyhádiak először párttaggyűlésen, majd szövetkezeti közgyűlésen beszélték meg a verseny minden részletét, a nagykónyiak hasonlóan, de még kiegészítve azzal, hogy a gépállomás ott dolgozó traktorosait is belevonták a megbeszélésbe. A nagykónyiak vállalásait a gépállomási brigádvezető is aláírta. A két kezdeményező példája tehát azt mutatja, hogy felelősséggel vállalnak, alaposan mérlegelik a feltételeket, a körülményeket és a vállalások kidolgozásába belevonják a tagokat. Ez garancia arra, hogy amit vállaltak, azt teljesíteni is fogják. Készülnek az új gabona fogadására a Szekszárdi Malomban Megkezdődött az aratás, gépek hadserege vágja, tisztítja, s takarítja be a földekről a kenyérnek valót. A földeken javában folyik a munka, de a malmokban sem tétlenkednek. A Szekszárdi Malomban július másodikán megkezdték a szokásos évi nagyjavítást. A korábbi években gyakran egy hónapot is igénybe vett az őrlőberendezések javítása, az idén alig több, mint két hét alatt végeznek a nagy munkával. A tervek szerint szombat-vasárnap lezárják a malmot, elvégzik a kötelező fertőtlenítést, fé- regírtást, ciánnal. A szellőztetés után, még néhány napot a takarítással foglalkoznak, a gépek próba járatásával és a jövő hét derekán megkezdik az őrlést. Az idén, a nagyjavítás után megkezdik az őrlést. A jövő évi nagyjavításra is gondolnak már: tervezik, hogy a malomban rekonstrukciót végeznek, felújítják, technikai változtatásokat hajtanak végre az őrlőberendezéseken. A nagyjavítás idején zavartalan a lisztkiadás, sőt dolgoznak a lisztcsomagolóban is. jól bevált a serlés-önetetők alkalmazása a szakos! Új Élet Tsz-ben Csökkent az önköltség, két hónappal rövidebb a hizlalási idő. Drágán hizlalták az elmúlt évek során a sertéseket a szakcsi Uj Élet Tsz-ben. Nem volt megfelelő súlygyarapodás, nagy volt a takarmányfelhasználós, sok ember kellett a gondozáshoz. A hizlalás költségeit önetetők felszerelésével lényegesen sikerült csökkenteni. Amióta önetetőkből etetnek, a keményítőérték értékesülési százaléka a régebbi 22,5-ről 25,1-re emelkedett. A napi súlygyarapodás 500 grammról 580 grammra növekedett. Egy gondozó az új takarmányozási Megyénkben most már mindenütt aratnak. A kombájnok, ara- tógépek, kézi kaszások után megindulnak az ekék, a vetőgépek és hamarosan megkezdődik a cséplés. Jó munkaszervezéssel, a tsz- tagok lelkes hozzáállásával idén sem lehetetlen célul kitűzni, hogy augusztus 20-ra befejezzük a cséplést. Adjunk meg minden segítséget ehhez azzal is, hogy felkaroljuk a termelőszövetkezetek versenymozgalmát. cÁz ejUaoátór barátmqjOLabk A domboldalt hernyótalpak szakban dolgozunk, összesen talpat csak ilyen gépre raknászéles, mély nyoma szabdalja keresztül-kasul, súlyos gépmonstrumok dübörögnek a vá- Egy nap alatt — három maros felett. Egy motor felbőg, szakban lánctalp csikorog, tompa zuha- bikos munkáját végezzük el. — Szabadidőnkben mit csiharmincan. Én magam segéd- nak, meg arra az Sz—100-asra, munkás vagyok itt, a gépnél. nástól remeg meg a föld, majd néhány pillanat múlva göröngyök hullanak alá. Durva vas tép mély sebet ott, ahol eddig egy-két pohár sört, este, amiamelyik ott lent a földet egyengeti. Mi csak építeni szeretünk, legalább száz ku- Csatornát, gátat, erőművet, vagy kórházat... És fiatalok vagyunk. Itt vagyunk harmincán, nálunk? Elmegyünk le a város- legtöbben harmincon alul. Ott ba, a Sörkertben megiszunk az a dömperes gyerek húszcsak kapa járt. kor az agregátor működik, ráéves... Én már letöltöttem a katonaidőmet. De felőlem akár Barnára sült fiatalember fi- diót hallgatunk. Zenét, a világ holnap megegyezhetnének a gyeli, hogyan jönnek-mennek a eseményeit, a Szabó-családot, súlyos gépek, hogyan tépik fel — Bár Szászhalombattán jobb a talajt, öltözéke fekete trikó, volt... Ott televízió is volt. Ott kék munkanadrág, bakancs, sötétkék svájci-sapka. nagyhatalmak a leszerelésben. Az lenne jó, ha a mi gyerekeink nem tanulnák meg, mit jelent a háború, a katona, a van ám igazán szép munka. Éppen Egymillió köbméter földet kell harckocsi. — Nekünk nem jól jött az előtte van a legnagyobb vas- megmozgatni. Itt ér véget a kolosszus, amely dühödten mar- Béke és barátság olajvezeték, ja, tépi maga körül a földet, amelyen a Szovjetunióból jut hogy játszi könnyedséggel emel- ide az olaj. je a magasba. A fiatalember odaképzeli magát a gépre, a A beszélgetés többször is megszakad, mert vagy olajozni hasonló öltözékű másik helyé- kell valahol a gépet, vagy re, aki hat feketegombos fo- üzemanyagot hozni, vagy ép- gantyúval irányítja a hatalmas pen egyik elszakadt sodronygépet, az exkavátort. Egy moz- kötél helyett másikat felszedulat, és lefelé zúdul a súlyos relni. puttony, belemar a földbe egy Csuda kemény talaj ez. eső, a múlt héten keveset tudtunk miatta dolgozni. No, de majd ráhajt a jónép, ha jó lesz az idő. — Merre van itt a Remete? — Ott, a hegy túlsó oldalán, arra... — Valahol ott is dolgozik egy gépünk. Onnan odahordják a földet, oda a nagy bér- ház mellé, feltölteni a rétet. újabb mozdulatra, egy barma- Nagyon próbára teszi a gépe- Azt mondják, egy újabb bérmódszer eredményeként 300—400 sertést is el tud látni. A jó eredmények elérését a sertéstáp etetése is elősegítette, és az, hogy az önetetőkből szárazon etetett takarmány melletti a sertések tetszés szerint ihatnak J| friss, tiszta vizet. Az önetetők alkalmazása és a sertéstáp etetése által két hónappal rövidítették meg a szakcsiak a hizlalási időt. Most már 8 hódikra a magasba lendül, hogy a következő után az alant álló dömperre zúdítsa föld-terhét. A hat fogantyún „játszik” a kéz nyolc órán keresztül. két. Elsejével búcsút mondok a brigádnak... — Megúnta tán ezt a munkát? ház épül ott... Szaggatja, tépi a kórház feletti hegyoldalt a FÖLDGÉP Dehogy. Iskolára megyek. EK—7. számú exkavátora, A domboldalon dübörgő, jö- Hathónapos kezelői tanfolyam- amelynek egyik oldalára oda- vö-menö gépek a leendő szék- ra. A tanfolyam után egy ideig festették az élüzem-csillagot. szárdi háromszáz ágyas tbc- beosztanak kisegítőként, aztán Aszódi János segédmunkás a kórház építéséhez készítik elő a terepet. — Húszezer köbméter földet kell megmozgatnunk — mondja az exkavátor munkáját fián is önállóan dolgozom a „lánctalpassal”. — És ha a lánctalpas harckocsi lenne? gépet figyeli, de gondolatai már a jövőbe kalandoznak. Előbbre egy hónappal, egy évvel, tízévvel és odaképzeli magát egy Azt nem szeretném. Az ilyen monstrumra, amelyen gyelő fiatalember, Aszódi Já- exkavátor mégis csak barátsá- újabb erőművek, kórházak épí nos. — A hónap végére elvégezzük a munkát, aztán tovább nap alatt 100—110 kilós hízókat^ vonul a brigád. Három műgo sabb gép. Ami kinyúlik belőle, nem rombol, hanem épít. Az lenne a legjobb, ha hernyótéséhez készít alapot, épít gátat, csatornát. B. I. állítanak elő,
