Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-11 / 160. szám
-'ü&BZiixA VmAtí PROLETÁRJAI. EtíTESÜLJETEK! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁS PA R T TOLNA MtGYEI B.l Z.O.l T.S Á G A É S A. M F G Y11 TANÁCS LAPJA XII. évfolyam A teljes leszerelés négy év alatt lehetséges Hruscsov beszéde a leszerelési és béke-világkongresszus július 10-i ülésén Kedden délelőtt folytatta tanácskozását Moszkvában a béke- világkongresszus. A délelőtti vitában felszólalt a többi között Alvaro Linz volt nagykövet, Stanislaw Kulczynski egyetemi tanár, Juan Marinello egyetemi rektor, dr. Werner Hartke egyetemi tanár, Devane, a laoszi felszabadító erők ezredese, Pablo Neruda, nemzetközi Lenin-béke- díjas költő, Nguyen van Hye, a dél-vietnami nemzeti felszabadí- tási front főtitkára és Hamvas Endre, a magyarországi békehar- cosok küldötte. A délutáni ülésen N. Sz. HrusI. Á leszerelés A szovjet kormány köszönettel fogadta el a meghívást és kötelességének tartja, hogy tájékoztassa a kongresszust a leszerelés kérdésével kapcsolatos nézeteiről — mondotta a szovjet államfő, majd így folytatta: — Szembe kell nézni az igazsággal. Fennáll egy új világháború veszélye. Az emberiség bele- sodródttet ebbe a háborúba, ha nem történnek határozott intézkedések. Meg kell látni, hogy szakadatlanul tökéletesítik a termonukleáris fegyvert. Egyre több országban helyeznek él atomfegyvereket, egyre nagyobb számú katonai alakulatot szerelnek fel ilyen fegyverekkel. Ezzel együtt fokozódik az a veszély, hogy kalandor csoportok kirobbantják az új világháborút. A háborús készülődések még soha sem öltöttek olyan óriási méreteket, mint napjainkban. A hadiipari monopóliumoknak — a „halál kereskedőinek” és a mindentői elrugaszkodott katonai klikknek — a szövetsége, mint Eisenhower volt amerikai elnök nevezte; ez a „hadiipari komplexum” szakadatlanul fokozza a fegyverkezési hajszát Tekintélyes nyugati atomtudósok becslése szerint a mai világban „az atomhalál potenciálja” 250 000 megatonna, vagyis 250 milliárd tonna tnt robbanóereje. Ilyenformán Földünk minden egyes lakosára már most átlag több mint 80 tonna robbanóanyagot tartalékoltak. Ezek szerint ebben a termékben már biztosították a bőséget a Föld lakossága számára. Még hivatalos adatok szerint is évenkint az egész világon 120 milliárd dollárt költenek katonai célokra. Ez az összeg körülbelül fele a világgazdaság valamennyi ágában eszközölt összes beruházásoknak. Kétharmada a gazdaságilag gyengén fejlett országok nemzeti jövedelmének. Egyedül a NATO-országok minden tíz percben egy millió dollárt fordítanak a háborús készülődésre. A katonai készülődések mérvét tekintve az Amerikai Egyesült Államok van az első helyen. Az 1946-tól 1962-ig eltelt 11 év alatt közvetlen és közvetett katonai kiadásai körülbelül kilencszáz milliárd dollárra rúgtak. csov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke mondotta el nagy érdeklődéssel várt beszédét. Moszkva (TASZSZ). Hruscsbv beszéde elején üdvözölte a kongresszust, rámutatva, hogy a leszerelési és béke-világkongresz- szus összehívása korunk egyik legkiemelkedőbb eseménye. Földünk majdnem minden népének küldöttei félretéve mindent, ami elválasztja őket, összegyűltek, hogy megvitassák korunk leghalaszthatatlanabb kérdését: hogyan akadályozzuk meg a háborút. Majdnem ugyanekkora összeget adtak ki az összes kapitalista országok a második világháborúban. A NATO más tagállamai szintén a katonai tékozlás végzetes útján haladnak. Ezeknek az országoknak a katonai gépezete hihetetlen arányúvá nőtt. A fegyverkezési hajsza óriási mértékben emészti fel a nép munkájának eredményeit. Manapság több mint húsz millió ember szolgál a fegyveres erőknél. A háborús célokra végzett munka több mint százmillió ember energiáját emészti fel, s a világ tudományos téren dolgozó lakosainak hetven százalékát használják fel valamilyen formában katonai téren. A nyugati országokban kezd reálissá válni az a veszély, hogy a militarizmus elnyeli a polgári társadalmat. Az utóbbi időkben a nyugati sajtó egyre határozottabban hajtogatja, hogy a termonukleáris háborúnak és következményeinek veszélyét erősen eltúlozzák. Annak idején Eisenhower volt amerikai elnök és Kennedy, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke realista álláspontra helyezkedett, amikor kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok katonailag egyenlő erős. Kennedy elnök ezt az álláspontját Bécsben velem történt találkozója idején fejtette ki. Most viszont az Egyesült Államok vezető személyiségei azt a gondolatot kezdik bevinni népük és szövetségeseik tudatába, hogy az erőviszonyok állítólag megváltoztak az Egyesült Államok javára. Világos, az efféle megnyilvánulások célja: az amerikai militaristák azzal az állítással, hogy ők nyernék meg a háborút, bátorságot akarnak önteni fegyveres erőikbe és szövetségeseikbe. Felmerül a kérdés: hogyan mér ték meg az amerikai személyiségek az erőviszonyok megváltozását és hogyan állapították meg, hogy az a javukra változott. Erre vonatkozólag nincs semmiféle adatuk. Ha pedig tárgyilagosan nézzük, hogyan állnak a dolgok, akkor egészen más kép alakul ki. Biztonsága érdekében a Szovjetunió kénytelen volt az utóbbi években ötven, száz és még ennél is több megatonnás nukleáris fegyvereket, interkontinentális rakétákat készíteni, és létrehozta a globális rakétát, amely elAz emberiség figyelemre méltó korszakot él át — folytatta beszédét Hruscsov. — A társadalmi haladás meggyorsulása, a tudomány és technika terén, a természetre vonatkozó ismereteinkben bekövetkezett óriási fordulat a legnagyobb jótéteményeket eredményezheti minden ember számára. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni egy pillanatra sem arról, hogy az agresszió és a rossz- indulat sötét erői azzal fenyegetőznek, hogy az emberi lángelme felfedezéseit az emberiség és az emberi civilizáció ellen fordítják. len gyakorlatilag nincs védekezés, valamint a rakéta- elhárító-rakétát. Az amerikai kormánykörök nem rendelkeznek ilyen hatalmas haditechnikával és így nincs meg a legcsekélyebb al^jp sem, hogy azt állíthassák, hogy az erőviszonyok az ő javukra megváltoztak. Közismert dolog, hogy az erőviszonyokat hadműveletek során, sőt háború eredményei alapján mérik fel. Annak idején Hitler a végtelenségig mondogatta, hogy óriási erőfölényben van, mégis a Szovjetunió és szövetségesei szétzúzták. Most, amikor atom-rakéta- fegyverek vannak, a népekre nézve mérhetetlenül veszélyesebb egy számítási hiba az erőviszonyokat illetően. Az amerikai vezető személyiségeknek az az állítása, hogy az Egyesült Államok az erőviszonyok terén fölényben van a Szovjetunióval szemben, rendkívül nagy veszélyt rejt magában más országok népeire, és az amerikai népre nézve egyaránt. Az amerikai személyiségek az utóbbi időkben egyre gyakrabban beszélnek termonukleáris háborúról, valóságos kultuszát teremtik meg egy ilyen háborúnak. Ebben a vonatkozásban rendkívül jellemző Mcnamara amerikai hadügyminiszter június 1-i beszéde. A miniszter azt mondta, meg lehet egyezni abban, hogy a nukleáris fegyvert csak a fegyveres erőkre mérendő csapásokhoz használják, nagy városok ellen azonban nem. Az amerikai sajtó azt állítja, hogy Mcnamara, kijelentését *W Fehér Ház jóváhagyta és ez javaslat a Szovjetunió felé a nukleáris hadviselés „szabályaira”. felhalmozott atomfegyverek ereje már tizenkét és félmillió olyan bombával ér fel, aminőket Hirosimára dobtak le. ÉS VÉGÜL tekintetbe véve a mai erőviszonyokat és az újtípusú fegyverek létét, a termonukleáris háború, amelyet az amerikai militaristák propagálnak, nem korlátozódna csupán két ország területére, általános jellege lenne, rombolásokat és az embermilliók pusztulását okozná a világ minden részében. Mit jelent ez az emberiség számára? Linus Pauling, ismert amerikai tudós, az atomhalál elleni harc egyik kimagasló alakja „Soha többé háborút” című könyvében 800 millióra becsüli az atomháború valószínű áldozatainak számát. Ez a zord igazság, ilyen a termonukleáris háború valódi jellege. Es ha ezt az igazságot a Nyugat államférfiai ma eltakargatják a népek elől, bűntettet követnek el az emberiséggel szemben, beleértve saját népüket is. Azok, akik a háborús szakadék szélén balanszíroznak, azt állítják, hogy a béke fenntartásának biztos záloga, úgymond, maga az atomrakéta-fegyver. Ez a koncepció — Nyugaton '— „a félelem egyensúlyának” nevezik —, ellentmond a józan észnek, s az emberek égbekiáltó becsapását jelenti. Az igazság az, hogy az „egyensúly’'-doktrína alá rejtik a preventív háború kirobbantásának terveit. Egyes felelős amerikai államférfiak nyíltan kijelentik, hogy készek magukra vállalni „a kezdeményezést a Szovjetunióval való nukleáris konfliktusban”. Gondolkozzanak el ezeken a szavakon. Ez nemcsak a termonukleáris háborúval való fenyegetés, hanem egy olyan baljós versengésre való erőszakos kihívás, hogy ki kezdje meg elsőnek ezt a háborút. Mivel azt mondják, hogy képesek elsőnek kirobbantani a háborút, ezzel mintha azt sugalmaznák a többi államnak: sie» setek, előzzétek meg az ellenséget. Mihez vezethet ez? Mindenki számára világos; katasztrofális következményekhez. Csak meglepődni lehet ezeken a kijelentéseken. Azok, akik ilyen kijelentéseket tesznek, nem gondolnak arra, milyen következményekkel járna a háború az Egyesült Államok és szövetségesei számára. Az amerikai politikusok egyre makacsabbul hajtogatják népeiknek, hogy a termonukleáris háborúban az Egyesült Államokat kevesebb veszteség érné, mint a Szovjetuniót, s állítólag az USA kerekedne felül. Mindez alaptalan illúzió. A kérdés ilyenforma értelmezésének erőszakolása azt a célt szolgálja, hogy előkészítsék az Egyesült Államok és szövetségeseinek közvéleményét a háború kirobbantására; úgymond, sietni kell a háború kirobbantósával most, mert a helyzet megváltozhat. Ez nem más, mint az embereknek a háború elkerülhetetlenségére való előkészítése, az atomháború (Folytatás a 2. oldalon.) Hit mondhatunk egy ilyen „javaslatra"? E szörnyű javaslatot elejétől végéig az emberek, az emberiség gyűlölete hatja át, mert törvényesíteni próbálja a nukleáris háborút s ezzel az emberek millióinak elpusztítását. Ez a javaslat azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei azokat az országokat akarják kitenni a fő csapásnak, ahol amerikai támaszpontok vannak és amerikai fegyveres erők állomásoznak: Olaszországot, Törökországot, Angliát, Nyugat-Németorszá- got, Japánt, Görögországot és sok más országot. Végül ez a legszemérmetlenebb becsapása az Egyesült Államok lakosságának is. Talán a nagyvárosokban és közelükben nincsenek fegyveres erők? Talán azok az atombombák, amelyek Mcnamara »szabályai szerint« mondjuk New York külvárosaiban robbannának, nem lennének halálosak erre a nagy városra? De vajon azoknak a közepes városoknak, vagy falvaknak a lakossága, amelyekre Mcnamara véleménye szerint atombombákat lehet zúdítani, nem ugyanolyan kedves, mint a nagyvárosok lakossága? Véleményünk szerint nem arról kell egyezséget kötni, hogyan viseljünk nukleáris háborút, hanem arról, hogy kizárjuk még a lehetőNyolcszóz millió áldozat Amerikai szakértők kiszámították, hogy egy húsz megatonnás hidrogénbombának a levegőben való felrobbantása huszonnégy kilométeres körzetben a robbanás középpontjától számítva, a földdel egyenlővé tenne minden lakóházat, lobogó tűztenger elségét is e háború kitörésének és épségben maradjon minden város, akár nagy, akár kicsi, épségben maradjon minden falu, község és tanya. A továbbiakban Hruscsov rámutatott, a haditechnika gyökeresen, minőségileg megváltozott, mérhetetlenül megnőtt a hadviselő eszközök pusztító ereje. Miben nyilvánul ez meg? © Az új fegyvereket még csak összehasonlítani sem lehet a régiekkel. Egy hatalmas hidrogénbomba robbanóereje sokszorosan felülmúlja mindazoknak a harcászati eszközöknek a robbanóerejét, amelyeket a történelem eddigi háborúiban használtak, beleértve az első és második világháborút. © Az atomrakétaháborúban teljesen megszűnik a határ a front és a mögöttes országrészek között. Sőt, éppen a polgári lakosság esne elsősorban áldozatul a tömegpusztító fegyvereknek. Ilyen háborúban néhány termonukleáris bombával teljesen meg lehet semmisíteni nemcsak sokmillió lakosú hatalmas ipari központokat, hanem egész államokat is. égetne minden éghetőt, minden élőlényt, olyan körzetben, mint például New York-tól Philadelphiáig. Ma viszont már ötven, száz, sőt érinél is több megatonnás bombák vannak. A tudósok hozzávetőleges számítása szerint a világon időnk parancsoló követelése f \ \ 8. Á SJ VtVr,
