Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-05 / 155. szám
2962. július S. ' TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Nem véletlen, hogy a címben olyan fényképet emeltem ki, amely inkább ipari, mintsem mezőgazdasági üzemre enged következtetni. Hogy miért történt ez így, arra az előzőkben már részben választ kaptunk: iparosodik a mezőgazdaság. A mező- gazdasági nagyüzemre egyre inkább az ipari jellegű létesítmények lesznek jellemzőek. A Dal- mandi Állami Gazdaságnak is megvan a maga ipari központja, amelyet egyelőre három üzem: a hibrid-, a gyorsszárító és a gépjavító üzem jelent. Idén kezdik építeni a takarmánykeverő üzemet, amely évenként 800 vagon takarmánytápot állít majd elő. Időzzünk még el egy kicsit itt az ipari központban, mielőtt kimegyünk a határba, mielőtt megtekintjük az állattenyésztési központokat. Itt van a hibridüzem, amelynek eredetileg hibridkukorica-vetőmag előállítása volt a célja, de ma már búza-, árpa-, zab-vetőmagok előállítására is használják. Helyesebb is vetőmagkészítő üzemnek nevezni. Ez a létesítmény uralja az ipari központot Impozáns külsejé messzire látszik, működése, berendezése elismerést vált ki a látogatóból. A múlt évben a vetőmagkészítő üzem 240 vagon gabonavetőmagot és 440 vagon hibridkukorica-vetőmagot állított elő. Emellett központi kombájnszérü is, itt szárítottak és tisztítottak tavaly 640 vagon kombájnnal aratott gabonát. Két évvel ezelőtt még az üzem kitűnő vezetője, Duschnitz Andor arról álmodozott, hogyan lehetne megszüntetni az üzem idényjellegét El is mondta akkor elképzeléseit de talán ő maga sem gondolta volna, hogy álmaiból ilyen hamar valóság lesz. Ma már örömmel újságolja, hogy évenként alig egy hónapig áll az üzem — ekkor végzik a nagyjavításokat — tehát megszűnt a szezonjelleg. Sorrendben a második legnagyobb üzem a gépjavító, amelyet a gazdaság építőbrigádja tavaly április 4-re határidő előtt készített el. A gépjavítóban 40 szerelő és 18 ipari tanuló dolgozik. A munkát gépészmérnök irányítja, itt végzik e a gazdaság 115 traktorának, 7 teher- és 5 személygépkocsijának, 18 kombájnjának és a munkagépek megszámlálhatatlan sokaságának javítását. Ezekben az üzemekben a munkások szakképzettsége, műveltsége vetekszik az ipari munkásokéval. Találkoztam egy kombájnszerelővel, Jóbi Györggyel, akit Vass István, a gazdaság igazgatója a kombájnok szerelmesének nevezett. Ennek a csendes, szeÁllami gépjavító állomássá alakult át tizenhat gépállomás rény, szorgalmas fiatalembernek, aki itt a gazdaságban kezdte és akarja befejezni pályafutását, négy szakmája van: traktoros, gépkocsivezető, autó- és kombájnszerelő. A gépjavító üzem munkásai ottjértamkor egy régi GMC-ko- csit alakítottak át, mozgó szervizüzemet szereltek rá. Az átalakítás jelentéktelen összegbe került, de ha újonnan vásárolt volna egy ilyen mozgó szervlzüzemet a gazdaság, akkor 650 ezer forintot kellett volna kifizetnie. A vetőmagkészítő üzem vezetője, Duschnitz Andor, nem győzi dicsérni Balikó Imrét, az üzem gépészét és a többi dolgozót, akik a vetőmagelőállítást élethivatásuknak választották és szakértői lettek a hibridkukoricának. A gépesítés, a mezőgazdaság iparosodása felszínre hoz már ma egy nagyon fontos követelményt: az agrárszakembereknek meg kell ismerkedniük a technikával. Ma már agrármérnök nem képzelhető el műszaki tudás nélkül. Növénytermesztőknek, állat- tenyésztőknek egyaránt érteniük kell a gépekhez. Duschnitz Andor véleményét ebben a kérdésben általánosítani lehet. Ezt mondta: „A gépeket nyersen gyártják, s ml nyersen kapjuk. Itt a mezőgazdasági üzemben kell ezeket idomítani az agronómiához. Az idomításban nem elég az, hogy az agronómus meg a műszaki ember együtt dolgozik, az is kell, hogy az agronómus értsen a ú(fc>hez és meg I hol, mit kell Üzemekből jelentik — az első félévről Téglagyári Egyesülés: Hatvanegy forinttal csökkent ezer tégla önköltsége A Tolna megyei Téglagyári tésnél pedig 38 forinttal csökkent Egyesülésnél az idén elsősorban a az önköltség. A kész tégla öntermelés minőségi mutatóinak ja- költsége tehát 15,5 százalékkal vitását tűzték ki célul, nem a alacsonyabb volt, mint egy évvel termelési terv mennyiségi túltel- ezelőtt. Az önköltség ilyen alaku- jesítésére törekedtek. Az első fél- lására ható tényezők közül a leg- évről még összesített adatok nem jelentősebb a termelékenység állnak rendelkezésre, hiszen a emelése volt. Míg tavaly a nyerstermelékenység, az önköltség ada- gyártásnál a prések óránkénti tel- tainak kimunkálásához hosszabb jesítménye ötezer darab volt, az idő kell. De a májusi adatok alap idén májusban ez már hatezer, ján már megállapítható, hogy he- sőt a legjobb üzemben, a szeklyes irányban fejlődnek a téglagyárak. Egyesülési szinten a szárdi gyárban elérték a nyolcezres óránkénti teljesítményt. Az nversevártás önköltsége — a múlt égetésnél a tüzelőanyagmegtaka- nyersgyartas önköltségé — a múlt rításban és a kemencék fajlagos évhez viszonyítva 23 forinttal kihasználásában értek el szép csökkent ezer téglánként, az égé- eredményeket. Bonyhádi Zománcgyár: Négy és fél százalékkal több elsőosztályú áru A Zománcipari Művek Bony- nuári eredmény, mindössze 81.7 hádi Gyáregységében a minőség százalék. A változás a második javítása terén értek el szép ered ményeket az első félévben. Míg az elmúlt évben a gyártott zománcedényeknek csak 85,2 százaléka volt elsőosztályú — éveken keresztül 85—86 százalék között mozgott az első osztályú késztermékek aránya — az első félév utolsó hónapjaiban már csak néhány tized százalékkal maradtak el a 90 százaléktól. A gyár dolgozóinak kongresszusi versenyvállalásában az elsőosztályú áruk arányának 87,6 százalékra való emelését határozták el negyedév átlaga 80,6 volt, különösen gyenge volt a janegyedben kezdődött, áprilisban 89,7, májusban 89,6, júniusban pedig 89,4 százalék volt elsőosztályú minőségű a gyártott zománc- edények közül. Tucatnyi tényező játszott közre, többek közt egy műszaki intézkedés a szárítókemencék hőfokának növelésére, a műveletek közti minőségi ellenőrzés és a zománcanyag minőségi ellenőrzésének megszigorítására, a korcolt áruknál áttérés a hegesztésre stb. A füstcsöves léghevítésre való áttérés — a minő- Az első ség javulása mellett — évi 250 százalék ezer forint megtakarítását is ered ményezte. tudja mondani, idomítani”. (Folytatása dl kikéből Iwjzehf eltek a JHacfipaLo ti dííLűhen A földművelésügyi miniszter kiterjedően gondoskodik a ter- rendelete értelmében állami gép- melőszövetkezetek öntözőberende- javító állomássá alakult át 16 zéseinek javításáról. I gépállomás. A villányi, a homo- rudi, a solti, a mezőkövesdi, a makói, a pusztaszabolcsi, a csornai, a mosonmagyaróvári, a kábái, a balmazújvárosi, a mernyei, a kisújszállási, a celldömölki, a szarvasi, a kertai és a nemesvámosi gépállomáson a jövőben elsősorban a mezőgazdasági erő- és munkagépek javításával foglalkoznak és gépparkjukat átadják a körzetükben levő termelőszövetkezeteknek. következik) Gyenis János Tejipari Vállalat: 213 mázsa export-vaj és 770 mázsa export-sajt — terven felül Nehéz körülmények közt kezd- éves szinten — mindössze két te az évet a Tolna megyei Tej- százalék lemaradás mutatkozott ipari Vállalat. Á múlt évi aszály á felvásárlás tervteljesítésénél. A miatt bekövetkezett takarmány- vállalat jelentős mértékben segí- hiány a tejtermelés csökkenését tette a főváros tejellátását, a ta- eredményezte, éppen ezért a vál- valyinál 52 400 hektoliterrel több lalat a téli hónapokban nem tud- tejet szállítottak Budapestre. He- ta teljesíteni tej-felvásárlási tér- lyi ellátásra a vállalat területén vét. Ez kihatott a termelési tervek teljesítéséi« is. A tavasz beköszöntővel fokozatosan javult a helyzet, így a félév végére — félAz állami gépjavító állomások a termelőszövetkezeti gépek javítása mellett épület-gépészeti munkákat is végeznek. Baranyában két gépállomást szerveztek át most gépjavító állomássá. A villányi gépállomásról 125 traktort és több ezer munkagépet, a homorudiról 38 traktort és több száz munkagépet adtak át üzemképes állapotban a cömyékbeli termelőszövetkezeteknek. A villányi gépjavító állomáson külön öntözőgép-szervizt hoznak létre, amely több járásra mintegy 30 százalékkal több tejet adtak át a kereskedelemnek, mint a múlt év hasonló időszakában. A vállalat — elsősorban a má- ! sodilc negyedévi munka során — [ jelentősen túlteljesítette export- 5 tervét. Terven felül 213 mázsa [vajat és 770 mázsa sajtot gyár- [ tottak exportra. faddi Lenin Tsz végeztek. Erre büszkék ugyancsak fárasztó, de csapatvezető, a nőtanács 50 holdas borsó- is valamennyien, de kü- szívesen végzik, mert titkára részt vett a buKossuth szaporodik a munka- dapesti békekonferen- J j. . . , . f r egység. cián. Személyesen talál- | V_/VOdQK f©j'©SZtSSöfS kereset, kozott azokkal, akik né- J 1 J tábláján sokan Ionosén a dolgoznak. A magbor- üzemegység asszonyai, sót „nyűvik". Néhány akik a vetélkedést elinKell a percre az asszonyok pi- dították. Annak idején, mondja Csehák János- pünk békeakaratát tolhenöt tartottak, derekukat egyengették, s közben beszélgettek. A amikor a küldöttközgyűlésen a munkaszervezésről volt szó, paborsónyűvés nehezebb rozs vita alakult ki az álló asszony. né. — A mi üzemegy- mácsolják a moszkvai ségünkben sok a család- leszerelési és békevilág- fenntartó és az egyedül kongresszuson. Csaknem munka, mint a kapa- üzemegységek küldöttei szószerint idézte az ott Nem ártana fel- hallottakat, de különölás — mondtak , de között. Sokan a kapások venni a kapcsolatot egy sen megjegyezte az "* ' * J * olyan tsz-szel, ahol egyik felszólaló tsz-elegyedülálló férfiak van- nők beszédét. — A mi nak, hogy férjhez ad- fegyverünk a munka, — hatnánk az özvegyeket, mondta, és ezt a mon- viccelödik az egyik dúst mélyen a szivembe véstem. Nekünk, a faddi - Te csak hallgass, Lenin Tsz tagjainak is könnyen beszélsz, húr- munkával kell kinyüazt már elvégezték, és részesművelését javasol- ezt is meg kell csinál- ták. Nem így a Kossuth ni. A szerződött mag- üzemegységbeliek, ök a borsóért szép pénzt munkaegység mellett kap a tsz. kardoskodtak. ________ — Nem lenne köny- — Többségben vol- fiatalasszony, nyebb géppel, vagy ka- tunk és mi győztünk, szávai végezni ezt a Voltak, akik haragudtak Minden hóid közös föld után egy mázsa húst adnak az országnak a döbrököziek A döbröközi Zöld Mező Tsz- ben szépen fejlődik az állat- tenyésztés. A közösben 3,5 hold földre jut egy számosállat. A 4600 holdas tsz idén már minden hold földje után egy mázsa húst tud adni közfogyasztásra. Többek között 1800 hízott sertést, 310 hízott marhát, 300 juhot, 300 mázsa halat adnak el idén. Az első félévre esedékes terveiket már teljesítették. kát. — Béke — sóhajtott fel az egyik fiatalasz- szony. — Milyen nagyba a munkát — kérdeztem. is ránk emiatt, s most .-f. , ■ - ’ vánítani békeakaratun- Talán könnyebb meg kell mutatnunk, Zsszük komolyra foT- lenne, de nagyobb len- hogy jobb volt az így, T, a leszZeiés ne a szemveszteség is, ahogy van — mondja 9 mert a borsó már túl- Bába Mihályné női A brigádban 11 öz- ^ ^ __ érésben van. Jobban jár munkacsapatvezető. — vegyasszony van. Több- —erű' is lenne a tsz, mert így több A részesműveléssel —-■ ’ lesz a mag, és jobban egyesek jártak volna járunk mi is, mert sza- jól, így pedig az egész porodik a munkaegysé- tagság. Több marad a günk. A 'késői tavaszo- közösnek, és mi is job- és többé sosem tért fggyvVrek hVlyett ^gépe- dás miatt a növényter- ban járunk, mert min- vissza. Az egyik fiatal- gyártanának. Milyen mesztők ugyanis háttér- den hónapban megkap- asszony, Nyirati Ferenc- .. ienne megtanulni be kerültek. A kerté- juk a 15 forint előleget né nem ismerte édesap- 'ofc ol an ép vezeté- szeti brigádban dolgo- munkaegységenként. ját. Akkora volt, mint s-t ome;„ a parasztság zóknak mégegyszer any- Számíthatunk terményre most a kislánya, amikor münkáját könnyíti meg. segük a háború alatt moszkvai békevilágkong veszítette el férjét. Ta- resszuson döntést hoz- kacs Andorne férjé SAS- n(inűíc a fegyverkezés behívót kapott, hlment megSZüntetésére és a apja halálhírét hozták. Csehák Jánosné férje nyi munkaegységük van, és pénzre is az év ve- mint nekünk, mondták gén. többen tréfás elégedet lenséggel. __ ___ . A faddi Lenin Tsz szavuk van, és javaslatagjai soha nem látott tukat elfogadja a veze- „u-lul u , lnrl.tnj. szorgalommal dolgoz- tőség, jó munkájukkal, tásánalc minden gondja, sabban aoig vívták Szomorú emlékek, fá- asszonyok Mire kiér mondta. A tsz-ben szavuk van mindkét lábát elveszítet- A néhány percesnek az asszonyoknak. Hogy te a háborúban. Azóta tndult beszelge es ' a törékeny asszonyra óráig tartott. Utána - hárul a család fenntar- fjeket ^ nak. Ez meg is látszik szorgalmukkal a szépen művelt földe- ki. Nem válogatnak a jó sebek szakadnak fel, l* Ó-tyűit lll/uil/tui ÍV*. XI&II» '»>*IV J'-'S ken, a gyommentes ve- munkák között, pedig az s békebeszélgetés alakul teményeken. A növények egésznapos hajladozás- ki a Magyalosi dűlőben, másodszori kapálásával sál járó borsónyűvés Tantos Józsefné munkatünk a tábla végére, a eltakarta POZSONYI 1GNÁCNÉ főbb mini 1.3 millió forint ; Megyénkben sok községben jelent gondot még ma is az óvodáskorú gyermekek elhelyezése. Néhol azonban nemcsak keresik, hanem meg is találták már a megoldást a helyi tanácsok. Községfejlesztési alapból házat vásároltak, s a felújított épületekben óvodákat rendeztek be. A Megyei Tanács VB. megfelelően méltányolta azoknak a községeknek a törekvéseit, ahol a fentiekhez hasonló kezdeményezést tapasztalhattunk. Ezért a rendelkezésre álló 1 millió 353 ezer forint óvodafejlesztési alapot úgy osztotta fel, hogy elsősorban ott kapjanak segítséget* ahol már tettek valamit a támogatás kiérdemlésére. A fejlesztési alap jelentősen javítja az érintett óvodákban a gondozást és a körülményeket. Tizennégy óvónőt, 20 technikai személyzetet lehet beállítani a felosztott összegekből, s mintegy 83 ezer élelmezési nap költségeit fedezik. A felosztott összegből 9 csoporttal és 225 férőhellyel bővíthető az óvodai hálózat. A Végrehajtó Bizottság a vég- eges elosztást a járási tanácsokra bízta, de szinte bizonyos, hogy olyan községek, mint Kisdorog, Kéty, Szakály, Izmény, Kisszékely és Dombóvár-Tüskepuszta részesülnek támogatásban, mert a felsorolt helyeken már megteremtették az óvodai csoport létrehozásának feltételeit.
