Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-29 / 176. szám
IS62. július 29. ' fOLNÄ MEGYEI NEPŰJSAcI 4 22 ezer köbméter föld Július kilencedikén kezdte meg a munkálatokat Szekszárdon a Komlói Állami Építőipari Vállalat alvállalkozójaként .3 Földgép Vállalat és a Budapesti 1-es AKÖV. A feladat nagy. Á Kertváros és a laktanya között elterülő 2,5—3 holdas területet átlagosan egy méter magasan fel kell tölteni. Tíz teherautó 12 órás váltott műszakban éjjel-nappal hordja a földet A Remete és a Bartina ntca lakói nem nagyon örülnek a felső utcán lévő szokatlan forgalomnak. A nehéz, nyolctonnás Skodák itt-ott feltörték a kövezetei és előfordult hogy nyolc, földdel megrakott gépkocsi nem tudott átjönni a Remete utca egyik sártengerén. Szerencsére az egyik kocsi a város alsó részén volt és három-négy forduló kőtörmelékkel fel tudta tölteni a gödröt és a kocsik folytathatták útjukat. Az eső miatt járhatatlan utakon eddig a tíz gépkocsinak nyolcvannyolc óra állásideje volt Ha jobbak volnának a szekszárdi utak, három-négyszáz köbméter földdel többet tudnának a kocsik egy nap alatt szállítani. A munka Rdőhél tartanak, és. a jövő hónap közepén be is fejeződik. 100 lóerős szovjet begyboutógép nagy adag rakományával útnak indulnak a Skodák. 'A Kerék hegyen, ahonnan a földszállítás történik; biztonságosabbá éálik a közlekedés, megszűnik a függőleges, vízzel életveszélyesen alámosott nyolc-tíz méter magas, fal, a Kertváros mel- létt'pétiig az eddigi süllyedt nádas terület képe teljésen megváltozik. A 2,5—3 holdas terület feltöltésével egy bérháznegyeddel, parkkal és 'játszótérrel gazdagodik a város; . *34 • 1 Ut w S. „A felébe tört szó..." — Sallai és Fürst meggyilkolásának harmincadik évfordulójára A z 1930 szeptemberében le- tés elleni liga röpiratát fogalmaz- jogán felszólalni, a siralomházban zajlott nagy munkástünte ta és aláírta (vállalva ezért a töltött két óra alatt az,volt a fő tés, s a budapesti és vidéki mun- „nemzetrágalmazás vétségét”), gondjuk, hogy hozzátartozóikat kások, parasztok, haladó értelmi- „Nálunk még mindig akasztanak vigasztalják.^ Arról pedig, hogy a ségiek, kisemberek egyéb meg- azért, mert emberek nem bírják kivégzés előtt miként viselked- mozdulásai félelemmel töltötték az éhséget, mert a társadalmi be- tek, hadd idézzük az illegális el Horthy Miklóst és a népelle- rendezkedések javítását vagy párt megbízottjának sok év után nes rendszer többi urait. megváltoztatását kívánják” — csodával határos módon élőké* Ezért levetettek minden álarcot kiáltotta ez a röpirat, amelyet „a riilt jelentését: és megkezdődött a hajsza, hogy megföllebbezhetetlen lelkiismeret *— A bitófához közel a hóhér — amiként azt egy korabeli röp- parancsára” július 28-án Buda- tagbaszakadt alakja mozgott, mel pest utcáin terjesztettek. lette a két hóhérsegéd. Várrn kel"I úlius 29-én - egy forró lett. Hosszúnak rémlett az idő. A J pénteki napon - teljese- fogház ajtaján kdépett Sallm ma- 1932 július 15-én nagy napja dett be gallai Imre és Fürst Sán- ^ ™*ony alakja^ Két oraz volt Horthy rendőreinek. Elfog- dor drámája, ez a „modem” nép- J““1“* vezette‘ ?z ták Sallai Imrét, Fürst Sándort ballada, amelynek során két iga- felolvasta a rendelkező végzést és Karikás Frigyest, a párt ve- ^ és jót akaró embert elveszej- f befejezte: -az ítélet vegrehaj- zető harcosait és — néhány nap- tettek. Minden jogszokást felrúg- megragadtáb a pal később — Kilián Györgyöt, a Va Sallai és Fürst eevetíen ner- kezet összekötöztek, vittek a biK!MSZ fiatal titkárát. 3 ^m *ffU^anakte adtai elkezEredetileg mind a négy elfő- aki* csak az utolsó percben kap- de£,eros hangon kiabálni: gott kommunistát a csak halálos ták meg az értesítést, hogy „véd- , É1,jen a proletar vilagforrada- ítéletet kiszabó statáriális bíró- hetik” a vádlottakat. A tárgyald- l°m- ság elé akarták állítani. Amikor ^ az ügyész nem meggyőző ér- azonban Sallaiék lefogása kitudó- vekre épített, hanem a 4500 bu- mind az országban, mind dapesti rendőrre, a fővárosban külföldön olyan nagy lett a fel- állomásozó és készenlétbe helye- háborodás, hogy ezt a lépést Hor- 2e^ katonaságra és a vidékről irat találóan mondotta — „A statárium edényét forradalmárok vérével töltsék meg”. Budapestre vezényelt zászlóaljakra. csendőrEljen a Kommunisták Magyarországi Pártja! Éljen a nemzetközi;.. I tt megszakadt a hangja. Aa ■ arca egy pillanat alatt mozdulatlanná vált. A hóhér a szemet fogta le. A két hóhérlegény teljes erőből húzMégapoigári sajtó képviselői- alátóhoTkötóeTTBbM thyék nem merték megkockáztatni. Az 1919-es Tanácsköztársaságban szerepet játszó Sailai Imrét és a kommunista szervezkedésért n«V"knréh^0i«*ti.4*w«r'™^n már elítélt Fürst Sándort válasz- cs^lt ahog^ a kétl^file^S- ^ tudott ,f^mlr5L Amikor aa tották ki fri ’ anogyan a két tesmeg meg- ajkán megakadt a szó, a nézők Egyidejűleg orcáikul cinizmus- de 1!^kében megtörhetetlen- közül egy gúnyos hang szólalt egyidejűleg orcatian cinizmus nek maradt kommumsta a tárgya- „Na> mosí kiabálj,« de a felébe tört szó már elszállt, túl* ment a gyűjtőfogház falán, ld- hangzott a Maglód! útra és tovább. Akik messze kívül álltak, azok is hallották...” Messze állunk már — harminc esztendő annyi pusztulást látó; de győzelmet is hozó távolában, — attól a perctől, amikor Sallai °1/an nydatkozatot adtak a lásnak névezett komédián visel- kulfo di sajtó tudósítóinak, hogy kedett. E pil]anatra sem bán. nem lesz statanális tárgyalás. Ro- ták „bűnük”-et, kommunista111 Rolkmdot, Henri Barbusset, táknak, ^ hazafiaknak érez- Kann MichaeliSt azonban éppen ték és vallották magukat, akik úgy nem tudtak mesterkedeseik- biztosak voltak abban, hogy a kel becsapni Horthyék, mint az nép _ kiszabadulva a öntudatos magyar munkasokat, törvényszék és az országot köttesávai Z&íyütt — a halálbünte- csen<Jor8yörúből és a tes- — a peremi, anuirar oanai tarsir^1 egyutt------ nalaiDunte- tl.lelkl nyornorusag gyűrűjéből Imre, majd Fürst Sándor torkán is — végül is azok mellé áll, akik megszorult a gyilkos kötél. Felétiltakoztak az igazságtalanság el- be tört szavuk azonban ott vissz- len. Nem kívántak az utolsó szó hangzik szívünkben és fülünkben. A gépkocsik hatalmas földkupacokat raknak le, amelyeket földgyalu egyenget el. (bj) Két nap alatt háromszor okozott tüzet a mozdonyszikra A Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki üzemegységében július 26-án, csütörtökön, kipattanó mozdonyszikrától meggyulladt a tarló. Mivel az állami gazdaságban nem alkalmazták a kötelező védőszántást, a tűz átterjedt a komba jnszalmára is. A tűz eloltása után az illetékesekkel szemben megindították az eljárást. Tegnap a déli órákban újra riasztották a szekszárdi tűzoltóságot, tarlóégést jelentettek a Szekszárdi Állami Gazdaság várdombi üzemegységéből. Itt azonban a védőszántásokat megvonták, és az ugyancsak mozdonyszikrától keletkező tüzet sikerült úgy eloltani, hogy az nem okozott különösebb kárt. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Az őcsényi vasútvonal közelében tűz ütött ki, a még lábon álló gabona került veszélybe. Ezt a tüzet is feltehetően mozdonyszikra okozta. Lapunk zárásakor a tűz oltása, a keletkezési ok és a kár megállapítása még folyamatban volt; Cikkünk nyomán: Gyorsan javult a minőség a Paksi Téglagyárban Szóvátettük a Népújság július 10-i számában, hogy a Paksi Téglagyár ebben az esztendőben alig gyártott jó minőségű, elsőosztályú téglát, annál több volt viszont az olyan, amit úgy kellett lapáttal eltávolítani a kemencéből, mert már ott szétesett, vagy ha sikerült is épkézláb állapotban a rakodótelepre szállítani, ott hullott szét néhány nap alatt. A cikkben mind az üzem, mind az Egyesülés központját bíráltuk a tarthatatlan helyzetért A cikk megjelenése után a Téglagyári Egyesülés vezetői azonnal intézkedtek. A Petőfi- pányai lignit bekeverési arányát csökkentették, intézkedtek, hogy pécsi meddő álljon rendelkezésre a „sovány föld” dúsításához. Intézkedés történt a kemencében a vályog-rakás megváltoztatására és a kemence megjavítására. Fokozottabban ellenőrzik a kiadott utasítások betartását. Felelősségre vonás is történt, két személy ellen fegyelmi eljárást indított az Egyesülés igazgatója. Az intézkedéseknek várakozáson felüli eredménye lett. A kemence termelése ugyan néhány ezer téglával csökkent, de az elsőosztályú áru aránya ugrásszerűen emelkedett. Július 10-i cikkünk megjelenése előtt az elsöosztályú tégla aránya 25—35 százalék volt. Ha olykor elérték a 45—50 százalékos arányt, azt már szinte senki sem hitte el. Bírálatunk nyomán tett intézkedések eredményeként az elsőosztályú tégla aránya 92 százalék lett. öt nap óta csak elsőosztályú téglát ad a paksi kemence. A fentiekből levonhatjuk a tanulságot: a kellő intézkedés meghozza az eredményeket. Csupán az a megjegyzésünk: nem lehetett volna ezt előbb megtenni? A minőség ugrásszerűen nőtt. Most a feladat: a kemence termelékenységét növelni. K. B. J. MEGOSZTJÁK A GONDOT 'KV' ét család gondja nehe- gádban dolgozik, most az aratás- _£\_ zedik Radó Lászlóné nál segédkezik, mert sürget 4 vállaira. Az otthoné, és munka. a közösségé Egyik sem könnyű. _ Amikor a párttitkámő az ■ 1 erl> k faSu-° ^vek oí? év elején meghívott értekezletre, súlyos beteg. A három gyerek tanakodtam, menjek, ne menjek? közül a legnagyobbik 14 eves, a Arra gondoltam, idős ember va- legkisebb az általános iskola első gyök, mit tudok én segíteni. Most osztályát kezdi majd. Feleség, be- már iá£om. Azért hívtak bennün- teg ferjenek apoloja, es anya, ket hogy segítsük a pártszerve- aktnek három gyermek nevelese- zet munkájáL Minden nap együtt rol kell gondoskodnia. vagyunk a iszalagokkal, és a Ez magaban veve 1s eleg, de munka közben sok mindenről szá Radoné, akt a munkában edző- esik_ Még náiunk is akadnak hidalt asszony az otthoni gondok tetlenkedők, és jó az ilyenekkel mellett a közösség gondjait is minel gyakrabban beszélgetni - magara vállalta. Parttxtkara a mondja sárszentlőrinci Petőfi Tsz-nek. Szabó Pál fogatos sört szálA felső paskurm dűlőben a ro- Ktott ki az aratóknak. Amikor elr zsot aratják. Sokan vannak ka- f tt a 15 ü családi sö ha_ szasok, marokszedok A parttit- menet a ^ holdas ^ karno a markot szedi Szeder Jó- ^ meUett halaik el_ A ko- zsef után. A déli pihenőt tartót- csititon ott álltak sorban a múltak eppen, amikor odaértünk s náüal megrakott tádák őrizetle- igy alkalom adódott a beszelge- nül e2en eg kicsit meglepöd- tesre. Megfontoltan beszel. Arcán nyoma sincs a gondókkal küzdő asszony elkeseredettségének. Megosztjuk a gondot, az ott— Egy-két évvel ezelőtt ezt nem lehetett volna megtenni — honit is, a közösségi gondot is — magyarázza a fogatos. Ma mondja a kiegyensúlyozott emberek természetes egyszerűségével. — Az otthonit a családdal. A gyerekeket kicsi korukban munmár igen. A tsz-tagok becsülik a közöst, és vigyáznak a tsz vagyonára. Két évvel ezelőtt még előfordultak nálunk is a lopások. kára neveltem. Nagyobbik Iá- A bíróság vonta felelősségre egyik nyom az ősszel megy a gyönki tsz-tagunkat, aki a közöshöz gimnázium első osztályába. Ö 7l^u“; Az idén az ellenőrző bi- majd hiányzik, mert nagyon so- 2°ítsápnak nem kellett fegyelmi kát segített. De nincs szívem visz- ügyet tárgyalni, mert nem for- szatartani, ha egyszer tanulni elő lopás — mondja. Szabó szeretne. A család kényelméért .. n . e9ldk tagja a parton nem áldozhatom fel a lányom ktvuh aktivista csoportnak es lel• jövőjét — mondja. kes segítője a partszervezetnek. — A másik közösségi gond Párttagokkal, pártonkívülieksem kevés. Ezzel hogyan birkó- kel beszélgettem a sárszentlőrin- zik meg — kérdezem. ci Petőfi Tsz-ben. A beszélgetés — Úgy, hogy azt is megosztot- és a látottak "személyesen is m&g- tuk. Pártszervezetünk minden győztek arról, hogy a párton ki- tagjára lehet számítani, de nem- vilii aktivisták nemcsak a név- csak rájuk, hanem a párton ki- sorban szerepelnek, hanem való- vüli aktivistákra is. Rabastein ban a jobbkéz szerepét töltik be József, Győri Istvánné, Priger a pártszervezet mellett. Részt Antal, Szeder József, Szabó Pál, vállalnak a pártszervezet munká- sorol fel a huszonkét párton ki- jából, a párttitkámő gondjaiból, vüti aktivista neve közül néhá- aki nélkülük nem tudná megol- nyat. Szeder Józsi bácsi tsz-ve- dani a problémákat. Ez a siker zetőségi tag. Idősebb ember, titka. Rendszeresen a kertészeti őri- POZSONYI IGNÁCNÍ
