Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-29 / 176. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. július 29. A Szovjetunióban Áz algériai válság új mesterséges holdat lőttek ki Moszkva (MTI). A TASZSZ je­lenti: A Szovjetunióban szombaton Sikerrel fellőtték a Kozmosz—7 mesterséges holdat. A műholdban az előre meg­határozott programnak megfele­lően a kozmikus térség további kutatására szolgáló tudományos felszereléseket helyeztek el. Az előzetes adatok szerint a Föld körül keringő műhold pá­lyájának adatai: egy teljes Föld körüli fordulat ideje 90,1 perc, a pályának a Föld felszínétől leg­távolabbi pontja (apogeum) 369 kilométer, legközelebbi pontja (perigeum) 210 kilométer, a mű­hold pályája a Föld Egyenlítő­jével 65 fokos szöget zár be. A mesterséges holdon elhelye­zett rádióadó a 19 994 megaherz frekvencián dolgozik. A műhold­ban nyert elhelyezést egy má­sik, a pályaelemek pontos méré­sére szolgáló rádióberendezés, va­lamint egy rádiótávmérési készü­lék, amelynek feladata, hogy a mesterséges holdban elhelyezett műszerek és tudományos készü­lékek munkájáról adatokat to­vábbítson a Földre. A Földre érkezett első adatok elemzése azt mutatja, hogy a mesterséges holdban elhelyezett készülékek megfelelően működ­nek. A Földön, a Szovjetunió te­rületén elhelyezett vezérlőmérő állomások segítségével figyelik meg a mesterséges holdat és ve­szik a távmérési adatokat. A Kozmosz—7 tudományos ku­tató-programjának célja a koráb­bi mesterséges holdakéhoz hason­lóan: — az ionoszférában található, töltésekkel ellátott részecskék koncentrációjának megismerése, a rádióhullámok terjedésének ta­nulmányozása céljából; — a korpuszkuláris áramlatok és kisenergiájú részecskék tanul­mányozása; — a Föld sugárzási övezetei energetikai összetételének tanul­mányozása a hosszabb ideig tar­tó kozmikus repülések során fel­lépő sugárzási veszélyek értéke­lése céljából; — a kozmikus sugárzások el­sődleges összetételének és inten­zitásuk változásának tanulmá­nyozása; — a Föld mágneses erőterének tanulmányozása; — a Nap és más kozmikus égi­testek által kibocsátott rövidhul­lámú sugárzás tanulmányozása; — a légkör felső rétegeinek ta­nulmányozása; — a meteorok anyaga által a kozmikus testek szerkezeti ele­meire gyakorolt hatás tanulmá­nyozása; — a Föld légkörében található felhő-rendszerek kialakulásának és megoszlásának tanulmányozása. Tanácskoznak az algériai vezetők Algír (MTI). A belpolitikai helyzet még mindig rendkívül zi­lált Algériában, megfigyelők azonban bizonyos biztató jelekre, hívják fel a figyelmet. Ilyen pél­dául az a tény, hogy Mohamed Khider volt államminiszter és Ben Khedda, az ideiglenes kor­mány miniszterelnöke pénteken hosszas megbeszélést folytatott. Ugyancsak lényeges körülmény, hogy mindkét fél kijelentette, al­gériai nem fog algériai ellen har­colni és nem engedik, hogy a po­litikai válság polgárháborúvá mé­lyüljön. Ben Tobbal áliamminisz- ter, aki jelen volt Khider és Ben Khedda tanácskozásán, kijelen­tette: „Személyes véleményem szerint van remény a megegye­zésre.” Bizonyos mértékig bonyolítja a helyzetet, hogy Tízi-Ouzouban Budiaf és Belkaszem Krim mi­niszterelnök-helyettesek vezetésé­vel megalakult „a forradalom vé­delmének összekötő bizottsága”. A . bizottság,, amely . feltehetően szembenáll az FLN politikai bi­zottságával, nyilatkozatában be­jelentette, hogy célja „az algériai egység védelme, a hat vilaja egyesített parancsnokságának fel- állítása, a nemzetgyűlési válasz­tások előkészítése és a különböző atrocitások megszüntetése.” Ait Ahmed államminiszter, aki jelenleg Párizsban tartózkodik, bejelentette, hogy lemond a kor­mányban és a 72 tagú nemzeti forradalmi tanácsban viselt tiszt­ségéről. Kijelentette, hogy a for­radalmi tanács szerinte nem „fe­lelős szerv”. 'Szaad Dahla'o, aki ugyancsak lemondott külügymi­niszteri tisztségéről, Párizsból Genfbe utazott. ches-de-Rhone megye rendőrfő­kapitánya kijelentette, nem a „normális alvilág szakemberei” közül kerülnek ki, hanem több­ségükben algériai hazatelepültek, akik még csak el sem takarják arcukat és habozás nélkül hasz­nálják fegyverüket. Ezek a banditák minden elő­vigyázatosság nélkül nyíltan dol­goznak, ahogyan ezt az elmúlt hónapokban Algériában csinál­ták. Ezek az OAS-legények, akik a titkos szervezet véres akciói­nak végrehajtói voltak. Ha elfogják őket cinikusan vi­selkednek. Marcel Pardieu, Bone-i fiatalember, amikor egy meghiú­sult rablótámadás után elfogták, ezt kiáltotta oda az őt körülvevő tömegnek: ti akartátok, hogy visszajöjjünk ‘Franciaországba, itt vagyunk hát. 6arÓ2ááík@áa»k @z Oll^baiiditák Marseille-ben Párizs (MTI). A Márseille-be den vannak a rablások és fosz- irányított jelentős rendőri erők togatások a városban és környé- ellenére is egyre nagyobb mére- kén. teket ölt a banditizmus, napiren- A tettesek, mint Zanetti, a Bou- IHillllillíliliiilllíiimiííliiiíijiiiiííiiíiliiíiiiiiiíIfílilHIiiiliííiliiiiiiiililllilEiHI Az Algériából érkezettek csak súlyosbítják a túlzsúfolt város amúgyis nehéz helyzetét. A kor­mányintézkedések még nem hoz­ták meg a kívánt eredményt. A hazatelepültek többsége Marseil­le-ben maradt, s csak igen ke­vesen jelentkeznek munkára. Mindez arra mutat, hogy nagy részük az algériai helyzet tisztá­zódása után rögtön vissza akar költözni Algériába. A jelek sze­rint, ha a hatóságoknak nem si­kerül közülük kiemelni az OAS- banditákat, akkor a Marseille-i lakosság ellenszenve az áttelepül­tek összessége ellen fordul. Prado elnök 2 lakószobáig terjedően évi 120— Ft. Kettőnél több lakószoba (iparüzem) esetén évi 150— Ft biztosítási díj ellenében bizto­sítva van: tűz, villámcsapás, robbanás, föld­rengés, vihar, járművek nekiütközése, kő- és földomlás, betöréses lopás, rablás, szavatossági és baleseti, vezetékből kiömlő víz-gőz, állatelhuliásí károk esetére a köt­vényfeltételek szerint. Részletes felvilágosítást az Állami Biztosító fiókjai és körzeti elhagyja Perut Lima (MTI). Az AFP jelenti Limából: Prado, a Perui Köztár­saság volt elnöke, akit az új ka­tonai junta megfosztott tisztségé­től és letartóztatott, 48 órán belül feleségével együtt elhagyja az or­szágot. Az elnök megbízatása jú­lius 28-án jár le, ezért a katonák korábban nem bocsátották szaba­don. ­Limában az Apra párt listáján megválasztott képviselők pénte­ken nyilatkozatot adtak ki, amely ben élesen elítélik a katonai jun­tát. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a junta intézkedései, ame­lyek megfosztják a képviselőket jogaik gyakorlásának lehetőségé­től, érvénytelenek és törvénytele­nek. A képviselők felhívják a népet, harcoljon hatalmának és szuverenitásának visszaállításá­ért. Súlyos következményei lehet­nek a külföldi katonai segély fel­függesztésének. A dolgok jelen­legi állása a „kommunista be­szivárgást” segíti elő — állítja a nyilatkozat. felügyelői adnak I (119) 1 ■HliliiiiiliiiiiiilíliiitlIilllilíiiiliililllilllllilMiiilililllillililililiiíIilllilUiílill Washingtoni jelentés szerint Venezuela, Pominika, Honduras és Costarica kérést nyújtott be az AÄSZ tanácsának elnökéhez, hívja össze a miniszteri tanácsot. még mindig nem oldódott meg, de jelentős előrehaladásnak te­kinthető, hogy megkezdődtek a tárgyalások a véleménykülönb­ség tisztázására, s mindkét fél kijelentette, hogy algériai nem fog fegyvert algériai ellen. A helyzet azonban továbbra is át­tekinthetetlen, s a több biztató jel mellett olyanok is vannak, amelyek tovább bonyolítják az eseményeket. Ben Tobbal ál­lamminiszter szerint „van re­mény a megegyezésre”, viszont feltehetően újobb bonyodalmat fog jelenteni, hogy Tizi-Ou- zouban Budiaf és Belkasszem Krim vezetésével egy újabb bi­zottság alakult, a „forradalom védelmének összekötő bizottsá­ga”, amelyet az FLN politikai bizottságának ellensúlyozására alakítottak. Ebben a súlyos helyzetben fordult Algéria népéhez az Al­gériai Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága, s felhívásában rámutat arra, hogy az ország nemzeti szuverénitása sokkal nagyobb veszélyben van, mint bármikor, mert a neokolonia- Jisták ürügyeket keresnek a be­avatkozásra, az OAS pedig újra kezdi bűnös tevékenységét. A nép éhezik, a nyomor álta­lánossá válik, a munkanélküli­ség napról napra a lakosság újabb rétegeit sújtja. A nép élete és jövője van veszélyben, — hangzik a Politikai Bizottság felhívása, majd így folytatja: „Az Algériai Kommunista Párt felhívással fordul minden­kihez, valósítsák meg az egy­ség, a megbékélés és a honfitár­sak közötti együttműködés népi bizottságait.” A felhívás emlékeztet a tlemceni nyilatkozatra, amely szerint a legfontosabb feladat Algéria függetlenségének meg­szilárdítása, minden politikai diktatúrától mentes, demokrati­kus állam építése, a személyi és. szólásszabadság és a szo,­ciális igazság biztosítása minden állampolgár részére, valamint a neokolonializmus és a vele szö­vetséges erők fellépésének meg­akadályozása. Az algériai kom­munisták hangsúlyozzák, hogy a tlemceni nyilatkozatot még ki lehet egészíteni* és módosí­tani is lehet, arra azonbán fel­tétlenül alkalmas, hogy az egy­más közötti tárgyalásokon kö­zös plattform alapját képezze. Az alkotmányozó nemzetgyű­lési választásokról szólva a nyi­latkozat hangsúlyozza, hogy azokat a legrövidebb időn belül meg kell valósítani, demokrati­kus és békés eszközökkel, az FLN égisze alatt. A választások lebonyolítására egy olyan közös lista látszik a legalkalmasabb­nak, amely magában foglalja a felszabadítási mozgalom min­den irányzatát, beleértve az AKP-t is. A helyzet mindezek alapján lassan tisztázódik Algériában, s ezzel együtt csökken a francia beavatkozás veszélye is. Ennek érdekében az algériái hatósá­gok csaknem 50 európait sza­badon bocsátottak, akiknek legtöbbje súlyos bűncselekmé­nyeket követett el az algériai nép ellen. Amer Mohammed, Algír rendőrprefektusa ezekkel a szavakkal bocsátotta el az európaiakat: „önöket szabadon engedjük, — ez gesztus Fran­ciaország felé —, noha többsé­gük erőszakos cselekményeket követett el. Néhányan — erre kétségbevonhatatlan bizonyíté­kaink vannak — notórius gyil­kosok, akik szörnyű bűnöket vallottak be.” Az algériai hatóságok tette valóban gesztus Franciaország felé, s önmagában is csökkenti a francia beavatkozás veszélyét. Ez a veszély teljes egészében azonban csak akkor szűnik- meg, amikor létrejön a régen várt megegyezés az algériai ve­zetők között. Óz amerikaiak újai katangai terve A TASZSZ hír össsefoglaló ja New York (TASZSZ). Az utób. bi napokban a gyarmattartók tá­borában újult erővel lángoltak fel a szenvedélyek a katangai kérdés körül. Míg Csőmbe és hí­vei mindent megtesznek, hogy tel­jesen elszakítsák Katangát Kon­gótól, az ENSZ-csapatok pedig már jóideje eredménytelenül to­pognak a katangai »főnök« bar­langjának bejárata előtt, Nyugat monopolista köreiben elkeseredett alkudozás folyik, hogy kié legyen Katanga természeti kincse. Ismeretes, hogy éppen a gyar­mattartó hatalmak civakodása az a színfalak mögötti erő, amely nem teszi lehetővé a kongói népnek, hogy leszámoljon Katanga elsza­kadásával és mindannyiszor meg­menti Csombet, valahányszor tényleges veszély fenyegeti. Walter Lipmann a napokban a New York Herald Tribune ha­sábjain rámutatott, hogy a kon­gói válság kulcsát Londonban. Brüsszelben és New Yorkban kell keresni. Ebben a cikkben egye­nesen kimondotta, hogy »az Adoula vezette kongóiak és a Csőmbe vezette kongóiak csak abban az esetben egyesülnek, ha azok a nem afrikai országok, amelyektől függnek, valamiféle szövetkezésre kényszerítik őket«. Hozzáfűzte, hogy »az Adoula mö­gött álló fő erő a Egyesült Álla­mok kormánya, a Csőmbe mögött álló fő erő pedig a nagy brit és belga magántársaságok«. Amint sajtójelentésekből ki­tűnik, az Egyesült Államok az utóbbi időben újabb tervet dol­gozott ki a kongói központi kor­mány és a katangai diktátor »ösz. szebékítésére«. Ennek a tervnek a lényege az, hogy kényszeríteni kell Csombet, ossza meg a leo- poldvillei kormánnyal annak a jövedelemnek egy részét, amelyet adó formájában kap az Union Miniere-től és néhány más tár- • .«'■ágtól. Hozzávetőleg ugyanebben az időben vált ismeretessé, hogy U Thant, az ENSZ ügyvezető főtit­kára összehívni szándékozik . a Biztonsági Tanácsot a katangai kérdés megvitatására, s hogy újabb megbízatást akar kapni a Biztonsági Tanácstól a katangai kérdés megoldására. Londonban felhördüléssel fo­gadták az amerikaiak katangai 1 érvét és U Thantnak azt a szán­dékát, hogy összehívja a Bizton­sági Tanácsot. Home angol kül­ügyminiszter, mind a Daily Ex­press genfi tudósítója jelentette, követelte Rusk amerikai külügy. minisztertől, hogy Anglia, az Egyesült Államok és Franciaor­szág közösen lépjen fel a Biz­tonsági Tanács összehívása ellen, továbbá, hogy semmiképpen ne alkalmazzanak erőszakot Kátan- gával szemben. Az angol kormánykörökhöz kö­zel álló Daily Telegraph »a szo­lidaritás hiányával« vádolta szer­kesztőségi cikkében az Egyesült Államokat. »Az a benyomás ala­kul ki az emberben — állapí­totta meg keserűen a láp —. hogy Washington és London csakis akkor juthat teljes nézetazonos­ságra nemzetközi kérdésekben, ha előzőleg .feláldozzák az angol érdekeket«. A lap néni csinál tit­kot abból, hogy mik is Anglia érdekei Kongóban. A lap véle­ménye szerint, ha az . ENSZ fe­lülkerekedik Katóméiban, az an­gol tőke nem csekély nyereségtől esik el. Sajtójelentések arra mutatnak, hogy Franciaország és 'Belgium is Anglia oldalára állt. Megkez­dődött a diplomáciai alkudozás. Nem nehéz belátni, hogy a nyugati hatalmak új terve lé­nyegében lemondást 'Jelent' Ka­tanga és Kongó tényleges 'egyesí­téséről, amire pedig állhatatosan törekszenek a kongói nép haza­fias erői. Ez a terv az iniperia- lista ragadozók alkujának ered­mény*»

Next

/
Thumbnails
Contents