Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-29 / 176. szám
ti az ide vonatkozó dokumentu-j mókát. I A pincehelyi út környékén állj még Gőgös Ignác szülőháza. EztJ a tervek szerint restaurálják, sX itt helyezik el az összegyűjtöttT dokumentumokat, tárgyakat. Fel-X vetődött az a gondolat is, hogy J az épületet, mivel meglehetősen X rossz állapotban van, lebontanák» és helyén emlékművet emelné-♦ nek. Ennél sokkal ésszerűbbnek J mutatkozik a restaurálás és a» helyiségekben az anyag kiállitá-T sa. Megkezdődtek a munkálatokX az épület további' romlásának J megakadályozására és hozzálát-X tak a restaurálás előkészületei-x hez. X A tervek szerint a gyűjtő mun-j kára Gőgös Ignác életrajzának^ kiadásával teszik fel a koronát. ♦ TOLNÁ V1C5Í5 P55E@FX5jáI„ Eüff§t!t3ETfg! 22 ezer köbméter föld XII. évfolyam, 176. szám. Vasárnap, 1962. július 29. A közös és a háztáji egyaránt fontos A legutóbbi állatszámlálós adatai is bizonyítják, de a községi vezetők mindenkinél jobban tudják, hogy a háztáji gazdaságok jelentős mértékben járulnak hozzá a lakosság élelmiszer-igényeinek kielégítéséhez. S ez éppen úgy vonatkozik a tejre, a baromfira, a tojásra, mint a hízósertésre. Nem lehet tehát lebecsülni a háztáji árutermelés jelentőségét, sőt megfelelő eszközökkel segíteni, támogatni kell azt. Ne a közös rovására, de a közössel együtt, mert ma még mindkettő egyaránt fontos. Amikor ezt mondjuk, akkor helytelen lenne valamiféle visszalépésre gondolni. Nem erről, egyszerűen csak a reális valóságról van szó, többféle érdek azonosságáról. Mindez kettős irányú gondoskodást kíván a tsz-ek vezetőitől. Azt, hogy a közös állatállomány takarmányellátásával egy időben a háztáji állatállomány takarmányellátását is nagy gonddal segítsék. Jobban, mint eddig. Hogyan? A lehetőségek fokozottabb kihasználásával. Ez a meghatározás így elég általános. Találkozunk azonban számos hasznos és jó módszerrel, amely mind a lehetőségek fokozottabb kihasználását * jelenti. Kurd on például kijelölt a vezetőség egy gabonatáblát. Amint onnét a termés lekerült, a területet nyomban felszántották és a tagok bevetették azt a háztáji állatállomány részére. A gazdák adták a Vetőmagot és a termést teljes egészében, ők takarítják be. Hasonló módon jár el több termelői szövetkezet, s végeredményben kettős a haszon: csökken a tehertétel és javul a háztáji állatállomány takarmányhelyzete. Jelenleg tehat az lenne a célszerű, ha valamennyi termelőszövetkezetben alkalmaznák a kurdiak módszerét. Előfordul az is, hogy egyik-másik tszben a vezetőség csinálná, de a tagok nem akarják. Azt mondják, kockázat, rizikó a tarlóvetés, mert nem biztos, hogy sikerül. Ez történt Udvariban és kár volt ebbe belenyugodnia a tsz vezetőinek. Annál is inkább, mert az áruértékesítési tervek túlteljesítésében kellő szervezéssel jelentős szerep jut a háztáji gazdaságoknak. Továbbmenve, biztos kiegészítő pénzforrása a tagságnak a szerződéses hizlalás és értékesítés. E téren a lehetőséget még korántsem használjuk úgy ki, ahogyan lehetne. Mégis annak bizonyítására, hogy mit jelent, elég csak felhozni egyetlen példát. Kölesden a Kossuth ’ Tsz tagjai kb 200 hízósertésre kötöttek szerződést. Az állattenyésztési brigádvezető tartja kezében az akció lebonyolítását és máris bizonyos, hogy a tsz hízó sertésből áruértékesítését jóval túlteljesíti. Egyszóval: a tsz-nek is, a tagoknak is, a népgazdaságnak is érdeke, hogy a háztáji állatállománnyal törődjünk jobban, mint eddig, s legalább úgy mint Kur- don, vagy Aparhanton. A félreértések elkerülése végett alá kell húzni azonban, hogy ez a törődés nem jelenti a közös állat- állomány elhanyagolását. — szp — Tamásiban összegyűjtik Gőgös Ignác hagyatékát Gőgös Ignác, a nagy hazafi, párttörténetünk kiemelkedő egyénisége Tamási községben született. A tamásiak eddig is kegyelettel őrizték emlékét, csakúgy, mint másutt az országban. A mai nemzedék azonban még adós Gőgös Ignác hagyatékának teljes, érdemben feldolgozásával. E mulasztás pótlására tiszteletre méltó dolgokat kezdeményeztek Tamásiban. Az MSZMP járási végrehajtó bizottsága a tavasz folyamán határozatot hozott Gőgös Ignác hagyatékának feldolgozására. A határozatot tettek követték. Megalakult egy bizottság tanárokból és a társadalmi szervek képviselőiből Grill Ferenc járási tanácselnökhelyettes vezetésévél. Ez a bizottság összegyűjül Ä (Képes beszámoló a 4. oldalon) Több mint négymillió utast, félmillió tonna árut szállítottak ■ ■ Kongresszusi verseny a IS-es AKOV-nél Hasznára vált a 11-es AKÖV- nek is az év elején végrehajtott átszervezés. A vállalat nagyobb önállóságot kapott, hathatósabban tudtak foglalkozni munka- szervezési kérdésekkel. Eredményesebbé tették a dolgozók szocialista munka versenyét is. A vállalatnál az év elején negyvenöt brigád több mint háromszáz tagja határozta cl, hogy munkaversenyt folytat az éves terv teljesítése érdekében, a pártkongresszus tiszteletére. A brigádok rendszeresen teljesítik vállalásukat, tervüket; különösen az a 25 brigád jeleskedik a terv teljesítésében, melyeknek tagjai a szocialista cím elnyerését határozták el. Az első félévben 4 224 000 utast szállítottak a 11-es AKÖV autóbuszaival, csaknem egymillióval többet, mint amennyit a terv előír. Jelentősen nőtt a taxival utazók száma is, a tervhez viszonyítva mintegy tízezerrel. Jelentősén emelkedett az áruszállítás is. Négyezer tonnával haladták meg a félmilliót, és húszezer tonnával a tervezett szállítandó mennyiséget. A félév során a vállalat tehergépkocsijaival min$:ri igényt ki tudtak elégíteni. Az. első. félévben, amikor néhány kocsit fuvarhiány miatt le kellett állítani, különösen a félév első hónapjaiban, a tervet nem tudták ütemesen teljesíteni. A fuvarnövekedéssel egyidőben a tervet is túlteljesítették. Elismeréssel nyilatkoznak a vállalat munkájáról azok a fuvaroztatók, akik szerződéses viszonyban végeztetik az áruszállítást. A tejet szállító brigádok közül Narveczki Mihály szociaHéttagú küldöttség utasik megyénkből Lipcsébe a méhészek nemzetközi találkozójára Megyénk több száz méhésze az elmúlt években elért eredményei alapján kivívta mind a belföldi, mind a külföldi szakemberek elismerését. Évente ugyanis mintegy 13 vagon mézet adnak a népgazdaságnak. A méz minőségét pedig az fémjelzi leginkább, hogy a Tolna megyében kipergetett méz 90 százalékát exportáljuk, túlnyomó többségben a Német Demokratikus Köztársaságba és a Német Szövetségi Köztársaságba. Az idén pedig különösen jó eredményekkel dicsekedhetnek megyénk v-éhészei, hiszen 16 vagon kiváló minőségű mézet ajánlottak fel megvételre a népgazdaságnak. A fentebb elmondott jó eredményekről meggyőződtek a nemrég hazánkban járt német méhész szakemberek is, akik az augusztus 5-én Lipcsében sorra- kerülő nemzetközi méhész szakemberek találkozójára magyar szakembereket is meghívtak. Az Országos Méhészeti Szaktanács hozzájárulásával Tolna megyéből héttagú küldöttség utasik a nemzetközi találkozóra. A szakemberekből összetevődő csoportot Zehán Gergely megyei méhész szaktitkár vezeti. Tagjai között van Dunkel Lehel, a Lengyelt Mezőgazdasági Szakiskola tanára. Szuhai György, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának méhésze, Katona József, a szekszárdi Garay János Termelőszövetkezet méhésze, Szántó Pál pedagógus, az alsónyéki méhész szakcsoport tagja. A világ minden tájából összejövő méhészeknek a Német Demokratikus Köztársaság Országos Méhészeti Központja gazdag programot ígér. Nemzetközileg elismert szakemberek tartanak előadásokat és a többi között megvitatják a kaukázusi, valamint a krajnai méhkeresztezés eddigi eredményeit. Szerepel a programban méhlásérleti intézet megtekintése, és országjárás. A megyénkből utazó küldöttség hazaérkezése után a szerzett szakmai tapasztalatokat átadja azoknak a szakembereknek is, akik ezúttal nem utazhatnak a nagyjelentőségű tanácskozásra. A tervek szerint ugyanis még augusztusban Bátaszéken találkoznak a Tolna megs/ei méhészek az NDK-ban járt küldöttség tagjaival, akik beszámolnak szerzett tapasztalataikról. lista címért versenyző brigádja ért el kiváló eredményeket. E brigád négy tagja egyébként a munkahelyükön levő tsz-ben két-két napot az aratásban is részt vett. Az első félévben a munkaverseny eredményeként túlteljesítették a vállalat dolgozói a tervet. Több mint másfél millió forint nyereséget értek el, terven felül. Különösen az egy kilométerre eső költségek csökkentése — több mint három százalékkal csökkent a tervezetthez viszonyítva —, a raksúlykihasználás javulása eredményezte a terven felüli másfél millió forint nyereséget. A vállalatnál ezekben a napokban végzik a szocialista munkaverseny első félévi eredményeinek összesítését, az értékelésre majd termelési tanácskozásokon kerül sor, akkor döntenek a dolgozók arról is, hogy a kongresz- szusi versenyben végzett munkája alapján a 25 brigád közül melyiket illeti meg a kitüntető szocialista munkabrigád cím viselése. Piaci „kánikula" Nem csupán a néhány nap óta uralkodó meleg, napos időről van szó, hanem a szombati piac forgo) máról, az árakról is. Minden megvolt, ami csak a piachoz kell; a sereg vásárló — a háziasszonyok zöme most vásárolja meg a vasárnapi ebédhez valót—, és a felhozatalra sem lehet panaszkodni. Legfeljebb az árakra, mert azok még mindig „kánikulaiak”. (A tapasztalatok szerint a szekszárdi piac drágább a fővárosinál, sőt, a Balatorj-kornyékinéL is.) A zöldpaprika kilója még mindig 20 forint körül van, darabonként egy «forintért., nyolcvan fillérért árusították. A paradicsom ára öt-nyolc forint, a zöldbabé öt forint felett, a burgonya 2,00. A zöldség, a sárgarépa csomója forint-forintötven, a káposzta kilója egy forint, az uborkáért 2,80—5 forintot kértek. Újdonságként megjelent a piacon a í főzni való kukorica is, egy forintért adtak egy-egy csövet. A tojás árát 1,20—1,30-ra tartották* ugyanakkor a baromfi szinte teljesen hiányzott. Egy negyedév alatt több mint 13 ezer kötet új könyv Hatvannégy előadás, 120 kiállítás A könyv egyre több embernek lesz jó barátja Tolna megyében. Sokszor számoltunk be arról: könyvtárainkban miként emelkedett az. olvasók létszáma és a kikölcsönzött könyvek mennyiségé. A mögöttünk hagyott negyedév már a nagy mezőgazdasági munkák időszaka volt, de ennek ellenére szép fejlődésről adhatunk számot. Az év második negyedében ugyanis közel 41 ezer kötettel kölcsönöztek ki több könyvet, mint 1961 hasonló időszakában. A kikölcsönzött kötetek szama meghaladta a 227 ezret, vagyis megyénk minden felnőtt lakosa egynél több könyvet olvasott el az elmúlt három hónap folyamán. Örvendetes az a fejlődés, amely ezt mutatja: megyénkben jelenleg 192 közművelődési könyvtár van. Közülük az egv könyvtár- egységre jutó kötetszám 1365. A községi könyvtárakban valamivel jobb az arány: 103 működő községi könyvtárban 165 ezer 779 kötetet tartanak nyilván. Egyenként tehát 1493 kötet áll az olvasók rendelkezésére. Ha már a számoknál tartunk, érdemes' megemlíteni: tavalyhoz képest 7300 új olvasóval gyarapodtak könyvtáraink. Július elején a megye könyvtáraiban 35 ezer 347 olvasót tartottak nyilván. A megnövekedett olvasólét- szám megköveteli az állomány gyarapítását is. Ennek érdekében az elmúlt három hónapban közel 320 ezer forintot költöttet könyvvásárlásra, s ebből az ösz- szegből 13 ezer 358 kötetet vásároltak. A könyvek népszerűsítése érdekében könyvtárosaink ós könyvtári szakembereink a megyében 64 könyvismertető előadást tartottak, s 120 alkalommal nődig könyvkiállítást rendeztek gazdag, változatos témákból.
