Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-03 / 153. szám
4 TOLVA MEGYEI VEPŰJSAG 19G2. július $ Az amszterdami repülőtér kényelmes foteljében ültem még, s a Nyugat-Európát borító köd múlását vártam, de gondolataim már a földgolyó másik felén, a napfényes Kubában jártak. Az újságokban tallózva, szemem — érthetően — as ellenséges tengerrel körülvett szigetországról szóló híreket kereste. A France Observateur a fideiizmusnak a kontinens paraszt- mozgalmaira gyakorolt hatását elemezve így írt: „Castro rendszere nagy rokonszenvet' ébresztett Latin-Amerika értelmiségi és mun- kásköreiben... Latin-Amerika viszont puskaporos hordó, amelynek csak egy szikra kell.” A New York Herald Tribune arról informált, hogy az Egyesült Államok szenátusának jogi bizottsága azokban a napokban tárgyalta az úgynevezett kubai menekültek kérdését. Az emigráns ellenforradalmárok vezére Miro Cardona biztosította a szenátorokat arról, hogy „hívei készek teljesíteni az Egyesült Államok bármilyen parancsát.” A New York Times szerint Robert Woodward amerikaközi ügyekkel foglalkozó államtitkár válaszában azt is érzélaeltette, hogy kormánya kellő pillanatban élni fog a parancsadás jogával, egyáltalán nem tett le kubai invázióé tervéről és „nem hagyja cserben a harcoló Kubát”. Vajon milyen vívmányaival ébreszt Castro forradalmi rendszere olyan nagy rokonszenvet a „lőporos hordóhoz” hasonlított Latin-Amerikában? Miért akarja a kubai reakció és az arherikai imperializmus egyesült erővel ismét szolgaságba dönteni Amerika szabad szigetét? Többek között ezekre a kérdésekre kerestem a választ kubai utamon. S mivel úgy vélem, hogy az olvasót is érdekli a jelenlegi nemzetközi helyzet rendkívül izgalmas problémája, elmondom tapasztalataimat. Kezdjük hát az elején, induljunk el ismét a több mint tízezer kilométeres útra. „BYRD KAPITÁNNYAL” L AZ ÓCEÁN felett A gépmadár tizennégyezermé- tette az alattunk terpeszkedő teres magasságban repült az At- végtelen vizet és siettette a külö- lanti-óceán felett. nősen hosszú éjszaka múlását. Kitekintek az ablakon: a mély- A motorok egyenletesen halk ben puha sötétség, fent szik- monoton zúgása, a jótékony wis- rázó csillagok. A „Byrd Kapi- ky álmot csal a szemekre. tány” nevét viselő négyturbós DC—8 vakon repült a végtelennek tűnő víz túlsó partjai felé. Amikor Lisszabonban elhagytuk az öreg Európa földjét a 120 személyes gépóriáson már „telt ház” volt. A Királyi Holland Légitársaságnak ezúttal is kifizetődött az utasszerzés céljából tett óriási kerülő. Az Amszterdamból startoló gyorsszárnyú gépmadár a félóránkénti, óránkénti leszállásaival, a minden bakterháznál megálló személyvonatra emlékeztetett. De végül is Majna- Frankfurt, Zürich, Lisszabon, Madrid és az Azori szigetek repülőterein összeszedte Latin- Amerikába igyekvő utasait. Venezuela fővárosáig nincs több leszállás. Legalább is a menetrend szerint. De az Azori szigetek és a Caracas közötti 5100 kilométeres távon sok minden történhet S ha az utas nem is gondolna erre — a csinos stewardess nem éppen szemet gyönyörködtető „ruhabemutatója” feltétlenül emlékeztet ennek lehetőségére. Csak az előttem ülő útitársamtól érkező finom papírlap zize- gésére ébredek fel. A gép parancsnoka közli az utasoknak készült kézről-kézre vándorló jelentésben a megnyugtató tudnivalókat: az idő továbbra is kedvező a repülésre, a magasság 11 500 m, a hőmérséklet a kabinban plusz 20 fok, kint mínusz 47 fok. A sebesség óránként 825 km. Érkezés Caracasba 08 óra 30 perckor. Órámra nézek. Délelőtt 10 órát jeleznek a mutatók — budapesti idő —. De kint ugyanolyan csillagos az ég, mint Lisszabonban, a start után. Nálunk .már reggel van — Ca- racasban még tart az éjszaka... Az óceán fölött töltött utolsó órák percek mind lassabban telnek. Az utasok egymásnak adják a mosdófülkék kilincsét. A felfrissülést, és átöltözést követően eltűnnek a kézitáskákban a női bundacipők és a férfi gyapjú- pulloverek. Tierra, Tierra... — Tierra, Tierra — föld, föld — kiált fel az ablak mellett ülő spanyol utitársam, akárcsak egykor Kolumbusz hajójának árbockosarában ülő őse. Szinte a felkelő nap első sugaraival egyidő- ben pillantjuk meg a távolban a szárazföldet, a délamerikái partvidéket szegélyező hegyvonulatot. A fokozatosan ereszkedő gépből már szabad szemmel is látható a valószinűtlenül kék víz, a messziről finom csipkére emlékeztető tarajhullám. A nehézkesnek tűnő gépóriás készségesen engedelmeskedik a pilóta avatott kezének. Könnyedén — akárcsak a kecses sirály — szárnyával szinte a vizet súrolva ereszkedik a caracasi repülőtérnek közvetlenül a tengerpartnál kezdődő betonjára. A caracasi repülőtér Uszólecke 110« méter magasban folytatjuk Curacao felé, addig tovább utazó vendégeink fárad- A jól szabott két kosztümre janak a tranzitszállóba egy hűgalambszürke mentőöv kerül. A sítőre — közli a kapitány. szíjak bonyolult kapcsolásáról, a .................. _,. l eveeőt nvelő fplfúiácáről „Dyrd kapitány egyetlen eja V jehíő n^akéto ^k^e^éséről^no S2,aka ^att EuróPábo1 Dél-Ame- fu-tt*- • .éléséről, no nka trópusi tájaira repített, meg a kitartó úszásról szóló ma- „ gyarázatot bábeli hangzavar kö- épületek előtt üde zöld veti. Van aki négyszer is végig- Sycpszőnyeg, tarka trópusi virá- hallgatja a bájos hölgyet, akár Sok. A hegyoldalban pálmák le- hollandul, angolul, franciául, veleit len£eti a reggeli szellő. A vagy spanyolul csiripeli, hogyan tranzitszálló erkélyén nyáriruhás kell a „vészkijárat” jelzéssel el- nők’ ingujjra vetkőzött férfiak látott ablakon át — természete- ln<*getnek a gépből kiszálló vesén pánikmentesen a lélekjelen- nezu®lai rokonaiknak, ismerőseik- létet megőrizve — elhagyni a nek • • • vizet ért gép kabinját Az uta- . Elmondhatatlanul jólesik, hogy sok másik része a mentőöv lát- ism®t szilárd talajt érzek a lá- tán — vagy mert már sokszor bam alatt. Előre örültünk az el— Hölgyeim és uraim! Cara- tagja cerberusként „megállj”-t cas nemzetközi repülőterére ér- int a „vörös útlevéllel” érkezők- keztünk, utunkat egy óra múlva nek, a lengyel mérnöknek, a magyar újságírónak, a belgrádi „Pár tizén” portyára tartó futballistáinak. hallotta az elméleti oktatást, vagy mert nem igen ismert gyakorlati eredményt — nyugodtan folytatta a lapok olvasását. A felborzolt idegek megnyugtatását a stewardessek következő, vacsoraelőkészítő tevékenysége, mindenesetre hatékonyabban szolgálta. A gondűző hosszadalmas szervírozás, a sokféle fogás, a bőséges étkezés némileg feledzsibbadt tagjainkat megmozgató reggeli sétának és a gép ablakából megcsodált szemet vidító trópusi tájnak. De nyomban kiderült, hogy né- hányan korán örültünk. — Dél-Amerikai Cerberus — A lejárónál a venezuelai rendőrség egyik mackóképű daliás — Önök csak az útlevelek leadása esetén hagyhatják el a gépet — szólt idegesen az élő tilalomfa. A venezuelai rend éber őrét egyáltalán nem hatotta meg a nemzetközi jogra való hivatkozás, de láthatóan ingerelte útlevelünk vörös színe. A vita első menetét a gép parancsnokának érve döntötte el: a cég utazási feltételeiben nem szerepel az útlevél színe szerinti diszkrimináció — sem a gépen felszolgált ételek minőségét, sem a _ tranzit-feltételeket illetően. Márpedig biztonsági okokból tankolás közben semmilyen utas, még „vörös útleveles” sem tartózkodhat a gépben. Az óceán átrepülése után pedig tankolni kell, következésképpen mindenkinek el kell hagynia a gépet. Tehát mi is elindulunk. Irányi a caracasi tranzit étterem. Következik: Idegesség Cara« casban. Ezt láttam Dalmandon II. Amíg a lucernából lucernaliszt lesz Megjelent a Tolna megyei Mezőgazdasági Szemle A megye szövetkezeti gazdáinak részletesebb tájékoztatása, szakmai tudásuk növelése céljából az MSZMP Tolna megyei Bizottsága agit.-prop. és mezőgazdasági osztálya, valamint a Tolna megyei Tanács VB mezőgazdasági osztálya megjelentette a Tolna megyei Mezőgazdasági Szemlét. A kiadvány valameny- nyi termelőszövetkezetbe eljut, s ett a vezetők mindegyik brigádnak adnak belőle. A júliusi számban részletes írás foglalkozik a gyenge termelőszövetkezetek helyzetével és a megszilárdításukkal kapcsolatos feladatokkal. A Szemle közli Lakos József, a pálfai Egyetértés Tsz elnöke cikkét a növényápolási munkák folyamatos végzéséről, Rada Antal tsz-elnök írását arról, hogyan készül fel a ma- docsai Igazság Termelőszövetkezet az aratásra. Egész oldal foglalkozik a tarlóvetéssel. A Szemle képeket mutat be a termelőszövetkezeti tagok biztosítási és önsegélyző csoportjának életéből. r,-->r"rí"ül még több, érdeklődésre számot tartó kép és írás uúálnató a megye termelőszövetkezeteinek életéből. Vontatókkal érkeznek a földekről a lucernaszállítmányok. Ebben a lucernában a víztartalom eléri a 65—70 százalékot. A vontatókról a takarmány közvetlenül a szecskázóba kerül. A tulajdonképpeni szárítás a kép bal oldalán látható 10 méter hosz- szú forgó hengerben történik. A több száz fokos meleg levegőt két nagyteljesítményű olajégő szolgáltatja. Innen a lucerna egy vastag csövön keresztül a garatba kerül, ahonnan a darálóba jut. takarmányt. SALGÓ LÁSZLÓ: forradalom a Junták földjén * — Változik a cukor íze... — — Változik a cukor íze...
