Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-22 / 170. szám
1962. július 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ' HARMAT ENDRE: forradalom a junták földjén " Keserű a cukor XIII. zárólag a Wall Street-hez volna 1944, az új választások ideje. Egy Az alkotmánynak megszer- kötve, mint az Antillák Gyön- érvényben lévő paragrafus miatt kesztése is amerikai »segítséggel« gyéé. A szegénység, a kétségbe- az általában népszerű elnök nem történt már, így nem csoda, ha a esés zendülésbe torkollott, amely jelöltethette magát ismét, washingtoni' kongresszus azt elfő- 1933-ban elűzte az amerikaiak Fogta takarékkönyveit és elvo- gadta. Mint ahogy az sem akkori bábját, Machado elnököt, nult magánembernek az Egyesült volt csoda, hogy kiegészí- „őrmesterek összeesküvése” Államok-beti Flondába. Claude tette azt egész Latin-Ame- , ^ i .. , , , r, , Julion, a tekintélyes párizsi Le rika történetének eevik lee- A dolog a Feber ^íaz szamara Monde Kubát kitűnően ismerő ieltemzőbbés leghírhedtebb joli kellemetlen időpontban jött. munkatársa erről így írt: büincSvel, ? P^tt féle módosí- Ravelt akkor hirdetett „új )>Ha Batista politikai pályáin- fással Ennek a ioei szörnvszü- valoban 1°. szomszédi viszonyt tása itt megáll, a kubaiak rokon- lőttnek a harmadik cikkelye így R^kn-Amerikával, a kubai zen- szenvvel őrizték volna meg elhangzik- »Kuba kormánya egyet- dül®s elfojtásához pedig tízezre- nöksége emlékét.” ért azzal hogy az Egyesült Ál- ket kellett volna lemészárolni. De ahogy múlt az idő, a hátáért azzal, hogy az ayes Mas eszközöket kellett találni, lomra ismét megéhezett Batista Kuba 32 függetlenségének fékkel a felkelő diákok áh ^^pS^pcsolafot gaval K.uoa xuggetiensege e ^ hatalomra segített d-r. Grau bizonyos kubai és amerikai erők- megorzese « olyan kormány ta- San Marto pIX>fesszort ^távolít- kef A helyz^ toláSS» kedmaf^élef ftutjd^és á szt A úr ****** mas az élet, a tulajdon es a sze- furcsa egyéniség volt. Azonnal nak melyes szabadság megyedesere hozott bizonyQS demokratikus a Wall Street rabszíjára ffiús a párizsi szerződés áltál az törvényeket de ez nem almdii ..TT WaU ^ , f Egyesült Államokra ruházott - lyozta meg ’abban, hogy elnöké- SedetieSégfu^ti^ ntind ve2trtelTesnSre-r gf és írd ~ öt napia SSSbtoZTÄ 5, J , . , , alatt jócskán megkopassza az al- Világszerte előrelendültek a Magyarul: az amerikai szokás iamkinectárt derét Eddied latin , i eiuieieimunai a szerint gondosan elhintett néhánv ““kincstárt, derek addigi latin- haladó erők. Sorra szabadultak ^gasztoTSó Ä tulaidom fff -1 szerint: fel a gyarmati rabiga alól Ázsia, magasztos szó (etet, tiilajaory Jellemző, hogy egy Aleman nevű Afrika elnyomott nénei a Szov- szemelyes szabadság) kodfuggo- másik nrnfp«?nr dr rran ne- A,1Ka emyomott népéi, a nye mögött plasztikusan dombo- velésügyi minisztere az ötnaDos ■|e^uni? a szoc‘ajllsta ország^- rodik ki a lényeg: Washington SSSinThSSk nanon húsz Äfr ® —g ÄS; £ szerinti intervenciós joga. SíSÄiÄ S- ££$1SK' KMto”» tJ^éfle Az "éhező1 machet^^ef röndjében érkezett Miamiba. helyzetet teremtettek, amelyben élőket ^keräir’mSltäia ä Ho^an távoiítot^ el az ame- az addigi állapot, tehát az az ál- KdOKei siKeruit megiosztania a ríkaiak Grau elnököt? Az inter- amp-lvből az amerikai mogyőzelem gyümölcseitől és síké- venciót az emHtett okokból nem StöÄ vteTZ rult megteremtenie minden fel- lehetett igénybe venni, annál ke- aruió réteg olyan mesebeli hasz- tótett ahhoz, hogy ezeket a gyű- vésbé, mert a tömeg nyomására n^ hú^tt - rr^ Sz^elt molcsoket — nemcsak aszó szim- az ötnapos kormány első tény- kel nem volt tartható tovább bokkus, hanem szó szerinti értél- kedése a Platt-cikkely törlése Az amerikai és a kubai reakció meben is maga arassa le. volt. Jefferson Caffery amerikai megértette, hogy az ország előtt HL BATISTA A SZÍNRE LÉP nagykövet sürgősen megfelelő em két út van. vagy a kirobbanó Az amerikai tőke őrjöngő, éhes b?r u.tán eltávolító- forradalom, vagy pedig a legsövadként vetette rá magát a kin- |ara ff Pótlására. Aligha sokszor tétebb, legbrutálisabb terror. cses szigetre és karmait úgy be- íord.ulrf iíyen el° f. történelem* Amikor Batista közvetítői út- mélyesztette a kubai nemzetgaz- bfn' .Cafl'et7 a .<fn.fert ián is, személyesen is biztosította daság testébe, hogy — miként fSy itnok-ormester szemelyeben ezeket a köröket arról, hogy meg- később adatszerűén is látni fog- alta n?eg'. ,ezutaa kővetkező érti a helyzetet és hajlandó segí juk — hosszú évtizedekre vissza- ldfzafot a torténészek mindmáig teni ^ egyik probléma, a megfe- vetette Kubában a fejlődést. Az ”az, or™fste.rek , «szeeskuvese jelo ember problémája, megol- elkövetkező évek során a kubai ffV<;n •|egy“k fek .Az iynok-or- dottnak volt tekinthető. A reak- kormányok úgy váltogatták egy- , ...Jul,genCK> Batista — ció egyrészt tudta, hogy viszonymást, hogy minden esetben az jumáí aVanÜotfU lag demokratikus korszakában ampritai r,.acr„v;«,ot mpindpitta Pmtat alapított, azt elnevezte az Batista bizonyos népszerűségre amerikai nagykövet mondotta „ , .. , ——-p— —«----------— m eg, ki legyen a miniszterelnök. öXa5f^gy™len mo^UttM le tett SZert a kubai töfegek kör^ Ilyen történelmi és politikai kö- ben> másrészt ismerte a magarülmények között tűnt fel a ku- ílhí.® l°g'esxlJagai.t’ csinálta tábornok jellemet es tudbai közélet színpadán Fulgencio tabofnok!najk nevezte ki magat _es ta> hogy a látszólagos progresz- Batista. átvette a kubai hadsereg vezer- szivítás vonala csak Batista szeKuba későbbi diktátora mész- iff °^Sf,ge^k ,ye7fte?et' T?r" mélyi ambícióinak szolgálatában tie volt, ereiben európai és in- Grau ?lazesf utan’ állt. Ezért esett rá a választás, dián ősök vére keringett. Érdé- ^ kényelmesen Jy AZ ELSÖ ÄLDOZAT kés, hogy amíg hatalmának ké- Pentarauia Batista vezetésével A kül- és belföldi megbízók f"bbl megdöntője, dr. Fidel Cast- megfosztja a tömegeket az 1933- helyesen látták a bekövetkezen- 5?áJ? ff* Ultetvenye® csaladbo1 as megmozdulás minden vívmá- dőt Az akkori elnök a morfimsäsää raÄ&irsarJSSÄ-ÄE BS * —— *-» — SS ÄÄÄ volt. Batista Oriente tartomány- Németországban hatalomra ke- ben _ mint mondottuk __ még b an, a Sierra Maestro tartomány- rül a fasizmus és megmutatja iga- éitek bizonyos rokonszenves em- ban született és valljuk meg, em- zi arcát. Spanyolországban kitör lékek Fulgencio Batista iránt berileg ez is érdekes: a diktátor a polgárháború és a tömegek A hogy Batista államcsínye a bölcsője ott ringott, ahol a kubai onasi rokonszenwel kísérik a fegvverek érvével történt senkit szabadságé. köztársaságiak küzdelmét. Latinnem lepett meg különösebben, A jófejű, élénk szemű, kreol Amerikán antifasiszta baloldali hiszen ^ megfelelt az általános fiúnak alacsony termete már ak- hullám zudul vepg es Batista ar- ^tin-amerikai gyakorlatnak. A kor is valamifele kisebbségi er- ra gondolt, mi lenne, ha szemé- Kuhai Köztársasác úi elnöke te- zés forrása volt. Nem egy nyu- lyes ambíciói szolgálatában meg- w ^áta vS m^áí Wtópett gáti pszichológus játszik el azzal lovagolná ezt a hullámot? Elkáp- f- - ß havannai rezi’denciáiá, jondolottal, hogy hlheWten to- MO. «UM taUIM. i STtolkon1~ SSSSg* t^omvagya eppen jennek a ki- tjn amenkai aliamferfi, Lazajxi k elfttt magas sarkú cipőben Sebbrendusegi komplekszusnak a Cardenas, a jenkikkel szembefor- n71.«tilr]1-nri m^rsókolta széken kompenzálása” volt Később a dúlt mexikói elnök fantasztikus bfő feleségét § diktátor magas sarkú cipőt hor- népszerűsége és hirtelen — az B dott, mint a gigolok és éberen ilyesmi nem okozott nála prob- vigyázott arra, hogy normális lémát — nagyot fordít a köpe- tesrmetű (166 centiméter magas) nyen. Igen, Batista balfelé tapo- második feleségével a hivatalos gatózik. fényképészek csak úgy örökítsék Az eredmény biztató. 1938 vé- jneg, hogy az asszony alacsony gére történelmi kuriózum szüleszékben üljön. tik: olyan* többé-kevésbé egyséAz elnök úr még várt néhány hónapot, hogy jobban kiépítse hatalmát, aztán hozzálátott, hogy teljesítse megbízói parancsát. 1953 első napjaiban Fulgencio Batista már nyíltan is magára ölti a hóhér mezét. Baloldali diá ot-Kueu uijou. n“-. wymi* ujuut-Acvehue egyse- . . csoDortia eßv reakciós 1921-ben, az akkor húsz eves ges nepfrontmozgalom, - mely pjfess^r tevékenyege miatt fiú otthagyja szülőfaluját, Ba- 1940-ben Batista vezetésével (!) - , .... ._ m est és a paraszti nyomort, hogy valóban haladó alkotmányt hoz SAZ ra3,k^ a, 99 (füúzafioszorik 99 } úgnak a gabonabetakarísanak. Ezért aztán a betakarítás tó gépek, suhognak a végén egy ilyen népművészeti re- kaszák a bátai határban, mekművet készítettek és ezzel Fogynak a ringó arany- tisztelegtek a munkaadónak, táblák, szaporodnak a A „búzakoszorút’ azelőtt is Lu- gabonaker esztek és telnek a zsá- kácsi József né szokta készítene kok. A termelőszövetkezet irodájában egy búzakoszorú díszlik. Búzakoszorúnak nevezik a hagyoaki maga is részes arató volt. A párttitkár szavai szerint körülbelül két évtizeden keresztül szedte a markot a környékbeli alapítmány miatt, noha alakja semmi vány tábláin, esetre sem koszorúra emlékeztet. Bátán körülbelül ennyire emlé- Egy talapzatra gabonaszálakból keznek a „búzakoszorúval” kap- font, toronyszerű, cifra alkotás csolatban. A „koszorú” ezt az emez. Valóságos remekmű. Az ember csodálkozik, hogy vajon kiléket idézi. Ma is készítenek „búzakoszonek volt türelme ehhez az apró- rút”. Lukácsi Józsefné ugyan már lékos munkához, és kinek a keze hetven körül van, és kicsit nehe- volt képes megalkotni ezt a tetsze zére esik a munka, dehát ebben tős „koszorút”. De aztán eszem- neki van nagy gyakorlata, a fiabe jut, hogy nincs ebben különö- tulokra nem igen lehet számíta- sebb csodálni való, hiszen a nép- ni, mert a részes aratást legfel- művészet egyik fellegvárában va- jebb hírből ismerik, így aztán a gyünk. vele járó „koszorúkészítés” iránt Bajnok Sándor párttitkár sza- sem érdeklődnek különösebben. vai azonban nem igazolják hiedelmemet: Lukácsiné nyugdíjat kap a közösben, és igen jólesett neki, ami— A szövést mindenki ismeri, kor megkérték, hogy készítsen de ezt nem. özvegy Lukácsi Jó- ilyen egykori emlékei idéző „ko- zsefné szokta készíteni, de rajta szőrűt”. kívül nem sokan értenek hozzá. Már nem tudni, hogy ki is kéz- A „koszorú” eredetét nehéz len- deményezte ezt. A lényeg az, ne pontosan kikutatni. A ma hogy nagy helyesléssel fogadták még élő, idősebb nemzedék fia- az ötletet, de mindjárt hozzátet- tal korában igen nagy jelentősé- ték azt is; „Ne csak a múltra ge volt. A gabonabetakarítást gondoljunk. Az egykori emlék minden évben megünnepelték, idézése mellett a koszorúban kap- Bátáról is tömegével jártak ura- jón helyet a jelen is”. Így került dalmi földekre aratni, természete- a „koszorú” közepébe egy ötágú sen résziből. Minden tizedik, tizenegyedik kereszt volt az aravörös csillag. Egy ilyen remekművel megtóé, a többi az uraságé. Keserves ajándékozták a pártbizottságot, kenyérkereset volt ez, zúgolódott sőt, a fővárosba is eljuttattak is minden évben az aratók tömege. Végül mégis kénytelenek volegyet. Zúgnak a gépek, suhognak a tak még hódolni is a gabona tu- kaszák. Az aratási zenebonából lajdonosának, mert azért is külön néha kicsendül a fiatalok vidám meg kellett dolgozni, hogy egyál- éneke, kacaja, falában részes aratáshoz juthat,-__________________________B. F. Egy nagyfröccsel kezdődik... Az emberi türelem is véges. ! Sajnos, csalódtam J. K-ban is. Amikor tíz egynéhány évvel ez- Egy évvel ezelőtt riport úton járszerencsét próbáljon a hadsereg- létre. Ebben az időben már nincs Az elnök az akkor még megleljen. Strébersége, gyors felfogása Pentarquia, a balra fordult és pett r^.d0^2f-°knieeOi^feJttt^ miatt hamar elérte azt a rangot, így akkor valóban népszerűvé panr,an,CS°f ..1?ortuz’. -+Jf7 „ amit magasabb iskola nélkül el- lett és demokratikusan megvá- nelkul- ?uJ°aos„if1* Ha; érhetett: példás „zupás” őrmester lasztott Batista hivatalosan is a nelef b?.gy a, d .a °k a 1 vált belőle. Egy tanfolyam elvég- köztársaság elnöke és .kormánya- az ek° halálos ^ g°ly° er, u zése után, ha rangban nem is, ban - ha tárca nélkül is - de Batistanak hívjak. Természetesen de beosztásban emelkedett, ki- két kommunista miniszter, Juan csak veletlen nevrokonság, de képzőből írnokká vált. A bármin- Marinello és Carlos Rafael Rod- egy biztos, Fulgenco Batista ep- cas évek elején világszerte végig- riguez is részt vesz. Erre a kor- peí*. eg7 druszája megoleseve) söpört válság természetesen Ku- szakra jellemző, hogy Fulgencio nydja meg rémuralmának nyo- bát is érintette. Természetesen, Batista 1942 október 16-án felve- zf° Barszakat, gyn kossagai mert kevés ország volt, amelynek szi a diplomáciai kapcsolatot a nak bosszu sorozatát, szekere annyira egyedül, és ki- Szovjetunióval. Így. érkezett éti , (folytatjuk) előtt az akkori állomásfőnök figyelmeztette: „Hagyja abba az ivást, mert súlyos következmé nyel lesznek” — nem hallgatott a jó szóra. Társai is figyelmeztették. Belefásultak már az emberek az örökös „nevelésbe”. Felnőtt ember, gondolkodó lény, s mégis, lepergett róla a sok figyelmeztetés. Pedig követett el sok súlyos mulasztást. Ittasan jelent meg munkahelyén, sajnos, nagyon sokszor, és sajnos nem minden alkalommal küldték haza, csak akkor amikor észrevették, hogy ittas. Bírta az italt, fél liter meg sem kottyant neki a legjobb vörösborból. Egy alkalommal úgy kapták el, majd kiesett a kocsiból. Máskor meg lekéste a jelentkezési időt. Este a pohár fenekére nézett, reggel az óra csörgésére nem ébredt fel. Mire leért az állomásra, a vonat már messze járt, a pihenésből behívott helyettessel. Figyelmeztették minden alkalommal. írásbeli megrovást is kapott. De ő csak ivott tovább... Talán még most is iszik, talán e percben is éppen egy nagyfröcs- csöt önt le feneketlen gyomrába valamelyik italboltban. Talán utolsó fillérét költi italra, s akkor .majd ismét megy kölcsönért társaihoz. Lehet, hogy e percben valamelyik sétakerti pádon szellőzteti szeszgőzös fejét... Csúnya dolgot csinált a napokban. Közfelháborodást váltott ki tette. Amikor híre futott a dombóvári állomáson, szinte felzúgott a hatszáz ember: Meddig tart még a türelem, meddig hagyjuk, hogy a vasutasok becsületét egy-két részeges játssza el? Mi történt akkor, amely felháborította a munkásokat? Fizetés volt, F. betegállományból jött be felvenni pénzét. A restiben fröccsözött, szokás szerint. S amikor megtudta, hogy egy korábbi fegyelemsértésért ismét írásban figyelmeztették, rohant a főnökhöz. Nyitott bicskával a kezében tört az irodába. Úgy kellett lefogni, észre téríteni. Fegyelmit kapott, úgy hírlik, elhelyezik más állomásra dolgozni. S ott is botrányt okoz majd? Ott 4$ iszik-l tam Dombóvárott. Az állomásiönökkel beszéltem, amikor bejött az irodába. Kérte, intézzék el, hogy elvonókúrára küldjék. Elintézték. Én úgy írtam meg az esetet, mint egy jó útra tért ember igaz történetét. Vissza sem jött még a kórházból, amikor olvasta írásomat, és köszönő levelet küldött szerkesztőségünkbe, hogy példáját, ha név nélkül is, de megírtuk, hogy mások tanuljanak belőle. ígérte, megjavul, rendezi családi ügyeit. Azután megjött a kórházból. Két hétig sem tartott az erős fogadalom. Ismét nagyf röccsökkel orvosolta bánatát. Hiába volt nála is a figyelmeztetés, a türelem. Javasolták neki: mondjon fel, menjen más munkahelyre, talán ott sikerül megjavulnia. Az ország másik részében dolgozik most. Sorsáról még nem érkezett hír. Nem e két eset jellemzi a vasutasokat. Különösen nem a dombóváriakat. Mégis szólni kell róla. Beszélni kell erről, mert családok mennek tönkre, az iszákos ember munkahelyén súlyos hibát véthet. Az emberi türelem véges. Ismeretes a vasutas dolgozók körében, hogy milyen nagy buzgalommal foglalkoznak a dolgozókkal, nevelik őket, segítik az egyenes úton a gyengébb akaratúakat. Meg lehet előzni a bajt. Meg lehetett volna talán F-nél is. J. K. esete bonyolultabb. Meg kell találni az emberekhez vezető útját a jó szónak. Meg lehet azt találni. Mindenkihez más út vezet. Egyik út göröngyösebb, a másik simább, de célhoz lehet érni. Célhoz kell érni mindegyiken. Mind a két eset a közelmúltban történt. Még élénken él az emberek emlékezetében. F. és J. K. esete. Még emlékeznek arra, hogy F. bicskával rohant főnökére, még szinte hallani J. K. fogadkozását, de ne feledtessük el ezeket, emlékeztessük az embereket: a mértéktelen italozás káros, egy csepp ital szolgálat közben súlyos bűn! Meg lehet előzni a bajt, le lehet fogni egyes emberek fröccsöspoharat tartó kezét. Ez mindenki érdeke!-0*««**» •» PJ. -*