Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-22 / 170. szám

1962. július 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ' HARMAT ENDRE: forradalom a junták földjén " Keserű a cukor XIII. zárólag a Wall Street-hez volna 1944, az új választások ideje. Egy Az alkotmánynak megszer- kötve, mint az Antillák Gyön- érvényben lévő paragrafus miatt kesztése is amerikai »segítséggel« gyéé. A szegénység, a kétségbe- az általában népszerű elnök nem történt már, így nem csoda, ha a esés zendülésbe torkollott, amely jelöltethette magát ismét, washingtoni' kongresszus azt elfő- 1933-ban elűzte az amerikaiak Fogta takarékkönyveit és elvo- gadta. Mint ahogy az sem akkori bábját, Machado elnököt, nult magánembernek az Egyesült volt csoda, hogy kiegészí- „őrmesterek összeesküvése” Államok-beti Flondába. Claude tette azt egész Latin-Ame- , ^ i .. , , , r, , Julion, a tekintélyes párizsi Le rika történetének eevik lee- A dolog a Feber ^íaz szamara Monde Kubát kitűnően ismerő ieltemzőbbés leghírhedtebb joli kellemetlen időpontban jött. munkatársa erről így írt: büincSvel, ? P^tt féle módosí- Ravelt akkor hirdetett „új )>Ha Batista politikai pályáin- fással Ennek a ioei szörnvszü- valoban 1°. szomszédi viszonyt tása itt megáll, a kubaiak rokon- lőttnek a harmadik cikkelye így R^kn-Amerikával, a kubai zen- szenvvel őrizték volna meg el­hangzik- »Kuba kormánya egyet- dül®s elfojtásához pedig tízezre- nöksége emlékét.” ért azzal hogy az Egyesült Ál- ket kellett volna lemészárolni. De ahogy múlt az idő, a hátá­ért azzal, hogy az ayes Mas eszközöket kellett találni, lomra ismét megéhezett Batista Kuba 32 függetlenségének fékkel a felkelő diákok áh ^^pS^pcsolafot gaval K.uoa xuggetiensege e ^ hatalomra segített d-r. Grau bizonyos kubai és amerikai erők- megorzese « olyan kormány ta- San Marto pIX>fesszort ^távolít- kef A helyz^ toláSS» ked­maf^élef ftutjd^és á szt A úr ****** mas az élet, a tulajdon es a sze- furcsa egyéniség volt. Azonnal nak melyes szabadság megyedesere hozott bizonyQS demokratikus a Wall Street rabszíjára ffi­ús a párizsi szerződés áltál az törvényeket de ez nem almdii ..TT WaU ^ , f Egyesült Államokra ruházott - lyozta meg ’abban, hogy elnöké- SedetieSégfu^ti^ ntind ve­2trtelTesnSre-r gf és írd ~ öt napia SSSbtoZTÄ 5, J , . , , alatt jócskán megkopassza az al- Világszerte előrelendültek a Magyarul: az amerikai szokás iamkinectárt derét Eddied latin , i eiuieieimunai a szerint gondosan elhintett néhánv ““kincstárt, derek addigi latin- haladó erők. Sorra szabadultak ^gasztoTSó Ä tulaidom fff -1 szerint: fel a gyarmati rabiga alól Ázsia, magasztos szó (etet, tiilajaory Jellemző, hogy egy Aleman nevű Afrika elnyomott nénei a Szov- szemelyes szabadság) kodfuggo- másik nrnfp«?nr dr rran ne- A,1Ka emyomott népéi, a nye mögött plasztikusan dombo- velésügyi minisztere az ötnaDos ■|e^uni? a szoc‘ajllsta ország^- rodik ki a lényeg: Washington SSSinThSSk nanon húsz Äfr ® —g ÄS; £ szerinti intervenciós joga. SíSÄiÄ S- ££$1SK' KMto”» tJ^éfle Az "éhező1 machet^^ef röndjében érkezett Miamiba. helyzetet teremtettek, amelyben élőket ^keräir’mSltäia ä Ho^an távoiítot^ el az ame- az addigi állapot, tehát az az ál- KdOKei siKeruit megiosztania a ríkaiak Grau elnököt? Az inter- amp-lvből az amerikai mo­győzelem gyümölcseitől és síké- venciót az emHtett okokból nem StöÄ vteTZ rult megteremtenie minden fel- lehetett igénybe venni, annál ke- aruió réteg olyan mesebeli hasz- tótett ahhoz, hogy ezeket a gyű- vésbé, mert a tömeg nyomására n^ hú^tt - rr^ Sz^elt molcsoket — nemcsak aszó szim- az ötnapos kormány első tény- kel nem volt tartható tovább bokkus, hanem szó szerinti értél- kedése a Platt-cikkely törlése Az amerikai és a kubai reakció meben is maga arassa le. volt. Jefferson Caffery amerikai megértette, hogy az ország előtt HL BATISTA A SZÍNRE LÉP nagykövet sürgősen megfelelő em két út van. vagy a kirobbanó Az amerikai tőke őrjöngő, éhes b?r u.tán eltávolító- forradalom, vagy pedig a legsö­vadként vetette rá magát a kin- |ara ff Pótlására. Aligha sokszor tétebb, legbrutálisabb terror. cses szigetre és karmait úgy be- íord.ulrf iíyen el° f. történelem* Amikor Batista közvetítői út- mélyesztette a kubai nemzetgaz- bfn' .Cafl'et7 a .<fn.fert ián is, személyesen is biztosította daság testébe, hogy — miként fSy itnok-ormester szemelyeben ezeket a köröket arról, hogy meg- később adatszerűén is látni fog- alta n?eg'. ,ezutaa kővetkező érti a helyzetet és hajlandó segí juk — hosszú évtizedekre vissza- ldfzafot a torténészek mindmáig teni ^ egyik probléma, a megfe- vetette Kubában a fejlődést. Az ”az, or™fste.rek , «szeeskuvese jelo ember problémája, megol- elkövetkező évek során a kubai ffV<;n •|egy“k fek .Az iynok-or- dottnak volt tekinthető. A reak- kormányok úgy váltogatták egy- , ...Jul,genCK> Batista — ció egyrészt tudta, hogy viszony­mást, hogy minden esetben az jumáí aVanÜotfU lag demokratikus korszakában ampritai r,.acr„v;«,ot mpindpitta Pmtat alapított, azt elnevezte az Batista bizonyos népszerűségre amerikai nagykövet mondotta „ , .. , ——-p— —«­----------— m eg, ki legyen a miniszterelnök. öXa5f^gy™len mo^UttM le tett SZert a kubai töfegek kör^ Ilyen történelmi és politikai kö- ben> másrészt ismerte a maga­rülmények között tűnt fel a ku- ílhí.® l°g'esxlJagai.t’ csinálta tábornok jellemet es tud­bai közélet színpadán Fulgencio tabofnok!najk nevezte ki magat _es ta> hogy a látszólagos progresz- Batista. átvette a kubai hadsereg vezer- szivítás vonala csak Batista sze­Kuba későbbi diktátora mész- iff °^Sf,ge^k ,ye7fte?et' T?r" mélyi ambícióinak szolgálatában tie volt, ereiben európai és in- Grau ?lazesf utan’ állt. Ezért esett rá a választás, dián ősök vére keringett. Érdé- ^ kényelmesen Jy AZ ELSÖ ÄLDOZAT kés, hogy amíg hatalmának ké- Pentarauia Batista vezetésével A kül- és belföldi megbízók f"bbl megdöntője, dr. Fidel Cast- megfosztja a tömegeket az 1933- helyesen látták a bekövetkezen- 5?áJ? ff* Ultetvenye® csaladbo1 as megmozdulás minden vívmá- dőt Az akkori elnök a morfims­äsää raÄ&irsar­JSSÄ-ÄE BS * —— *-» — SS ÄÄÄ volt. Batista Oriente tartomány- Németországban hatalomra ke- ben _ mint mondottuk __ még b an, a Sierra Maestro tartomány- rül a fasizmus és megmutatja iga- éitek bizonyos rokonszenves em- ban született és valljuk meg, em- zi arcát. Spanyolországban kitör lékek Fulgencio Batista iránt berileg ez is érdekes: a diktátor a polgárháború és a tömegek A hogy Batista államcsínye a bölcsője ott ringott, ahol a kubai onasi rokonszenwel kísérik a fegvverek érvével történt senkit szabadságé. köztársaságiak küzdelmét. Latin­nem lepett meg különösebben, A jófejű, élénk szemű, kreol Amerikán antifasiszta baloldali hiszen ^ megfelelt az általános fiúnak alacsony termete már ak- hullám zudul vepg es Batista ar- ^tin-amerikai gyakorlatnak. A kor is valamifele kisebbségi er- ra gondolt, mi lenne, ha szemé- Kuhai Köztársasác úi elnöke te- zés forrása volt. Nem egy nyu- lyes ambíciói szolgálatában meg- w ^áta vS m^áí Wtópett gáti pszichológus játszik el azzal lovagolná ezt a hullámot? Elkáp- f- - ß havannai rezi’denciáiá­, jondolottal, hogy hlheWten to- MO. «UM taUIM. i STtolkon1~ SSSSg* t^omvagya eppen jennek a ki- tjn amenkai aliamferfi, Lazajxi k elfttt magas sarkú cipőben Sebbrendusegi komplekszusnak a Cardenas, a jenkikkel szembefor- n71.«tilr]1-nri m^rsókolta széken kompenzálása” volt Később a dúlt mexikói elnök fantasztikus bfő feleségét § diktátor magas sarkú cipőt hor- népszerűsége és hirtelen — az B dott, mint a gigolok és éberen ilyesmi nem okozott nála prob- vigyázott arra, hogy normális lémát — nagyot fordít a köpe- tesrmetű (166 centiméter magas) nyen. Igen, Batista balfelé tapo- második feleségével a hivatalos gatózik. fényképészek csak úgy örökítsék Az eredmény biztató. 1938 vé- jneg, hogy az asszony alacsony gére történelmi kuriózum szüle­székben üljön. tik: olyan* többé-kevésbé egysé­Az elnök úr még várt néhány hónapot, hogy jobban kiépítse hatalmát, aztán hozzálátott, hogy teljesítse megbízói parancsát. 1953 első napjaiban Fulgencio Batista már nyíltan is magára ölti a hóhér mezét. Baloldali diá ot-Kueu uijou. n“-. wymi* ujuut-Acvehue egyse- . . csoDortia eßv reakciós 1921-ben, az akkor húsz eves ges nepfrontmozgalom, - mely pjfess^r tevékenyege miatt fiú otthagyja szülőfaluját, Ba- 1940-ben Batista vezetésével (!) - , .... ._ m est és a paraszti nyomort, hogy valóban haladó alkotmányt hoz SAZ ra3,k^ a, 99 (füúzafioszorik 99 } úgnak a gabonabetakarí­sanak. Ezért aztán a betakarítás tó gépek, suhognak a végén egy ilyen népművészeti re- kaszák a bátai határban, mekművet készítettek és ezzel Fogynak a ringó arany- tisztelegtek a munkaadónak, táblák, szaporodnak a A „búzakoszorút’ azelőtt is Lu- gabonaker esztek és telnek a zsá- kácsi József né szokta készítene kok. A termelőszövetkezet irodájá­ban egy búzakoszorú díszlik. Bú­zakoszorúnak nevezik a hagyo­aki maga is részes arató volt. A párttitkár szavai szerint körülbe­lül két évtizeden keresztül szedte a markot a környékbeli alapít­mány miatt, noha alakja semmi vány tábláin, esetre sem koszorúra emlékeztet. Bátán körülbelül ennyire emlé- Egy talapzatra gabonaszálakból keznek a „búzakoszorúval” kap- font, toronyszerű, cifra alkotás csolatban. A „koszorú” ezt az em­ez. Valóságos remekmű. Az em­ber csodálkozik, hogy vajon ki­léket idézi. Ma is készítenek „búzakoszo­nek volt türelme ehhez az apró- rút”. Lukácsi Józsefné ugyan már lékos munkához, és kinek a keze hetven körül van, és kicsit nehe- volt képes megalkotni ezt a tetsze zére esik a munka, dehát ebben tős „koszorút”. De aztán eszem- neki van nagy gyakorlata, a fia­be jut, hogy nincs ebben különö- tulokra nem igen lehet számíta- sebb csodálni való, hiszen a nép- ni, mert a részes aratást legfel- művészet egyik fellegvárában va- jebb hírből ismerik, így aztán a gyünk. vele járó „koszorúkészítés” iránt Bajnok Sándor párttitkár sza- sem érdeklődnek különösebben. vai azonban nem igazolják hie­delmemet: Lukácsiné nyugdíjat kap a közös­ben, és igen jólesett neki, ami­— A szövést mindenki ismeri, kor megkérték, hogy készítsen de ezt nem. özvegy Lukácsi Jó- ilyen egykori emlékei idéző „ko- zsefné szokta készíteni, de rajta szőrűt”. kívül nem sokan értenek hozzá. Már nem tudni, hogy ki is kéz- A „koszorú” eredetét nehéz len- deményezte ezt. A lényeg az, ne pontosan kikutatni. A ma hogy nagy helyesléssel fogadták még élő, idősebb nemzedék fia- az ötletet, de mindjárt hozzátet- tal korában igen nagy jelentősé- ték azt is; „Ne csak a múltra ge volt. A gabonabetakarítást gondoljunk. Az egykori emlék minden évben megünnepelték, idézése mellett a koszorúban kap- Bátáról is tömegével jártak ura- jón helyet a jelen is”. Így került dalmi földekre aratni, természete- a „koszorú” közepébe egy ötágú sen résziből. Minden tizedik, ti­zenegyedik kereszt volt az ara­vörös csillag. Egy ilyen remekművel meg­tóé, a többi az uraságé. Keserves ajándékozták a pártbizottságot, kenyérkereset volt ez, zúgolódott sőt, a fővárosba is eljuttattak is minden évben az aratók töme­ge. Végül mégis kénytelenek vol­egyet. Zúgnak a gépek, suhognak a tak még hódolni is a gabona tu- kaszák. Az aratási zenebonából lajdonosának, mert azért is külön néha kicsendül a fiatalok vidám meg kellett dolgozni, hogy egyál- éneke, kacaja, falában részes aratáshoz juthat,-__________________________B. F. Egy nagyfröccsel kezdődik... Az emberi türelem is véges. ! Sajnos, csalódtam J. K-ban is. Amikor tíz egynéhány évvel ez- Egy évvel ezelőtt riport úton jár­szerencsét próbáljon a hadsereg- létre. Ebben az időben már nincs Az elnök az akkor még megle­ljen. Strébersége, gyors felfogása Pentarquia, a balra fordult és pett r^.d0^2f-°knieeOi^feJttt^ miatt hamar elérte azt a rangot, így akkor valóban népszerűvé panr,an,CS°f ..1?ortuz’. -+Jf7 „ amit magasabb iskola nélkül el- lett és demokratikusan megvá- nelkul- ?uJ°aos„if1* Ha; érhetett: példás „zupás” őrmester lasztott Batista hivatalosan is a nelef b?.gy a, d .a °k a 1 vált belőle. Egy tanfolyam elvég- köztársaság elnöke és .kormánya- az ek° halálos ^ g°ly° er, u zése után, ha rangban nem is, ban - ha tárca nélkül is - de Batistanak hívjak. Természetesen de beosztásban emelkedett, ki- két kommunista miniszter, Juan csak veletlen nevrokonság, de képzőből írnokká vált. A bármin- Marinello és Carlos Rafael Rod- egy biztos, Fulgenco Batista ep- cas évek elején világszerte végig- riguez is részt vesz. Erre a kor- peí*. eg7 druszája megoleseve) söpört válság természetesen Ku- szakra jellemző, hogy Fulgencio nydja meg rémuralmának nyo- bát is érintette. Természetesen, Batista 1942 október 16-án felve- zf° Barszakat, gyn kossagai ­mert kevés ország volt, amelynek szi a diplomáciai kapcsolatot a nak bosszu sorozatát, szekere annyira egyedül, és ki- Szovjetunióval. Így. érkezett éti , (folytatjuk) előtt az akkori állomásfőnök fi­gyelmeztette: „Hagyja abba az ivást, mert súlyos következmé nyel lesznek” — nem hallgatott a jó szóra. Társai is figyelmeztet­ték. Belefásultak már az emberek az örökös „nevelésbe”. Felnőtt ember, gondolkodó lény, s mégis, lepergett róla a sok figyelmezte­tés. Pedig követett el sok súlyos mulasztást. Ittasan jelent meg munkahe­lyén, sajnos, nagyon sokszor, és sajnos nem minden alkalommal küldték haza, csak akkor amikor észrevették, hogy ittas. Bírta az italt, fél liter meg sem kottyant neki a legjobb vörösborból. Egy alkalommal úgy kapták el, majd kiesett a kocsiból. Más­kor meg lekéste a jelentkezési időt. Este a pohár fenekére né­zett, reggel az óra csörgésére nem ébredt fel. Mire leért az állomás­ra, a vonat már messze járt, a pihenésből behívott helyettessel. Figyelmeztették minden alka­lommal. írásbeli megrovást is ka­pott. De ő csak ivott tovább... Ta­lán még most is iszik, talán e percben is éppen egy nagyfröcs- csöt önt le feneketlen gyomrába valamelyik italboltban. Talán utolsó fillérét költi italra, s ak­kor .majd ismét megy kölcsönért társaihoz. Lehet, hogy e percben valamelyik sétakerti pádon szel­lőzteti szeszgőzös fejét... Csúnya dolgot csinált a napokban. Közfelháborodást váltott ki tette. Amikor híre futott a dom­bóvári állomáson, szinte felzú­gott a hatszáz ember: Meddig tart még a türelem, meddig hagyjuk, hogy a vasutasok becsü­letét egy-két részeges játssza el? Mi történt akkor, amely felhá­borította a munkásokat? Fizetés volt, F. betegállomány­ból jött be felvenni pénzét. A restiben fröccsözött, szokás sze­rint. S amikor megtudta, hogy egy korábbi fegyelemsértésért ismét írásban figyelmeztették, rohant a főnökhöz. Nyitott bics­kával a kezében tört az irodába. Úgy kellett lefogni, észre téríteni. Fegyelmit kapott, úgy hírlik, el­helyezik más állomásra dolgozni. S ott is botrányt okoz majd? Ott 4$ iszik-l tam Dombóvárott. Az állomásiö­nökkel beszéltem, amikor bejött az irodába. Kérte, intézzék el, hogy elvonókúrára küldjék. Elin­tézték. Én úgy írtam meg az ese­tet, mint egy jó útra tért ember igaz történetét. Vissza sem jött még a kórházból, amikor olvas­ta írásomat, és köszönő levelet küldött szerkesztőségünkbe, hogy példáját, ha név nélkül is, de megírtuk, hogy mások tanuljanak belőle. ígérte, megjavul, rendezi családi ügyeit. Azután megjött a kórházból. Két hétig sem tar­tott az erős fogadalom. Ismét nagyf röccsökkel orvosolta bána­tát. Hiába volt nála is a figyel­meztetés, a türelem. Javasolták neki: mondjon fel, menjen más munkahelyre, talán ott sikerül megjavulnia. Az ország másik részében dolgozik most. Sorsáról még nem érkezett hír. Nem e két eset jellemzi a vas­utasokat. Különösen nem a dom­bóváriakat. Mégis szólni kell ró­la. Beszélni kell erről, mert csa­ládok mennek tönkre, az iszákos ember munkahelyén súlyos hi­bát véthet. Az emberi türelem véges. Ismeretes a vasutas dol­gozók körében, hogy milyen nagy buzgalommal foglalkoznak a dolgozókkal, nevelik őket, segí­tik az egyenes úton a gyengébb akaratúakat. Meg lehet előz­ni a bajt. Meg lehetett volna talán F-nél is. J. K. esete bonyolultabb. Meg kell találni az emberekhez vezető útját a jó szó­nak. Meg lehet azt találni. Min­denkihez más út vezet. Egyik út göröngyösebb, a másik simább, de célhoz lehet érni. Célhoz kell érni mindegyiken. Mind a két eset a közelmúltban történt. Még élénken él az emberek emlé­kezetében. F. és J. K. esete. Még emlékeznek arra, hogy F. bicská­val rohant főnökére, még szinte hallani J. K. fogadkozását, de ne feledtessük el ezeket, emlékez­tessük az embereket: a mérték­telen italozás káros, egy csepp ital szolgálat közben súlyos bűn! Meg lehet előzni a bajt, le lehet fogni egyes emberek fröccsöspoharat tartó kezét. Ez mindenki érdeke!-0*««**» •» PJ. -*

Next

/
Thumbnails
Contents