Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-22 / 170. szám
Í962. Július 22. ’ tÖLÍfS MEGYEI NÉPÜJSAG Kétszázharminc pesti lány Porta di Paradiso — A rajsátrak lakói — Angyalföldi lányok meg a hibrid kukorica 'Már csak apró tócsák őrzik a pár nappal ezelőtt lehullott eső nyomait. A földutak teherautóval is járhatók már, amelyek most szokatlan terhet, munkába induló fiatal lányokat fuvaroznak. Az ingajárat két végállomása: a sütvénypusztai kiszes leánytábor és ß Dalmandi Állami Gazdaság végeláthatatlan kukoricatáblái. Délután fél három. Ilyenkor a tábor kihalt, csupán az ügyeletes raj tagjai végzik munkájukat. A „vezérkar” sátra előtt találjuk az altábor parancsnokát, dr. Welker Ottót, akivel most alkalom nyílik a „csendes” beszélgetésre. — A hatvannégy rajsátorban két XIII. . kerületi, gimnázium kétszázharminc diáklánya táborozik. A Berzsenyi és a Bem gimnázium kiszesei jöttek el ide táborba, kukoricát címerezni. Velünk egyidőben állították fel a kiskondái, a szilfási és a nagykondái leánytáborokat is, amelyek hasonló létszámmal működnek. Munka után könyvtár, röplabdapálya, pin-pong-asztal áll a lányok rendelkezésére. Ugyancsak a szabadidőben daltanulást, irodalmi beszélgetéseket, társasjátékokat rendezünk. Három óra után pár perccel megélénkül a tábor környéke. A munkából hazatérők zsibongása íö/ti meg az előbb még üres sátorutcákat. Dalfoszlányok, tréfálkozások hallatszanak innen is, onnan is. A jókedvet még az sem szegi meg, hogy a doki néninek dolga akad. Igaz, csupán egy kis karcolás az egész. Dr. Doma Imréné néhány szakavatott mozdulattal tekeri fel a pólyát a jól felszerelt orvosi sátorban a „sebesült” Hódos Ágnes karjára. A kukorica cxmerezéséről valóságos szakoktatást kapunk Farkas Líviától, a Berzsenyi gimnázium negyedikbe induló tanulójától. Elmondja mire kell vigyázni, mi a- címerezés jelentősége a hibridtermesztésben. A kukoricás szélén mindjárt rögtönzött bemutatót is tart. — Egyszerű az egész mosolyodik el, amikor kattan a fényképezőgép. A szakelőadás után még azt is elárulja, hogy itt a táborban tartja meg tizenhetedik születésnapját. Talán flőször távol a szülői háztól. {Minden nap nagy esemény a táborban a postás népi érkezése. A lányok feszült figyelemmel hallgatják a névsorol- pasást: kinek érkezett levele? EZ A HARCI HELYZET A sátorokon a sorszámok mellett feliratok díszlenek. A Vár-lak, C Porta di Paradiso lakói a takarodó után aludni térnek. Még jó ideig hallani a pusmogást a sátrakból, aztán elcsendesedik a tábor, hogy holnap újra frissen, munkára ébredjen. Szöveg: Monostori Miklós Foto: Bakó Jenő Kedden ülést tart a Megyei Tanács VB 1 Kedden, július 24-én a szokásos munkarend szerint ülést tart a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok teljesítéséről ez alkalommal dr. Vigh Dezső vb-elnökhelyettes tesz jelentést. Az ülésen megvitatják az iskolai nevelőmunka tapasztalatait. A napirendi pont előadója Bárd Flórián művelődésügyi osztályvezető-helyettes; A következő napirendi poptban értékelik az első félévi felvásárlás tapasztalatait és a feladatokat. A napirendi pont előadója Lux Sándor, a felvásárlási kirendeltség vezetője, . > 1 A harci Petőfi Tsz határát össze sem lehet hasonlítani a tavalyival. Akkor még kis elszórt parcellák jelezték, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti lépéseit tették meg. Ez magábanvéve is nehezítette a munkát, de mindennek tetejében a nagyobb baj a munkafegyelemmel volt. A tagság egy része alig, vagy egyáltalán nem dolgozott. Erről árulkodtak a gyomos földek, és az év végi 13 forintos munkaegységrészesedés. Az idén összehasonlíthatatlanul szebb a határ. A tagok többsége szorgalmasan dolgozik, biztatóak a terméskilátások. Mégis bizalmatlanok a tagok A bizalmatlanság abból fakad, hogy néhány, kákán is csomót kereső, tsz-tag azt hiresztelte: „nem kapunk búzát, tönkremegy a kenyérnek való. Nem kellett volna géppel aratni”, A gépel- lenességet elsősorban azok szították, akik a részes aratásra spekuláltak. Az valóban igaz; találtak nedves gabonakévét és a mezőgazdász el is rendelte a nedves gabona forgatását. Csakhogy nem ment úgy a munka, ahogy kellett volna. Amikor a kévék közepén kicsírázott kalászokat találtak, a hangadók maguk köré gyűjtötték a tarlón dolgozókat, s órákhosszat vitatkoztak arról, mindezt el lehetett volna kerülni a részes aratással. Az ilyen polemizálok nemcsak maguk nem dolgoztak, de másokat is elvontak a munkától, nem beszélve arról, hogy mennyire zavarták a közhangulatot. Arról senki sem beszélt, ha az aratás után kihasználva a jó időt — hiszen nem volt hetes eső —, kepékbe rakhatták volna a gabonát, elkerül-» hették volna az egyébként nem nagy mérvű, csírázást. A hírharangok természetesen azok közül kerültek ki, akiknek a neve mellé eddig 27, vagy ennél kevesebb munkaegység van bejegyezve. A lóügy is zavarja a kedélyeket mert nincs megnyugtatóan elintézve. A tsz-tagok, kivéve a néhány lótartót, elkeseredve beszélnek azokról a viszályokról, amelyek a háztáji kezelésben hagyott közös lovak miatt adódnak. A lovakat annak ellenére, hogy az összevonást meg lehetne oldani az állatok átcsoportosításával, ez ideig nem vonták össze. Sági János, Falvai István, de a többi tsz-tagok is elkeseredve beszélnek arról, milyen károk származnak abból, hogy a lóállományt a háztájiba hagyják. — Ha a több mint 2000 holdas határ minden dűlőjébe állítanának egy csőszt^ akkor sem tudnák megfogni a közös vagyon herdá- lóit. — Addig, amíg a lovak háztáji kezelésben vannak, nem lehet ellenőrizni; hogy a fogatokkal merre járnak, milyen munkára használják őket — mondják. Ä kukoricaekézés idején megtörtént, hogy Miklós Gyula agro- nómus tíz fogatot irányított a kukoricába. Másnap három fogat jelent meg. A többivel — mint később kiderült — a saját dolgaikban jártak. Lehetett találkozni harci fogatokkal a szekszárdi, a bonyhádi piacokon, a háztájiban, vagy valamelyik határrészben, aszerint, kinek hol akadt „tenni, illetve vinni” valója. A tsz-tagok szerint meg lehetne szüntetni az úgynevezett fekete fuvarokat, ha a tsz-vezetőség az alapszabály szerint járna el. Igen ám, csakhogy nehéz megoldani a lovak összeszedését akkor, amikor azt néhány érdekelt tsz-veze- tőségi tag is ellenzi. A párttagok hallgatnak A Petőfi Tsz pártszervezete kis- létszámú. Tíz tagja van, de erőtlensége nem ebből adódik. Elsősorban abból, hogy a párttagok nem politizálnak, hanem mélyen hallgatnak. Olyan szemlélet alakult ki, amit a pártszervezet titkára, Doszpod József így fogalmazott meg: „Kevesen vagyunk, hiába beszélünk. Harcon a helyzetet úgy sem tudjuk megváltoztatni. A párttaggyűléseken nem alakul ki vita. A tagoknak — ha van is véleményük — nem a plénum előtt, hanem a taggyűlés után mondják el egymás között. A párttagok hallgatnak, a hírharangok pedig zavarják a közhangulatot. A pártszervezet, ahelyett, hogy egy-egy kérdésben egységesen állást foglalna, mint a mérleg serpenyője, egyik oldalról a másikra billen. Ezt példázta az a legutóbbi kibővített tsz-vezetőségi ülés is, ahol hajnali négy óráig vitatkoztak. Az ülésen részt vettek többségben a párttagok is, de tétlenül hallgattak akkor, amikor a vezetőségi ülés a személyeskedés vágányára siklott. Éjfél után a személyeskedés úgy, ahogy lezárult, de a lovak összeszedése ügyében még hajnali 4 órakor sem tudtak közös nevezőre jutni. A járási szervektől várják ehhez a segítséget Van is ilyen irányú intézkedés. A járási tanács mezőgazdasági, osztálya utasította a községi ta-/ nácsot, végezzen felmérést, melyik háztáji istálló alkalmas a' borjak elhelyezésére? Úgy tervezik, hogy a felszabadult istállóba t a lovakat vonják össze. A járási pártbizottság részéről is hathatós támogatást kaptak. Molnár József, a pártbizottság politikai munkatársa a helyszínen segíti a tsz párt- és gazdasági vezetőit. A járási szervek részéről nyú.j-. tott segítség lényeges, de „csak” ezzel nem oldódik meg a „harci helyzet”. A pártszervezetnek is — támaszkodva a jól dolgozó tsz- tagokra —, részt kell vállalni a problémák megoldásában. A hallgatás helyett sokat kell az emberekkel beszélgetni, foglalkozni. El kell vetni azt a káros szemléletet, hogy kevesen vagyunk, hiába beszélünk. Az emberek többsége Harcon is, másutt is, hajlik a jó szóra. Szembe tud nézni az igazsággal, csak ki kell azt mondani őszintén, egyenesén, kertelés nélkül. A harci termelőszövetkezeti tagok látják a fejlődést, bár az is igaz, hogy a tagság kisebb része még hátrakacsingat, <?e a többség már előrenéz. A kisebbség meggyőzését gyorsíthatja, ha a párttagok ösz- szefogva a jószándékú pártonkí- vüliekkel, a hallgatás helyett beszélgetnek az emberekkel. Az őszinte beszéd eloszlatja a bizalmatlanságot, a „bizakodó emberekre pedig bátran lehet számítani, a „harci helyzet” megoldásában. Pozsonyi Ignácné Háromszor okozott tüzet az önkéntes tűzoltó — Tűz van! Tűz van! Három alkalommal kiabálták e veszélyt jelző szavakat éjjel Tol- nanémedi utcáin. A lakosság pillanatok alatt talpon volt, s rohant tüzet oltani. A tűzoltók közt volt mindhárom alkalommal Németh József önkéntes tűzoltó is, aki alig múlt húsz éves. Németh József most a bíróság előtt áll ] Simontornyán, mert itt került sor a nyilvános tárgyalásra. Tolnanémedin hosszú időn keresztül találgatták, hogy ki, vagy mi okozta a három tüzet. A tárgyalás most tisztázott mindent. Mindhárom tűz voltaképpen a kocsmában kezdődött, azzal, hogy Németh József mértéktelenül szereti az italt. Tavaly július 11-én este is beivott éjfél tájban hazafelé igyekezett. Az útja Lázár Józsefék disznóólja mellett vezetett. Az égő cigarettát rádobta annak zsuppos tetejére. Ezután, mintha mi sem történt volna, hazament Harminc új gyártmány a Bonyhádi Zornáncgyár harmadik negyedévi tervében A Zománcipari Művek Bony-1 Exportra gyártják többek közt a hádi Gyáregysége minden évben ' 22 centiméteres mélyserpenyőt, a növeli néhány új gyártmánnyal termékeinek választékát. A most folyó harmadik negyedévben azonban nemcsak egy-két új gyártmány szerepel a programban, hanem a korábbinak többszöröse, összesen harminc. Most veszi ugyanis át a bonyhádi gyár a vegyipari gépgyártásra átállított budapesti Lampart gyáregység gyártmányainak egy részét is. Az új gyártmányok nagyobbik hányada — összesen tizenhat — exportra készül. Ezek közt szerepel a hasas fazék, amelynek gyártását már a második negyedév utolsó napjaiban megkezdték. tejserpenyőt, a főzeléktálat, négy méretben, a salátaszűrőt, a hatféle méretben készülő vízkatlant. Belföldön is kerül forgalomba a negyedév folyamán a bonyhádi gyárból néhány újdonság, mint a fali szappantartó és az ikerfedő. Ez utóbbinak bizonyára nagy sikere lesz. Az eddig gyártott fedők ugyanis csak egy-egy meghatározott méretű fazék, vagy lábas lefedésére használhatók. Az újfajta fedők peremrészét lépcsőzetesen, kétféle méretre képezik ki, így például a 16—18-as fedő mind a tizenhat, mind a tizennyolc centiméter átmérőjű edény lefedésére alkalmas. és lefeküdt. A zsupptető tüzet fogott, meggyulladt tőle a lakóépület is. A községben nagy riadalom támadt, mindenki sietett tüzet oltani, Németh Józsefet is felébresztették. Németh, mint önkéntes tűzoltó a szertárhoz sietett, majd a tűzoltásnál ő irányította a sugárcsövet. Nemcsak a disznóól, hanem a lakóépület tetőzete is leégett, nagy anyagi kár keletkezett. Lázár Jó- zsefné, aki egyébként gyenge egészséggel rendelkezett, annyira megijedt, hogy nemsokkal az eset után meghalt Augusztus 26-án is beivott Németh. Utána hazaindult. Útközben Nagy Istvánék kertjében égő gyufaszálat dobott el, majd hazament és lefeküdt. Nem sokkal később ismét riadalom támadt a faluban, Németh Józsefet is felébresztették. Németh, mint ,,kötelességtudó” önkéntes tűzoltó, ismét a szertárhoz sietett, majd v a tűzhöz. Ez alkalommal egy kazal széna égett le. <,Ez év májusában a szokásos módon beivott, majd hazafelé öngyújtójával felgyújtotta Horváth Gyula zsupptetős gazdasági’ épületét. Amikor észrevették a tüzet, Németh Józsefet is riasztották, ő ismét szorgoskodott a tűz megfékezésénél. A A tárgyaláson beismert mindent. Nyitott maradt egy kérdés: miért tette mindezt? Az orvosszakértő megvizsgálta, nem gyengeelméjű. A miértre a sok alkohol ugyan részben választ ad, — dr. Orovecz József járási főügyész is ezzel érvelt vádbeszédében. Esetleg más okok is közrejátszhattak. A lényeg azonban az, hogy Németh József közveszélyes ember. Ez jut kifejezésre az ítéletben is: a bíróság 3 évi és 8 hónapi börtönbüntetésre és 4 évi jogvesztésre ítélte. ' _ & F,
