Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-22 / 170. szám

2 TOLNA MEGTEI NÉPÚJSÁG 1962. július 23. Kedvezd mederben folynak az Indonéz - holland bizalmas tárgyalások Washington (MTI). Jólértesült ■ diplomáciai körök véleménye sze­rint kedvező irányban haladnak azok a tárgyalások, amelyek egy Washington közelében lévő birto­kon csütörtök óta Subandrio in­donéz külügyminiszter és Van Roijen washingtoni holland nagy­követ között Nyugat-Irián kérdé­sében folynak. A bizalmas tárgyalásokról ed­dig nem adtak ki jelentést, azon­ban beavatottak tudni vélik, hogy „jelentős haladás” történt a nyu- gat-iriáni probléma megoldásá­nak irányában. így megegyezés jött létre a Bunker-terv megva­lósításával kapcsolatos több, igen kényes problémáról is. Úgy tudják, hogy a tárgyalá­sokba pénteken délután bekap­csolódott Bunker diplomata is, aki a nyugat-iriáni kérdés megol­dására vonatkozó terv szerzője. A perui katonai junta vezetőjének sajtóértekezlete Lima (MTI). Perez Godoy tá­bornok, a perui katonai junta vezetője pénteki — első ízben tartott — sajtóértekezletén fel­kérte az Egyesült Államokat, is­merje el a katona-kormányt. Perez azt bizonygatta: „Kor­mányának nincsenek politikai ambíciói”. Itt meg kell jegyezni, hogy a junta legalább egy évig teljhatalmú ura akar maradni az országnak, mivel csak jövő év jú­lius 10-re tűzött ki választásokat. Perez Godoy tábornok azt is hangsúlyozta, hogy Kubát nem ismeri el, „mert kommunisták vezetik”. Végül közölte: Prado elnököt tíz napon belül szabadon bocsát­ják, az országos választóbizottság tagjait pedig „az elnökválasztási eredmények meghamisítása miatt” bíróság elé állítják. A perui dolgozók szövetsége úgy döntött, hogy hétfőtől kezd­ve általános sztrájkot indít. A munkások mindaddig nem fognak dolgozni — hangzik a határozat, — amíg Prado elnöknek meg nem engedik, hogy törvényesen kijelölje utódját és a kongresszus nem folytathatja működését. A vietnami nagykövet beszédet mondott a moszkvai televízióban Moszkva (TASZSZ). Vietnam napja és az Indokínára vonatko­zó genfi megállapodások aláírá­sának nyolcadik évfordulója al­kalmából Nguyen Van Kimh, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság moszkvai nagykövete pén­teken beszélt a moszkvai televí­zióban. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya — hangsúlyoz­ta — az ország békés egyesítésé­nek híve. Számtalanszor javasol­ta a gazdasági és kulturális kap­csolatok rendezését Vietnam két része között. A Vietnami Demok­ratikus Köztársaság népe és kor­mánya hálás a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak azért a támogatásért, amelyben az ország békés egyesítésére irá­nyuló erőfeszítéseket részesítet­ték, — jelentette ki a nagykövet. Mint a Vietnami Tájékoztató Iroda jelenti, ez év első hat hó­napjában a dél-vietnami hazafiak csaknem 15 000 diemista és ame­rikai katonát és tisztet öltek, vagy sebesítettek meg, sokat fog­lyul ejtettek. Több mint 8000 dél­vietnami katona állt át a nép ol­dalára. A dél-vietnami hazafiak az el­múlt fél évben igen sok fegyvert zsákmányoltak, lelőttek 12, meg­rongáltak 22 repülőgépet, elsül­lyesztettek 9 motoroshajót, meg­semmisítettek 64 páncélos jármű­vet, megrongáltak 269 hidat. Lemnitzer tábornokot nevezték ki az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők új főparancsnokává Washington (MTI). A Fehér Ház pénteken este közölte, hogy Ly­man L. Lemnitzer tábornokot ne­vezték ki a távozó Norstad tá­bornok helyébe az Európában ál­lomásozó amerikai fegyveres erők főparancsnokává. Megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy Lem- nitzer lesz Norstad utóda a NATO főparancsnoki tisztségében is. Er­ről július 24-én dönt Párizsban a NATO tanácsa. A 62 éves Lemnitzer tábornok pályafutása során parancsnoki tisztségeket töltött be a második Világháború csataterein, részt vett az Olaszországgal folytatott béketárgyalásokban és nagy sze­repet játszott a NATO-szövetsé- geseknek nyújtott amerikai ka­tonai segítség elosztásában. Lem­nitzer 1959. márciusától júliusáig az amerikai hadsereg vezérkari főnöke voüt, majd — Taylor tá­bornok lemondása után — ő lett i a legfelsőbb amerikai katonai szén', a vezérkari főnökök egye­sített bizottságának elnöke. Salin­ger, Kennedy sajtófőnöke közöl­te, hogy Lemnitzer szeptember 30-ig eddigi tisztségében marad. Lemnitzer utóda a vezérkari főnökök egyesített bizottságának élén Maxwell D. Taylor tábornok lesz. Az 51 éves Taylor tábornok 1959-ben köszönt le a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöki tisztségéről, mert — nyu­gati kommentárok szerint — nem értett egyet az Eisenhower-kor- mány katonapolitikájával. Taylor azt a felfogást hirdette, hogy az Egyesült Államoknak és a NATO-nak nem szabad egyedül az atomfegyverekre támaszkod­nia, hanem ki kell építeni a ha­gyományos fegyveres erőket is. Kennedy 1961. július 1-én Taylor tábornokot személyes katonai ta­nácsadójává nevezte ki. fi genfi értekezlet elfogadta a laoszi semlegesség! nyilatkozatot Genf (MTI). A Laosszal foglal­kozó genfi tizennégyhatalmi ér­tekezlet — amely szombaton, ma­gyar idő szerint 10 óra 36 perc­kor, Lord Home angol külügymi­niszter elnökletével kezdte meg az utolsó plenáris ülését, elfogad­ta a laoszi somlegességi nyilatko­zatot és a hozzá csatolt jegyző­könyvet. Hazaérkezett írókból a magyar kormányküldöttség A magyar kormányküldöttség, amely az iraki kormány meghí­vására Molnár János művelődés­ügyi miniszterhelyettes vezetésé­vel részt vett az Iraki Köztársa­ság nemzeti ünnepe, a forradalom 4. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségeken, visszaérkezett Budapestre. A Pravda ax Egyesült Államok atompolitikájáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda szombati számában Sz. Vis- nyevszkij, a lap washingtoni tu­dósítója elemzi az Egyesült Ál­lamok kormányának az atomfegy­verkísérletek kérdésében elfog­lalt álláspontját. Minden gondol­kodó ember előtt világos — mu­tat rá egyebek között a cikkíró, — hogy az Egyesült Államok ve­zetőinek ma már semmi indokuk nem lehet az atomfegyverkísér­letek beszüntetésének további ha­logatására. Az elemi logikából következik — folytatja a cikkíró —, hogy az Egyesült Államok biztonságának mindennemű veszélyeztetése nél­kül lemondhatna a helyszíni el­lenőrzéssel kapcsolatos ésszerűt­len követeléséről és hozzájárul­hatna a tömegpusztító fegyverek­kel végzett veszélyes kísérletek betiltására vonatkozó és régóta várt egyezmény megkötéséhez. Maga Arthur Dean, a genfi tár­gyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője is kijelen­tette, hogy nem szükséges a Szov­jetunió területén ellenőrző állo­másokat létesíteni. Az amerikai kül- és katonapolitikát jól is­merő magasrangú amerikai dip­lomatának ezt a kijelentését az a meggyőződés teszi érdekessé, hogy az amerikai ellenőrzési kö­vetelések indokolatlanok — álla­pítja meg Visnyevszkij. Felbocsátották az első egyiptomi űrrakétát Kairó (AFP). Kairóban hivata­los közleményben jelentették be, hogy szombaton reggel, Nasszer elnök jelenlétében felbocsátották az első egyiptomi űrrakétát A rakéta 600 kilométer magasságba emelkedett. Á Lengye! Népköztársaság ünnepe Uruguayi lapok a perui eseményekről Montevideo (TASZSZ). A perui katonai puccs élénk visszhangot keltett Uruguay politikai körei­ben és sajtójában. „Ami Peruban történt — írja ez Epoca című lap — ez csupán egy felvonása a drámának, még- ‘peöáa nem csapé« egy. hanem majdnem minden latin-amerikai ország drámájának”. A Popular című lap rámutat, hogy a perui puccsbau ludasak a Pentagon vezetői. „Íme, a kép­viseleti demokrácia gyümölcsei, lám, így fest a nyugati keresz­tény civilizáció megmentése!” — írja a lap, *•. Elhalasztották az amerikai Venus-rakéta felbocsátását Cape Canaveral (MTI). Az in­dító-rakéta utolsó pillanatban fel­fedezett hibája miatt elhalasztot­ták a Mariner 1. amerikai kozmi­kus laboratórium felbocsátását. A kísérlet célja, mint ismeretes, a Venus megközelítése és tudomá­nyos megfigyelések továbbítása a Földre erről a sokat vitatott bolygóról. A tervek szerint a Ma­riner 1-nek 140 nap alatt kell megtennie a 225 millió mérföldéi utat. Ekkor a program szerint 10 000 mérföld távolságra közelí­ti meg a Vénást. A felbocsátást szombaton reg­gel — magyar idő szerint 9 óra 44 percre — tervezték, azonban a rakéta végső átvizsgálásánál egy jelzés hibásan működött. En­nek következtében a kísérletet legalább eg& nappal elhalasztót- iák. Tizennyolc évvel ezelőtt, 1944 július 22-én kezdődött meg Lengyelország felszabadítása a fasiszta megszállás alól, s jú­lius 22-e ezzel, mint a nemzeti újjászületés ünnepe vonult be a lengyel történelembe. A lengyel nép a háborús pusztítások után történelmé­nek mélypontjáról indult el 1944-ben, hogy megkezdje saját hazáját építeni. A háborús ká­rok hihetetlenül súlyosak vol­tak: hatmillió ember pusz­tult el, 750 000 lakóépületet semmisítettek meg, az ipari üzemeknek pedig 64 százaléka pusztult el. A hitleri háború következtében a nemzeti vagyon 45 százalékkal csökkent, s olyan hatalmas városokban, mint Varsó, vagy Gdansk, alig maradt lakható épület. A szovjet és a lengyel had­sereg győzelmes bevonulása után Varsóban kibocsátották a júliusi kiáltványt, amely nem­zeti egységfrontot hirdetett meg. s ez lett alapja annak a hatalmas újjáépítő munkának, amelyet a lengyel nép, pártja vezetésével végzett. Az ered­mények önmagukért beszélnek: az idei évre az ipari termelés i),5-ször nagyobb, mint 1938- ban volt, s bár a mezőgazda- sági termelés lassúbb ütemben fejlődött, már a múlt évben 37 százalékkal adott több ter­ményt a lengyel föld, mint a háború előtt. Az ipari és mezőgazdasági termelés emelkedése, valamint a rohamos kulturális felemel­kedés elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy Lengyelország is, a párt vezetésével, megkezd­hette a szocializmus építését. Az elért eredmények elsősor­ban a felszabadult lengyel nép alkotó munkáját dicsérik, de ott van benne a szocialista or­szágok testvéri segítsége is. A lengyel nép az elmúlt évek­ben ismételten felemelte sza­vát a nemzetközi életben is. A- lengyelek nem felejtik el, meny­nyit szenvedtek a német impe­rializmustól. s ezért jogos ag­godalommal nézik a bonni re- vgnsvágyó körök háborús ké­szülődéseit. A lengyelek az or­szágukat ért háborús pusztítá­sokkal bizonyítják a világnak, hogy milyen veszélyt rejt ma-“ gában a bonni körök törek­vése, s ezért támogatták kez­dettől fogva azokat a javasla­tokat, amelyeket a Szovjetunió., tett a nyugat-berlini háborús, tűzfészek felszámolására, a né­met békeszerződés megkötésére. Lengyelország ezen túlmenőén maga is konstruktív módon já-. rult hozzá a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez a Rapacz- ki-terwel, amely először 1957- ben hangzott el, s azóta módot sított formában több nemzet­közi fórum tárgyalta. Tizennyolc évvel ezelőtt irn dúlt el a lengyel .nép a szabad- ság és a függetlenség útján. Pusztulás, romok jelezték a né­met fasiszták rémtettéit, de a felszabadult. Lengyelország.“ a. Szovjetunióval és a többi, szo­cialista országgal együttmű­ködve minden nehézséget le tu­dott győzni. S ‘ most, a' lengyel nép nagy nemzeti ünnepén nemcsak , a testvéri országok népe, hanem a világ minden békeszerető embere őszintén, tiszta szívvel kiván további gazdag sikereket a Lengyel Népköztársaságnak a felemel­kedésért, a szocializmusért ví­vott harcában. Petar Sztambolics felszólalása a jugoszláv képviselöház ülésén Belgrád, (TASZSZ). A jugo­szláv szövetségi nemzetgyűlés most folyó ülésszakán Petar Sztambolics, a nemzetgyűlés el­nöke, beszámolt a Szovjetunióban látogatást tett jugoszláv parla­menti küldöttség útjáróL Petar Sztambolics megemlékezett azok­ról a jelentős eredményekről, amelyeket a szovjet nép ért el a hétéves terv teljesítése során. Hangsúlyozta, hogy a jugoszláv parlamenti küldöttséget a Szov­jetunióban mindenütt a barátság és a szívélyesség légköre vette körül. Sztambolics megállapította, hogy a Szovjetunió és Jugoszlá­via kapcsolatai mind gazdasági­lag, mind politikailag, mind kul­turális szempontból kedvezően fejlődnek. Önök tudják, — mond-! ta Sztambolics a képviselőkhöz fordulva — mi mindig arra tő'-, rekedtünk, hogy fenntartsuk kap­csolatainkat a Szovjetunióval. Hangsúlyozta, hogy az együttmű­ködést nem akadályozhatják a fejlődésben tapasztalható kü­lönbségek, sem az ideológiai el­lentétek, sem pedig a néhány kérdésben megmutatkozó felfo­gásbeli különbség. A szovjet ve­zetők kijelentették a küldöttség­nek, hogy ők is így vélekednek. A két ország közötti kapcsolatok kedvező fejlődésének igen fon- • tos a világbéke megerősítése, a békés együttélés és a népek kö­zötti barátság elveinek győzelme, valamint az általános és teljes le­szerelés végrehajtása. Minden eszközzel a francia atomütőerő felé Párizs (MTI). Francia gazdasági körökben meglepetést keltett, hogy André Puget repülőtábor­nokot nevezték ki az állami kéz­ben lévő, kizárólag polgári repü­lőgépeket gyártó Sud Aviation élére. A gyár legismertebb gépe a Caravelle sugárhajtású utas- szállító repülőgép. A jól értesültek azonban nem lepődtek meg ezen a kinevezésen, mert beleillesztik azoknak a mű­veleteknek a sorába, amelyekkel Marcel Dassaul, az UNR-hez, de Gaulle pártjához tartozó repülő­gépgyáros fokozatosan hatalmába kerítette a Sud Aviaüon-t, oly­annyira, hogy a szaksajtóban az állami gyárat Sud Dassault néven kezdték emlegetni. Dassault egyébként kiemelkedő helyet foglal el azoknak a mo­nopoltőkéseknek a sorában akik­nek az önálló francia nukleáris ütőerő programjának a megva­lósítása a legnagyobb profitot hozza. Az atombomba ugyanis csak akkor ér valamit, ha van irélbüuttaáó eszköz. TekintettejU sára fordítanak* arra, hogy Franciaországban ma még erre alkalmas rakéta nin­csen, a francia külügyminiszté­rium ötven Mirage—4 bomba­vető repülőgépet rendelt Dassa- ult-nál. Pedig ez a gép aránylag Iris hatósugara miatt nem is túl­ságosan alkalmas erre a célra, ezért kiegészítésül az Egyesült Államokban olyan tankrepülő- gépek vásárlásáról kezdtek tár­gyalást, amelyek repülés közben látják el üzemanyaggal a Mirage» okát. Puget tábornok kinevezésével egyidejűleg a Sud Aviationnak első ízben váratlan eladási ne­hézségei is támadtak, két nagy amerikai repülőgép-társaság le­mondta a Caravelle gépek meg­rendelését. Mint az Humanité megállapítja, ha a kormányzat akarja, leáll a polgári repülőgép- gyártás ebben az állami üzem­ben, és minden állami erőforrást, ipari kapacitást, munkaerőt a francia atomütőerő megvalósítás

Next

/
Thumbnails
Contents