Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-22 / 170. szám

TOLNA MEGYEI p wag mstmxmi wnscoF.Ew j Kei százharminc pesti lány /** — it •j ff. ISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA mÍGYEI BIZOTTSÁGA ES, A MEGYEI Ta.vIÁCS LAP!)a XII. évfolyam, 170. szám. ÄRA 70 TÚLÉR Vasárnap, Í962. július 22.X ♦ Megtermelni, de a minőséget is megőrizni Pótolhatatlan értékek kerülnek betakarításra a gabonaföldekről. Nemhogy végigcsinálni, de még Végiggondolni is sok, mennyi munka előzi meg az aratást ősz­től egészen addig, amíg ott ma­rad a tarló. Hiba, súlyos mulasz­tás lenne pont akkor kifulladni, amikor már-már felhasználásra kerül a termény. Pedig némelyik tsz-ben ez a veszély fennáll. Az utóbbi napokban sok eső esett, s arról van szó, hogy helyenként a gabonafélék nedvességtartalma magas. Még 30—10 százalékossal is találkozunk. Ezért a tárolás a szokásosnál is nagyobb felelős­séget kíván. Figyelembe véve még azt is, hogy gondot okoz a szűkös raktártér és gondot okoz a megfelelő szárítás. Mégis. Elengedhetetlenül fon­tos, nemcsak megtermelni, meg is őrizni a termés minőségét. Kö­vetkezetesebben érvényesüljön hogy a tsz-ek ne csak termelni, de betakarítani is tudó szövetke zetek legyenek. Ez a probléma évről évre így, ilyentájt és ősszel, előtérbe kerül, mert a betakarí­tással sokszor több a baj, mint at egész évi munkával. E kérdés­ben a szakvezetők felelőssége úgy nyilvánuljon meg, hogy ne nyu­godjanak addig, amíg nincs ele­gendő, a óéinak megfelelő ideig­lenes tárolóhely és személyzet, a Vizes gabona rendszeres forgatá­sára, át lapát olásár a egyszóval gépi erő híján a kézi erővel tör­ténő szárításra. A Terményforgalmi Vállalat á 16 százalékos víztartalmú ter­ményt átveszi, de addig is a tsz gondja vigyázni, hogy ne követ­kezzék be minőségi romlás, vagy éppen felhasználásra való alkal­matlanság. A premizálás megye- szerte főleg a gabona learatásá- ra szorítkozik. Ennek a hasznos­sága ismert, de a jelek szerint úgy látszik, érdemes lenne kiszé­lesíteni, bizonyos komplex jelleg­gel felruházni. A helyzetismeret birtokában a premizálás ölelje fel a gabonabetakarítás minden folyamatát, nevezetesen a minő­ségi megóvás munkálatait is Amelyik tsz-ben minden rendjén megy, ott a vezetők, a tagok ta­lán szükségtelen vészharang kon- gatásnak vélik a probléma ilyen súllyal történő emlegetését. Még­is így kell beszélni róla, mert hellyel-közzel máris tapasztalha­tó, hogy a vontatókkal behordott és felhalmozott gabonák forgatá­sáról nem gondoskodnak. Ez pe­dig baj. Olyan veszteségek szár­mazhatnak, amelyeket pótolni nem, csak megelőzni lehet. Nem kérés, vagy óhaj, a közös­ség parancsa, hogy amit a szö­vetkezeti gazdák rengeteg fáradt­sággal megtermelnek, annak mi­nőségét őrizzék meg minden áron. S ha már itt tartunk, nem árt jelezni, hogy parancs marad ez a kukoricabetakarítás idején is. Érdemes jóelőre, gondosan felké­szülni, a górékat rendbehozni, szükségtárolóhelyeket kijelölni, készíteni, mert kellemes meglepe­téseket tartogat a jelek szerint a határ. Nem lenne értelme jóslá­sokba bocsátkozni, azt azonban mindenképpen érdemes megje­gyezni, hogy a megtermelt termés tárolása van olyan fontos, mint az idejében történő vetés, nö­vényápolás, vagy aratás. S néha sajnos éppen erről feledkeznek meg a termelőszövetkezetek gaz­, i ti’' Sí- **■ A megyében a zombai Jóbarátság \ Tsz fejezte be elsőnek az aratást: Az esős nyár a megye minden részében érezteti hatását, s ez a magyarázata annak, hogy jelen­leg is a learatott terület nagy­sága nem haladja meg az összes kalászos 40 százalékát. A legtöbb helyen még őszi árpát is kell aratni, a búza aratásának zöme pedig csak az elmúlt hét dere­kán kezdődött. A hét elején is­mét kiadós eső volt a megyében: Szekszárdon 12 milliméter, a ta­mási járásban pedig 50 milliméter feletti csapadékot mértek, tegnap azonban igazi aratási idő köszön­tött a megyére, s a gépek mel­lett több ezer kézi arató is vágta a termést. Az eddigi eredményekből arra lehet következtetni, hogy a hét közepére körülbelül 8—10 gazda­ságban végeznek az aratással, eddig azonban csak egy szövet­kezetünk dicsekedhet a legna­gyobb nyári munka elvégzésével, a zombai Jóbarátság Tsz, ahol a hét végére minden kalászost — az öt holdnyi zab kivételével — betakarítottak, A Jóbarátság Tsz nem tartozik a nagy gazdaságok közé mert 180 hold búzát és 95 hold árpát kel­lett learatniok. Az esős idő azon­ban fokozott munkaszervezést követelt, s amikor az ázott talaj­ra nem mehettek a gépek, a ké­zi aratók álltak munkába. így a 275 holdnyi kalászosból 233 hol­dat tett ki a gépi aratás, amiből 17 hold árpát kombájn vágott le, a többit pedig kézi erővel kellett learatni. A jelek azt mutatják, hogy a Jóbarátság Tsz gazdái nem pa­naszkodhatnak az idei termésre: a kombájnnal vágott árpa 15 má­zsa feletti termést hozott, 100 hold külföldi búzájuk megközelíti a 20 mázsát, de a hazai fajták is jóval tíz mázsa felett adnak. Az aratás után hétfőn reggel munkába állnak a cséplőcsapa­tok, de a tsz vezetősége már gon­doskodott arról is, hogy minden család megkapja a szükségleté­nek megfelelő kenyérgabonát. A cséplés befejeztével, amint a kü­lönböző kötelezettségeiket teljesí-! tették, minden családnak kioszt­ják a szükséges mennyiséget. <i> LAPZÁRTAKOR JELENTETTÉK Az aratás teljes befejezését je­lentették a felsőnánai Uj Élet, a kölesdi Petőfi és a kisdorogi Március 15 Termelőszövetkezet­ből. A gabonaneműek nagy ré­szét aratógéppel és kombájnnal takarították be, de mindenütt dolgoztak kézi kaszával is. A legjobb eredményt a kisdorogi termelőszövetkezet Takács-bri­gádja érte el, itt egy-egy kaszás átlagosan 10—11 holdat vágott le. Háromezerhétszáz női ruha szovjet exportra Néhány évvel ezelőtt a megye kisipari szövetkezetei kizárólag belföldi szükségletre termeltek. Ma már egyre több ktsz készít különböző cikkeket exportra is, az export-gyártmányok választé­ka szinte hétről hétre nő. Az el­múlt napokban kapcsolódott be az exporttermelésbe a Bonyhádi Ruházati Ktsz konfekció részlege. A szocialista országok szövetkeze­tei közti árucsereforgalom kere­tein belül háromezerhétszáz női ruhára kapott rendelést a szö­vetkezet. A nagymennyiségű ruha gyár­tását szalagszerűen szervezték meg, a szalagon naponta száz­negyven ruha készül el. A ruhá­kat sokféle színváltozatban, öt­féle bőség-méretben és öt „állás­ban”, hosszúságban készítik. Az első — ezer darabból álló — szál­lítmány a jövő hét elején indul a Szovjetunióba, de úgy tervezik, hogy a szerződésben vállalt, szeptember 1-i határidő helyett augusztus 20-ig leszállítják a tel­jes mennyiséget, a háromezerhét­száz darabot. <wws/vwvwwwv»w Bakó Jenő felvétele (Képes ri port a 3. oldalon) Az első félévben A kongresszusi munkaverseny eredményeként tervszerűen közlekedtek a vonatok — Több mint 200000 Ft megtakarítás A dombóvári vasútállomáson az év elején kezdték a dolgozók a kongresszusi versenyt. Akkor arra tettek ígéretet, hogy ver­senyüket olyan dolgokra irányít­ják) amelyek teljesítése egyéb­ként nehezen volt lehetséges. A verseny céljai tehát kettősek vol­tak. Először az éves terv rész­letes megvalósítását, másodszor pedig a bonyolult, komplikál­tabb, nehezebben teljesíthető tárgymutatók elérését határoz­ták el. Az állomási dolgozók ver­senyének egy harmadik célja, hogy a pécsi igazgatóig egészé­nek tervteljesítését segítsék elő. Az első félévben még nem min­den tényezőnél sikerült a ter­vezett javulást elérni. A vonatok terhelésénél és menetrendszerű közlekedtetésénél van még ten­nivaló, bár mindkét tényezőnél az eredmények jobbak, mint a bázis időszakban voltak. Érdekes a kongresszusi verseny eredmé­nyeinek összehasonlítása az 1961. első félévi bázisadatokkal: Búzakévékből televízió Nem varázslat, nem bűvészet, mégis televízió lesz a búzaké­vékből. Nem kell hozzá más, mint egy jó KlSZ-szervezet, egy jókora búzatábla, amelyet aratógéppel aratnak, és egy tsz-vezetőség, amely kész segí­teni a fiatalokat. Vehetjük például a cikóiakat, bár ők zeneszekrényt csinálnak a búzakévékből, a televíziót ku­koricából hozták össze. A KISZ- szervezet még az év elején szerződést kötött a termelőszö­vetkezettel, hogy munkaidőn kívül elvégeznek számos mun­kát, amelyet a szövetkezet pénzzel honorál. E szerződés eredményeként a cikói fiatalok vasárnap déle lőt­tönként megkapáltak néhány hold kukoricát. Legutóbb víz­vezeték-építésénél tevékenyked­tek mintegy harmincán. Mint­egy száz méter hosszú vízveze­ték árkát ásták ki, és temet­ték be. Ugyanakkor a kéve összehordásból, a kepézésből is részt vállaltak. A bonyhádi Bőripari Ktsz KISZ-szervezete rendkívüli tag­gyűlésen tárgyalt arról, hogyan tudnának segíteni a nyári mun­Teákban. A szervezet tizennyolc tagja ugyancsak a cikói terme­lőszövetkezetben segítette a be­takarítást. A fiatalok társadalmi mun­kája nem csupán az aratás, a betakarítás segítésében nyilvá­nul meg. Érdekes megállapodást kötött Nagymányokon a brikettgyár és a termelőszövetkezet KISZ- szervezete. A brikettgyáriakból alakult brigád részt vesz az aratásban, ugyanakkor a tsz- fiatalok brigádja az üzemben most folyó nagyjavításban hasz­nosítja magát. Ennek a csere- munkának a legfőbb haszna, hogy a fiatalok kölcsönösen megismerik egymás munkáját. A keresett összegből közös ki­rándulások kiadásait fedezik. Előbb a közeli környékre rán- dulnak ki, majd augusztusban Pécsre készülnek, színházi elő­adásra. Grábócon ez ideig nincs te­levízió. A KlSZ-szervezet a kö­zeljövőben akar vásárolni, a kukoricakapálással, az aratás­sal mellékesen keresett pénz­ből. /WWWWVWWWW>i 1961. I. félév 1962. I. félév % Tehervonat ált. terh. 856,2 tonna 847,4 tonna 98,97 Személyv. rendessége 91,7 % 94,2 % 102,7 Teherv. rendessége 80,7 % 84,3 % 104,4 Kocsitartózkodás 8,3 óra 7,7 óra 107,7 Vonatközl. tervtelj. 73,9 % 74,3 % 100,5 Kocsikihasználás 13.2 tonna 13,7 tonna 104,2 Egy mázsa súlyra eső költség Raktári dolgozóknál: 0,56 fill. 0,54 fill. 103,7 Rakodási dolgozóknál: 0,59 0,45 131,— Összes vonat km 1 345 397 km 1359 999 km 101,— Egy km-re eső költség 0,69 fill. 0,60 fUl. 115.— Tehát a bázishoz viszonyítva valósították az állomás vezetői, csak a tehervonatok átlagos ter­helésének mutatójánál tapaszta­lunk visszaesést. Az 1962. évi I. félévi termelési eredmények alap­ján jelentős megtakarítást értek el az állomás dolgozói, összesen a kongresszusi verseny első fél­évében 211 000 forint megtakarí­tást értek el a dolgozók. A kongresszusi verseny máso­dik félévében még van lehetőség arra, hogy a jelenlegi szép ered­ményeket is túlszárnyalják. Meg­hogy dekádonként, havonként ér­tékelik az egyéni és a brigád­versenyzők munkáját. Népszerű­sítik az élenjárókat. A korigresz- szusi versennyel való foglalko­zás nem elhatárolt dolog. A ver­seny segítését feladatának tekinti a gazdaságvezetés, a pártszerve­zet és szakszervezet is. Ez, s a dolgozók lelkesedése a biztosíté­ka, hogy a kongresszusi, verseny második félévére eső részét is túlteljesítik. (B. M.) Ma utaznak a YIT-re a Toliia megyei küldöttek A Megyei KISZ Bizottság szómba ton fogadást adott a VIT-re in­duló fiatalok tiszteletére. Me­gyénket a Világifjúsági Találko­zón á következő küldöttek kép­viselik: Hinkel Károly, a Megyei KISZ Bizottság szervező titkára, Szigeti Jánosné, a tamási Uj Élet Tsz KISZ-szerv.ezetének .titkára és Hajdú István a Szekszárdi Állami Gazdaság KlSZ-szervezé- tének titkára.- Rajtuk kívül még négy turista utazik a finn fő­városba, a világ fiataljainak nagy találkozójára. Tatár Lajos elvtárs, a Me­gyei KISZ Bizottság titkára tájékoztatta a küldötteket a me­gyében működő ifjúsági szerve­zetek munkájáról, s kérte, hogy hazajőve élménybeszámolókban tájékoztassák a megye fiatalságát a finn fővárosban szerzett élmé­nyekről, tapasztalatokról. A Megyei Pártbizottság nevé­ben Schlarku József elvtárs bú­csúztatta a fesztiválra utazó kül­dötteket. A küldöttek nevében Hinkei Károly elvtárs elmondot­ta, hogy meg akarják ismertetni a VIT-en részt vevő fiatalokat .a magyar ifjúság életével, azzal a munkával, amit megyénk fiatal­jai a szocializmus építése érde­kében folytatnak. A VIT-en résztveyő küldöttek ma a déli órákban utaznak el Szekszárdról.

Next

/
Thumbnails
Contents