Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-17 / 140. szám
1962. június 17. fblNA 1WFGYFT NEPŰJSAcS T fl sztrájkok után új helyzet alakult ki Spanyolországban | Április elején a mindössze ötezer lakost számláló Beasain városkában sztrájkba léptek a vas- és fémipari munkások. Ismerve a spanyolországi viszonyokat, má r a léhány száz bea- saini sztrájkoló is nemzetközi feltűnést keltett, egy, ^ két nappal később azonban két baszk tartomány, _ Guipuzcoa és Viz- caya munkásai is sztrájkba léptek, s így a sztrájk- [jj mozgalom köz- g— pontja Spanyolor- szág nehézipari központjába, Bil-Sí baóba helyeződött át. A mozgalom [ azonban itt sem állt meg, átterjedt Asturia , tartományba, Leon tartományba, j.- ^ majd a Földközi tenger partvidé- kére, de nem maradtak ki a sztrájkból a Madridtól délre fék- kaszárnyákban tartotta, s még nista párt politikai vonalának és vő szén- és ólombányák munká- ahhoz sem volt bátorsága, hogy taktikájának helyességét, annak sai sem. 1951-ben, majd 1959- az utcákra engedje. Ilyen körül- a politikának a helyességét, ben voltak utoljára sztrájkmoz- mények között a véres erőszak amely a nemzeti összefogást hir- galmak Spanyolországban, a mos- alkalmazása a sztrájkot országos deti, s amely véget vetett a poltani azonban mindkettőtől külön-' felkeléssé változtathatta volna és gárháború óta tapasztalt meghozott, nemcsak azért, mert forradalmi helyzetet teremthe- osztottságnak. Az események, — százezrek vettek benne részt, s tett volna Spanyolórszágban. mint Santiago Carillo hangsú- hetekre megbénította Spanyolor- _ * ..., lyozza — bebizonyítottak annak szág életét, hanem elsősorban ,<Franco, ,a diktatúra fennállása a feltevésnek realitását, hogy a azért, mert a bérharc már az el- .. lrja Santiago Carillo diktatúrát békés úton, a kom-, ső héten politikai harccá váltó- éloszor volt kénytelen elnezm a mUnisták által javasolt országos, zott, s a megrettent Franco-rend- dolgozok mozgalmat. Pontosab- általános sztrájkkal meg lehet szer kénytelen volt engedni a DarJ szólva, az _ astpriai bánya- dönteni, munkások követeléseinek. kapitulációra kenyszentettek a kormányt, s elérték, h*gy A spanyolországi , sztrájkmoz- a munka ujrafelvétele előtt köz- galmak új helyzetet teremtettek zétegye a munkabérek emelésé- Franco fasiszta diktatúrájában. ről szóló dekrétumot. Erről az új helyzetről ad részletes elemzést Santiago Carillo, I a munkások most saját a Spanyol Kommunista Párt fő- ! __________:______ tapasztalat itkára a France Nouvelle című tűkön mérhették le, milyen haIrány: AFRIKA lap hasábjain. j A sztrájkok teljes valóságában megmutatták a fasiszta rendszer gyengeségét és bomlását, — írja Santiago Carillo, s rámutat arra, hogy ezzel együtt valameny- nyi demokratikus erő újjászületett Spanyolországban. A munkásosztály harca mellett álltak ki a diákok, az értelmiségiek, a polgárság alsó és középső rétegei, s az ellenzéki pártok egysége, közös harca egységbe olvasztotta a Franco-rendszer minden ellenzőjét. Santiago Carillo azzal kapcsolatban, hogy Franco miért nem alkalmazott fegyvert a sztrájk letörésére, ezeket írja: Ez többek között azzal magyarázható, hogy a biztonsági erők jelentős részben együtt éreztek a dolgozókkal. A kormány kénytelen volt állandóan áthelyezni a csapattesteket, s mindössze néhány napig merte egy-egy helyen tartani őket'. Két-három nap után ugyanis baráti viszony alakult ki a lakosság és a rendőrség nagy része között. Ami a hadsereget illeti, azt a rendszer a Ankét Szekszárdon a büntetőeljárásról A Hazafias Népfront Megyei Elnöksége és a Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei szervezete június 18-án, hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel Szekszárdon a régi megyeháza nagytermében a büntetőeljárásról szóló 1962. évi 8-as számú törvényerejű rendelet rendelkezéseinek ismertetésére ankétot rendez. Az előadó dr. Sza'ai József elvtárs, az igazságügyi miniszter első helyettese lesz. talmas erővel rendelkeznek, s az események igazolták a kommuSpanyolországban tehát, a sztrájkmozgalom után új helyzet alakult ki, amelyben közeli perspektívának tekinthető a ‘fasiszta rendszer bukása. A 23 éves Franco-diktatúra minden gyengesége bebizonyosodott, a spanyol munkásosztály pedig megerősödve készülhet új harcokra. (i) A BONYHÁDI ZOMÄNCGYÄR termékeinek nagy része kerül exportra. Január közepén kezdték gyártani egyes afrikai államok részére az úgynevezett bowlokat. Eddig mintegy 100 000 darabot készítettek el ezekből az edényekből hatvanféle mintával és bárom méretben. Képünkön Erb Lajosné a bowiok mintázását végzi. (bj) Szekszárdi technikumi tanuló sikere az országos középiskolai tanulmányi versenyen A művelődésügyi miniszter az elmúlt napokban ítélte oda a múlt tanévi országos középiskolai tanulmányi verseny díjait. A tanulmányi versenyen szekszárdi siker is született, mert a I versenyen részt vevő Tolna megyei középiskolások közül a közgazdasági technikumok kategóriájában a földművesszövetkezeti könyvvitelből Gróf István, a szekszárdi közgazdasági technikum negyedik osztályos tanulója első dijat nyert. bácsi izacialiila briiyádfiL Indulásra váró személyvonatok között bujkálunk a gurítódomb felé. Megkerüljük a tolatás alatt lévő szerelvényeket, és próbáljuk a recsegő megafon hangjából kihámozni, hogy mire ad utasítást. Nem sokat értünk a szóból, mert csak az csapódik fülünkig a csattogó ütközők, sistergő mozdonyok között, hogy: — A tizenkettő után egy rakott a tizenötre. Vigyázz, Jóska! — Hogy a Jóska vigyáz-e, s a tizenkettő utón a tizenötre ment-e a rakott? Bizonyára. Mert halljuk a további utasítást: — Na, most vigyázz! Három rakott a húszra, utána négy üres a tizenhétre! És gurulnak nehéz dübörgéssel a vagonok a guritón lefelé. Messze, ahol a vonatokat állítják majd össze, ahova leér egy- egy gurítási elegy, sikon.g a fémsaru, koccan az ütköző, por hull a vagonból, a saruzó vasutas felkapja a fémalkotmányt és szalad vele vissza, mert már újabb kocsi száguld felé. Látszólag nem egyéb az egész, mint lótás-futás, ebben az állandó kiabálásban. S betetőzi ezt még az is, hogy három mozdony pöfög, zörög a vagonok közt. Hogy lehet itt dolgozni? Percekig állunk • egy számunkra védettnek vélt helyen, mígnem ránk is reccsen a megafon, hogy: — Civilek menjenek el onnan, tolatást végzünk! t Kalmár Géza — kísérőm — karonfog, fejem szédül ebben a munka-kavalkádban, azt sem tudom, már merre menjek, kit keresek. A toronyban. Tulajdonképpen nem is torony, mert csak négy lépcsőt kell felmenni. De torony, mert innen történik a munka irányítása, itt a főhadiszállás. Itt parancsnokol Flóri bácsi, a szocialista brigád vezetője. Telefonok csörögnek körülötte, a mennyezetről néha belebömböl a kis munkaterembe a megafon, nehéz csattanás- sal váltót állít egy munkás. Középen — ez uralja az egész termet — a váltóberendezés, csillogó fogantyúkkal, olajos láncokkal. A sarokban fekete tábla, rajta számok. Hosszú pad — pihenőhely két vonat gurítása között — a váltóberendezés mögött. Bádogból készült ceglédi kanna rejtegeti horpadt oldalát a telefionasztal alatt. A fogason egy árva sapka, szélcibálta, fakó piros jelzőzászló. Ez a munkahely. Ez a főhadiszállás. S ez Faragó Flórián szocialista brigádjának munkahelye. Pontosabban a munkahely egy része. Mert . a „munkaterem” kint van, a vágányok között, talán húsz hold területen, csillogó acélsínekkel, vagonokkal át meg átszőve. S itt vannak az emberek is. Különböznek egymástól, bizonyos mértékben, de a hasonlóság a legtöbb bennük. Vehet- ném példának Lóczi István váltókezelőt, Herke László felírót,. az éppen egy korty vízre beugró Hencz Józsefet. Nem azért, mert különleges emberek. Nem azért, mert például Faragó elvtársnál senki nem érti jobban a gurítás csínját- bínját Dombóvárott, hanem mert benne, s bennük, belőlük lehet megformálni a vasutas dolgozót, a szocialista brigád tagját. Mert olyan ez a brigád Is, mint amilyenné a szocialista munkaverseny neveli nemcsak itt, hanem másutt is a dolgozókat. Egyre forrongó folyamat, mely változtatja az embert, környezetét, tevékenységével hatással van magára, társaira és természetesen a munkára. Mert végeredményben, bármennyire is egyenlőséget teszünk a szocialista brigád- verseny három fő célja közé — jelesen: szocialista emberhez méltó módon élni, dolgozni, tanulni —, azért a munka az, amely kívánja, maga után húzza a többit. A munka elsőbbsége érthető. A munka az alapja annak, hogy változzon a jellem, hogy a családi élet harmonikus legyen, hogy a dolgozót érdekelje, s megtanulja az újat. Szóval ilyen ez a brigád. S mégis, mi jellemzi őket? A munkáról, a jó munkáról már szóltam. De bizonyíték is kell. íme: húsz-huszonöt perc alatt „szétszednek” egy vonatot. Egy műszakban több mint ezer kocsit gurítanak. (Tíz évvel ezelőtt rekord volt a 400.) A menetrend-változáskor — mely igen sok új vonat érkezését, indulását jelenti — zökkenő nélkül álltak át. Baleset nincs náluk, s mint a munka külön mércéje: rendszeresen kapnak havonta, bérfizetéskor prémiumot. Közhelynek tűnne, ha itt arról írnék: teljesíti vállalását Flóri bácsi szocialista brigádja, s talán az tartozik ide, amit beszélgetésünk során halkan megjegyeztek: — Maholnap itt a kongresz- szus. Adni kell valamit nekünk is a nagy tanácskozáshoz. Munkás emberek vagyunk, munkánk legjavát adjuk. Szép ajándék lesz ez, szebb, mint a zengze- tes szavak, munka nélkül. — Ez a munkánk, ez az életünk. Jó látni az elégedettséget az arcokon, azt, hogy nem szavakkal „dolgoznak”, munkájukat mérni lehet: ha kell, a gurított vagonok egyre emelkedő számában, a költségek csökkentésében, a szocialista emberré válásban, öntudatuk gyarapodásában. Mert ezt is lehet mérni... A munka szimfóniájának egy tétele itt, a gurító-dombon készül, Flóri bácsi szocialista brigádja írja hozzá a hangjegyeket. S szárnyalni fog majd a dal! Boldog jövőről, elégedett máról. PáUsováes Jenő
