Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. június 10 Tuti Ttomat RÄCEGRESEN — Földes utakon a művelődési autóval — Nemcsak Túri Dani utazott velünk, hanem ott zötykölődött a hátsó ülésen Sándor Mátyás, Tom Sawyer és Huckleberry Finn is, sőt Timur egész csapatával a kocsiban szorongott. A két film­sztár Tony Curtis és Sidney Poi- tier külön dobozba csomagolva jött velünk, összegöngyölítve an­nak rendje-módja szerint a film­kazettában. Az előbbiek pedig, ott lapultak a könyvlapok között, különös és hétköznapi története­ikkel. Mintha a riport teljességéért történt volna — különben a mű­velődési autóval elég gyakran megesik — Szedres után a kor­mánykerék elkezdett ugrálni a gépkocsivezető kezében, jelezve, hogy az egyik gumiból kiszaladt a szusz. Rövid, de annál olajo­sabb szerelés után újra felberre­gett a motor, és nemsokára föld­úton szaladt a kocsi, sűrű por­felhőt kavarva maga után. Az első állomás Alsórácegres- puszta. A lerakodott portól meg­őszülve szálltunk ki a kocsiból. Itt csak könyvet kölcsönöz a művelődési autó, a filmvetítésre az érdeklődők átballagnak a szomszédos Rácegresre. Maugham és az éjjeliőr A puszta kétségkívül legszor­galmasabb olvasója Hujbert Já­nos bácsi. Az állami gazdaság­ban dolgozik, mint éjjeliőr. Néha 6—8 könyvét is kivesz egyszerre, hiszen nem mindennap jut e) ide a művelődési autó és addig csak kell olvasni valamit. Idő­sebb ember és mint ilyen, nem szeret, meg nem is tud sokáig az ágyban tétlenkedni. Szabad­idejének javarészét olvasással tölti. Könyvei között a »nehe­zebb műfaj« is képviselve van, Maugham-tól Illés Béláig min­den^ szívesen vesz a kezébe. Kalózok, kapitányok előnyben Érdekes, hogy a felnőttek kö­rében is elsősorban az ifjúsági könyvek a népszerűek, a »kapi­tány« regények viszik el a pál­mát. Hatteras kapitány, Grant kapitány, Gilbert kapitány, Némd kapitány a Jegkeresettebbek. Az asszonyok közül sokan vesznek szívesen kezükbe mesekönyvet. Egyet-egyet elolvasnak maguk szó rakoztatására, meg aztán ezek­ből a gyerekeknek is lehet fel­olvasni. Nagyobb regényekre nem is igen jut idő a háziasszonyi teendők mellett. Rácegresen gyerekek seregük körül az autót. Kiváncsi sze­mekkel figyeük Lehel Istvánt, a művelődési autó »parancsnokát«, meg Vida Lászlót, a »pilótát«, amikor a mozigépet szerelik fel az iskola parányi termé­ben. Nemsokára a puszta apraja- nagyja ott nyüzsög a bejártnál, ahová az MTI Képszolgálat anya­gát tették ki, addig, amíg a ve­títés megkezdődik. Ma a Meg- biüncseltek című film szerepel a műsoron. — Ritkán szoktunk ilyen fil­met magunkkal hozni — mondja Lehel István —, ez most éppen nem a lepszerencsésebb, ugyanis nincs szinkronizálva. Márpedig itt sokan öregkorukban tanultak meg olvasni, és ők bizony pö- työgetve betűzik ki a szöveget. Négyezer mozilátogató A művelődési autó egyik leg­fontosabb feladata a könyvköl­csönzés mellett, hogy a megye legeldugottabb településére is el­vigye az egyik legnépszerűbb szórakoztatási és művelődési esz­közt, a filmet. Havonta átlag két filmet »tart műsorán« a műve­lődési autó, ezeket 25 pusztára és településre juttatják el. A. já­tékfilmeken kívül előadások előtt ismeretterjesztő filmeket, illetve a legfiatalabb korosztály részére mesefilmeket is vetítenek. Május végéig 4277 látogatója volt a pusztai vetítéseknek, ami akkor Sátszik igazán nagy számnak, hogyha arra gondolunk, hogy a legnagyobb pusztának is legfel­jebb 200—250 lakója van. Izgatottan vitatkozva seregük ki a nézőközönség a moziból. A fiatalabbak hazafelé szállingóz­nak, az öregebbek még átnéznek a szomszédba, ahol ma új hordót csapoltak és egy korsó sörrel leöblítik az izgalmakat. Éjfél lesz, mire Szekszárdra visszaérkezünk. A vetítőgép le­szerelése már gyorsan megy, az autó újra felberreg és hamaro­san eltűnik a rácegresiek szeme elől a felkavart porban. Monostori Miklós Ötletesen premizálják az aratókat a pálfai Egyetértés Tsz-ben A pálfaiak napi munkájuk mel­lett már mind többet beszélnek az aratásról. A gépeken kívül idén még kézzel is kell aratniok a pálfai szövetkezeti gazdáknak, így szükségesnek látszik premi­zálni a kézi aratásban való rész­vételt. Az Egyetértés Tsz tagjainak két hold gabona kézi aratásáért még nem jár prémium, csak si­ma munkaegység. Azonban, ha valaki két holdon felül is vállal kézi aratást, akkor minden két holdon felül learatott gabonáért holdanként munkaegységeken kí­vül 50 forint prémiumot is kap. Premizálják Pálfán majd a ga­bona betakarítását is. A kocsi­sok és a kéverakók az asztagba rakott keresztek után természet­beni prémiumot is kapnak. Szocialista brigádmozgalom a kisz-ekben Az állami ipar dolgozóinak példájára az elmúlt hónapokban a megye kisipari szövetkezetei­ben is több brigád határozta el, hogy versenyt kezdeményez a „Szocialista brigád” címért. Leg­utóbb a Dombóvári Vasipari Ktsz-ben alakult öt versenybri­gád. Ifj. Dubovánszky Dezső tíz­tagú autószerelő brigádja, Petró Sándor és Kővári Sándor hat­hattagú, Schönfeld József és Zsif- kovics Rezső öt-öttagú lakatos brigádja határozta el, hogy ver­senybe indul a termelés, vala­Zalka Máté — Lukács tábornok Huszonöt évvel ezelőtt, 1937. túlnyomórészt szegényparasztok- június 11-én Huescánál, a vértől ból, volt gazdasági cselédekből, áztatott spanyol földön a legen- ezrednyi fegyveres erőt szerve- dáshírű Lukács tábornok, a nagy zett. A polgárháborúban tanúsí- magyar szabadsághős, életével tott kimagasló vitézségéért két pecsételte meg a nemzetközi pro- ízben is megkapta a legmagasabb letárszolidaritás, a népek szabad- kitüntetést, a Vörös Zászló-ren- ságáért folyó harc szent eszme- det. jét. Zalka Máté a XX. század A polgárháború befejezte után Bem Józsefje, mindig ott termett, ismét ott termett, ahol a sötét- ahol a szabadságért kellett har- ség ellen, a szabadságért lehetett colni. harcolni. Mintaképének, Kemény Születésekor (1896. április 23.), Lászlónak, Garibaldi egykori a „millennium" hamis fényében hős magyar hadvezérének nevét káprázott az urak országa. S kölcsönözve harcolt Törökország- ahogy nőtt, nevelkedett a fiatal ban, Kemál pasa oldalán. A Zalka Máté, úgy sötétedett egy- szmirnai ütközetben tanúsított re jobban a „békebeli boldog . hősiességét emlékművel örökitet- Magyarország” fölött az ég. Az ték meg. első világháború kitörése kato- A győzelem után visszatért a namundérban érte. A szerb, az Szovjetunióba, ahol írásaival se- olasz és az orosz front csatái igen gítette a szovjet társadalom ne- nagy hatással voltak fejlődésé- velését. Egymásután születtek re. A későbbi műveihez itt bő- meg a polgárháborús elbeszélései, ven találhatott élményanyagot. amelyeknek hősei között ott ta­Zalka nemcsak a fronton küz- láljuk a magyar internacionalis- dő katonát, hanem a hátország fák dicsőséges alakjait is. tőkéseinek, nagyurainak galádsá- 1936. júniusában Franco tábor­gát is meglátta. Leleplezi a kapi- nők vezetésével a burzsoá és fa­talistát, akinek a háború is csak siszta erők a fiatal spanyol köz­üzlet, a basáskodó falusi jegyzőt, társaság megsemmisítésére harc­aki estére rendeli be a hadise- ba indultak. Zalka az elsők kö~ gélyért a katona feleségét, a zött sietett a szorongatott spanyol front mögötti kiképzésen hepciás- nép segítségére. Az egyik nem- kodó, nagyhangú törzstiszteket, zetközi brigád parancsnokaként Egyik bátorhangú írása miatt érte el Huesco város falai alatt hadbíróság elé idézték. Az ítéle- a fasiszták gyilkos gránátszilánk- tet azonban már nem tudhatta ja. A legendáshírű „Lukács tá- meg, mert rövidesen, 1916. nya- bornoK’-ot a világ valamennyi rán 400 ezer társával, orosz hadi- szabadságszerető népe megsirat- fogságba került. A krasznojarszki ta. hadifogolytábor volt otthona. Ez Hősi életének példája, s írásai- ,.jó iskola volt” számára, s 1917. vak forradalmár alakjai ma is végére már vörösgárdista lett és helytállásra, forradalmi tettekre a magyar hadifogoly katonákból, lelkesítenek. ____________K. A. Sz erkesztőségi üzenetek mint a magatartás, életmód és a tanulás terén magasabb köve- 1 telményeket jelentő feltételek tel­jesítéséért, a „Szocialista brigád” cím elnyeréséért. Az öt dombóvári brigáddal ti­zenháromra emelkedett azoknak a kollektíváknak a száma, ame­lyek a megye ktsz-eiben részt vesznek a szocialista brigád-moz­galomban. Czis. Paks. Sajnos értékesnek tűnő írását nem tudjuk közölni. Nem tudjuk, miért kellett ön­nek a névtelenség mögé bújnia. Várjuk, hogy közli velünk teljes nevét. Tancsik Péter, Nak. Kérésének teljesen nem tudtunk eleget ten­ni. A KlOSZ-tól kapott tájékoz­tató szerint az említett községek­ben van kovácsmesteri hely. Bővebb tájékoztatást, részleteseb­ben, majd a KIOSZ megyei tit­kársága küld. Közölni tudjuk egyébként mi is azt, hogy főleg termelőszövetkezeti gazdaságok igénylik a szakembert B. M. írása igen terjedelmes. Nem vállalkozhatunk a rövidíté­sére, és ebből következik, közlé­sére sem. „Kíváncsi” olvasónknak: az említett, A vélemény című írá­sunkra alkalomadtán visszaté­rünk. Köszönjük, hogy figyeli a lapunkban megjelent írásokat, 32 azokra visszatérő válaszokat. I. L. Valamennyi értékes írá­sát nem tudjuk közölni. Egy té­máról hetenként megjelentetni írást, túlzásnak tartjuk. > w (Folytatás a 3. oldalróL) ját ott egymást, mint a Földön, csak éppen kétszerié hosszabbak. A Mars volt eddig az egyetlen égitest, amelyen a csiüagászok az élet jelenlétét feltételezték. Egyes részein megfigyelt évadbeli szín­változások ugyanis • nagyon ha­sonlítottak a földi növények őszi —tavaszi színváltozásaira Vitás kérdés maradt: vannak-e állatok a Marson? S éppen a földi lakók óriási érdeklődése miatt lett az első űrutazás célja ez a rejtélyes bolygó. 19.. december 29-én a Mars aerográfiai délkörén, ahol földet ért á szovjet űrhajó, beköszöntött a reggel. A Nap lassan haladt felfelé az ibolyaszín árnyalatú, sötétkék égbolton, amelyen most is ragyogtak a legnagyobb csilla­gok. A köröskörül szétszórt tavakon lágy hullámzás vonult végig. A jég olvadt, amely az éj folyamán vonta be tükrüket. Gyorsan el­olvadt és a víz ismét mozdulat­lanná vált. A növények széttár­ták és a Nap felé fordították le­veleiket. A növények színe a vi­lágoskékes szürkéből a kék ár­nyalatokba ment át. Magasságuk 1—1,30 méter. Vastag száruk egyenesen nőtt, mint a fenyő. Rajta, lent ritkán, fent sűrűn, egy méteres, hosszúkás, fogazott szé­lű levelek. Kemények és rugal­masak. Az éj beálltával összecsu­kódtak, mint a lepkék szárnyai. Nappal kinyíltak, a Nap felé for­dultak. Déltől napnyugtáig az egész folyamat fordított sorrend­ben ment végbe. A Nap magasabbra hágott és sugarai vakítóan villantak meg a tó partján veszteglő űrhajó hó­fehér testén. A két méteres ke­rekek alaposan belemélyedtek a homokos talajba. A széles szár­nyak sűrű árnyékot vetettek. A gép mellett, majdnem a víznél egy alacsony, áramvonalas, her­nyótalpas fehér kocsi állt. A sűrű bozótosból most egy kis bundás állat ugrott ki. Hosszú füleivel a földi nyúlra emlékezte­tett Egész testét világoskékes, szürke árnyalatú, hosszú szőr bo­rította. Nagy, gömbölyű, mattfe­kete szemei közel voltak egymás­hoz. A kis állat hosszú ugrások­kal elérte a tóparti homoksávot, és hátsó lábaira ült. Fülei leko­nyultak és hátához simultak. Tes­tét összehúzta, mintha ugrásra készülődne. Ám a tárgy, amely megijesztette, mozdulatlan volt és a kis állat lassacskán megnyugo­dott. Fülei ismét felálltak, s fejét kissé oldalra billentette. Úgy lát­szik, fülelt, de köröskörül csend honolt. A bokorból ekkor még két másik kis állat ugrott ki és az előbbihez csatlakozott. Az űrhajó testén halk csöröm­pöléssel félrehúzódott a nehéz aj­tó. Prém kezeslábasba bújt em­ber jelent meg, fején sisakot vi­selt. Fémlétra hullott nagy zaj­jal a „földre”. A kis jószágok fel­ugrottak, s villámgyorsan eltűn­tek a bokorban. Az ember, akitől megijedtek, nem használta a lét­rát, hanem a kétméteres magas­ságból könnyedén leugrott, őt kö­vette egy másik, hasonló öltözetű ember. (Folytatjuk) ÍGY törtem be Dombóváron és Szigetváron A megrögzött bűnözd vallomása Színhely: a Dombóvári Járás- bíróság tárgyalóterme. Az egyik asztal olyan, mintha ruhásbolt pultja lenne: tele méteres anya­gokkal, berlinerkendőkkel, in­gekkel. A ruhahalom mellett kü­lönleges vasdarabok hevernek. — A nevem Rózsa Imre. Ka­posváron lakom, a Keszthelyi utcában, 1933-ban születtem és vízvezetókszerelő a szakmám. Legutóbb műtős voltam a kapos­vári kórházban. Van egy új há­zam, amelyet OTP kölcsönnel építettem. A kórház után nem dolgoztam, de azért volt 1600 fo­rint a zsebemben, mert eladtam egy méter fát és kétszer volt há­rom találatom a lottón. A lottó­val -elég szerencsés voltam, mert amikor letartóztattak, akkor is volt két találatom. Mással nem vagyok ilyen szerencsés, mert néhányszor már „elkaptak”. Többször volt dolgom a rendőr­séggel és a bírósággal. Először akkor ítéltek el, amikor fiatal­korú voltam. A többi eseteimre nem is tudok pontosan visszaem­lékezni. Voltam büntetve fegy­verrejtegetésért, vagy háromszor lopás miatt, volt egy fogolyszö­kési és okirathamisítási esetem is, egyszer pedig közveszélyes munkakerülőnek minősítettek. — A télen, dátum szerint már­cius 3-án Dombóvárra utaztam. Este bementem az egyik üzlet udvarát«. Itt volt az üzlet ruha­raktára. Az ablakon keresztül láttam, hogy sok ruha van a rak­tárban. Körülnéztem, nem járt arra senki. Gyorsan lefeszítet­tem az ajtó reteszét, és így be­jutottam egy helyiségbe. Itt ki­bontottam a falat, és a résen be­másztam a raktárba. Gyufát gyújtottam, és gyorsan összecso­magoltam egy csomó inget és néhány berlinerkendőt. Az in­gek száma negyvennyolc volt. Bekötöttem őket egy kendőbe és eltávoztam. A feltűnés elkerülése végett nem mentem a dombóvári állomásra, hanem az éjszaka sö­tétjében a vasút mellett átgya­logoltam Kapospulára. — A másik esetem Szigetvá­ron volt. Este sétáltam az utcán, nézegettem a kirakatokat. Az egyik kirakatban ruhaféléket lát­tam. Ekkor jutott eszembe, hogy a füredi asszonyok várják a ber­linerkendőket, mert mondták, hogy vigyek csak, azt szívesen megveszik. Az,t hittem, hogy a raktárban találok majd. Az ajtón nem tudtam bemenni az udvar­ba, mert zárva volt, az én kul­csom pedig nem nyitotta. A szomszéd udvaron próbálkoztam. Itt belebotlottam egy ruhaszárító kötélbe. Ezt levágtam és magam­hoz vettem, mert hátha szükség lesz majd rá. Felmásztam egy barackfára, s így könnyen átju­tottam a kerítésen. Felmentem az épület padlására, kibontottam a mennyezetet, és a kötél segítsé­gével leereszkedtem. Itt ismét gvufát .gyújtottam és körülnéz­tem. Sajnos, berlinerken dót nem találtam, de sok méteres áru volt itt Magamhoz vettem egy vég köténynekvalót, mert ez biz­tosan tetszik majd a füredi asz- szonyaknak. Persze, más árut is vittem innen. Két zsákot meg­tömtem ruhaneművel, ezeket a hátamra kötöttem és ki cipeltem az állomásra. Ezzel a rakomány­nyal is Szerencsésen hazaérkez­tem. — Azt meg kell hagyni, na­gyon rafináltan követte el bűn- cselekményeit. Viszont mégis csak elfogták, most itt áll a bí­róság előtt. Mit mond erről? — Elutaztam ismét Kaposfü- redre, hogy csináljak egy kis pénzt. Jártam az utcákat, kínál­tam eladásra a holmit, de aztán egyszer csak összetalálkoztam a tanácselnökkel. Kérte az igazol­ványomat, az pedig nem volt. Azt mondta, hogy menjek be a tanács irodájába, és ott majd tisztázzák kilétemet. Éreztem, hogy ennek fele sem tréfa, és persze, hallani sem akartam a ta­nácsházról. Elkezdtem futni, gondoltam, hogy várhatja a ta­nácselnök, mire én megjelenek a tanácsnál. — De aztán mégiscsak elfog­tak, még a faluban. Utolértek. A rendőrségen pedig kiderült min­den. * A Dombóvári Járásbíróság dr. Raskoványi tanácsa Rózsa Imrét négy évi börtönbüntetésre és öt évi jogvesztésre ítélte. B. F,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents