Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-24 / 146. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. június U. 133 aratógép és 101 kombájn áll készen az aratásra Felkerestük Horváth József elvtársat, a Gépállomások Tolna megyei Igazgatóságának vezető­jét, aki válaszolt a nagy nyári gépszemlék és a tanácsülések ta­pasztalataival, valamint az ara­tási és cséplési munkákkal kap­csolatos kérdéseinkre. _— Véget értek a nagy nyári gépszcmlék. Milyen a gépek mű­szaki állapota, ki tudtak-e javí­tani minden gépet, minden hibát a gépállomások? — tettük fel az első kérdést. — A gépjavítások eredményei­vel, az észlelt hiányosságok elle­nére, elégedettek lehetünk. Jó az, hogy időben megtartottuk a nagy nyári szemléket, és volt idő min­den gépállomáson kijavítani a hibákat Június 20-ig adtuk meg a határidőt, hogy a jegyzőköny­vekbe foglalt pótlólagos javításo­kat elvégezzék a gépállomások. Utólagos ellenőrzéseink, például Várdombon és Szedresen azt mu­tatták, hogy az utójavításokat rendben és hiánytalanul elvégez­ték. Különösen jól végezték el a gépjavításokat a nagydorogi, a teveli és a bonyhádi szerelők. Van egy dolog, amit sajnos nem hallgathatok el. A brigád­szállásokon levő munkagépek: ekék, vetőgépek, tárcsák, henge­rek karbantartásával és javítá­sával a legtöbb gépállomáson baj van. Nagyon fontos, hogy a gép­állomási vezetők most sürgős in­tézkedéseket tegyenek, ezeket a munkagépeket is időben, jó mű­szaki állapotba helyezzék. — Milyen új vonása volt az idei gépállomási tanácsüléseknek? Hogyan segítették ezek az ülések a nyári munkákra való felkészü­lést? — Uj vonás volt, hogy az idén első ízben részt vettek a tanács­üléseken a termelőszövetkezeti párttitkárok és a községi tanács­elnökök is. Ezáltal magasabb po­litikai színvonalon értékeltük a tavaszi munkákat és jelöltük meg ..a nyári feladatokat. Néhány gép­állomási tanácsülés jól sikerült, politikai fórummá magasodott, bátor, építő bírálatok hangzot­tak el, figyelemre méltó kezde­ményezések születtek. Nagy se­gítséget jelentett, hogy minden gépállomási tanácsülésen részt vettek a megyei és járási párt­vezetők is. P" w mw m m ■ ■ ■ i (Folytatás a 3. oldalról.) Leugrottunk a hálóból és az ablakhoz rohantunk. Űrhajónk széles kört írt le: visszatérőben volt ahhoz a helyhez, ahonnan az imént felszállt. A fényszóró su­garában jól kivehettem minden részletet. Feltűnt a tó és a kis tér, ahol űrhajónk állomásozott Még a rubincsillagos acél emlék­művet is felfedeztem. Délnek re­pültünk, amerre Kámov eltűnt Négy perc alatt több mint száz kilométert tettünk meg. Azután Visszafordultunk. Száz kilométer oda, száz vissza, és újból száz az első irányba. Semmi... A mars­beli sivatag sötét és kihalt... Azt hiszem, ájulás környékez ... Mindennek vége!... Kámov el­pusztult ... Űrhajónk hirtelen megváltoz­tatta irányát. Távolodni kezdtünk az ismert vidéktől. Futó pillan­tást vetettem Belopolszkijra. A periszkóphoz hajolt. Keményen Összezárt ajkáról szilárd eltökélt­séget olvastam le. Pajcsadze elfordult az ablak­tól. Arcán könny patakzott Visz- szatért a helyére. Gépiesen kö­vettem. Éppen lefeküdni készül­tem, amikor egy hirtelen lökés fcehajított a hálóba. A kétszeres nehézkedési erő jól ismert érzése béklyóba verte testem. Fülemben gyorsan nőtt a hatalmas erejű, nyomasztó zúgás. EGYEDÜL A dermesztő hideg levegőben sötéten és komoran álltak a bar­na gránitsziklák. Odalent lassan cammogtak fejletlen elülső lá­bukon a hosszú, bozontos fene­vadak. Egyik-másik a »földhöz” A gépállomási tanácsüléseken osztottuk el a kombájnokat és az aratógépeket a tsz-ek között. A gépek iránti igény idén is na­gyobb a rendelkezésünkre álló kapacitásnál. — A gépállomások évről évre több gabonát aratnak le. Az idén hány gép segíti termelőszövetke­zeteinket az aratásban? — A múlt évben aratógéppel 15 490 holdat, kombájnnal 21 200 holdat terveztünk learatni. Az idén aratógéppel 23 900 holdat, kombájnnal 26 580 holdat ara­tunk le a tervek szerint. Aratási tervünket a múlt évben is lénye­gesen túlteljesítettük, bízom ben­ne, hogy idén is többet aratunk a tervezettnél. Tavaly 93 aratógépünk és 100 kombájnunk volt. Az idén 133 aratógéppel és 101 kombájnnal aratunk. A számok önmagukban nem mondanak el mindent, tud­ni kell még azt is, hogy a 133 aratógép közül ötven, a 101 kom­bájn közül pedig tíz vadonatúj. Az új gépekkel kevesebb a baj, mint a régi gépekkel. Különösen nagy reményeket fűzünk ahhoz a tíz „Balaton” nevű új magyar kombájnhoz, amelyet most kap­nak meg gépállomásaink. — Az aratással egyidőben meg­kezdődnek a talajmunkák és a tarlóvetések. Hogyan készülnek fel erre a gépállomások? — örömmel mondhatom el, hogy a nyári talajmunkákkal, a másod- és tarlóvetésekkel kap­csolatos minden gépigényt ki tu­dunk elégíteni. A múlt évi 960- nal szemben 1037 erőgépünk van, tehát számszerűen is több, de a teljesítményt tekintve még lé­nyegesebb az emelkedés. Egy baj van csak: kevés a traktoros. A tavaszi holtszezonban sok képzett traktoros ment vissza a terme­lőszövetkezetbe és ott most kézi munkát végeznek. Ezeket a trak­torosokat a tsz-ek nem akarják visszaengedni a gépállomásra. Pedig vissza kell jönniök, mert ettől is függ a nyári gépi mun­kák Sikere. Traktorosok nélkül nem tudunk két műszakot szer­vezni, s akkor megáll a tudo­mány. Minden tsz-nek be kell látnia, a traktoros nem azért ta­nult az állam pénzén, hogy most a tsz-ben olyan munkát végez­zen, amelyet bárki, traktorosi szakképzettség nélkül is el tud végezni. — Milyenek a kilátások a csép- lés sikeres elvégzésére? — A cséplőcsapatok szervezése befejeződött. Egyes tsz-ek még nem adták át a cséplőcsapatok névsorát, pedig most már szük­ség lenne rá, mert meg kell köt­ni a szerződést és meg kell tar­tani a munkavédelmi és tűzren- dészeti oktatásokat. — A cséplés sikere a behor- dástól és a cséplőcsapatok mun­kájától függ. Cél az, hogy augusz­tusban befejezzék a cséplést. Szeptember elején már nem sza­bad csépelni, mert akkor meg­késünk a vetéssel és az őszi mély­szántással. Javasolom, hogy min­denütt szervezzenek nyújtott mű­szakot — fejezte be nyilatkoza­tát Horváth József, a Gépállomá­sok Tolna megyei Igazgatóságá­nak vezetője. Gy. J. Újítási hónap a Simontornyai Bőrgyárban Június 1-től 30-ig újítási hóna­pot tartanak a Simontornyai Bőr­gyárban. Erre az időszakra a leg­jobb újításokat benyújtó dolgo­zóknak különböző tárgyjutalma­kat tűztek ki. Meggyorsították az újítások elbírálását is, széleskörű propagandával készítették elő az újítási hónapot. Az eddigi eredmények azt mu­tatják, hogy fellendült az újító­lapult, mintha ugrani akart vol­na, és merev, zöldes-szürke sze­meit a csúcsra szegezte. A sziklán egy ember fekszik. Feje balkarján pihen. Jobbkezé­ben pisztolyt szorongat. Régóta fekszik itt. Már rég letett arról, hogy megmenekül. Nem tud le­ereszkedni a közelben álló te­repjáróhoz. Pedig a megmenekü­lését jelentené! De útját állják a fenevadak. A Nap már egészen alacso­nyan áll a látóhatár felett. Még néhány perc és leszáll a trópusi éjszaka. Erős fagy lesz. Ám az ember nem törődik vele. Oxigén­je alig egy óráig futja még. Tu­datában van biztos pusztulásé, nak. De fekete szeme nyugodtan és keményen néz sűrű, lecsüngő szemöldöke alól. Nyolc óra. Az ember felemelkedik. Mintha hall­gatózna. De körös-körül síri csend. Bosszúsan legyint s újból vissza­fekszik a hideg gránitra. A Nap lebukik a látóhatár mögé. A levegő hőmérséklete gyorsan csökken. Egyre hidegebb van. Fagyni kezd. Most, mintha valami hangot hallana. Gyorsan abba az irányba hajol. A zúgás egyre fokozódik. Az ember elsá­pad, de ajka körül elégedett mo­soly bújkál. A zúgás lassan el­halkul és emberünk arcába visz- szatér a vér. Végtelenül fárad­tan ereszkedik vissza fekhelyére. Vége. Egyedül van a Marson. Még 30—40 perc, s aztán min­dennek vége! Nem fél a halál­tól. Csak azt sajnálja, hogy na­gyon keveset tett, nem tudta minden szándékát megvalósítani. Korai halálának ő maga az oka. (Folytatjuk) mozgalom a gyárban. Míg az első negyedévben 46 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből hat volt a tapasztalatcserével átvett újítás, negyven a saját, június első fe­lében — tehát fél hónap alatt — huszonhárom újítási javaslat szü­letett, amiből tizenhetet adtak be a gyár dolgozói. Emelkedett az újítók közt a fizikai dolgozók aránya is. Az első negyedévben a negyven javaslatból tizenötöt nyújtottak be fizikai dolgozók. Most a tizenhétből hét szárma- zik a munkásoktól. _____________ J ól jövedelmez a baromfitenyésztés a kardi Új Élet Tsz-ben Az idén a kurdi Uj Élet Tsz- ből 55—60 000 csirke kerül a boltokba. A tsz idén fogott hoz­zá a csirkeneveléshez, de a ked­vező tapasztalatok máris meg­győzték őket, hogy érdemes a csirkékkel foglalkozni. Eddig 7000 téli csirkét adtak el, most szállítanak éppen tőlük újabb 7000-ret a második cso­portból. A téli csirkék nevelése különösen jól sikerült. 1 kiló húsból majdnem 10 forint tiszta jövedelemre tettek szert. A kurdiak takarmánytáppal nevelik a csirkéket. Egy kiló hús előállításához 3 kiló tápra van szükség, így a takarmányköltség alig haladja meg a 10 forintot. Eredményeikhez hozzájárult az is, hogy helyesen alkalmazták az in­duló- és a nevelőtáp etetését. A csirkenevelés mellett tojás­termeléssel is foglalkoznak Kur- don. Törzsállományuk ezer tojó­ból áll, ezeket ugyancsak takar­mánytáppal etetik. Úgy tervezik, hogy jövőre keltetőgépet vásárol­nak, s így saját maguk látják el alapanyaggal a csirkenevelőt. — Az állami erdőgazdaságok területén országszerte sátortábo­rokat állítanak fel a nyár folya­mán úttörők és kiszesek üdülteté­sére. Tolna megyében a tamási erdőgazdaság területén állítanak fel ilyen sátortábort. Karinthy emléke Az utókor nemcsak summáz, hanem egyszerűsít is: Karinthy neve hallatára o pompás humo­rista jelenik meg előttünk, a mosolyt, derűt, vagy harsány kacagást keltő tréfamester, akit nemcsak humoreszkjei, halha­tatlan kabarétréfái idéznek, hanem — sajnos még össze- gyűjtetlen bon mot-i, társa­ságban, beszélgetés közben el­ejtett szójátékai, sugárzó ötle­tei. És természetesen mindenek előtt az így irtok ti karikatúrái, a XX. század magyar és kül­földi irodalmának torzképei, amelyeknek soraiból mindig egy egész életmű, egy írói attitűd fonákja tárul elénk. Ez az egyszerűsítés azonban hamis, mert Karinthy életműve sokkal több ennél, s a halála óta •eltelt évtizedek újabb és újabb meglepetésekkel szolgál­tak: a regényíró, a novellista, vagy a költő-Karinthyt újra és újra fel kell fedezni. Mert ez a humorista nem volt soha könnyű szórakoztató, nem is akart az lenni: teljességre, egyetemességre törekedett, s ez emelte a korabeli irodalom leg­magasabb csúcsáig. Ha világ- irodalmi rokonát Jceressük, leg­kézenfekvőbbnek Swift példája jelentkezik: ez a kiábrándult ember irta meg a világirodalom legkeserűbb szatíráját, amiből — szinte a műt gúnyolva ki — o gyermekirodalom halhatatlan és mindig olvasott, mulatságos könyve lett. Karinthy sorsában is könnyű felfedezni valami Swiftre emlékeztetőt: korát, az emberi tulajdonságokat mutatja meg fonákjáról, de mindezt úgy, hogy a gyerekek is jót derülhetnek rajta. Most lenne hetvenöt éves, tu­lajdonképpen öreg sem lenne. Goethe, vagy Thomas Mann ereje teljében volt ennyi idős korában. Karinthyt gyógyítha­tatlan betegség vitte sirba, s az orvostudomány csak annyit tu­dott elérni, hogy Olivecrona agyműtétjével két esztendővel meghosszabbította életét. Karinthy hitt a technikai ha­ladásban, mert hitt az emberi értelemben. Valóban méltó hoz­zá, aki regényben, novellában, annyiszor idézte meg a tudo­mányt, hogy az orvostudomány jóvoltából kapott két évi hala­dékot egy regénnyel szolgálja meg, olyan könyvxrel, amely már világirodalmi jelentőségű. Az utazás a koponyám körül, több mint egy agyműtét törté­nete: a tudás, a fejlődésbe ve­tett hit, a tudomány előtti hó­dolat regénye. Karinthy ezzel a remekművel fizetett azért a két esztendőért, amit az élettől még kapott, s ezzel a könyvvel búcsúzott az élettől is, az iro­dalomtól is. Nemcsak egy nagy írót gyászoltunk benne, hanem egy nagy nemzedéknek egyik legjellegzetesebb alakját is. a) Fejlődésnek indult Gyönk Már javában működik a tűszelepüzem Két új intézményt kap a falu — Korszerűsítik az utat Valaki ezt a megjegyzést tette: »Ha Gyünkön nem szüntetik meg a járási székhelyet, talán 20 év alatt sem fejlődött volna annyit, mint most«. Bármilyen furcsának is tűnik, van benne valami. A falu képe vajmi keveset fejlődött az utóbbi évtizedben, sokkal ke­vesebbet, mint akármelyik másik járási székhely a megyében. Mind­össze fél éve, hogy megszüntet­ték a gyönki járást és azóta Gyönk »szimpla« község. Meg­szűnt Gyönk közigazgatási sze­repe, de más tekintetben annál nagyobb jelentőségűvé vált és vá­lik napjainkban. A község varsádi bejárójánál csak kitérővel lehet közlekedni. Korszerűsítik az utat. Most ép­pen hidat építenek. Ez az útvonal talán a megye legelhanyagoltabb útvonala. Most nagy költséggel korszerűsítik, levágják a kanya­rokat, megszüntetik az egymást érő zökkenőket, és a járművek simán száguldhatnak majd. Az út a község képét is megváltoz­tatja. A volt járási rendőrkapitányság épületében már javában műkö­dik a tűszelepüzem. Az üzem, noha termelési értékben nem tar­tozik a nagyok közé — országos jelentőségű: terméke mindenütt nélkülözhetetlen. A gyönkiek ma­guk sem hitték volna, hogy fa­lujukban valaha ilyen számot­tevő ipari bázis lesz. A volt járási pártbizottság épü­lete mellett le kell térni a járdá­ról: építkezés miatt elzárták. A pince ablakából kikandikál egy transzportőr. A nagykapu zárva: kis nyíláson lehet látni, hogy a kapu alatt új ablakokat, ajtókat tárolnak. Az épület jelenleg üres, a helyiségek nagy átalakítás ké­pét mutatják. Most éppen szüne­teltetik a munkát, de csak né­hány napig. Aztán ismét nagy erővel rontanak, bontanak és építenek majd. Ebben az épületben átmeneti gyermekotthont létesítenek. A me­gyében eddig ilyen nem volt, de nagy szükség lett volna rá. A já­rás megszüntetése után úgy ha- lároztak az illetékesek, hogy Gyünkön teremtik meg ezt az intézményt. Hozzá is láttak á terv megvalósításához. Körül­belül fél millió forintot fordíta­nak az épület átalakítására. Igen költséges lesz a szennyvíz- elvezetés. Ez összesen 800 000 fo­rintba kerül, de ha elkészül, más intézmények szennyvízlevezetése is biztosított lesz. Az átmeneti gyermekotthon' előreláthatóan már július köze­pén megkezdi működését. A fő­épület addigra természetesen nem készül el, hiszen sok még a ten­nivaló, hanem egy melléképü­letben, a volt járási tanács me­zőgazdasági osztályának helyisé­geiben helyezik el ideiglenesen a gyermekeket. A gépkocsi-garázst átalakítják mosókonyhává és va­salóhelyiséggé. A főépület pince- helyiségeiben rendezik be — meg­felelő átalakítás után — az intéz­mény konyháját. Az intézmény igazgatója Horváth István peda­gógus, a volt járási tanács elnök- helyettese lesz. Jelenleg Szege­den van tanfolyamon. A volt pártbizottsági épület mellett van a volt járási tanács épülete. A hivatal innen is el­költözött. A helyiségek jórésze azonban nem üres: itt tárolják a gyermekotthon berendezését: ösz- szesen 600 000 forintot költöttek berendezésre. Akad itt a csinos ágyaktól kezdve a kedvelt já­tékmackóig minden. Ebben az épületben diákotthon lesz majd. Az Idén készítik el a2 átépítési terveket és jövőre kezdik meg az építkezést. Most sor ke­rülhet a gimnázium bővítésére is. Erre a célra a Magyar Nem­zeti Bank helyiségeit használják fel. Az átalakítással nyolc tan­termesre bővítik a gimnáziumot. A földművesszövetkezetek já­rási központjának megszüntetésé­vel két lakást tudtak létesíteni. A falu utasforgalma sem sokat csökkent. Az üzletekben változa­tos a tapasztalat a forgalmat Il­letően. A könyvesboltban pél­dául alig említésre méltó a for­galom csökkenése. Akad persze bolt, ahol nagyobb a csökkenés. Szó, ami szó. a mérleg kedve­zően alakul a gyönkiek javára. B. F.

Next

/
Thumbnails
Contents