Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)
1962-05-18 / 114. szám
t TOLNA MEGYE? NÉPÚJSÁG 1962. május 15. Köveisünk el mindent, hogy lehetetlenné váljék egy új pusztító háború Hruscsov elvtárs beszéde a várnai nagygyűlésen Várna (MTI, TASZSZ). Mint már jelentettük, Nyikita Hruscsov, a Bulgáriában tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője szerdán beszédet mondott azon a nagygyűlésen, amelyet Várna dolgozói rendeztek a szovjet küldöttség tiszteletére. Hruscsov beszédében azt ajánlotta a fekete-tengeri medence valamennyi országának, hogy létesítsenek egymással tartós gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokat. „A Fekete-tenger — mondotta — már régóta és jól szolgálja e kapcsolatok erősödését a Szovjetunió, Románia és Bulgária között. Miért ne használná ki a Fekete-tenger medencéjének min;ága a természetnek ezt az áldását, miért ne építene ki egymással tartós gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokat, hogy ilymódon megszüntethessék a gyanakvás és a nyugtalanság légkörét. A Fekete-tenger legyen a béke és a népek barátságának tengere. Vajon ngm érdeke-e ez például Törökország népének vagy üzleti köreinek? „Itt az ideje, hogy Törökország és a vele szomszédos' többi ország vezető körei is meggyőződjenek politikai irányvonaluk med dő voltáról, meggyőződjenek arról, hogy ártalmas elszigetelőd- niök szomszédaiktól, káros az az irányvonal, amelynek megfelelően a nemzeti érdekeket a külföldi monopóliumok érdekeinek és az értelmetlen háborús előkészületeknek rendelik alá. Sokkal jobb lenne a békés munka és a virágzás területeivé tenni azokat a partokat, amelyeken most a NATO katonai támaszpontjai és az atomrakéták indítóállomásai vannak.” „Az imperialistáknak.— folytatta —, a NATO főkolomposainak látmok kell, hogyan' röská- dozik Törökország népe a fegyverkezés terhei alatt, amelyeket a NATO kényszerített rá. Az imperialisták holmi könyöradomá- nyokkal megkísérlik felvidítani Törökország és más országok bizonyos köreit, de mindenki előtt világos, hogy ez az úgynevezett gazdasági segély távolról sem önzetlen. Mindjobban berántja Törökországot a NATO katonai programjaiba és ilymódon még- inkább megterheli a török költségvetést az aránytalanul nagy hadsereg fenntartási költségeivel. A népeknek — folytatta Hruscsov — arra kell kényszeríteni- ök a vezető köröket, hogy feloszlassák a katonai szövetségeket, megszüntessék a katonai támaszpontokat, megvalósítsák az általános és teljes leszerelést. A Szovjetunió, a szocialista országok — 'jegyezte meg Hruscsov — mindent elkövetnek, hogy növekedjenek és terebélyesedjenek a béke erői világszerte, így a Balkán félszigeten is. Abban látjuk feladatunkat, hogy egyesítsük békeharcos erőfeszítéseinket mindazokkal az országokkal és népekkel, amelyek a békés együttélés talaján állnak és tartós békét akarnak. Valamikor — emlékeztetett rá a szovjet miniszterelnök — kiélezett viszony volt közöttünk és Jugoszlávia között. Most megelégedéssel állapíthatjuk meg kapcsolataink javulását ezzel az országgal, amely a Balkán-félsziget egyik legnagyobb országa. Jugoszlávia népei hősi harcot folytattak a német fasiszta területrablók ellen és1 e harcukkal kivívták a népek megbecsülését. Jugoszláviával normális, sőt azt is mondhatnám, jó kapcsolataink alakultak ki. A béke biztosítását és megszilárdítását érintő sok nemzetközi kérdésben azonosak álláspontjaink. Kereskedelmi vonalon is jó kapcsolataink vannak Jugoszláviával — mutatott rá a továbbiakban Hruscsov. — Reméljük, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia kölcsönösén előnyös gazdasági kapcsolatai tovább fejlődnek. Készek vagyunk erősíteni és fejleszteni országaink kapcsolatait á kultúra, a tudomány területén, küldöttségek cseréjével is, minden irányban, mivel ez megfelel a népek érdekeinek, a béke megszilárdítása érdekeinek. A Szovjetunió abból indul ki. hogy bár különbözőképpen értelmezünk több politikai és ideológiai kérdést, mi, mint kommunizmust építő ország,. mindent el fosunk követni, hogy jól együttműködjünk Jugoszláviával és ezzel segítsük népeit megerősödni a szocializmus pozícióján. Kommunista pártunk és a szov jet kormány teljesítve a szovjet Pép akaratát,' a”szovjet .'hép 'egyJ ham ú támogatásával, Bulgária és .a többi szocialista ország népeinek ‘ támogatásával — hangsúlyozta Hruscsov — a jövőben is kitartóan követi a béke. a barátság és a népek együttműködésének politikáját, törekedni fog az atomfegyver eltiltására és az általános leszerelésre. A szocialista tábor ma elegendő erővel és eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy minden békeszerető nép támogatásával megfékez ze az agresszorokat — mutatott rá Hruscsov. — Társadalmi berendezésétől függetlenül valamennyi ország államférfiainak figyelmébe ajánljuk a béke és a háború kérdése — élet vagy halál kérdése. Rajta hát, keressük együtt a tartós béke útját! Rajta, kövessünk el mindent, hogy a Földön lehetetlenné váljék egy új pusztító háború!” Hruscsov foglalkozott Bulgária gazdasági sikereivel. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke megállapította, hogy a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusa óta eltelt időszakban a bolgár nép kiemelkedő sikereket ért el gazdaságának, kultúrájának fejlesztésében, jólétének növelésében. Melyik Bulgáriával azonos területű és lélekszámú kapitalista ország dicsekedhetik iparának — minden állam jóléte e hatalmas forrásának — ilyen viharos ütemű fejlődésével? — tette fel a kérdést Hruscsov. A szónok nagy elismeréssel nyilatkozott a bolgár mezőgazdaság sikereiről is. A bolgár paraszt a múltban nem is álmodhatott ilyen életről. A parasztság csak a szocialista rendszer viszonyai között, csakis lelkiismeretes, kollektív munkájával. csakis a munkásosztály támogatásával teremthet olyan életet, amely ' bőséget, szellemi fel- emelkedést és boldogságot nyújt, számára — mondotta Hruscsov. Népük óriási sikereket ért el a gazdasági és kulturális fejlődés minden területén. Önök megváltoztatták az ország arculatát. Az önök tapasztalata, azok az eredmények, amelyeket elértek az ország iparosításában, a mezőgazdaság átszervezésében, a kultúra fejlesztésében, az állami és a társadalmi élet alakításában, arról beszélnek, hogy a bolgár nép kommunista pártja vezetésével a szocializmus építése nagyszerű mesterének bizonyult. n Hruscsov vezette szovjet p üríts kormányküldöttség Dobrudzsában Szófia (MTI). Bulgáriai látogatásának negyedik napján a Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség a bolgár párt és állam vezetőinek kíséretében csütörtökön délelőtt Várnából gépkocsin Bulgária leggazdagabb gabonatermő vidékére, Dobrudzsába látogatott. Első útja Dobrudzsa „fővárosába”, a Várnától 50 kilométerre levő Tolbuhinba vezetett. Az odavezető úton a-falvakban mindenütt, diadalkapuk fogadták , és a lakosság ünneplése kísérte a szovjet vendégeket. Tolbuhin főterén Sztojko Georgijev, a megyei pártbizottság titkára mondott üdvözlő beszédet. Szavaira N. Sz. Hruscsov válaszolt, köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. Salinger elutazott Moszkvából Moszkva (MTI). P. Salinger, Kennedy elnök sajtótitkára csütörtökön a déli órákban a szovjet főváros seremetyevói repülőteréről Párizsba indult. Ezzel véget ért csaknem egyhetes Szovjetunióbeli látogatása. Sálingért kétszer fogadta Hruscsov miniszterelnök és összesen csaknem 12 órát töltött vele együtt Moszkvában és a várostól nem messze fekvő villájában. Az amerikai vendég ugyancsak találkozóit Alekszej Adzsubejjel, az Izvesztyija főszerkesztőjével, Mihail Harlamovval, a szovjet külügyminisztérium volt szóvivőjével, aki jelenleg a minisztertanács rádió és televízió bizottságának elnöke, ellátogatott a Pravda szerkesztőségébe, a szovjet újságírók szövetségébe, vidéki körútja során pedig Leningrádban és Kijevben is megfordult. Salinger csütörtökön reggel érkezett vissza Moszkvába, ahol az amerikai nagykövetségen sajtóértekezletet tartott. Itt elmondotta, hogy a Szovjetunióban rendkívül barátságos és vendégszerető házigazdákra talált, s „valamennyi szinten”, a miniszterelnöktől a helyi lapszerkesztőkig, a legszi- vélyesebb figyelmességgel vették körül. Amikor megkérdezték, mit mondhatna a szovjet vezetőkkel folytatott megbeszélésedről, azt válaszolta, hogy erről nemsokára beszámol Kennedy elnöknek, most az újságírók előtt azonban nem mondhat semmit. A sajtóértekezlet után Salinger nyilatkozott három amerikai televíziós-társaságnak, majd felkereste Adzsubejt, az Izvesztyija főszerkesztőjét, aki búcsúebédet adott tiszteletére. Átalakították a francia kormányt Párizs (MTI). A francia kormányt az MRP öt miniszterének lemondása következtében szerdán átalakították. Pompidou miniszterelnök közvetlen hatáskörébe tartozik ezután a gazdaságfejlesztési és várostervezési ügyek intézése, amelyet eddig Maurice Schumann látott el. Az új miniszterek: Roger Dusseaux közmunkaügyi és szállításügyi miniszter, Gilbert Grandval munkaügyi miniszter, Raymond Marcellin közegészség- ügyi miniszter, Georges Gorse, az afrikai ügyekkel megbízott államminiszter, Pierre Dumas, a miniszterelnök mellé beosztott miniszter, a parlamenttel való kapcsolatok ellátására. A közmunkaügyi, a külkereskedelmi és külügyi államtitkárságot megszüntették. Tovább tart az OAS terror Algériában Algír (MTI). Az OAS merényleteinek szerdán Algírban 55 halálos és 47 sebesült áldozata volt. Az áldozatok csaknem valameny- nyien arabok. A francia hatóságok elhatározták, hogy növelni fogják az arab egységek számát az algériai biztonsági erők keretén belül. Az algériai ideiglenes végrehajtó szarv javasolta, hogy állítsanak fel vegyes bizottságot a végrehajtó szerv és a francia főmegbízott képviselőiből. Ennek a bizottságnak lenne feladata a helyi biztonsági erők leghasznosabb felhasználási módjának megállapítása. ENSZ-bizottsági jelentés az észak-rhodésiai helyzetről New York (TASZSZ). A gyarmatok függetlenségének kérdésével foglalkozó 17 tagú különleges ENSZ-bizottság, amely figyelemmel kíséri a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról szóló ENSZ-határozat valóraváltását, szerdán közzétett jelentésében hangsúlyozza: az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének határozottan támogatnia kell az észak-rhodesiai afrikai politikai pártoknak ama követelését, hogy mielőbb függetlenséget biztosítsanak ennek az országnak. A jelentés foglalkozik az észak- rhodesiai helyzettel és leleplezi vését, hogy álreformokkal megszilárdítsák saját helyzetüket. Ezen kívül határozatban támogatja Észak-Rhodesia népének elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezésre és a nemzeti függetlenségre. A jelentés javasolja, hogy az ENSZ-közgyűlés soron kívül vizsgálja meg az észak-rhodesiai helyzetet és tűzze ki a függetlenség kihirdetésének konkrét időpontját. Felhatalmazza az ENSZ ügyvezető főtitkárát: követelje az angol kormánytól, hogy biztosítsa a küszöbönálló észak- rhodesiai választások normális a gyarmatosítóknak azt a törek- | feltételeit. ÓNODVÁR1 MIKLÓS Megkezdődtek a szovjet—bolgár párt- és kormányközi tárgyalások Szófiában. A képen: balról középen N. Sz. Hruscsov, jobbtól középen Todor Zsivkov. Rádiókép — MTI Külföldi Képszolgálat. Lili. ság és. rémület ült. Tekintete ri- elindult céltalanul, maga sem Elza tragédiája állandóan ott adtan csapongott. Rose is elko- tudta, merre. A többnapos tárlebegett előtte. S ha lebukik?... morodott, arca kipirult, határo- gyalás teljesen feldúlta amúgy Gondolt erre is. Valahogyan zott válasz adott a bíró kérdé- is felzaklatott idegeit. Egész tesmegérezte. Mit tegyen hát? Meg- sére. tét megbénító zsibbadással föladással tűrte sorsát és elhatá- — A legjobb barátnőm volt! tötte el mindaz, ami a kihallgarozta, hogy harcol foggal, kő- — S mivel foglalkozott? tások és a szembesítések során römmel..., asszonyi fifikával, — Hírszerző volt... kibontakozott. Megborzongott, amíg lehet. Eszes lesz, nem úgy, A szemüveges férfi elsápadt. Ismét magán érezte az orvos mint Elza. Inkább tíz férfivel A lányhoz fordult, s nem csodálkozó tekintetét. Rettenetes legyen kapcsolata, mint egybe türtőztetve magát, oda kiáltotta; volt ez a találkozás! Hangtala- halálosan beleszeressen. Hiszen a — Te ezt nekem nem mond- nul mozgott a szája, csak a fészereiéin nem tart örökké és a tad!... jével intett Igent a bíró kérdékiábrándulás fájdalmas. — Figyelmeztetem a vádlottat! sére: A per harmadik vádlottjának — szólt rá erélyesen a bíró, — Megoperálta önt? ügyét már az első napon elkülö- majd ismét Rosehoz fordult: — Igen... megoperált, nítették a tárgyalástól. J— Volt?... Csoda, hagy el nem szédült, * — Igen — felelte lihegve Ro- hogy egyáltalán beszélni tudott! A bíró fellapozta a hatalmas se —, csak volt... Ott állt megmentője előtt, a szíratcsomót. Valamit feljegyzett — Mi történt vele? ve tele volt érzésekkel. A hála, ős ismét a lányhoz intézte a — Megölték! a gyűlölet és a félelem érzései’ övetkező kérdést. Horváth megtántorodott. Má- vei. Nézte a megtört embert, — ön a rendőrségi kihallgatá- zsányi súllyal hullottak rá a borzongva állta a kémnő gyűlöon többször is említette Elza szavak, bénítóan szögezték a letes, vad pillantását, és beszélt, Geissler nevét. Ki volt az a földhöz. Arcát a tenyerébe te- beszélt. lány és milyen viszony fűzte mette és keservesen, felzokogott. Nem mert hátra tekinteni. Ke- hozzá? * rékgyártó hadnagy és Üveges őrAz orvos felkapta a fejét. Ro- Zsuzsa elhagyta a tárgyaló- nagy ült a terem végében... Las- sera nézett. Az arcán kíváncsi- termet. Kisodródott az utcára és san, tagolva beszélt, elmondott
