Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)
1962-05-01 / 100. szám
IW2. május I. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Tiadomény és technika Keresztrejtvény Milyen lesz az Idő — száz év múlva ? Egyelőre senki nem tudja, hogy a jövő héten hideg lesz-e vagy meleg, esik az eső vagy íúj a szél. Szidjuk emiatt a meteoro- lógüsokat, pedig ártatlanok; kevés még az időjárási helyzetjelentés a sarkvidékekről, a sivatagokból és az óceánokról, pedig jórészt ezeken a nagy kiterjedésű területeken formálódik a holnapi és a jövő heti időjárás. A legutóbb felbocsátott szovjet szputnyik egyik célja, hogy az eddiginél pontosabb értesüléseket szerezzen a magaslégköri Viszonyokról és a felhőképződés jellegzetes formáiról. Ez is rendkívül fontos, az ilyen vizsgálatoktól várható, hogy hamarosan megbízhatóbb lesz a prognózis, az előrejelzés. De mi lesz száz év múlva? S egyáltalán: lehet-e valaha befolyásolni, az ember célja, kedve szerint alakítani az időjárást? Lesz-e időjárás „rendelésre”? Napjainkban már ezzel is foglalkoznak a tudósok; érdemes szemügyre venni eddigi eredményeiket és merész elképzeléseiket. Miért a Szovjetunió ? Mind a sikerekben, mind a tervekben a Szovjetunióé a vezető szerep, s nem véletlenül. A Szovjetunió óriási területén ugyanis megtalálható bolygónk klímájának minden árnyalata, a földi . időjárás egész gazdag változatossága. A szovjet föld északsarki övezeteiben 40—50 fokos hideget, szubtrópusi és trópusi tájain . .40 fokos meleget mutat a hőmé- ", rő. Érthető tehát,’ hogy á‘ szovjet időjáráskutatás — a gyakorlati Szükséglet tudománya —‘ sok olyan témakörre is kiterjed, amelyet más országokban viszonylag elhanyagolnak. Néhány iiyen eredményről és tervről számolunk be az alábbiakban Esőképzés - ködoszlatás A mérsékelt égöv egyik legnagyobb csapása á nyári szárazság, az aszály. Néhány esőtlen hét hosszú hónapok fáradságos mezőgazdasági munkáját ' teheti semmivé, súlyos anyagi károkat és közellátási gondokat okozhat. Évtizedek óta kísérleteznek a tudósok, hogyan lehetne mesterséges esőt létrehozni. Szovjet tudósoknak sikerült először kiadós mesterséges esőt létrehozniok. Néhány évvel ezelőtt a Kaukázus vidékén történt. Hatalmas generátorokkal hanghullámokat keltettek, s ezeket a felhők felé irányították. Az erős hullámok hatására apára cseppekké sűrűsödött és elég nagy területen, az aszály kellős közepén — esett. Ha ilyen egyszerű — kérdezhetné valaki —, miért nem csinálják ezt- mindenütt, ahol- az aszály pusztulással fenyegeti a termést? Sajnos, nem ilyen egyszerű a dolog, több okból. A hűl-. lómkeltő generátorok üzemeltetése még nagyon költséges, hatásuk pedjg kis körzetre terjed ki. S ami a legnagyobb baj: az egyelőre kiszámíthatatlan széljárás esetleg egészen más területen kelt csapadékot, mint ahol kívánatos. A mesterséges csapadék tehát csak akkor lesz hasznos, ha olcsón és irányítható módon tudjuk majd előállítani. Mikor lesz ez? Senki nem tudja, de annyi bizonyos,- hogy az atomenergia békés felhasználása itt is soha nem sejtett meglepetéseket tartogathat. A köd nem annyira a termést, befolyásolja, mint inkább a közlekedést, különösen a repülőgé-, pék fel- és leszállását akadályozza. Ugyancsak a Szovjetunióban sikerült először egy repülőtér, pontosabban a kifutópálya megtisztítása a látást zavaró ködtől. Mégpedig nem hanghullámmal,' hanem a ködre fújt vegyi anyaggal. A hatás ugyanaz volt: a pára cseppekké sűrűsödött és le- tillepedeít. A ködfalban szabad út nyílt a felszálló repülőgép szá- mára. Ez áz eljárás nem is nagyon költséges, és úgy tekinthető, mint á „mikroklíma” (kis területre kiterjedő időjárás) befolyásolásának biztos módszere. A Hold és a hegyek keletkezésének összefüggése A Hold kihatásai Földünkre ma még korántsem teljesen ismertek. Amerikai tudósok most annak bizonyításával foglalkoznak, hogy a Hold gravitációjának közvetett hatása van a földi sziklák molekuláira. A sziklák kristályos szerkezetűek, a kristályokat pedig a molekulák elektromos töltésű részecskéi, az ionok alkotják. Külsőleg ezek a kristályok rendkívül keménynek tűnnek; valójában viszont az ionok a hő hatására megmozgathatok. Mihelyt emelkedik a hőmérséklet, az ionók mozgásba lendülnek. Valahányszor a Hold a Földnek egy adott területe fölött elhalad, egyfajta »•szilárd árapály« megy végbe, s a területen lévő sziklák a bolygó vonzására »-megemelkednek«. Ha a Hold túlhaladt a szóbanforgó területen, a sziklák visszasüly- lyednek eredeti helyükre, de nem úgy az elektromossá vált ionok, amelyeket a Hold • elhaladása hozott mozgásba. Az ionok megakadnak a sziklákat borító földréteg repedéseiben. Valahányszor a Hold újból a terület felett halad el, á jelenség megismétlődik és egyre inkább elvékonyítja a földréteget, »felszabadítva« az alatta fekvő elektromos töltésű sziklákat. Ilyenformán évmilliók alatt hegyek keletkezhetnek. Földrészek éghajlata megváltozik ? Mindennél nagyobb szabású, egész: földrészekre és az emberek százmillióira kihat Boriszov szovjet mérnök terve. Eszerint a Be- ring-szorost elzáró gát és szivattyúrendszer hatalmas tömegű vizet emelne ki a sarkvidéki tengerből, s így csökkentené az ott felhalmozódó hideg légtömegeket (Emlékezzünk csak, hányszor hallottuk idén, hogy „a sarkvidéki hideg levegő beáramlása akadályozza a tavasz érkezési t...”) Ha ezt sikerülne megoldarr. — szintén atomenergiával —•, akkor az égész északi félteke éghajlata enyhébb és egyenletesebb lenne. Ennél is merészebb Cserenkov szovjet mérnök terve: ha Földünket mesterséges porgyűrű venné körül, a napsugárzás kárbáyesző része is Földünkét érné, ■ & ettől egész bolygónk éghajlata, felmelegedne. És mind az északi, minq a déli sarkon a gyümölcs is megteremne ... ® Mintegy 1500 kilométeres magasságba kellene 1 millió tonna finom port feljuttatni. Atomerővel ez sem megoldhatatlan, a műszaki feltételeket már megteremtette a szovjet űrhajózási és rakéta-technika. Milyen lesz tehát száz év múlva az időjárás? Amilyent unokáink s az 6 unokáik kívánnak — ha mi megteremtjük számukra a tudományos vívmányok békés felhasználásának lehetőségét. Gy. I, VÍZSZINTES: 2. Vízszintes 33. folytatása (névelő nélkül). 14. Női név. 15. Szörp. 16. Terek mássalhangzói. 17. Verssor végződés? 18. Egyforma betűk. 20. Kopasz. 22. Magánhangzók. 23. Névelők. 24. Minőségellenőr. 27. Nagy Sándor névjele. 28. Európai fővárosig. 31. Fordítva: darás. 33. Függőleges 1. folytatása. 35. Cserjés. 36. Kötőszó. 38. Jó erőben levő, friss (ember). 39. Fordított kettősbetű. 41. Kézi nagyító. 42. Mutatószó. 44. Eliszkol. 45. Becézett férfinév. 47. Túl ízes. 48. Becézett férfinév (I = U). 50. Betű kimondva. -52. Becézett férfinév. 54. Gál Sándor névjelen. 55. Dőlt. 59. Dugás. 61. Kiír. 62. Szovjet gépkocsik nemzetközi jelzése. 63. A kollektív mezőgazdasági szövetkezetek a Szovjetunióban a ' ;É61hoz-moZgalom idején általánossá' vált egyik formája. 65. Eszel (!).. 66. Vissza: ételízesítőt. 67. Félig avas. 69. Kül ellentéte. 71. Mutátószó. 72. Néne. 73. Orosz folyó. 75. Megkísérel. 77. Névelős ipari növény egy betűfelesleggel. FÜGGŐLEGES: 1. Május 1-ét itt ünnepelte először a munkás- osztály 1890-ben. 2. Igazi nevén latinul. 3. Európai főváros. 4. Vénája. 5. Indulatszó. 6. Eszká (!). 7. Mútatószó, 8. Csak félig titkos (!). 9. Szomorú és egyszersmind nevetséges. 10. Vicces. 11. Utolsó posta rövidítése. 12. Üres kút (!) 13. Eladó holmi. 18. Szegélyezze. 19. 1885—1936 író, költő, publicista. 21. Mesterkélt állású. 24. Idegen férfinév. 25. Házi szárnyas. 26. Kerületi Egyeztető Bizottság. 28. Vilmos, Árpád, Ferenc. 29. Ozmium vegyjele. 30. Gallium vegyjele. 32. Érdes hangot ad. 34. Mesterség, szakma. 37. Látószerve. 40. Olasz kikötőváros. 43. Ókori erődítmény. 46. Szomjas vagy? 49. Túlzó személy latinul. 51. Kizár. 53. I. S. L. 56. Fogadási összeg. 57. Nagy Károly névjele. 58. Iram szélei. 61. Sérülésre. 62. Vissza: ritka férfinév. 64. Idegen férfinév. 66. Visz- szajárt (!). 68. Farkas — oroszul. 70. Lábat mássalhangzói. 71. Len keveredés. 72. Névelős debreceni háziállat. 74. Angolul senki. 75. Portugál és kubai gépkocsik nemzetközi -jelzése. 76. Magánhangzók. 77. Kati magánhangzói. Figyelem! A hosszú és a rövid magánhangzók között nem teszünk különbséget! (A megfejtéseket nem kell beküldeni.) Előző számunk megfejtése: Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a kedves olvasóinak Tolna megyei Népújság Szerkesztősége és Ki- adóhivatala. Mokos István MESE a kollektív munkával teremtett parkról hez a hallgatót. János kereste. — Látlak ma este? — Nem... nem., ne várj! Ma este nem mehetek... — Miért? Már nem szeretsz? — De! János, az istenért, ma ne. Nem érzem jól magam. — Beteg vagy? Meglátogatlak. Mit vihetek? — Ma ne... nagyon kérlek, ne gyere... — Zsuzsa! Nem tudott válaszolni. Idegesen rakta helyére a beszélőt. Két perc múlva újra csengett a telefon. — Te vagy, Zsuzsa? — Igen. Ne haragudj... Majd holnap, vagy holnapután megmagyarázom — Csak azt akarom mondani, hogy rosszul esett. Mivel érdemeltem ezt ki tőled? — János!... De most a vonal másik végén kattant a készülék. Lerakták a kagylót. Riadt tekintettel meredt a telefonra, torkát sírás szorongatta. Gyorsan tárcsázta a rendőrség számát. — Hallgass meg, János... — Te nem hallgattál meg. Leraktad a kagylót, nem adtál magyarázatot. Most... jobb, ha nem beszélünk... Ismét kattant a készülék. Zsuzsa kirohant a teremből, végigszaladt a hosszú összekötő folyosón, bezárkózott a mosdóba és keservesen zokogott: Mikor jól kisírta magát, megkönnyebbült, és feléledt benne a reménynek egy párányi szikrája. Hátha az orvos csak látogatóban járt Erdőslakori. Átutazott a városon és nem találkoznak többet. Vagy, ha találkoznak, nem ismerné meg. De jó volna ebben bizonyosnak lenni! Visszasietett a hármas számú ablakhoz. — Erzsikéin, készen vagy mór a rovatolással? — Pár perc múlva készen leszek. Zsuzsa zavarban volt. Nem tudta, hogyan térjen rá. észrevétlenül és feltűnés nélkül titkos céljára; hogy valami úton-módon megtudja legalább a nevét az orvosnak... Hiszen, ha nem is sokat nyer vele, némiképp közelebb viszi a megoldáshoz, hogy a váratlanul felbukkanó orvos Erdőslakon lakik-e, vagy sem? Talán... egyszer majd felkeresi és megkéri szépen... — Mi volt az utolsó tételed? — Egy távirat Budapestre. Az adminisztrátornő a töltőtollal írott távirati blankettára mutatott, amely ott állt előtte az íróasztalon. — Még nem adtam fel... (Folytatjuk) A pártszervezet ülésén elhatároztatott, hogy parkosítják a hivatal előtti utcarészt, a járda, meg a kövesút között. A KISZ- titkár azonnal felugrott és vállalást tett, mondván, nem nézhetik, hogy az idősebbek végezzék el ezt a munkát, különben is a fiatalok égnek a. téttvágytól, s már holnap reggel hozzá is látnak a parkosításhoz. így lön. Seregnyi ifjú jelent meg a hajnali órákban, ásóra, korpára kaptak, s hegyibe a keményre taposott földnek. Nyolc óráig végeztek felével, munkaidő után a másik felével. Csak a gereblyé- zés maradt vissza. Nem baj, majd holnap reggel. Másnap egy szál magában a titkár jelent meg, tagsága még az igazak álmát aludta, s maradt a kert gereblyézetlenül Nyolc órakor kiderült, egyik tegnapi lelkes bokaficamot szenvedett, a másikat gyomorgörcsök gyötrik, halaszthatatlan ügye támadt a harmadiknak, a negyedik meg azért nem tudott jönni, mert a hajnali gyorssal megérkezett Málcsi néni Abádszalókról, az ötödik... a hatodik... mind adott valami magyarázatot. És a felásott kert maradt gereblyézetlenül. Megint eltelt egy nap. Látja az egyik gépkocsivezető a félbehagyott munkát. Bekiált az udvarra kollégájának, s pár perc múltán nekiveselkednek a munkának. A kert simává válik, mint az asztal. Forrón süt a nap, hétrét ontja sugarait, órák alatt megcserepese- dik a felásott föld, szinte csörög, ha hozzáérnek. De a mi kertünknek nem árt, hiszen nem vetettek bele semmit, nincs, ami kiégjen a szárazságban, legfeljebb a gaz, de azért úgy sem kár, csak csúfkodna a járda mentén. Megint eltelt egy nap. A főnök azt mondja a hivatalsegédnek. Pista bácsi! Csinálhatna valamit ezzel a kerttel. Legalább öntözze meg, ha érre jár valaki, hadd higgye, vetettünk is beléje. , Az időből kitelik, meg a nyugdíjba is belefér, $ az a néhány kanna víz igazán nem a világ, a kert megöntöztetett. Pista bácsi által. Megint eltelt egy nap. Reggel néhányon a hivatálbéliek közül az épület előtt ácsorognak. Egy meg- jegyzés. „Szép kert. Ugyan milyen virágmagot vetettek bele?” Másik: „Dália lenne szép.” Harmadik: „Árvácska, az egész évben •nyílik." Negyedik:- „Meg szegfű.” És í(jy tovább, a kollektíva nyilvánította véleményét. Julis néni, a takarító ugyan szintén beletartozik a kollektívába, de ő nem nyilvánított véleményt. Csak, amikor már mindenki odább állt, motyogott maga elé. Hogy mit, azt most már nehéz lenne megállapítani, de annyi tény, hogy egy nap múltán egy zacskó különböző magokkal, meg nyalábnyi palántával jelent meg és ültetett, vetett. Utána megkérte Pista bácsit, meg a sofőröket, öntözzék meg, hogy legyen is belőle valami. Hét se telt belé, zöldellt, virágzott a kert, szemet gyönyörköd- tetően. A KISZ-gyűlésen a titkár a többi között ezt mondta: „Szervezetünk tagjai kertet létesítettek az épület előtt. Társadalmi munkában.” A nőtanács tagjai is belefoglalták a pártszervezetnek küldött jelentésükbe: „A vállalat nődolgozói részt vettek a parkosításban.” A szakszervezeti gyűlésen az elnöki beszámolóból nem .maradt ki: „A szakszervezeti tagok élen jártak az épület előtti park megteremtésében.” A termelési értekezleten az igazgató megdicsérte a hivatali kollektívát a jól végzett társadalmi munkáért. Csak Pista bácsi, Julis néni. meg a sofőrök nem jelentettek semmit, nem számoltak be. Mert hát papírt lehet írni akárhányat, de ásó, kapa, gereblye, öntözőkanna, meg virágmag nélkül nem lesz virágoskert sohasem. így voft, mese volt. Ha valamelyik hivatal mégis magára ismerne, nyugodjék meg, ve • róla van szó. A, isten ments! -ei
