Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)
1962-05-01 / 100. szám
10 TftT W t WílGTFT NCTÜJgJÍO I9C2. májas í. * GYERMEKEKHEK Nagyapó meséje ÜNNEP Vörös zászlók, piros rózsák lengedező erdeje téged köszönt szeretettel kedves május elseje. Szebben virít ma a virág szebben nevet ránk a Nap s hangosabban énekelnek a fákon a madarak... Száll a nóta, száll a vidám felvonulók éneke, s hirdeti, hogy ünnep van mar a munkások ünnepe. KRECSMÁR1 LÁSZLÓ Tréfás kérdések 1. Hogy hívhatnak egy kedélyes asztaltársaságot? 2. És egy istállóban elszabadult, mindent felforgató ló tettét? 3. Hogy nevezik a megszökött paripát? 4. Egy igen vastag könyvet hogy hívnak? 5. Hogy hívhatják másként az agyrázkódást? 6. És az egymás után repülő vadlibákat? 7. Két botocskával ütik, verik, és mégsem fáj neki, mi az? 8. Hogy hívhatnak egy kis darabka hegedűhúrt? 9. Hogy hívhatják azokat, akik képek bemutatásával foglalkoznak? 10. És egy kertet ásó egyént? 11. Hogy mondhatjuk, ha egy halász valakinek halat ajándékoz? 12. Hogy mondhatjuk azt, amikor kocsikat látunk a szabad ég alatt, szakadó esőben? « Az elmúlt heti Tréfás kérdések megfejtései: 1. Kovács. 2. Szeptember, november, december. 3. Május, mivel az csupán 5 betű-1 bői áll. 4. A Balatonban élő fogasra. 5. Gyalogútan. Hamar Lajos gyűjtése Ozora S zép tavaszi estén nagyapó kiült a kis falusi ház elé, és köréje gyűltek a gyerekek. Elcsendesedtek a csatakiáltások, megpihent a labda is, Icu, Panni, Zsuzsi, Pisti, Ferkó és Gyuri szépen letelepedtek a nagyapó mellé a kispadra, akinek meg nem jutott hely, a selymes fűbe ült és nagy, kiváncsi szemeikkel a nagyapóra néztek. Nagyapó mesélt. — Régen volt, nagyon régen, de bizony igaz volt az, amit most elmesélek. Akkor is ilyen szép, napfényes tavasz ragyogott felettünk, mint most, de a szegény embernek mindegy volt, fázott a szívünk, sajgott a lelkünk a sok szenvedéstől. Gondolkoztak. Ha összefogunk, talán közös erővel jobb lesz majd a sorsunk... Úgy is történt, sokszor összegyűlekeztünk, hol itt, hol ott, aztán mindig arról beszélgettünk, hogy mit kellene tennünk, mert elpusztulunk valamennyien, ha tovább tart a nyomorúság... — Még 1900-at sem írtak a naptárak, bizony én még nagyon fiatal voltam akkor, mégis eljártam közéjük és hallgattam az idősebbek sok okos szavát Egyletet szerveztünk, úgy bizony! A Földmunkások Egyletét, és elhatároztuk, hogy május elsejére gyönyörű szép zászlót készítünk, és ki is tűzzük arra a kis házra, ahol mindig összejöttünk, hogy meghányjuk-ves- sük nyomorúságos sorsunkat Feri közelebb bújt a nagyapóhoz és megkérdezte: — Aztán kitűzték a zászlót, nagyapó? — Ki bizony, Ferkó, ki? De nem sokáig nézhettük boldogan, hogyan röpköd a tavaszi szélben, hogyan ragyog rajta ez a két szó: Szabadság, Egyenlőség! Nem sokáig, bizony, mert durva csendőrök jöttek és le altarták tépni a magasból. — És engedték, nagyapó? — kiáltotta közbe Gyuri. — Nem engedtük, de aztán mégis le kellett venni, mert a vezetőinket elvitték a durva csendőrök a főszolgabíróhoz, aki börtönbe akarta zárni őket. No, amikor megtudtuk ezt, lett ám haddelhadd! Odamentünk a főszolgabíró házához, köveket ragadtunk fel az útról, és megdobáltuk a gőgös úr házát, csak úgy csörömpöltek az ablakok!... Csendőrök rohantak ránk kihúzott karddal, de mi nem ijedtünk meg. Sokan voltunk. Nagyon sokan! És kivívtuk, hogy Élt az erdőben egy vidám, hosz- szúfarkú kis mókus. Gondtalanul ugrándozott ágról ágra, egyik fáról a másik fára és mindegyre huncutságokon törte a fejét. Egyik napon találkozott a nyuszival. — Szervusz tapsifüles barátom! Ha akarsz finom káposztalevelet enni, gyere el holnap reggel ide, és én majd megmutatom neked az oda vezető utat! A nyuszi megörült. — örömmel eljövök, úgyis régen ettem friss káposztalevelet. A kis mókus tovább ugrált. Az egyik fa alatt megpillantotta a sünt. — Hova, hova kis barátom? — kérdezte tőle. — Régen láttalak. Ha akarod, holnap reggel megmutatok neked egy helyet, ahol sok érett almát találhatsz! — Igazán jót tennél velem... — kiengedték a vezetőinket, akiket boldogan öleltünk meg, de a zászlót, a mi szép május elsejei zászlónkat nem adtaik visz- sza. A gyerekek csendben, áhítattal hallgatták nagyapó igaz meséjét — Azóta sok év telt el. Én megöregedtem, de boldog vagyok, hogy a ti életetek már sokkal szebb, olyan, mint azokban a mesékben, amelyekről még mi álmodoztunk gyerekkorunkban. Tavaszi meleg szellő simogatta arcukat, és a gyerekek egyre csak unszolták nagyapót, hogy meséljen még. Ugye, ti is mondta a sün. — Napkeltekor itt leszek. A róka közeledett. — Hova, hova, róka koma1 — szólította meg a mókus. — Ha akarod, elvezetlek egy tyúkólhoz, ahol pompás lakománakvalót szerezhetsz. Gyere el holnap reggel ide a fa alá. A róka örömmel beleegyezett Alig virradt, az állatok ott gyülekeztek a fa alatt Ott voltak mindannyian, csak éppen a mókus nem jelentkezett. Egy ideig csendben, türelmesen várták, de később észrevették, hogy ez csak valami tréfa lehetett. Ettől kezdve nem hisznek az állatok a mókusnak, a mókus pedig bujkál a fák ágai között, nem mer az illatok szemébe nézni, mert úgy becsapta őket— Fordította: ANTALFY ISTVÁN elhallgatnátok sokáig? SÁSS ERVIN cÁ lülUntfr mákos [Koreai mese] Törd a fejed! Yinte L Agár 24_______________________ Az elmúlt heti Törd a fejed! rejtvényünk megfejtései: 1. Egység. 2. Jelek az égen, Gyufacímkegyuj tés Uj színfolt a magyar címkék között az Iparművészeti Vállalat új, 5 darabból álló gyufa- címke-sorozata. Az alábbiakban egyet bemutatunk belőle. Gagarin űrrepülésének egyéves évfordulójára is érdekes és szép 9-|-2 darabos színes gyufacímke- emléksorozatot adott ki az MSZBI és ax Irinyi János Klub. Áruházi bemutatón Óvatos tanulóvezető 1 OR», Fieses: Önismeret hiányában — Amint látja, asszonyom, ki [ van zárva, hogy a gyerek ki- kmászhasson... • kőin? , \— aM — Hogy merészel a gyalogjárón autózni? — Kérem, csak óvatosságból, mert még nincs jogosítványom— — Tudja, én is jelentkeztem TV-bemondónak, de nem vettek fel, mert nincs protekcióm... Ilthilpazitás — egy hív atal bánj » 0 ? TAJSKQZrATQ «ár. Smm tisrHíB» ütne**** — Ugye, MatUd, ez a Bessenyei olyasmi egyéniség, mint én? Játékpresszó nyílt Budapesten A futballrajongó Túlzott tekintély tisztelet 13ííéBLpl*Q%szó i z-. Javaslat — Olyan két gólt rúgtam szívem, hogy Csikar se rúg különbet..; Cserépkályba-építés Szórakozott vásárló a Közértben — Nem akarok a földre hamuzni, kérnék egy hamutálat... a-^F>e»*Ä' < — Kérem szépen, ezt a filmet megnézheti tizenhat éven aluli kisfiú? Sokat telefonáló hölgyek szá^ mára...
