Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-10 / 107. szám

1662. májas 10. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAÖ 3 Párthatározat a megvalósulás utján Beszélgetés Halmai Jánossal, a Dombóvári Járási Pártbizottság titkárával, a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításáról A mezőgazdasági párthatározat kimondja: párt- és tanácsi szer veink az eddigieknél is nagyobb figyelemmel foglalkozzanak azok­kal a termelőszövetkezetekkel, amelyekben a politikai és szak­mai vezetés nem megfelelő, gaz­dálkodásuk színvonala alacsony. Segítsék elő, hogy az elmaradot­tak mielőbb az átlagosan gaz­dálkodó termelőszövetkezetek színvonalára emelkedjenek. Mit végeztek e téren eddig a dombóvári járásban és milyen el gondolások vannak? Erről beszél­gettünk Halmai János elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával. — A járás területén melyek a gyenge, több segítséget igénylő termelőszövetkezetek? — Hat gyenge és gyengébb tsz- ről beszélhetek: Dúzsról, Gyulaj- ról, Szakcsról, Csibrákról, Mucsi- ról és Nakról. Azért mondom, hogy gyenge és gyengébb, mert van bizonyos eltérés. Dúzson és Gyulajon a termelőszövetkezet gyengébb, mint az előbb említett másik négy községben. A hely­zet elemzésekor megállapítottuk, hogy mindegyikre általános érvé­nyű a következő: Gyenge volt a szakvezetés, és a pártszervezet te­vékenysége nem felelt meg a kö­vetelményeknek. Ebből származ­tak a bajok, az olyan alapvető hibák, hogy például egyáltalán nem volt kialakulva a munka- szervezés. A különféle munkákat nem végezték el idejében és jó minőségben, hiányzott a minősé­gi ellenőrzés és gyakran előfor­dult, hogy a gépállomási trakto­rosok is főleg a mennyiséget néz­ték, a minőségre nem sokat ad­tak. Mi láttuk a bajokat és már tavaly hoztunk néhány intézke­dést. Úgyhogy Szakcson, Csibrá- kon és Mucsiban a múlt évben javult is valamelyest a munka. A tsz-ek a mélypontról kimoz­dultak. Egy esztendő azonban a teljes változáshoz kevés. — Halmai elvtárs említi, hogy már tavaly hoztak néhány intéz­kedést. Hogyan folytatják a meg­szilárdítás! munkát jelenleg, mit tettek ennek érdekében az idén? — Úgyszólván községenként mást és mást. Nakon a politikai­lag és szakmailag jól képzett he­lyi erők az egyik tsz-ben voltak. Hozzásegítettük a naki szövetke­zeti gazdákat, hogy a két tsz egyesüljön, és így az erők tömö­rüljenek. Ez meg is történt. Az­óta erősebb és szilárdabb a párt­vezetés, s ez a körülmény hatá- rozottabbá tette a szakmai irá­nyítást is. A tsz-elnök a helyes intézkedéseket bátrabban valósít­ja meg, mert maga mögött tud­ja a pártszervezet által mozgó­sított, rendet és fegyelmet kívá­nó tagságot. A dúzsiak a kurdi tsz-vezetőket választották meg vezetőiknek. Gyulajra két nagy­üzemi tapasztalattal rendelkező szakember került. Az egyiket, Szalai agronómus elvtársat el­nöknek választották meg. A kö­zelmúltban egyébként hét jól kép zett szakembert irányítottunk a gyenge tsz-ekbe. Az ott végzett munkájuk pártmegbízatás. — Említettem, hogy a párt- szervezetek munkájában sok a kívánni való. Úgy gondoltuk, ak­kor követelhetünk elvtársainktól még többet, ha tanítjuk is őket a tervek elemzésére, a gazdálko­dás pártellenőrzésére. Március­ba e célból előadássorozatot kezd­tünk, s ezt még mindig folytat­juk a tsz-párttitkárok és terme­lési felelősök részére. Megköve­teljük, hogy az alapszervezetek kísérjék figyelemmel a tervek teljesítését. Változatlanul meg­kívánjuk a kommunistáktól, hogy a tsz-tagok rendszeresen tájékoz­tatva legyenek a tervek teljesí­téséről és rendszeresen tanács­kozzanak a vezetők a gazdákkal a teljesítés és a túlteljesítés le­hetőségeiről. Ezt az idén eddig még sikerült megvalósítani. Amit itt említek, az nagyon fontos, mert tapasztalatból tudjuk, hogy ahol rendszeresen megtartják a kisgyűléseket, a közgyűlést, a párttaggyűlést, ott sok problé­mát megnyugtató módon, gyorsan el lehet intézni. Itt van Nak köz­ség. Tavaly az emberek nem tud­ták miért dolgoznak, és ha dol­goznak, mit kapnak. Ennek az lett a következménye, hogy a munkák későn indultak. Nem en­gedhetjük, hogy az idén hasonló hibák megismétlődjenek. • Mi arra a biztosíték, hogy ezek a hibák az idén nem for­dulnak elő? — A járás termelőszövetkeze­teit a járási párt- és tanácsi szer­vek egy-egy felelős beosztásban levő dolgozója patronálja. Gyu­lajon a járási pártbizottság me­zőgazdasági osztályvezetője, Szak­cson a párt- és tömegszervezeti osztályvezető, Nakon az agit.- prop. osztályvezető a felelős, hogy csak néhány példát említ­sek. A patronálás nálunk azt je­lenti, hogy az elvtársnak, aki ott van a községben, annak minden problémát ismernie kell. Ismer­nie, és olyan intézkedéseket ja­vasolnia, amelyek segítik a meg­szilárdulást. A felelős elvtársak­nak felelniök kell a községben történtekért. Jelenleg az a hely­zet, hogy az ilyen természetű pat ronálásnak máris van kézzel fog­ható eredménye. A járás terüle­tén a kapásokat mindenütt ta­gokra osztották. Mi már a bur­gonya vetését is befejeztük. Sőt, több tsz-ben elvégezték a cukor­répa sarabolását. Egyre jobban törekednek a szövetkezeti gazdák a nagyüzem adta lehetőségek bát­rabb kihasználására. Tavaly még mindössze három tsz foglalko­zott árubaromíi-neveléssel, az idén már kilenc —- Duzs kivéte­lével — a gyenge tsz-ek mind­egyike. Szakcson bevezették a sertések önetetését. Megnyugtató az is, hogy a hízósertés és a hí­zómarha alapanyag minden ter­melőszövetkezetben megvan. A gyenge tsz-ek főleg gépekben je­lentős segítséget kaptak az ál­lamtól. Én úgy látom, ezt a tá­mogatást a tsz-tagok és a vezetők az árutermelés növelésével akar­ják már az idén viszonozni. — Milyen gondok, bajok nehe­zítik majd leginkább a növény- ápolást? — Sokat kell tennünk még a tudatformálás érdekében. Tapasz­talatból tudjuk, hogy a vetés ál­talában évről évre sikerül, de ezután következik a munka ne­heze, a növényápolás. Felkészül­tünk rá, ott leszünk állandóan a szövetkezeti gazdák között. Ezek­ben a napokban újból közgyűlé­seket tartanak mindenütt, meg­vitatják az intézkedési terveket. — Úgy gondolom és úgy lá­tom, a növényápolás idején is a különféle helytelen nézetek okoz­zák majd a legtöbb gondot. Nincs még meg a teljes egyetértés, még nem mindenütt értik meg, hogy ebben az országban a végzett munka az értékmérő, s nem pe­dig a származás. Szakcson, Gyu­lajon, Nakon gyakran felüti a fejét a villongás, a volt közép­parasztok és az agrárproletárok egyike-másika között. Dúzson és más községekben is van­nak még ilyen bajok. Olyant is hallani időnként, hogy ne az a sváb, vagy ne az a telepes diri­gáljon. Minden ilyen káros és helytelen nézet ellen idejében fel szeretnénk lépni, és erőteljesen fel is lépünk. — Még annyit kívánok elmon­dani, hogy a megszilárdítás leg­főbb biztosítéka a tagok és a ve­zetők szorgalmas, fáradhatatlan munkája. S ebben, úgy hiszem, az idén nem lesz hiány — fejez­te be nyilatkozatát Halmai Já­nos elvtárs. Sz. P. Egyike a legfontosabbaknak: a tanulás Egy szocialista brigádvezető a budapesti tanácskozásról, a brigád munkájáról, terveiről Menzer Já- hogy miért nem biztosítanak a nos fűtő, a részükre fejlámpákat, bár több Paksi Konzerv- éve kérik. Meg is fenyegette az gyár kazánházi illetékeseket, hogyha nem intéz- szocialista bri- kednek, írnak egy donyec-meden- gádjának veze- cei kommunista brigádnak, majd tője. Egyike an- azok biztosan küldenek az első nak a tizenhét kérésre ötven fejlámpát. Tolna megyei brigádvezető­De a legemlékezetesebb mégis akik Kádár elvtárs felszólalása volt. vettek a Elhallgattuk volna akár éjfélig is. Nekem különösen az tetszett, amikor vitába szállt az egyik fel­szólalóval. Az illető azt mondta, cialista brigá­dok első orszá­gos tanácskozá­sán. Élményei, benyomásai felöl érdoklődöm. Nehéz lenne elsorolni mind­lásról, mert a brigád tagjai va­lamennyien az idősebb korosz­tályhoz tartoznak. Az ember ad­fl népfront-bizottságok életéből Térítés nélküli véradást rendeztek a Tolnai Selyemfonógyárban A Tolnai Selyemfonógyárban a I A délelőtti műszakban százan szekszárdi járás üzemei közül | jelentek meg a véradáson, de a szerdán elsőnek rendezték meg a térítés nélküli véradó napot. A Selyemfonó sok nőt foglalkoztat, ebből következően a véradásnál is a nőit voltak többen, s nagy bátorságról és helytállásról tettek tanúságot. Egymás után je­lentkeztek a véradásra fiatalok, idősebbek, nők és férfiak is. Mind a véradás megszervezésében, mind pedig a véradásnál kifeje­zésre jutott a vezetők példamuta­tása. Elsőnek Steinbach Ferenc- né, a festődé fiatal művezetője jelentkezett véradásra, de nem vonta ki magát a gyár vezetője, az üzemi pártszervezet titkára és a többi vezető sem. délutáni órákban is nagy volt a „forgalom". A délutáni műszako­sok után a község dolgozói, az Aranykalász Tsz, a ktsz és a ke­reskedelmi dolgozók adtak térí­tés nélkül vért beteg embertár­saik életének megmentésére. A Magyar Vöröskereszt Szek­szárdi Járási Titkársága a helyi és az üzemi pártszervezet, vala­mint a tömegszervezetek dicsére­tes munkát végeztek a Tolnai Se­lyemfonó térítés nélküli véradá­sának megszervezésében, amit mutat az is, hogy estig több mint kétszáz tolnai dolgozó adott vért térítés nélkül. A Hazafias Népfront községi bizottságai ezekben a napokban is széleskörűen igyekeznek segí­teni az előttünk álló feladatok megoldását. Döbröközön például már a leg­utóbbi bizottsági ülésen a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülés feladatait tárgyalták meg. Nagykónyiban a növényápo­lási munkák jó megszervezését vitatták. Pálfán május 10-én szintén e problémáról tárgyalnak. Dalmandon egyebek közt a tisztasági mozgalom feladatairól, Dúzson a községfejlesztés ötéves tervéről, Nagymányokon a köz­ség ivóvíz-ellátásáról tartanak megbeszélést. Járási elnökségi ülésen Bony- hádon a népfront-munka továb­bi megjavításának módját vitat­azt, amit tanultam e két nap dig tanuljon, amíg él, különben alatt — mondja. — Azt eddig is lemarad. tudtuk, hogy milyen nagy nevelő Nekem egy régi közmondás ju- ereje van a szocialista brigád- tett eszembe, hogy a jó pap hol- mozgalomnak, de igazan ezen a tig tanul. Ezt a mai időknek meg- tanacskozason mutatkozott meg, felelően úgy kellene megváltoz- mennyire fejlődtek öntudatban, tatni, hogy a jó munkás holtig felelősségérzetben a dolgozók. A tanuL Nálunk most különösen csepeliek mondtak el, hogy ami- SZQkség van erre. Kaptunk egy kor az egyik brigádjuk megala- korszerű, új kazánházat. Most he- j^u t’ vi a (v.° ' l10?/ ,kl ,leSyen a iyezzük üzembe. Itt már a fűtő- ^r‘gídvtZet°- Vegul }s dón- nek, széntolónak kevesebb fizikai tottek, h<>8y az eßyik legfegyel- erőkifejtésre van szüksége, de an- mezetlenebb brigádtagot teszik nál több tudásra. A gép dolgozik meg brigadvezetonek Ez egy az ember helyett M embernek oiyan fiataiember volt, akit tar- inkább gondoikodni) figyelni kell sai jokepessegu embernek tartót- többet. Ezért tettünk tavaly egy volta\\™^- olyan vállalást, hogy továbbké- taitasaval. Mégis, mint brigád- pezzük magunkat, sőt mire az új Kfúe", /“if „mef- 3 kazán kész lesz, a brigádunkban helyét. Amikor erezte, ho0y tar- doigozó négy széntolót is meg­renemmfgláfnMe^enoeU tan£yuk a fűtöi munkára' A né^ reite magát. Meglepett az a bátor ember ma már képes önállóan fű­hang, az a bíráló szellem, amit a teni csak a vizsga van hátra Ta_ tanácskozáson tapasztaltam. Az val még elsősorban arra töre_ ef^ brigadvezeto példa- kedtünk, hogy egy-egy csúcs_ ul felelősségre vonta a minisztert, idényb3n minél több gőzt adjunk a régi kazánnal. Ma már az a cél, hogy az újnak a hatásfokát növeljük. Ehhez is nagyobb tu­dásra van szü leség. Sokat lehet mostanában halla­ni, olvasni a kommunizmusról. Ott már a munkásnak is a mér­nök, technikus színvonalán kell állnia. Ezt mi is megérjük, tehát fel kell készülni rá. A szocialista brigád-mozgalom fő feladata ép­pen az, hogy nemcsak öntudatos­sá, áldozatkésszé, hanem művelt, képzett emberré is nevelje a dol­gozókat. Nem lesz könnyű, de si­kerülni fog. (J) ják meg, Pakson pedig a községi tanácsok és a népfront-bizottsá­gok közötti kapcsolatokról tár­gyalnak, valamint a szocialista brigádmozgalom eddigi eredmé­nyeiről, s a további feladatokról. A hónap elején számos helyen rendeztek a népfront-bizottságok magyar-német baráti estet, író- olvasó találkozót és békegyűlést. Még ebben a hónapban Csurgó­pusztán lesz magyar-szovjet ba­ráti est. Bonyhádon május 10-én rendeznek békegyűlést a szoli­daritási hónap jegyében. Tamá­siban május 11-én a járási mű­szaki akció-bizottság a község­fejlesztési terv feladatait tár­gyalja meg, míg május 14-én Szekszárdon a jogi és „A virágos Szekszórdért” akció-bizottság tart ülést. — Közgyógyellátási lapot 66 esetben adott ki az idei év első negyedében a Szekszárd Városi Tanács Egészségügyi Osztálya, hogy az arra rászorulók ingyen gyógykezeltethessék magukat. ŐNODVÁRI MIKLÓS XLVI. Zsuzsa már a kapuban várta. A lány hangja fáradtan, erőt- Újra kezdték: lenül csengett. — Igen. — Csak azt akartam mondani, hogy... ne haragudj. — Nem haragszom. — Nagyon ideges voltam. — Én is. Bocsáss meg, János... — Láthatlak ma? — Mikor? — Most. Ha tudsz, szaladj ki egy percre. Tíz perc múlva a be­— Haragszol? — Nem. — S te... te sem haragszol? — Én sem. — Gondoltál rám? — Igen... — Én is... És bántott, hogy teg­nap igazságtalan voltam. Ne ha­ragudj... — Hagyd már abba, mondom, Kezük összetévedt, újjaik egy- hogy nem haragszom! másba kapaszkodtak. — — Ne haragudj! — Te se haragudj! — Szeretlek!... — Vigyázz, meghallják! — Mit bánom én! Úgy szeret­járatnál leszek. Délután aligha ném magamhoz ölelni az egész érek rá. világot, megállítani az utcán az Jó. Ott leszek. embereket és mindenkinek el­— Délután dolgom lesz... Mondd, találkozhatnék az öcséd­del? Zsuzsa megremegett. János is észrevette a hangján, mennyire megijedt. — Miért? Mit akarsz vele? — Beszélni szeretnék... Hogy is mondjam? Sokan járnak itt. Gye­Kattant a készülék. Nem rakta mondani, mennyire tele vagyok re. sétáljunk egyet. helyére azonnal a beszélőt. Te- szerelemmel. Mit gondolsz, mit kintetét nem tudta levenni a kis szólnának hozzá az emberek? fekete készülékről, amelyben az — Kinevetnének. imént még Zsuzsa hangját hallot­ta. Élettel, vágyakozással, szere­lemmel telt meg a holt anyag: a mágneses tekercs drótja, a vas és a műanyag... Megsímogatta a telefont, majd el­rohant. — Csacsi! Mit csináltál este? — Lefeküdtem. — Aztán? — Aztán? — Zsuzsi elpirult. — Aludtam... Félve nézett Jánosra. Vajon észrevette ezt a hazugságot? Kimentek a posta előtti parkba Leültek a padra. János szerelmesen megfogta a lány kezét. Mint két nappal az­előtt a parkban, úgy reszketett a kezében Zsuzsa fehér keze. — Zsuzsa — kezdte, és elhall­gatott azon töprengve, okosan cse (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents