Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)
1962-05-10 / 107. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. május 10. A talajerőtől függően növelik a kukorica tőszámát a megye közös gazdaságaiban A régi paraszti módszer szerint egy-egy lépésre hagytak meg egy kukoricatövet, ez volt az íratlan szabály, amit nemzedékeken át betartottak. De az a módszer nem jó, van ennél jobb is, mert egy hold föld nemcsak 10— 12 000 tő kukoricát képes eltartani, hanem ennél jóval többet. A 16—17 000-es tőszám majdnem mindenütt beválik, öntözött területeken pedig 24— 26 000 kukoricatő is gazdag termést hozhat. Mennyi legyen tehát a megfelelő tőszám a termelőszövetkezetekben, mennyi biztosítja a legjobb termést? — Tavaly — válaszolja Szakái László, a megyei tanács növénytermesztési szakembere — abba a hibába estünk, hogy mechanikusan szaporítottuk a tőszámot, függetlenül a talaj minőségétől. A megyei átlag elérte a 17 000-et, a megelőző esztendő 14 500-as átlagával szemben. Ez természetesen örvendetes, mert több kukoricatő többet terem. A baj csak az volt, hogy mindenütt betartották a 17 000-es számot, mintha ez lenne a szabály, pedig nem minden föld bír el ennyi kukoricát. Elsősorban vonatkozik ez a bonyhádi járás dombos vidékére, ahol a vízmosásos erodált dombokon nem lehet — legalábbis egyelőre — 17 000 kukoricatövet nevelni, vagyis annyit, mint a legjobb szövetkezeti földeken. — A 17 000-es átlagot az idén is elérjük — folytatja Szakái László —, de a talajerő miatt mindenütt táblánként kell megállapítani, hogy mennyi tövet lehet és kell meghagyni. Ezt valamennyi szövetkezetünk figyelembe is vette, s az okos tőszám- szaporítás nyilván nemcsak a termést emeli, hanem kiküszöböli az olyan termésingadozásokat is, mint amilyenek tavaly voltak. A szakember után lássuk, mi a helyzet a megye egyik legjobb j termelőszövetkezetében, az apai- hanti Búzavirág Tsz-ben? Tavaly az aszály ellenére is 25 mázsa kukoricát takarítottak be, ami jó termésnek : számít. Az átlagos tőszám 16—17 000 volt, a mechanikus szemlélet te- j hát bizonyos mértékig még ebben az okosan gazdálkodó szövetkezetben is érvényre jutott. Az idén 550 hold kukoricát vetettek — egy része, egy 56 holdas tábla már ki is kelt —, a növénytermelési brigád azonban feltérképezte a kukoricaföldeket, s ennek alapján állapítja meg a legjobb tőszámot. Az egyes földek minőségétől függően váltakozni fog a tőMuesiban minden harmadik ember könyvtári tag szám, lesz, ahol csak 15 000, másutt 18 000 tövet hagynak meg, de így a gyengébb minőségű talajok is a legjobb termést biztosítják. Hasonló módszerrel dolgozik az idén a megye valamennyi közös gazdasága. A cél, amit mindenütt megvalósítarfak, a tőszám szaporítása, s ma már a gyenge minőségű talajon sem érik be a hagyományos 10—12 000-rel. A szaporításnak azonban vannak határai, s szövetkezeteink okos gazdálkodását mutatja, hogy ma már mindenütt figyelembe veszik ezt is. A tavaszi munkák nagy lendülete azt mutatja, hogy szorgalomból sehol nem lesz hiány. S ha az időjárás sem lesz olyáVi mostoha a kapásokhoz, mint tavaly, a helyes tőszámszaporítás is hozzájárul, hogy szövetkezeteink a legjobb kukoricatermést takaríthassák be. (i) Börtön helyett rendelőintézet Egy rácsos ajtón dón, gyógyulást vá- törik fejüket, mi lelecserélték a régi rón hozza a fiatal gyen a börtön helyén táblát. Azon még anya gyermekét, bot ilyeneket olvashat- segítségével járó. tunk: „Látogatás: pénteken, vasárnap 11—12-ig. Most, miután átfestették a rácsos ajtót, új tájékoztató táblát is raktak ki. Ez a tábla már másról tájékoztat: arról, hogy a sebészeti rendelés ettől eddig, a szemészet, a körzeti, meg a gyermek-rendelés délelőtt, meg délután van. Kicserélődött a tábla a rácsos ajtón, s_ az emberek is a hatalmas épületben. A csíkos ruhát nem látni már, csak fehér köpenybe öltözött embereket. Orvosokat, ápolókat. S ide, most nem büntetését töltő embert jön látogatni a kisírt szemű feleség, hozzátartozó, hanem bizako a két községben. Üzem, vagy lakás? idős, nyugdíjas jön csúzára gyógyírt kérni az orvostól. Börtön volt az épület. Most orvosi rendelő! S jól van ez így. öröm az új rendelő Dombóvárott. Még nagyobb öröm ■— nemcsak a község lakosai számára —, hogy egyre gyakrabban hallunk arról, itt. meg amott is átalakítják a börtönöket lakássá, gyárrá, rendelővé.' S a dombóvári eset, ha egyedüli lenne, az is nagy eseményszámba menne. De nem egyedüli. Tamásiban és Pakson is már kiürítették a börtönt. A párt és tanácsi illetékesek most azon mmw Mindegyik fontos. Mindegyik létesítése sok-sok gonddal jár. De jó, hogy ilyen gondjaink vannak. Jó, hogy nem az foglalja le időnket, hogyan szaporítsuk a rácsos házak számát. S a gond, hogy üzem, vagy lakás legyen-e a börtönből, nehezen oldódik meg. Mert minő,kettőre mindenütt nagy szükség van. És — nem tűnik azt hiszem e helyütt nagy szavaknak, ha azt íróm: Tizenhét év után várható, hogy ilyen gondjaink egyre szaporodnak. Ehhez, azt hiszem, különösebb kommentár már nem kell. P. J. Mücsiról ha nagyritkán szó esik, leginkább így beszélnek róla; oly messze esik mindentől, hogy — s itt különböző hasonlatok következnek. A mucsiak azon ban — bár a község lakosságának száma alig haladja meg a ki- lencszázat — egyre inkaoo rácá- íolnak a róluk elterjedt szólásokra. Leginkább azonban az olvasómozgalom ki terebélyes]'lesében jeleskednek. Kis könyvtárukat olyan szeretettel veszik körül, hogy az már szinte anyáskodásnak tűnik. Ezt mutatják az első negyedév számszerű eredményei is. Január, február és március hónapokban az egész lakosságnál! mintegy harmada lépett a könyvtár tagjai közé, s jelenleg J-Í0 olvasót tart nyilván a községi könyv táros. A fenti szám azonban még alig mond valamit. Nagysága akkor látszik igazán, ha hozzátesszük, hogy a beiratkozott olvasók a már említett időszakban kétezernél több könyvet kölcsönöztek ki a könyvtárból. Minden asszony tettre késs A szekszárdi járás községeiben működő nőtanácsok titkárai megbeszélést tartottak Szekszárdon a megyei nőtanács vb. tagjainak részvételével. A megbeszélésen egyrészt a szolidaritási hónap, a gyermeknap előkészítését, valamint a növényápolási munkák feladatait tárgyalták. Elmondották a járásban, minden asszony tettre kész, s várják, hogy teljes erővel részt vehessenek a növényápolási munkákban. Hangot adtak annak is, hogy a termelőszövetkezeti vezetők igényeljék a nőtanácsok segítségét, akár a munkára mozgósítás, akár más feladatok megoldása érdekében. Jó eredményekről is szóltak. Medinán például a tojás-szerződéskötésben sikeresen mozgósítottak. Április 1-ig a háztájiból i 5600 tojásra kötöttek szerződést. (Folytatás a 3. oldalról.) lekszik-e. — Beszéltem már neked róla, hogy milyen felelősség- teljes beosztásban dolgozom... Ha majd a feleségem leszel, előfordul, hogy éjszaka kell elmennem. Vagy... te moziba szeretnél menni velem és én... nem mehetek. Lehet, hogy napokig nem látsz és amikor előkerülök, fáradt leszek, borotválatlan. Arra is sor kerül, hogy megyek valahová és te hiába kérdezed, nem mondom meg. Hát... most is ilyesmiről van szó... Keresek valakit és ha megtalálom, talán megmondom, miért. De addig ne kérdezz. Ez titok. Még magam sem tudom, kicsoda, micsoda, akit keresek, a gyárban dolgozik... Talán éppen a nagykohónál, ahol az öcséd. Még nem tudom, ezért... bizonyos információkat akarok tőle beszerezni. Tudod, így gondolom: az öcséd a családhoz tartozik, hamarosan a sógorom lesz... Megérti majd ezt és... talán... a segítségemre lehet. Elég? — Elég — mondta Zsuzsa, aki úgy érezte, leszédül a pádról. Nem kétséges: akit János keres, azonos az orvossal... Vagy... lehet, hogy éppen Istvánt keresi? Újból eszébe jutottak az éjszaka hallott félmondatok: „Befalazom... de... de a tervrajzot... Betörjek? Nem tehetem. A pénzt visszaadom...” Agyában őrülten kergették egymást a gondolatok. Milyen gyanúba keveredhetett az öccse? János mindent tud, de neki nem alkarja megmondani. Vagy... nem tud még semmit? Mit tegyen? Mondja el az este történteket? Rántsa le a leplet saját gyanújáról? Igen! Ez lenne a leghelyesebb. János segítene. Megfejtené a titkot. Kimentené Istvánt ebből a kelepcéből... Dehát... az orvos! Mindent elmond... Szembesítik őket és akkor... akkor, szörnyű, szétpattan a feje! Időt kell nyernie!... Nem is hitte volna, hogy ilyen könnyű hazudni... — De... István ma délutános. Este tíz után jön haza... Fáradt lesz és álmos. Holnap... talán holnap délelőtt... majd... beszélek vele. — Jó lesz — felelte János —, reggel felhívlak. Nem törődött a járókelőkkel. Ajkához emelte Zsuzsa kezét és megcsókolta. — Szervusz. Most mennem kell. Délután sem igen jövök. — Nekem is dolgom lesz otthon... • (Folytatjuk) Ahol a gólyamesékre cáfolnál — Látogatás a Madártani Intézetben — Egyik csendes budai utcában húzódik meg, csupán az ajtóra kitett kis tábla hirdeti: Növény- védelmi Kutató Állomás Madártani Intézete. Benn a szobákban is csend honol. .. azaz mégsem. Az egyik sarokból madárpittye- gés hallatszik. Tarka kis madarak ugrálnak a kalicka rácsa mögött, a falról hatalmas, kiterjesztett szárnyú keselyűk és sasok néznek le a belépőre. A szom szédos szobákban magas üveg- szekrényekben kitömött madarak százai sorakoznak. Győri Jenő, az intézet fiatal tudományos munkatársa ismertet meg bennünket az intézet munkájával. A falra kifüggesztett hosszú statisztikák, többéves kutatómunka eredménye tanúskodik arról, hogy mi ran a fácán gyomrában Miért szükséges ezt tudni? — tehetné fel a kérdést a laikus. Vadászatok alkalmával elejtett sok ezer fácán gyomrát vizsgálták meg az egész világon. Cserebogár, gabonapoloska, répabarkó és még sok-sok más mezőgazda- sági rovarkártevő maradványait találták meg bennük. Ezekből, amit egyetlenegy fácán az év során elfogyaszt, az alig tehető pár kilóra, s mégis jelentős pusztítástól mentette meg a mező- gazdasági növényeket. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy ezer és tízezer fácán hajt hasonló hasznot az országban, mindjárt megértjük, hogy miért fontos tudni, hogy mi van a fácán gyomrában. De a vizsgálatok nemcsak a fácánnal foglalkoznak. Olyan madarakról — mint a vetési varjú, az egerészölyv, az erdei fülesbagoly — derítette ki a tudomány, hogy nagy segítőtársai az embernek, amelyekre nem is olyan régen nyugodtan puskát emelt minden vadászember: úgyis káros! A cinkék és a harkályok haszna közismert, és az ember régóta foglalkozik azzal, hogy ne csak megvédje őket, hanem lehetőleg meg is telepítse gyümölcsöseiben. A közelmúltban kísérletezték ki a Madártani Intézetben a mesterséges madároduba való telepítés új módszerét. Madárodu, eternitből Könnyen kezelhető, számtalan előnnyel rendelkezik a faoduk- kal szemben és ami a legfontosabb, a madarak hamar megszokják és szívesen telepednek meg benne. Az eternit odúkat egy ifjúsági szövetkezet készíti Dégen és máris rengeteg megrendelést kaptak az ország különböző részéből a hasznos madarak védelmezőitől. Besxélnek-e a madarak Ez a kérdés jutott az eszünkbe, amikor a Madártani Intézet egyik érdekes kutatásáról hallottunk — Szőke Péter tudományos kutató magnetofonszalagon örökíti meg a különböző madárfajok hangját. — A kutatás célja persze nem az, hogy megállapítsa, valóban beszélnek-e a madarak, hanem sokkal komolyabb tudományos kérdésekre adhatnak választ, ha már bőséges összehasonlítási anyag áll rendelkezésünkre. — Egy érdekes epizód is fűződik ehhez a kutatáshoz — meséli tovább Győri Jenő. — A múltkor felkeresett bennünket Fényes Szabolcs zeneszerző, mert az egyik készülő művéhez sárgarigó-hangra volt szüksége. Tolna megye: fehér folt a madártani kutatás szempontjából — folytatja a fiatal kutató — pedig igen értékes területek, mint például a gemenci vadgazdaság 30 000 holdnyi erdősége* szinte felderítetlen. Ebben az erdőben világszerte ritka madarak is élnek, hogy csak a rétisast, a kerecsensólymot, a fekete gólyát* vagy a fekete harkályt említsem. — Természetesen az intézet néhány munkatársa nem tud eljutni az ország minden részébe, ezért szívesen vesszük a vadászok és a madárkedvelők szabad időben végzett megfigyeléseit, tapasztalatait. Tolna megyéből az elmúlt időben Döbröközről, Kö- lesdről és Szekszárdról kaptunk ilyen adatokat. Reméljük, hamarosan mi magunk is eljutunk Tolnába. Monostori Miklós Kistormáson egész éven át működő óvoda van, de a jó idő beálltával sürgőssé vált mező- gazdasági munkálatok miatt idénynapközi is nyílt, ahol a gyerekek megfelelő elhelyezést nyernek. Kuczmann Erzsébet és Cseh Mária óvónők felügyelete mellett gondtalan játszadozás folyik az óvoda udvarán. Foto: BaU#
