Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-09 / 106. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. május 9. Ezer halott, ezerötszáz sebesült Algériában a fegyverszünet óta Nagy érdeklődéssel várják Ben Khedda szerdai beszédét Párizs (MTI). A francia kor­mány már meghatározta, de még nem hozta nyilvánosságra az al­gériai népszavazás időpontját. Pá­rizsi politikai körökben valószí­nűnek tartják, hogy a népszava­zásra július 8—10-e körül kerül sor. Feyrefitte tájékoztatásügyi ál­lamtitkár, majd Abderrahman Faresz, az algériai ideiglenes vég­rehajtó szerv elnöke kijelentette, hogy a népszavazást, tekintet nél­kül az OAS-ra, mindenképpen megtartják a kitűzött időben. Az FLN köreiben viszont hangoztat­ják, az út az új Algéria felé az OAS megsemmisítésén keresztül vezet. Ezt húzza alá Mohamed Jazid tájékoztatásügyi miniszter hétfő esti nyilatkozata: az algé­riai nép előtt kettős feladat áll, a hazája függetlenségéről döntő népszavazás előkészítése és a fa­siszta bűnszervezet felszámolása. Az algériai ideiglenes kor­mánynak erre vonatkozó irányel­veit ismerteti Ben Khedda szer­dán este a tuniszi rádióban. Ben Khedda beszédét, amelyet Kairó, Tripolisz, Rabat és Tanger is köz­vetít, Franciaországban is nagy érdeklődés előzi meg. Az FLN hivatalos sajtóirodája az utóbbi napokban nyíltan rámutatott a francia hatóságok bűnös tétlensé­gére és az OAS-hoz fűződő cin­kosságra. A fegyverszünet óta el­telt hét hét megdöbbentő mérle­ge — 1000 halott és 1500 sebesült — világosan mutatja az algériai helyzet tarthatatlanságát. galmat megszakította a pályatest fölötti egyik átjáró híd beomlá- sa. A hidat öt plasztikbombával robbantották fel. Dél-Franciaországban az OAS emberei megrongálták a Párizs— Barcelona vasútvonalat. A plasz- tikbomba-robbanás néháhy órára forgalmi akadályt idézett elő. A francia államvédelmi hatóság hétfőn megkezdte André Canal, az OAS franciaországi hálózatá­nak „fekete monokli'’ fedőnéven ismert, és vasárnap letartóztatott vezetőjének kihallgatását. Canal hallgatásba burkolózik, nyilván, hogy ezzel időt nyerjenek bűntár­sai és a nyomozás elől menekül­hessenek. Szabadlábra helyezték Szadek Hadzsareszt Folytatódik a terror Algériában Algír (Reuter, AFP). Algériában hétfőn 30 halottja és 29 sebesült­je volt a terrornak. A legtöbb merénylet színhelye Algír volt, majd Órán és Tlemcen követke­zett. A hétfő délutáni arab tüntetés két órán át igen nyugtalan lég­kört teremtett Algírban. Az euró­pai lakosság között pánik tört ki. A kávéházak becsuktak, a keres­kedők lehúzták üzleteik redőnyét és a járókelők futva menekültek lakásaikba. A mintegy 300 főnyi arab fiatalt, aki a város központ­ja felé tartott, a karhatalom visz- szaszorította. Néhány európait, akikben plasztikőrt gyanítottak, az FLN rendfenntartó csoportja átadott a katonaságnak. Az algíri nagyobb méretű ház­kutatások során a leigazolt 1264 személy közül 152 embert tartot­tak őrizetben további nyomozás céljából. Száznyolcvankét géo- pisztolyt és 172 más típusú lő­fegyvert találtak. , Az algíri kikötőben mindössze 500 rakodómunkás jelentkezett a szokásos három—négyezer fő he­Hruscsov fogadta az indonéz kormányküldöttséget Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke kedden a Kremlben fogadta az indonéz kormányküldöttséget dr. Suband- rio főminiszterhelyettes, külügy­miniszter vezetésével. lyett. A rakodómunkások a múlt­heti vérengzés után nem mozdul­nak ki otthonaikból. Oranban az új város arab ne­gyede közelében lévő laktanya előtt két erős robbanás történt. A robbanást lövöldözés követte. Öt polgári személy meghalt Az Algírból kiinduló vasúti for­Párizs (MTI). Mint az Humani- té jelenti, dr. Szadek Hadzsareszt, az Algériai Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagját, akit a napokban Algírban letartóztat­tak, hétfőn szabadlábra helyezték. Az algériai kommunista vezető szabadonbocsátására a francia kommunista jogászok erélyes köz­belépése után került sor. A Pravda kommentárja a NATO tanácsának ülésszakáról Moszkva (TASZSZ). „A Nyugat propaganda-gépezetének semmi­féle erőfeszítése nem képes ellep­lezni a népek előtt azt a súlyos veszélyt, amelyet a NATO athéni ülésszaka teremtett”, — írja Bra­gin, a Pravda tudósítója a NATO- tanács ülésszakának munkáját kommentálva. A tudósító felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az északat­lanti tömb résztvevői az ülésszak határozatait egyetlen célnak ren­delték alá: rátérni a NATO és el­sősorban a nyugatnémet hadse­reg atomrakéta felfegyverzésére. Ez újabb kihívás az általános béke ellen a békeszerető emberi­ségnek a leszerelés lehetőségébe vetett reményei ellen, — állapít­ja meg a kommentár szerzője. A nyugati, különösen pedig az angol hírügynökségek és lapok képviselői — folytatja Bragin — nem titkolják, hogy a bonni és amerikai miniszterek egy sor szö­vetségesének ellenállása és elé­gedetlensége ellenére erőszakolták keresztül a határozatot. A Bonnal kötött athéni atom­rakéta üzlet kezdeményezői tuda­tában vannak annak, hogy a NATO-ülésszak határozatai a né­pi felháborodás újabb hullámát keltik majd az európai és más országokban, hogy a Szovjetunió és a varsói egyezmény tagállamai részéről nem marad következmé­nyek nélkül veszélyes játékuk a tűzzel. „Az Egyesült Államok kormányköreinek kétségtelenül számolniak kell azzal, hogy e ha­tározatok helyrehozhatatlan csa­pást mérhetnek a Nyugat és Ke­let további kapcsolataira, lehetet­lenné tehetik, hogy a Szovjetunió bízzék az általuk előterjesztendő javaslatok őszinteségében” — ál­lapítja meg Bragin. Rusk amerikai külügyminiszter Canberrába érkezett Tyitov San Franciscóban San Francisco (TASZSZ). San Francisco .lakói igen szívélyes fo­gadtatásban részesítették G. Sz. Tyitovot, többen orosz szavakkal köszöntötték. Tyitov május 7-én San Fran­ciscóban találkozott a sajtó, a rádió és a televízió képviselőivel. A Szovjetunió az űrkutatást terv­szerűen végzi, programunkat e téren sikeresen teljesítjük. Mi a nemzetközi együttműködés mel­lett vagyunk — mondotta. —Mi­nél több ország vesz majd részt ebben, annál gyorsabban fogunk együtt haladni a világűr meg­hódításában. Szükség van a nem­zetközi együttműködésre, de e célból mindenekelőtt a fő prob­lémát kell megoldani: az általá­nos és teljes leszerelést — mon­dotta. A sajtóértekezlet után Tyitov felkereste San Francisco városházát, majd a híres Berke- ley-egyetemre ment. Tyitov látogatása idején min­den diák az utcán volt. A diák- szervezetek képviselői végig­vezették Tyitovot minden épület­tömbön, megmutatták a stadion­jaikat és érdeklődtek a szovjet ifjúság élete iránt. Az egyetemen történt látoga­tása után a szovjet űrhajós más­fél óráig ismerkedett a várossal, majd beszélt a televízióban. Este a tiszteletére nagy fogadást ren­deztek. Canberra (MTI). Rusk amerikai külügyminiszter a NATO athéni tanácskozásáról kedden repülőgé­pen Canberrába érkezett, hogy ott részt vegyen az Ausztráliából, Uj Zélandból, és az Egyesült Ál­lamokból álló katonai tömbnek, az Anzus-nak tanácsülésén. Az amerikai külügyminiszter repülő­gépe 80 percig körözött a repülő­tér fölött, amíg a repülőteret bo­rító sűrű téli köd el nem oszlott. Az ausztráliai fővárosban Rus- kot újabb kellemetlenség érte. Amikor gépkocsijával az ausztrá­liai parlament épülete elé érke­kedden befejeződött a „kerekasz- tal-értekezlet”, amelynek munká­jában 17 ország tekintélyes tudó­sai és közéleti személyiségei vet­tek részt. Hétfőn este a brüsszeli egyetemen a „május 8 mozgalom” nevű haladó szervezet nagygyű­lést rendezett, amelyen a „ke- rekasztal-értekezlet” több résztve­vője felszólalt. Valamennyi fel­szólaló rámutatott, hogy az álta­lános és teljes leszerelés az egyet­len út, amelyen meg lehet szün­tetni a termonukleáris világhá­ború veszélyét. A „kerekasztal-értekezlet” be­fejezése alkalmából Henri Rolin belga szenátor beszámolt a sajtó zett, ott tüntetők nagyobb cso­portját találta, akik az atomfegy­verek betiltását követelték. Az Anzus tanácsának ülése ked­den már megkezdte munkáját. Ez a tizenegyedik ülés azóta, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália, és Uj Zéland 1951-ben katonai szer­ződést kötött. Az ausztrál kül­döttséghez közel álló körök szerint az ülésszak egyik legfontosabb kérdése a dél-vietnami „kom­munista-ellenes” küzdelem foko­zása lesz. Az Anzus tanácsülése előreláthatólag szerdán ér véget. súlyozta a különböző politikai es társadalmi rendszerű országokat képviselő jóakaraté emberek ta­lálkozóinak fontosságát és hasz­nosságát. A „kerekasztal-értekez­let” résztvevőinek eltökélt szán­déka előmozdítani, — mondotta —, hogy országuk közvéleménye még aktívabban harcoljon az ál­talános és teljes leszerelési egyez­mény megkötéséért Ez a találkozó is azt mutatja — állapította meg Rolin szenátor — hogy a kelet—nyugat-találkozók hasznosak és szükségesek a tartós béke megvalósításához. Befejeződött a brüsszeli „kerekasztal-értekezlet" Brüsszel (MTI). Brüsszelben | képviselőinek az értekezlet mun­‘ kájárói és eredményeiről. Hang­As JSDK felszabadul fisának 17. évfordulója fokozottan a demokratikus Né­metország felé irányítja a nem­zetközi érdeklődést, a felé a német állam felé, amely a tör­ténelemben először valósította meg német földön a szabadsá­got és a demokráciát. Amikor 1945 május 3-án a szovjet had­sereg végső csapást mért a hit­leri hadsereg maradványaira, a német nép számára megnyílt a szabadság és a demokrácia útja, ami egyben hallatlan táv­latokat nyitott a német nép anyagi és kulturális fejlődése előtt. A Német Demokratikus Köz­társaság kezdettől fogva az európai békéért, a biztonság megszilárdításáért harcolt, a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal együtt. Azon­ban akkor, amikor Németor­szág keleti felében a béke és a szabadság erői kerekedtek felül s megkezdték a német nép igazi jövőjének építését, Nyugat-Németországban mind­inkább hatalomra jutottak a militarlzmus, a revansizmus hívei, akik Nyugat-Németorszá- gon belül a fasizmus veszélyét jelentik, Európában pedig a megegyezés, a nemzetközi élet normalizálásának útjában áll­nak. Az elmúlt években különö­sen kiélezte a német kérdést a nyugat-berlini helyzet rendelle­nessége, s az a tény, hogy ti­zenhét évvel a háború befeje­zése után még mindig nincs német békeszerződés. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország a legmesszebbmenő tü­relmet tanúsította és tanúsítja ebben a kérdésben, de joggal mondta dr. Johannes Dick­mann, a népi kamara elnöke az NDK felszabadulási ünnep­ségén, hogy Németország és Berlin nem lesz örökké meg­osztva, mert semmiféle rend­ellenes helyzet nem maradhat fenn örök időkig. A Szovjetunió ismételten ja­vaslatot tett a német kérdés rendezésére, egy olyan helyzet megteremtésére, amely mind­két német állam számára biz­tosítja a fejlődést, Európa és a világ népei számára pedig megszünteti az Európa szívé­ben levő, fenyegető háborús gócot. A nyugati hatalmak azonban sorra elutasították a Szovjetunió javaslatait, a Nyu- gat-Némcíországban felülkere­kedett revansisták és militaris­ták pedig útját állták a két német állam közeledésének. Ugyanakkor azonban ma már Nyugat-Németországban is egy­re nő azoknak a száma, akik felismerik a német-szovjet kap­csolatok rendezésének szüksé­gességét. A nyugatnémet mili­taristák háborús gócot terem­tettek az NDK központjában, Nyugat-Berlinben, s minden törekvésük arra irányul, hogy bekebelezzék az NDK-t, a tör­ténelem első német munkás­paraszt államát. t A történelem azonban régen túljutott a nyugatnémet mili­taristák elképzelésein. A Né­met Demokratikus Köztársa­ság eredményei előtt senki sem hunyhat szemet, s egyre növek­szik az NDK nemzetközi meg­becsülése, elismerése. Az NDK népe jól gazdálkodott azzal a szabadsággal, amit tizenhét év­vel ezelőtt a szovjet hadsereg hozott meg neki, s ez a forrá­sa annak a megbonthatatlan barátságnak, amely az NDK népét a Szovjetunióhoz és va­lamennyi szocialista államhoz fűzi. Hruscsov és Brezsnyev távirata Novotnyhoz és Sirokyhoz Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev üdvözölte a csehszlovák népet abból az alkalomból, hogy Cseh­szlovákia 17 éve szabadult fel a német fasiszta megszállás alól. A szovjet vezetők Antonin No­votnyhoz és Viliam Sirokyhoz intézett üdvözletükben hangsú­lyozzák, hogy Csehszlovákia „a nagy szocialista közösség méltó tagja, a szocialista tábor egyse­gének és összeforrottságának to­vábbi megerősítéséért vivott küz­delem aktív harcosa.” Csehszlovákia a világbéke meg­erősítésének nemes céljától ve­zérelve — hangzik az üdvözlet — a többi szocialista országgal együtt következetes szívóssággal harcol az általános és teljes le­szerelésért, a második világhábo­rú maradványainak, a német bé­keszerződés megkötése és a nyu­gat-berlini helyzet normalizálá­sa útján történő felszámolásáért. A szovjet vezetők hangsúlyoz­zák, hogy a proletár internacio­nalizmus lenini elvein alapuló szovjet—csehszlovák barátság és szoros együttműködés biztos zá­loga a sikernek a kommunizmus győzelméért vívott harcban. Gromiko szovjet külügyminisz­ter David csehszlovák külügy­minisztert üdvözölte a nemzeti ünnep alkalmából. _______ D uclos a német és a nyugat-beriini kérdésről Párizs (TASZSZ). Jacques Duc­los, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára beszédet mondott Amnevilleben, a két világháború áldozatai em­lékművének felavatásán. A né­met kérdésről szólva kiemelte a Szovjetunió döntő szerepét a ná­cizmus megsemmisítésében. Hangsúlyoztá, hogy Nyugat-Né­metországban Adenauer mögött ma ugyanazok a gazdasági erők állnak, amelyek Hitlert hatalom­ra juttatták. A Ruhr-vidéki mág­nások — mondotta — hatalma­sabbak, mint valaha. Terjeszke­dő törekvéseik változatlanok. Jacques Duclos megjegyezte, hogy a nyugat-berlini probléma megoldása létfontosságú Francia- ország szempontjából, de e kér­dés rendezését elsősorban a nyu­gati hatalmak álláspontja akadá­lyozza, amelyek „a bonni Német­ország érdekeit tartják szem előtt és nem hajlandók elismerni Né­metország jelenlegi határait.” A továbbiakban utalt arra, hogy Franciaország és Nyugat- Németország akadályozni igyek­szik a Nyugat-Berlinről folyta­tott tárgyalásokat. Az FKP Központi Bizottságá­nak titkára ezután ismertette az párt álláspontját a német kér­désben. A Francia Kommunista Párt — mondotta — javasolja a békeszerződés megkötését mind­két német állammal, Nyugat- Berlin demilitarizálását és sza­bad várossá tételét, a Bundes­wehr atomfegyverkezésének meg­akadályozását, a Franciaország­ban levő német katonai raktá­rak felszámolását, a Bundeswehr egységeinek kizárását Franciaor­szág területéről, a Német Demok­ratikus Köztársaság elismerését és Nyugat-Németország demok­ratikus erőinek támogatását. a genfi leszerelési értekezlet társelnökeinek megbeszélése Genf (MTI). Zorin szovjet és Dean amerikai külügyminiszter- helyettes hétfőn délután három­órás megbeszélést tartott, amely­nek során a háborús propagan­dára, valamint az általános és teljes leszerelési szerződés-terve­zet első részének megszerkeszté­sére vonatkozó okmányokat cse­rélték ki.

Next

/
Thumbnails
Contents