Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-08 / 105. szám

2 TOLNA MÉG VE! NfiPŰjg^o 1962. május 8, Seynit választották az Olasz Köztársaság elnökévé Kóma (MTI) Vasárnap este fe­szült légkörben ült össze az olasz parlament két házának együttes ülése, hogy megválasz- sza az új köztársasági elnököt. A feszültség oka az volt, hogy a parlamentnek öt napon ke­resztül lefolytatott hét szavazás során nem sikerült a szükséges szótöbbséggel megválasztani az új elnököt. Az elnöki tisztségre a legesé­lyesebb jelölt Segni, keresztény- demokrata párti külügyminisz­ter volt. Megválasztását azonban a nyolc szavazás során lehetet­lenné tette az, hogy a pártve- zetőség utasítása ellenére is sok kereszténydemokrata képvi­selő — élve a titkos szavazás nyújtotta lehetőséggel — más jelöltekre adta szavazatát, vagy üres szavazólapot dobott az ur­nába. A szavazást megelőzően vált köztudomásúvá, hogy Scelba, volt belügyminiszter, a keresz­ténydemokrata párt jobbszárnyá­nak vezetője felkereste a szo­ciáldemokraták vezetőjét és kér­te, hogv lépjen vissza a jelölt­ségtől Segni javára. Scelba lá­togatása azonban nem járt a várt eredménnyel: Saragat csak abban az esetben volt hajlandó visszavenni jelöltségét, ha a ke­reszténydemokrata párt vezető­sége visszavonja Segni jelölését és a kormánykoalíció pártjai új, közös jelöltet állítanak. A kereszténydemokraták Sara­gat javaslatát nem fogadták el, és így az elnökválasztás nyol­cadik fordulójára vasárnap este feszült légkörben került sor. A liberális, monarchista és újfa­siszta pártok hivatalosan beje­lentették, hogy teljes mértékben támogatják Segni jelölését, en­nek ellenére sem kapta meg a kereszténydemokrata politikus a megválasztáshoz szükséges 428 szavazatot. Miután a nyolcadik forduló is eredménytelenül végződött. az elnöklő Leone kereszténydemok­rata párti politikus elrendelte, hogy azonnal kezdjék meg a ki­lencedik fordulót. Ekkor várat­lan dolog történt. A baloldali képviselők rájöttek arra. hogy az egyik képviselő előre kitöl­tött szavazólapot kapott. A fel­háborító hamisítás híre hamar elterjedt az egész parlamentben és viharos jelenetekre került sor. Az elnöklő Leone a képvi­selők felháborodott tiltakozásá­ra kénytelen volt érvénytelení­teni a már megkezdődött kilen­cedik szavazást, és annak újból való lefolytatását rendelte el. A kilencedik forduló azután eredményre vezetett: Segnire 443 szavazat jutott, vagyis 15-tel több, mint amennyire a megvá­lasztáshoz szükséges volt. Sara­gat 334 szavazatot kapott, Gron- chire öt szavazat esett, nyolc szavazat egyéb jelöltek között oszlott meg. ötvenegy szavazó­lapot kitöltetlenül adtak le. így az Olasz Köztársaság el­nökévé a hetvenegy éves Anto­nio Segni professzort, keresz­ténydemokrata párti politikust választották. Az eddigi külügy­miniszter NATO-barátságáról közismert, és eddig is több íz­ben ellentétbe került a jelenlegi középbaloldali kormánnyal, amelynek további működése Segni megerősítésétől függ. Olasz politikai körökben ezért nem tartják lehetetlennek, hogy újabb válság van kialakulóban. Felszabadulási ünnepre készül az NDK népe Adenauer kancellár provokációs látogatása Nyugat-Berlinbeu Berlin (MTI). Merly István, az MTI berlini tudósítója jelenti: A Német Demokratikus Köztár­saság népe május 8-án ünnepli a fasizmus alóli felszabadulásá­nak 17. évfordulóját. Az NDK fő­városa, a demokratikus Berlin már ünnepi pompát öltött. Immár bevett szokás, hogy ami­kor nz NDK dolgozói ünnepelnek, akkor nyugatnémet államférfiak Kyugat-Berlinbe látogatnak és onnan uszítanak az NDK ellen. Május elsején Heinrich Lübke nyugatnémet szövetségi elnök mondott provokációs beszédet a Brandenburgi Kapu szomszédsá­gában, hétfőn pedig Adenauer nyugatnémet kancellár érkezett kétnapos látogatásra Nyugat-Ber- linbe. Az amerikai katonai repü­lőgépen érkező kancellárt a Tem- pelhof-i repülőtéren ünnepélyesen fogadták. Megérkezése után mind­járt a szenátusi palotába hajta­tot!, ahol Willy Brandt nyugat­berlini polgármesterrel folytatott megbeszélést, majd sajtóértekez­leten válaszolt az újságírók kér­déseire. Utána találkozott Clay tábornokkal, Kennedy elnök volt nyugat-berlini különmegbízottjá- val, akinek a program szerint már május 6-án el kellett volna hagynia a frontvárost. Clay azon­ban Adenauer látogatása miatt két nappal meghosszabbította itt- tartózkodását és csak 8-án hagyja el véglegesen Nyugat-Berlint. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja hétfői számában fűzött kom­mentárt Adenauer látogatásához. „Adenauer jelenlétével azt akar­ja demonstrálni — írja a lap, — hogy, a nyugatnémet militaristák igényt tartanak Nyugat-Berlírire. A nyugat-berlini kérdés megoldá­sának feltétele éppen az, hogy megszüntessék végre a nyugatné­met militaristák illegális nyugat­berlini támaszpontjait. Adenauer látogatásával megkísérli, hogv el­gáncsolja a nyugat-berlini kérdés békés megoldását, azt szeretné, ha Nyugat-Berlin továbbra is a puskaporos hordó szerepét tölte­né be.” Szovjet küldöttség érkezett Berlinbe Berlin (ADN). Vasárnap meg­érkezett Berlinbe a Szovjet—Né­met Baráti Társaság küldöttsége, hogy részt vegyen a felszabadulás és a Német—Szovjet Barátsági Hét ünnepségein. A küldöttséget V. F. Harszov, a Szovjet—Német Baráti Társa­ság elnökségének tagja vezeti. Szovjet párt- és kormányküldöttség utazik Bulgáriába Moszkva (TASZSZ). A Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága és a Bolgár Népköztársa­ság kormánya meghívására Nyiki- ta Hruscsovnak, az SZKP Köz­ponti Bizottsága első titkárának. a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének vezetésével május köze­pén szovjet párt- és kormánykül­döttség utazik viszontlátogatásra Bulgáriába. Kolumbia népe nem támogatja az uralkodó pártok diktatúráját U Thant Svédországban Stockholm (TASZS.Z). A svéd kormány ebédet adott U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára tiszteletére, aki hivatalos látoga­táson Stockholmban tartózkodik. Az ebéden Erlander miniszter- elnök és U Thant mondott be­szédet. Vasárnap az ENSZ ügyvezető főtitkára beszédet mondott az uppsalai egyetemen. Beszédébén érintette a kis államoknak a bé­ke megőrzésében betöltött szere­pét. Hangsúlyozta, hogy a fe­szültség csökkentése szempontjá­ból mennyire fontos lenne a sem­leges övezetek megteremtése. Azokban a nyilatkozatokban, amelyeket a hivatalos fogadáso­kon adott a sajtó számára. U Thant foglalkozott a csúcsérte­kezlet jelentőségével és ezzel kapr csolatban rámutatott, hogy „Hrus­csov és Kennedy múlt évben le­zajlott bécsi találkozása lényege­sen nagyobb jelentőségű volt, mint sokan feltételezték”. Bogota (MTI): Vasárnap tar­tották meg Kolumbiában az el­nökválasztást, amelyen — az öt év előtt életbeléptetett reakciós alkotmány értelmében — csak a két nagy burzsoá párt, a li­berális párt és a konzervatív párt jelöltje választható meg el­nöknek. Az ellenzék ugyan ál­líthat jelöltet, de a reá adott szavazatok semmisek. A Reuter jelentése szerint a kolumbiai választók csak gyé­ren szállingóztak az urnákhoz, becslések szerint a 6 millió vá­lasztásra jogosultnak körülbelül egyharmada adta le szavazatát. Áz eddig nyilvánosságra ho­zott adatok szerint majdnem 1,1 millió szavazattal, Guillermo Leon Valencia Kolumbia új el­nöke, aki — az AP jelentése szerint — mint a liberálisok és konzervatívok közös jelöltje, kö­telezettséget vállalt, hogy foly­tatja hivatali elődjének ameri- kabarát politikáját. Az elnökválasztáson a szava­zatok számlálása azonban azt is bebizonyítja, hogy az ország né­pe nem támogatja az uralkodó pártok diktatúráját. A válasz­tástól távolmaradókon kívül1 több mint 550 000 választó az el­lenzék képviselőjére adta szava­zatát, és ezeknek a szavazatok­nak több mint felét a forradal­mi liberális mozgalom nevű párt képviselője szerezte meg, a ko­lumbiai kommunisták támogatá­sával. German Tyitov Seattleben Seattle (TASZSZ). German Tyitov szovjet űrrepülő, aki az Amerikai Egyesült Államokban tesz körutazást, Seattle városba (Washington állam) érkezett. Seattleben április 25-én nem­zetközi kiállítás nyílt meg, amely hat hónapig tart. Tizenöt ország — az Egyesült Államok, Brazí­lia, Kanada, Dánia, Anglia, Franciaország, India, Japán az EAK, Mexikó, stb — vesznek részt a kiállításon, amelynek fő témája „a kozmikus korszak em­bere”. Seattle lakosai és a turisták ezrei rendkívül meleg, szívélyes fogadtatásban részesítették Tyi- tovot, egy 14 éves kislány 22 ki­lométer távolságról jött Seattle- be, hogy átadja a szovjet űr­repülőnek a saját kertjükben termett virágcsokrot. Az üdvözlések után Tyitov rögtönzött sajtóértekezleten vá­laszolt az újságírók kérdéseire. Ezután a szovjet űrrepülő fe­leségével együtt gépkocsiba ült, de közben valósággal elárasz­totta őket az embertömeg. Min­denünnen üdvözlő kiáltások hangzottak fel, külöhösen a fia­talok rohanták meg a gépkocsit, hogy autogrammot kaphassanak, Ezután German Tyitov felke­reste a kiállítást, ahol a tömeg hasonló lelkes ünneplésben ré­szesítette. Szombaton este a ki­állítás elnöke vacsorát adott Tyitovék tiszteletére. German Tyitov május 6-át a kiállítás megtekintésével töl­tötte. Vasárnap este a szovjet űrrepülő San Franciscoba uta­zott, Az eviani egyezmények szahotálásdval mind többször vádolják a fran­cia kormányt, s vasárnap Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára a Mosel­le megyei Amnéville-ben mon­dott beszédében emelte fel sza­vát újólag ellene. Az állam- hatalom, mint mondotta, nem veszi igénybe a rendelkezésére álló eszközöket az OAS leveré­sére, s tovább tart a hivatalos körök cinkossága a gyilkosok szervezetével. Mindez azt mu­tatja, hangoztatta Duclos, hogy a francia kormány szabotálja az eviani egyezményeket. Duclos szavait több tény is igazolja. Az Algerie Presse Ser­vice legújabb közleményében a francia kormánynak azzal a döntésével foglalkozik, amely- lyel felfüggesztette a fogva- tartott hazafiak szabadonbocsá- tását. A sajtószolgálat hangsú­lyozza, hogy miközben az al­gériai nép véres és hősi áldo­zatokat hoz az eviani egyezmé­nyek betartása érdekében, egyes francia körök az állító­lag. , algériai fogságban levő francia katonák ál-problémá- jával akarják aláásni Francia- ország és Algéria jövőbeni együttműködését. Az Algerie Presse Service azt írja közle­ményében, h'ogy az algériai nemzeti felszabadító hadsereg a közelmúltban átadta a fran­cia hatóságoknak az utolsó öt fogvatartott francia katonát is. Messmer francia hadügyminisz tér 197 eltűnt francia katoná­ról beszélt, az FLN viszont kö­rülbelül 200 foglyul ejtett ide­genlégióst küldött vissza fran- ciaorszáeba. több mint 50 fran­cia katonát pedig egyoldalúan szabadon bocsátott. Az eviani egyezmények meg­sértését jelenti az is. hogy Al­gírban letartóztatták dr. Sza- dek Hadzsareszt. az Algériai ------. . —— K ommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagját. A francia hatóságok az OAS elleni harc ürügyén tartóztatták le az Al­gériai Kommunista Párt egyik vezetőjét, s ilyen hamis indo­kokkal üldözik az algériai kom munistákat. A francia demokratikus tö­megek azonban tovább harcol­nak az eviani egyezmények megtartásáért. Párizs külváro­sában, Issy-les-Moulineaux-ban, ahol az OAS gépkocsis bandi­tái a múlt héten bombatáma­dást intéztek a Francia Kom­munista Párt helyisége ellen, hatalmas tüntetést rendeztek az antifasiszták. A tüntetők a nagygyűlés után végigvonultak a városon s Jouhaud, Sálán és a bombamerénylők kivégzését, a fasiszták megsemmisítését kö­vetelték. Kedd reggeltől Fran­ciaország kikötőiben a dokk­munkások beszüntetik a mun­kát, hogy ezzel válaszoljanak az algíri kikötő arab dolgozói ellen elkövetett véres fasiszta merényletre. Faresz, az algériai ideiglenes végrehajtó szerv elnöke Pá­rizsból most érkezett vissza Al­gírba. A francia fővárosban de Gaulle elnökkel és több fele­lős személyiséggel tárgyalt. A megbeszélésekről kiszivárgott hírek szerint júliusban kerül­ne sor a népszavazásra és szep­temberben alakulna meg a füg­getlen Algéria. Faresz párizsi tanácskozásai után visszatérve Algírba úgy nyilatkozott, hogy tárgyalásai minden vonalon biztató eredménnyel kecsegtet­nek. Ezeknek az eredmények­nek a forrása azonban az algé­riai nép hős harca és a fran­cia demokratikus tömegek kö­vetkezetes magatartása, amely- lyel az eviani egyezmények be­tartásáért harcolnak. Macmillan június elején Franciaországba utazik Párizs (MTI). Az Elysée-palota vasárnap délután hivatalos köz­leményben jelentette be, hogy Macmillan angol miniszterelnök jú nius 2-án és 3-án Franciaország­ban tárgyal de Gaulle elnökkel. A miniszterelnököt — akit de Gaulle hívott meg — elkíséri fe­lesége is. Macmillan franciaországi út­járól egyidejűleg hivatalos köz­leményt adtak ki Londonban is. A Reuter értesülései szerint az újabb de Gaulle—Macmillan ta­lálkozó napirendjén elsősorban Nagy-Britanniának az európai közös piachoz tervbe vett csatla­kozása szerepel. Minden bizony­nyal megvitatják azonban a ke­let-nyugati kapcsolatok kérdését — s ezen belül a Nyugat-Berlin- ről megindult szovjet—amerikai puhatolódzó tárgyalásokat, vala­mint a két országot közösen érintő több más problémát is. Az AP értesülése szerint a de Gaulle—Macmillan tanácskozás után a francia államfő rövidesen újból találkozik Adenauer kancellárral. Ezt követően pedig — valószínűleg a nyár közepén — Macmillan Londonban fo­gadja Adenauert. I laoszi hazafias fegyveres erük felszabadították Ham Tha-t Xieng Khouang (Uj Kína). A Patet Lao rádióállomás hétfőn hajnalban jelentette, hogy a lao­szi hazafias fegyveres erők fel­szabadították Nam Tha városát, az ország északnyugati részének a lázadók kezén volt legfonto­sabb központját. A laoszi lázadók szombaton csapatokat vontak össze Nam Tha-ban és környékén, hogy fo­kozzák a már felszabadított lao­szi területek ellen április 8-a óta sorozatosan elkövetett táma­dásaikat. Mielőtt azonban táma­dásuk kibontakozott volna, a ha­zafias fegyveres erők lendületes ellentámadással kiűzték a városból és környékéről a lázadókat és amerikai katonai parancsnokai­kat. Nam Tha lakossága hatalmas lelkesedéssel fogadta a bevonuló hazafias csapatokat. Tanácskozik a brüsszeli kerekasztal-érfekezlet" a Brüsszel (TASZSZ). A brüsszeli „kerekasztal-értekezlet” vasár­nap esti ülésén folytatták az ál­talános és teljes leszerelés prob­lémáinak megvitatását. A vitá­ban többek között részt vett Turs- ki professzor (Lengyelország), Pirinszki professzor (Bulgária), Noel-Baker (Anglia), Ilja Ehren- burg (Szovjetunió). Az értekezlet részvevői elhatá­rozták, hogy bizottságot alakíta­nak a leszerelési tárgyú határo­zattervezet kidolgozására. A ha­tározatot eljuttatják majd Géni­be, a tizennyolchatalmi leszerelé­si bizottsághoz. A bizottság tag­jai Talenszkij szovjet professzor, a francia Jules Moch és az an­gol Noel-Baker lettek. A brüsszeli „kerekasztal-érte­kezlet” hétfőn folytatta munká­ját.

Next

/
Thumbnails
Contents