Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)
1962-05-31 / 125. szám
A népek testvérisége nem virágozhat ki, lg létezik «n in e ialiémus N. Sz. Hruscsov és Modibo Keita beszéde a szovjet—mali barátsági nagygyűlésen TXSJSt. EGVMl'OrfFKi TOLNA * ara any \ ,-esi XII. évfolyam, 125. szám. ÄRA: 50 PILLÉR Csütörtök, 1962. május 31. Évente 130—150 vagon disznóhúst ad az országnak a Balmatt di Állami Gazdaság. A gazdaság dombóvári hizlaldájában egy szerre négyezer sertést hizlalnak. Képünkön: önetetőkből takar mányozzák a sertéseket a dombóvári hizlaldában. Á műanyagipar egyik fellegvára Jó ütemben szerelik a francia és nyugatnémet gyártmányú gépi berendezéseket a Berentei Vegyiművekben. Műanyagiparunk egyik fontos üzeme lesz a Berentei Vegyiművek. A klóralkáli elektrolízis és PVC-üzemből álló létesítményt korszerű francia és nyugatnémet gépekkel szerelik fel. A különböző építő és szerelő vállalatok elsősorban a nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező brigádokat küldték e fontos munkahelyre. A dolgozók eredményes munkájára jellemző, hogy a szűkre szabott határidőket mindenütt tartják és az üzemek többségében már megkezdték a technológiai berendezések szerelését. A képen: az épülő Berentei Vegyiművek. MTI Foto — Birgés Árpád felv. I niyényápalásrü, az ara’ási felkészülésről is az Síim kizsigfeflesztési tervről tárgyalt a Megyei Tanács vb A szokásos munkarend szerint ülést tartott a Tolna1 megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb elfogadta dr. Tuska Pál vb-elnök jelentését a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt, határidejű vb-határozatok teljesítéséről. Ezután megvitatták Szűcs Lajos mezőgazdasági osztályvezető beszámolóját a növényápolásról és az ársitásra .való felkészülésről. A beszámoló megállapítja, hogy a mezőgazdaságban a késői ta- vaszodás mintegy 4 hetes kiesést jelentett. A termelőszövetkezetek tagjainak és a gépállomások dolgozóinak szorgalmas munkájával azonban sikerült pótolni a kiesést. Legtöbb helyen jó ütemben haladnak jelenleg is az időszaki mezőgazdasági munkálatok. A szakemberek megvizsgálták a kenyérgabonák állapotát. Megállapították, hogy a búza vetésterületének 70 százalékán jó, vagy közepes termés várható. összesen 120 ezer hold gabona vár betakarításra. A betakarítást az idén jobban gépesítik, mint tavaly. A terület mintegy 66 százalékáról géppel takarítják be a gabonát, de ezen felül is szűk ség lesz mintegy 7000 aratópárra. (Minden aratópárra legalább 0 holdnyi aratást számítanak.) A gépállomásokon javában folyik a gépjavítás. Eddig már mintegy 120 aratógépet, 55 kombájnt és 300 cséplőgépet javítottak ki. A tsz-ek aratógépei közül is mintegy 100 már készen áll az aratásra. A végrehajtó bizottság a napirend vitája után határozatot hozott. Schmidt Gyula, a községfejlesztési csoport vezetője jelentést terjesztett elő az ötéves községfejlesztési tervekkel kapcsolatban. A végrehajtó bizottság az előterjesztett javaslatot elfogadta. Eszerint a községi tanácsok az ötéves terv idején mintegy 166 millió forintot fordítanak a községfejlesztési alapból a különböző feladatok megoldására. önefetős sertéshizlalás a Dalmandi Állami Moszkva (MTI). Szerda délután a Nagy Kreml palotában szovjet -—mali barátsági nagygyűlésre jöttek össze Mpszkva közéletének képviselői, a dolgozók, a tanuló ifjúság küldöttei. Zúgó taps fogadta Hruscsovot, Brezsnyevet és a szovjet kormány, az SZKP több más vezetőjét, Modibo Keita köz- társasági elnököt és kormányfőt, a mali kormányküldöttség vezetőjét, valamint kíséretét. Nyikolaj Digaj, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Szergej Rumjan- cev, a szovjet—afro-ázsiai szolidaritási bizottság elnökségi tagja, a moszkvai Lumumba-egye- tem rektora mondott beszédet. A moszkvai üzemek dolgozói nevében Ivan Fjodorov, a Vörös Proletár Művek esztergályosa üdvözölte a mali vezetőket. Ezután Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök emelkedett szólásra. N. Sz. Hruscsov beszéd© — Úgy gondolom — mondotta Hruscsov —, hogy mali barátaink számára hasznos és érdekes volt amit nálunk láttak. A Szovjetunió sikereit yna már ellenségeink is elismerik. Éppen a szovjet népnek, az új szociális rendszer úttörőjének jutott osztályrészül, hogy elsőnek küldje el űrhajóit a világűrbe. — Jól látjuk sikereinket is, és hiányosságainkat is — folytatta Hruscsov. — Járatlan úton haladunk a kommunizmus felé, magunk rakjuk le az új utakat. Az építés a néptől sok energiát, állhatatosságot és munkát követel. v. Viszont ez a munka százszorosán megtérül. Azt szeretnénk, ha mali vendégeink látnák és megértenék azoknak a feladatoknak a bonyolultságát, amelyek az új társadalom építése során keletkeznek. Hruscsov ezután kijelentette: a fejlődés irányvonalának megválasztása döntő jelentőségű minden nép számára. A világon kialakult jelenlegi erőviszonyok mellett, amikor reális lehetőség van arra, hogy a gyarmati rendszertől megszabadult népek hatalmas segítséget kapjanak a szocialista rendszertől, e népek olyan úton haladhatnak, amilyent választanak. A felszabadult Afrika politikai helyzetét jellemezve Hruscsov rámutatott: Egyes országok kivívták a valódi függetlenséget és maguk dönthetik el, hogyan haladjanak tovább. Más országok az igazi függetlenség helyett egyelőre csak fiktív függetlenséget nyertek. Elképzelhető — mondotta a szovjet kormányfő —, mi marad Q „függetlenségből”, ha az ország gazdasági élete, fegyveres erői, sőt rendőrsége is lényegében a volt gyarmatosítók kezében maradt. Az ilyen országok népeinek még nagy harcot kell vívniuk jogaikért, azért, hogy kivívják igazi függetlenségüket. Ez a harc kitartó és heves lesz, mert a légi sohasem adja át helyét önként az újnak. E küzdelem egyes esetekben nagyon éles formákat ölthet, fegyveres harccá is válhat a már megszerzett nemzeti függetlenség körülményei között. — Vannak Afrikában még olyan államok is — folytatta Hruscsov —, ahol felelős tisztségekben ülnek olyan emberek, kiket a gyarmatosítók választottak ki, s a terített asztalaikról odavetett koncokon neveltek. Az ilyen emberek országuk függetlenné vá lása után is a gyarmatosítók lakájai maradnak, és még veszélyesebbekké lesznek saját népük számára. Az eféle árulók tipikus képviselője Csőmbe — jelentette ki Hruscsov. — És ő nem is az egyetlen, nemcsak Kongónak, hanem más afrikai országoknak is megvannak a maguk Csombéi. — Korunkban az imperialisták szégyentelenül kihasználják a gazdaságilag fejletlen országok népeinek vágyát a tudásra, a gazdasági fejlődésre — hangoztatta a szovjet kormányfő. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az úgynevezett „békehadtest”,' amelyet a közelmúltban alakított meg az Egyesült Állampk, vagy a „szövetség a haladásért” program Latin-Amerikában — az imperialisták fegyvere. — Az élet azt mutatja, hogy a politikai függetlenség kivívása még nem jelenti a finánctőke uralmának felszámolását a felszabadult országok gazdasági életében. Az imperializmus arra törekszik, hogy megtalálja azokat az új eszközöket, amelyek lehetővé teszik gyarmatosító céljai elérését. Erről szólva Hruscsov hangoztat:-l ta, hogy az imperialista monopóliumok az utóbbi időben különösen nagy reményeket fűznek az úgynevezett közös piachoz. — A valóságban a közös piac nem egyéb, mint a nyugat-európai finánc-oligarchia állammonopolista egyezsége, amely veszélyezteti valamennyi nép létérdekeit és a világbéke ügyét, mint- hc"y az imperializmus agresszív körei a NATO megerősítésére és a fegyverkezési hajsza fokozására használják azt fel — állapította meg Hruscsov. — A közös piac ugyanakkor a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen is irányul. Hozzátette azonban, hogy „ránk nézve semmiféle közös piac sem jelent veszélyt. Más dolog az ázsiai, afrikai és a latin-amerikai fiatal államok kérdése. Ezek az államok nemrég vívták ki politikai függetlenségüket és még nem rendelkeznek gazdasági önállósággal,” — A köKös piac egyik legfontosabb célkitűzése — mondotta Hruscsov —, hogy a felszabadult országok egész sorát az imperialista államok gazdaságához láncolja, rabságban - tartsa. E célt természetesen az elmaradott országok népeinek nyújtandó „segítség” és más hasonló hangzatos frázisok mögé rejtik. A közös piac szervezői arra törekednek, hogy áthághatatlan akadályokat állítsanak a nemzeti ipar megteremtésének útjába. Az imperialisták a közös piacon keresztül akarják elárasztani az afrikai országokat saját ipari termékeikkel, amelyekkel — érthető módon — ez utóbbiak születőben levő ipara még nem versenyezhet. (Folytatás a 2. oldalon) IFA©Y1MT AHATÄlüiAM Amikor kivirul az idő, s hét ágra süt a nap, a határban dolgozóknak egy-egy kupa hideg víz nagyon jólesik. Hogyne esne hát jól, ha egy cukrászdának egy kis sarka „száll” hozzájuk, s egy-egy fagylalttal is enyhíthetik a for- róságot. Mert ez történik itt a mözsi út mellett, az Uj Élet földjén. Bitter Józsefné, a Tolna és Vidéke Földművesszövetkezet utcai -árusa egylovas kocsijával fáradhatatlanul járja Mözs, Szedres, Kajmád határát, felüdülést szállítva a földeken fáradozóknak. S van is keletje a portékájának. Amint mondja: „Nem tudok annyit elhozni hazulról, hogy estére kelve el ne fogyjon”. És a . fagylaltos kocsi tovább indul, hogy újabb munkáscsoportokhoz is eljuttasson egy kis üdítő fagylaltot.
