Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-30 / 124. szám

? } 4 4 TOLVA MEGVET VEPÜJSAO Í962. május 30t Ifjúsági parkot szeretne Tucatnyi lehetőséget hordoz Ozora. El keli ismerni azt is, hogj' a lehetőségek közül nem egyet megvalósítottak, hiszen elég csak a járási múzeum pél­dájára hivatkozni, az adottságok keretein belül, figyelemre méltó működést fejt ki az intézmény. De még több a múzeumnak is szállást adó vár fejlesztésének, felhasználásának — ha ügy tet­szik értékesítésének — lehetősé­ge. Kirándulóhellyé lehetne vará­zsolni, vonzaná az idegenforgal­mat. Állítólag néhány éven be­lül sor kerül a tatarozására, de akkor egyszersmind a múzeumot is bővíteni kell, az emeletén tu­ristaszállót berendezni, a vendég­látás szervezeti feltételeit meg­teremteni. Ehhez sok, sok pénz kell, s mindenekelőtt az, hogy a vár megszűnjék terményraktár lenni. (Egyelőre sajnos, raktáro­zási célokra is kell a hely). De van, amit könnyebben, gyorsabban is meg lehet valósí­tani. Forgatják is fejükben a tervet az ozoraiak. A község mellett ott van egy kastélykert. Kulakertnek hívják, használják is. nem is, de semmiesetre sem a legcélszerűbbem ‘ Ifjúsági parkot szeretnének varázsolni belőle. A földműves- szövetkezet vállalta, hogy cuk­rászdát, vendéglőt épít hozzá. Ez tehát meglesz. A fiatalok, de az idősebbek is, társadalmi munkát ígértek. A község parkosításá­ban az úttörők már így is szép munkát végeztek, végig a Cinca partján ők tartják rendben a virágágyakat. Mi kellene hát akkor? Először is a park elkészítésének tervére lenne szükség. Itt a KISZ tud leginkább segíteni, ők bizonyosan találnánák olyan fiatal mérnököt, vagy technikust, aki a tervet — társadalmi munkában — elké­szítené. (Bár a felsőbb KISZ- szervek már eddig is nagyobb lelkesedést tanúsíthattak volna az ozorai terv támogatásában). S szükség lenne még hatvan­ezer forintra. Hogy ezzel kap­csolatban milyenek a lehetősé­gék, nem tudjuk, ha azonban a tervek jónak bizonyulnak, s a község lakossága nemcsak lel­Czora kesedik a park megvalósításáért, hanem segíteni is hajlandó, bizo­nyosan nem marad el a felsőbb szervek támogatása sem. Akár ilyen, akár más formában. Szép dolgot akarnak csinálni az ozoraiak, s külön dicsérendő, hogy nemcsak kívánnak, hanem tenni is akarnak. Az a vélemé­nyünk. ha a kívánt nagy összegű támogatást egyszerre nem is kapják meg. ne vessék el a ter­vet, lássanak hozzá, legfeljebb valamivel tovább tart a munka, de annál nagyobb lesz az öröm, amikor a fiatalok az új parkban szórakozhatnak, az idősebbek pedig itt pihenhetik ki a munka fáradalmait, 1. gy­Gyakorlatilag megszűnt a gyermek- bénulás — jó eredmények a fertőző betegségek elleni küzdelemben A Központi Statisztikai Hivatal­ban összeállították a bejelentésre kötelezett fontosabb heveny-fer­tőző megbetegedések alakulásá­nak több évre visszamenő adatait. Eszerint az elmúlt években egész­ségügyünk figyelemre méltó ered­ményeket ért el a fertőző beteg­ségek visszaszorításában, s egyik­másik — valaha népbetegségnek számító — kór leküzdésében. A szociális körülmények javu­lása, a magasabb szintű orvosi és gyógyszerellátás, mind a Ki- terjedtebb közegészségügyi és hi­giéniai munka eredményeként például a felszabadulás előtti évekhez viszonyítva alaposan megcsappant a diftériás megbete­gedések száma. Míg 1938-ban több mint öt és félezer diftériás esetet jelentettek az orvosok, addig 1955-ben már csak 1079, 1958-ban 455, 1961-ben pedig mindössze 311 ilyen esetről számoltak be. Az elmúlt évek egészségű ?'•' munkájának egyik legszebb ered­ménye, hogy hazánkban gyakorla­tilag megszűnt a járványos gyer­mekbénulás. A járványos betegségek listájá­ról lényegében lekerült a kiütéses tífusz, jelentősen csökkent a sza- márköhögéses megbetegedések száma, az influenza viszont — évi átlagban — egyelőre tartja „pozícióit”. Hunkában a kocsolai tsz építőbrigád Új irezőgép a Tolnai Pamutszövőgyárban A műszaki fejlesztés keretében új irczőgépet készítenek a Tol­nai Pamutszövőgyárban. Az elmúlt években ugyanis sok nehéz­séget okozott a gyárban az irező-kapacitás elégtelensége, ami mi­att a lánchengerek egy részét Budapestről kellett beszerezni. Az új gép szárítószekrénye már elkészült. A szárítóberendezés építésénél a gyár szakemberei számos új, korszerű megoldást al­kalmaztak, aminek következtében a gőzfogyasztás a korábbinak felére csökkent, ugyanakkor a teljesítmény kétszeresére növeke­dett. rög»»»*-» (Folytatás a 3. oldalról) möldökét: — No lám! Még a Ve- nust is ? ... Majd meglátjuk! — Papírt vett elő, szétterítette az asztalon, aztán körzőt és logar­lécet fogott és rajzolni kezdte a Naprendszert. Bison felállt és gazdája kezét figyelte. — Ez a Föld, Venus, Mars helyzete a mai napon — mondta Hapgood. — Itt pedig a Föld tar­tózkodik majd visszatérésük nap­ján: február 11-én. Feltételezhe­tünk egy leggazdaságosabb repü­lési útvonalat. — Pontozott vona­lat húzott a papíron. — Ebből pedig következik... — Elhallga­tott s belemerült a számolásba. Bison türelmetlenül várta az eredményt. Kezébe vette az imént készült vázlatot. Hirtelen eszébe jutott az űrhajón tartóz­kodó újságírónak a rádióból hal­lott neve — Meinyikov — és csak nehezen tudta visszatartani magát, hogy össze ne tépje a rajzot. Mindennek vége... Minden terve összeomlott... A pénz, a dicsőség, amelyet már a zsebé­ben érzett, menthetetlenül oda­veszett. — Ebből következik — folytat­ta Haogood —, hogy sebességük legalább 28 kilométer másodper­cenként, ha nem szállnak le a Venus vagy a Mars felszínére. Másképpen útjuk megvalósítha­tatlan. Mást nem tudok elkép­zelni. Nem gondoltam, hogy ek­kora sebességet el tudnak érni. — Sok mindenre nem gondolt, Főnök! — Bison már nem is lep­lezte rosszindulatát. — Kámov nem először koppintott az orrá­ra. — Nincs még mindén elveszve! Még felvehetjük ellenük a har­cot. Még van remény. — Miféle remény? — kérdezte Bison. — A maga űrhajója, amely nek sebessége kisebb ... — Huszonnégy kilométer. —... nem tudja utolérni Ká- movot — fejezte be Bison, — Azt nem — felelte nyugod­tan Hapgood —, de elhagyni azt hiszem, igen! Űrhajóm motorja tíz percig dolgozik és másodper­cenkénti 40 méteres felgyorsulás­sal 24 kilométeres sebességet fej­leszt. Ha felszálláskor 50 méter­re növelem a felgyorsulást, 29 és fél kilométeres végsebességet ka­pok. Ez pedig teljesen elegendő ahhoz, hogy elhagyjuk Kámovot, annál is inkább, mert mi nem teszünk majd kerülőutat, hogy szétnézzünk a Venuson. — Biztos ebben? — Bison szí­vébe Hapgood szavai új reményt öntöttek. — Biztos vagyok, de csak ab­ban az esetben, ha július 10-e előtt tudunk felszállni. Hét nap áll rendelkezésünkre. Ha erőtel­jesen nekifogunk a munkának, időben elkészülünk vele. Legyen nálam holnap reggel kilenckor, (Folytatjuk) A kocsolai Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben az építőbri­gád tagjai jelenleg a termelőszö­vetkezet részére egy 30 vagonos kukoricagórét építenek, és Stier György, a szövetkezeti felvásárló családi házát építik. A közeljö­vőben tető alá hoznak egy 30 fé­rőhelyes sertésfiaztatót, elvégez­nek különféle karbantartási mimi­kákat, emellett rövidesen meg­kezdik Feliinger István tsz-tag családi házának építését. Egy hónap múlva államkölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár ismét államkölcsön-sorsolásra készülődik. Egy hónap múlva, jú­nius 29-én és 30-áiv Budapesten rendezik meg a II., a III., és a iy. Békekölcsön 1962. első félévi hú­zását. Ezúttal a Második Béke­kölcsön kötvényekre 27, a harma­dikra 47,1, a negyedikre pedig 28,9 millió forint — a három köl­csönre összesen 103 millió forintot sorsolnak ki. — Huszonkét darabból álló gyufacímke-sorozat készül Pécs­ről. A gyufacímkéken a város műemlékeit, nevezetességeit és új nagy építkezéseit ábrázolja Lantos Ferenc festőművész, aki nem rég kapta a megbízást a címkék megtervezésére, Ml LESZ ERZSIKÉVEL? Erzsiké tizennégy éves és elta­nácsolták az általános iskola nyolcadik osztályából azzal, hogy jelenléte rossz irányban befolyá­solhatja osztálytársai fejlődését. Esete korántsem általános, sőt még kivételnek is ritka. Aki hall­ja, először meghökken, azután- meditálni kezd magában. Körül­belül így: — Miként lehet, hogy egy tizen­négy éves lányt kitiltanak, s egy­általán, hogyan lehetséges ennyire jutni. Mit tettek a szülők a tör­téntek megakadályozására? Pedagógus ismerősöm, aki az is­kola igazgatója is egyben, ezt mondja: — Nem tehettünk mást. A kis­lányt köteleztük, hogy év végéig otthon tanuljon, s nálunk tegye le vizsgáit. El akartuk helyezni intézetbe, de csak júliusig lett volna erre mód, s a szülő, de még- inkább a nagyszülők, tiltakoztak ez ellen, mondván: vállalják a fe­lelősséget Erzsikéért... Azt ille­tően, hogy később mi lesz, teljes a tanácstalanság. Két fontos szempont is van, amit feltétlenül figyelembe kell venni az iskolaigazgató szavai kö­rül. Az egyik: a szülő, adott eset­ben az egyedül álló édesanya és a nagyszülők felelősségvállalása. E? így rendjén van, csak éppen ott a hiba, hogy a biztosítékok gyen­gék. Erzsikét ugyanis néni sokkal az eltanácsolás után egy bálról este tizenegy óra után küldte ha­za a községi 'tanács elnöke. Milyen lány Erzsiké? Gyerek még, mint a többi hasonló korú, csak egy kicsit érettebb és éretle­nebb. Érettebb, mert erősen fej­lett, s éretlenebb, mert jelleme — s ebben valószínű a környezetha­tás is közrejátszott — rossz irány­ba alakult. Ott kezdődött ez, amit gyakran igy nevezünk: hazudós egy kicsit a gyerek. Előfordult például ilyen. Édesanyjától barát­nőjéhez kéredzkedett, de közben a szomszéd községbe ment kerék­párral, egy idősebb, nála ta­pasztaltabb, s feltehetőén raf­ináltabb fiúval. Máskor vi­szont a nagyutcai sétálás nyúlt öreg estébe, s olyankor már késő volt a figyelmeztetés, sőt a fenyí­tés is. Felvetődik Erzsiké esetében a2 a másik, súlyánál fogva még az előbbinél is fontosabb kérdés: mi lesz vele, hogyan segíthetnénk jö­vőjének egészséges formálásában. Ebben még az egyébként nagy pe­dagógiai tapasztalatokkal rendel­kező igazgató is tanácstalan volt. A helyzet ugyanis ez: törvényeink módot adnak arra, hogy a veszé­lyeztetett gyermekek intézetben nyerjenek elhelyezést. Ehhez azonban alapos ok szükséges. Nos, Erzsikénél találunk olyan okot, ami az intézeti nevelést ten­né indokolttá. Az édesanya — ter­mészetes ez — ragaszkodik a gyer­mekhez, s úgy látja: a nagyszülők segítségével biztosítani tudja a nevelést. Ennek azonban ellent mond az a két eset, amit e cikk keretében már megemlítettünk, s amiről itt nem esett szó, de annál többet említik, ha R. Erzsiké ügye szóbakeriil. Sz. L Építkezik a A dunafóldvári Virágzó Ter­melőszövetkezet nagyarányú épít­kezést folytat. Uj gazdasági köz­pontot alakít ki a Cece felé vivő Virágzó Tsz országút jobboldalán, amely kor­szerűségével impozáns látványt nyújt. Elkészült egy borjúnevelő, előtte új tehénistálló épül. Már a tetőszerkezet is a helyén van. Az új gazdasági központban vertfalú tehénistálló és lóistálló, ezen kívül raktár, üzemanyag-telep és gcpraktár is épül. Kulturális létesítmény Újiregen Ujireg községben elkészült a könyvtárépület. Egy régi épüle­tet felújítottak mintegy 85 ezer forintos költséggel. Az épületben tágas olvasóterem, könyvtár- szoba és egy raktárhelyiség van. Az olvasótermet mór berendez­ték asztalokkal, székekkel és a televízió-készülék is várja a falu lakosságát. Ujiregnek még 600 lakosa sincs, következésképpen igen ki­csi a községfejlesztési alap. A fa­lu vezetői és lakói — tiszteletük­re legyen mondva — mégis igen sokat áldoztak kulturális célokra. A felújítási költség túlnyomó ré­szét — 65 ezer forintot — saját erőből fedezik.

Next

/
Thumbnails
Contents