Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-27 / 122. szám

ő TOT,VA WEGTFI VÜPÜJSÄO 1962. május 27. TÖRPE VÍZMÜVEK — Ha nem szeretsz, máris ki­ugróm az ablakon... — Itt kérem nyugodtan pihen­hetnek, nincs rádió, televízió, te­lefon, csak tizenkét szép ka­kasunk van... Kérem, szeretnék önöknél — Egyszer én is kitölthetem munkahelyemen... dolgozni « GYERMEKEKNEK« H* Y Rum Borotva Időjárás napszámos S valóban. Mire a napszámos felébredt, a szólót rendben talál­ta. Akkor megint kidugta a fejét a vakond: — Te szegény napszámos! Ezért a munkáért valóban öt napra já­ró napszámot követelhetsz a gaz dától. — Úgy sem adja meg az a fu­kar! — Hát ha nem adja meg, ak­kor ezzel a bottal jól húzz a há­tára, Amennyit ütsz, annyi nap­számot fizet ki neked, s egy jó somfa botot adott neki. A napszámos így is cselekedett Elment hozzá, és egymás után faá- romszáhatvanszor jól ráhúzott a bottal. Ki is fizette azonnal az összeget. Tönkre is ment a fukai gazda, de a szegény ember meg­gazdagodott. Ezentúl már minden nap jóllakott és szép ruhában járt, gyerekeivel együtt. KELEMEN ZOLTÁN Tréfás kérdések 1. Melyik az a hat betűből álló szó, amelyiknek négy első betűje étkezési dolog, s az utána követ­kező két betűje pedig iparos szer­szám? 2. Ugyancsak hat betűből áll a következő rejtvény is. Az első há­rom betűje emberi testrész, a második három betűje pedig élelmiszer. Mi az? 3. Melyik az a szó, amelyik kezdőbetűje elhagyásával á-val kezdődik és ó-val végződik, és ha Sz, V, vagy H betűvel kezdjük írni, más és más értelme lesz? 4. Hogy hívhatják azt, aki há­zat vásárol? Az elmúlt heti Tréfás kérdések megfejtései: 1. Léhűtő. 2. örült. 3. Számadó. Gyűjtötte: HAMAR LAJOS Ozora VÍZSZINTES: 1. Tíz esztendeje, 1952. május 31-én pontosan 13 óra 55 perckor érkezett el a betelje­sedéshez a Szovjetunió egyik leg­nagyobb természetátalakító terve. Mi volt az? (lásd folytatását füg­gőleges 14, névelő nélkül). 12. Lu­das Matyi egyik rajzolójának ne­ve (Tibor). 13. Fordítva olasz barlang. 14. Egyik szülő, ékezet felesleg. 15. Országos Takarék- pénztár rövidítve. 17. Művelje-é 18. Végtelen görög magzat. 19. A hal petéje. 20. Gyermeksírás. 21. Vonatkozó névmás. 23. Szón és oxigén vegyjele. 24. Felesége van. 26. Ideiglenesen félretett kártyák. 28. Női becenév. 30. Fordított ket­tős betű. 31. Becézett női név. 32. Arcrész. 33. Nedű páratlan betűi. 34. Helyhatározó. 36. ötven évvel ezelőtt, 1912-ben halt meg Wilbur Wright technikus, aki 1903-ban elsőként emelkedett a levegőbe motoros repülőgéppel. Ki volt a társa? (lásd a folytatását vízszin­tes 45. szám alatt). 38. E állóvíz 39. Elődje. 41. Kis egység. 43. Ket­tőzve bányavárosunk. 48. Félig váró. 50. A házastárs apja. 52. Tejtermék. 53. Férfinév. 55. Ökör oroszul. 56. Szellemi torna? 58. Tavaszi réten Fű, fű fűre lépek, — kő, kő, kőre lépek. Ide is, oda is, vajon utam hova visz? Séta, séta, szép bokréta. — kimegyek a mezőre, sárga virág, kék virág, — anyukának csokrot kötök belőle! Méhek gyűjtik a mézet, — sej-haj mézes a lábuk, —. hopp, futok én is, illanok én is a szélben utánuk! BŐSZ JENŐ Egyenlő a vízszintes 38. számmal. 59. A legegészségesebb ital. 61. Nagyon csúnya. 63. Közvetítés. 66. Csomózom. FÜGGŐLEGES: 2. Etelkám. 3. ............ Katalin színművésznő. 4. F ordítva kémiai elem. 5. Ecet egyik fele. 6. Ilyen csata is van. 7. Újság. 8. Párté. 9. Fordítva vá­ros az OSZSZSZK-ban, a Bajká- lon túl. 10. Szavazatát leadja. 11. Szagilószervre. 16. Szalonna fajta. 21. Éktelen illatos virágú fa. 22. Ez beszél, a kutya ugat. 25. Tölt, 26. Csőre keverve. 27. össze-visz- sza leolt 29. Jelez. 35. Növény része. 37. Szárnyas. 38. Betű ki­mondva. 40. Fűszeres. 42. Tete­jére. 44. Bácsika. 46. Latin út­irányban. 47. Félig loknis. 48. Mezőgazdasági munkát végez. 49. Alvó ember látja. 51. Folyékony- nyá válik. 54. Bezúz. 56. Sajnál. 57. Dynt 60. Az egyik mestersé­ges nemzetközi nyelv. 62. Van ilyen kezelés is. 64. Magánhang­zók. 65. Fordított kettősbetű. 66. Kicsinyítőképző. 67. Egymást kö­vető betűk. Figyelem: A hosszú és a rövid magánhangzók között nem te­szünk különbséget! (A megfejté­seket nem keil- beküldeni!) Előző számunk megfejtése: „A” vérvörös csütörtöknek — az öccse Jules — Az Leningrad — Heltai Jenő átköltésében. (Mokos István) Bogárkorzó Három bogár sétálni ment, a tavaszi réten, énekeltek, dalolgattak, felhő szállt az égen. Elöl sétált a hőscincér, mögötte a katica, harmadiknak ott ballagott egy kicsike futrinka. Integettek virágoknak, kéknek, zöldnek, pirosnak, és a dús fű árnyékában, jó nagyokat szundiztak... Aztán újra elindultak, bejárni a réteket, vigadoztak, jó kedvük volt, daloltak száz éneket. SASS ERVIN A szegény Élt egyszer egy szegény nap­számos. Kora reggeltől késő estig a gazdag emberek szőlőjében gör- nyedezett. De így is alig tudta jól­lakatni kilenc éhező gyerekét. Egyik nap így szólt hozzá a gazda: — Te, napszámos! Itt van ez a darab szőlő. Ezt egy nap alatt nteg kell kapálnod! — Hogy kívánhatsz ilyent, uram? — mondta — hiszen az öt embernek is sok lenne egy napra. — Hát ha nem vállalod, el is mehetsz! A szegény napszámos — mit volt mit tenni — elvállalta, mert kellett a kenyérrevaló. Dél felé azonban, bármennyire is igyeke­zett, be kellett látnia, hogy em­berfeletti munkát követel tőle a gazda. Leült nágy szomorúan egy fá alá, hogy elfogyassza száraz kenyérből álló ebédjét. Amint eszeget, kidugta a fejét a házából egy vakond. — Miért vagy ilyen szomorú, Szegény ember? — Egyrészt azért, mert szegény vagyok. Ez már magában elég sok. A másik meg, amiért szo- morkodom, az, hogy ezt a nagy darab szőlőt egy nap alatt meg kell kapálnom. — Ne szomorkodj, te szegény ember. Látom, jó szíved van, nem csaptad agyon az előbb a fiamat. Hálából feltúrjuk a föl­det. Pont olyan lesz, mintha megkapáltad volna. Akár alud­hatsz is addig. V élyeggyüj tőknek Alig van olyan hét, amikor ne kérdezné meg valaki, hogyan ér­tékesebb ez, vagy az a bélyeg, pecsételve, vagy pecsételetlenül? Minden ilyen kérdésre csak azt válaszolhatjuk, hogy az bélyegen­ként változik, így egyszerűen nem lehet meghatározni, hanem, is­merni kell a nemzetközileg ki­alakult értékeket. Magyarorszá­gon legtöbben a Svájcban kiadott Zumstein katalógust használják. E katalógus tanulmányozásakor érdekes dolgok figyelhetők meg, s éppen ezek az érdekességek ad­nak választ az elején említett — a bélyegek értékére vonatkozó — kérdésekre. Vegyünk néhány példát: első Törd a fejed! Az elmúlt heti Törd a fejed! rejtvényünk megfejtései: 1. Eresz alatt. 2. Pára. APRÓ A SAS ÉS A VARJŰ MESÉK Egy sas talált osztrigát és meg akarta enni, de sehogyan sem tudta felnyitni. A varjú látva a küszködését, igy szólt hozzá: — Ugyan mit kínlódsz. Repülj fel a magasba és dobd le a szik­lára, bizonyosan szét fog törni. A sas követte a varjú tanácsát bélyegeink, vagyis a kőnyomato­sak pecsételetlenül körülbelül négyszer annyit érnek, mint pe­csételve. A turulos bélyegeink magasabb értékei is olcsón kap­hatók meg pecsételve, de a pe- csételetlen példányok értéke nem egy esetben a háromszázszorosát is elérik emezekének. így van ez a külföldi bélyegek­nél is. Fordítva csak akkor áll a helyzet, ha valamelyik bélyegből nagyon kevés volt forgalomban. Ebben az esetben éppen a pecsé­telt bélyegek értéke éri el a sok­szorosát a pecsételetlen ekének. Például Svájcban 1881-ben ki­adott forgalmi sorozat majdnem minden értéke — mert csak egy évig voltak forgalomban — negy­ven—ötvenszeresét, sőt az egyik értéke hatszázszorosát éri pecsé­telve, mint pecsételetlenül. Vannak olyan esetek is, amikor a kétféle bélyeg értéke teljesen azonos, mert mind a forgalomba kerültek, mind a használatlanok száma körülbelül megegyezik. E rövid ismertetésből is kitű­nik, hogy csak úgy „találomra” rámondani a bélyegekre, hogv azok használva, vagy használatla­nul érnék-e többet, — nem lehet. P. Gy. I és nagy magasságból ledobta az I osztrigát a sziklára. Amint az osztriga széttört, odaugrott a var­jú és megette, a sasnak pedig otthagyta a héját. AZ OROSZLÁN ÉS A SZAMÁR Az oroszlán és a szamár el­mentek vadászatra. A szamár csúnya ordításával sok állatot megriasztott, megzavarta nyugal­mukat, kiűzte őket az erdőből és az oroszlán mindet felfalta. A szamár öntelten úgy érezte, hogy nagy szolgálatot tett és megkér­di az oroszlánt: — Hé, felelj nekem és mondd meg, hogyan tetszik neked a han­gom? — Hát még kérdezed? — fele­li az oroszlán — Én magam is, ha nem tudnám, ki vagy, meg­ijedtem volna az ordibálásodtól. A KERESKEDŐ ÉS A TENGERÉSZ Szerbből fordította: Andrásfy András Egy kereskedő megkérdezi a tengerészt, milyen halállal halt meg az apja. A tengerész így vá­laszolt: — Apám, nagyapám és déd- a'pám a tengerbe fulladtak. — Vajon nem félsz-e — foly­tatta a kereskedő — még ezután ■is a‘ tengerre menni? —- De mondd meg nekem te — mondja a tengerész — hol halt meg a te apád, öregapád és déd- öregapád? — Ök mind saját ágyukban haltak meg — feleli a kereske­dő. I — Vajon nem félsz-e te to­vábbra is az ágyba feküdni? — volt a tengerész válasza.

Next

/
Thumbnails
Contents