Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)
1962-05-26 / 121. szám
f TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1962. május 26; Beszéljünk arról is, ami a túlórák mögött van Kevés a szakmunkás — Egy év alatt nyolcvan százalékos tervemelkedés in. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál a túlóra-ügy vizsgálata már sokkal nagyobb feladat. Sokoldalúbb, szerteágazóbb. S itt minden annyira összefügg, hogy egyik dolog vizsgálatát, a másik elemzése nélkül nem lehet elvégezni. A vállalat vezetői szinte tehetetlenül állnak a túlórák ezreivel szemben. Az év első negyedében volt a legtöbb túlóra. A minisztériumi iparban a megyében felhasznált mintegy negyvenezer túlórából csak itt 6800-at használtak fel. Ez csaknem annyit jelent, mintha tíz munkást foglalkoztattak volna, pluszként. Ha mélyebben vizsgáljuk a dolgot, akkor válaszul kapjuk: a negyedévben a létszám 86,2 százalékos volt. A tervet sem tudták teljesíteni, részleteiben még így sem. Fontos, a mezőgazdaság fejlesztésében nélkülözhetetlen cikk egyedi gyártója a vállalat. Az idén háromnegyedmillió folyóméter öntöző csövet készítenek. A nagy cél, tehát a mezőgazdasági termelés fellendítése, talán „megbocsátja” a nagyarányú túlóra-felhasználást, de nem lehet mellette elmenni szó nélkül. Mert segítséget kell adni a vállalatnak, hogy a jelenlegi bajokból mielőbb kikeveredjenek. Mi a legfontosabb teendő? Sorrendiséget felállítani nem lehet, mert valamennyi, objektívnak tűnő nehézség megszüntetése sürgős. Nem téves a megállapítás: objektívnak tűnő! Mert valamennyit meg lehetne előzni, elkerülni. Kezdjük talán azzal, mely a vállalat vezetőit legjobban foglalkoztatja. Köztudott, a mezőgazdaságnak nagy ' szüksége ' Van az öntöző csövekre. S az igények növekedése folytán itt felemelték a tervet, a tavalyihoz viszonyítva, nyolcvan százalékkal. Forintban kifejezve, mintegy ötven millióval. Felkészültek, már ameny- nyire tudtak a terv fogadására, teljesítésére. A szükséges nyersanyagot időben igényelték. Jelenleg is a fő alkatrészekből mintegy . negyedévre való mennyiség áll rendelkezésükre. A probléma a munkáslétszám biztosítása Segédmunkásból a vállalatnál nincs hiány. Azonban kevés a szakmunkás. Főleg kevés a hegesztő és esztergályos. Az első negyedévben mintegy száz fő szakmunkással kevesebbel dolgoztak. S a tervet teljesíteni akarván a túlórákhoz nyúltak. A tervemeléssel nincs arányban a műszaki, technikai berendezés színvonalának emelése. Jelenleg is a Gépjavítónál készített csőmegmunkáló gépeket üzemeltetik. S a gépek elhelyezése is szerencsétlen. A legelemibb dolgot, a szalagszerű termelést sem tudják megvalósítani. Mert az öt működő gép a gyárterület különböző pontján van. S a hegesztőktől a csövet szállítani kell a víznyomáspróbához, onnan az utónyo- más-próbához, majd a savazók- hoz, és csak így a horganyzók- hoz. Sokat utazik a termék a gyárban, sok esetben talán többet is, mint a rendelőhöz való szállításkor. Lehet ezen segíteni? Pillanatnyilag keveset. Mert elkészült a távlati fejlesztési terv, a legutóbb készített gépet már a főcsarnokban, e szerint állították fel, de éppen a helyiséghiány miatt nem tudják összevonni,, közelebb hozni a munkafolyamatokat. Most is fészerekben, pajtaféle alkalmatosságok alatt végzik a munkát. A hatezemyolcszáz túlóra fel- használása nem segített abban, hogy a tervet teljesítsék. Az egyéb tervmutatók is a termelés értékéhez, volumenéhez viszonyítva torzak. Nem a valóságos, arányos helyzetet adják. így túlléoés mutatkozik a bérben, az egy főre eső termelékenységi mutató sem éri el a tervezettet. Látszólag megy a munka De a mélyben súlyos bajokkal küszködnek a vállalatnál. S itt nem sokat segít az sem, hogy a 'vétető gárda dudása legjavát adja: éjjel, nappal a gyárterületen van, a termelést irányítani. Más, hathatósabb beavatkozásra volna itt szükség, hogy a túlórázások megszűnjenek, vagy legalább is a minimálisra csökkenjenek, s ezt nyomon kísérje a terv teljesítése is. Mert ez volna a kívánatos. Persze, az idei terven módosítani már nem lehet. A tervezett cső- mennyiséget le kell gyártani, azt várják a tsz-ekben. Még ha emelkedik az önköltség, akkor is, teljesíteni kell a tervet, számolva azzal a kockázattal, hogy kevesebb nyereség jut a dolgozóknak. Persze, él lehetett volna ezt kerülni azáltal, hogy a vállalatnak szükséges szakmunkás-létszámot már jóeüőre biztosítják. (Igen, jó, és szervezett iparitanuló-képzés van a vállalatnál, de a., fiúkból csak évek múltán válik szakmunkás.) És megfontolandó lett volna az is, hogy egyik évről a máY- H Elkészültek a VIT-ruhák. A magyar fiatalok ilyen ruhákban vesznek részt a helsinki VIT-en. MTI Foto —Marosi László felv. síkra helyes-e a terv volumenének nyolcvan százalékos emelése. Az első negyedéves terv nemteljesítéséhez, a túlórák felhasználásához hozzájárult még az is, hogy negyedév közben kellett változtatni a termék típusán. Hátráltatta a munkát, hogy főleg csak szabad ég alatt tudnak dolgozni, s a téli hónapok alatt a munkások nem tudták azt produkálni, mint napjainkban. • Cikksorozatunkban nem tudtunk minden olyan tényezőt boncolgatni, amelyek okai a túlságosan magas túlóra-felhasználásnak. Célunk nem az volt, hogy minden okot felderítsünk hanem szeretnénk elérni, hogy írásaink nyomán illetékes felsőbb gazdasági szervek segítséget nyújtanának a gyárakban meglévő objektív, és objektívnak tűnő hibák felszámolásához. A munka- szervezési problémákkal kapcsolatos kérdések, hibák felszámolása folyamatos, s ezt végzik napjainkban is a vizsgált három vállalatnál. De tovább kell ezen a már megkezdett úton lépni. Ha kell, adminisztratív intézkedésekkel, ha kell, más módszerrel, de meg kell teremteni mindenütt az egyenletes munka feltételét. A Húsipari Vállalatnál úgy, hogy rendszeressé, egyenletessé teszik a nyersanyag, az élőállat szállítását, az Építőipari Vállalatnál gondosabb, pontosabb terveket adnak. A Gépjavító esetében több a teendő. Azt kellene tenni, hogy a tervszámok adásával egyidőben arról is kellene beszélni, van-e mivel, van-e kivel teljesíteni a tervet, milyenek az adottságok, a feltételek a felemelt terv teljesítéséhez. Ha ezeket az általunk felvetett problémákat vizsgálják, — s természetesen még sok egyéb dolgot, — várható, hogy kevesebb lesz a túlóra, egyenletes lesz a tervteljesítés. Ez az érdeke munkásnak és vezetőnek, a népgazdaságnak. (Vége) PÄLKOVACSJENŐ Hruscsov elvtárs rádió- és televíziós beszéde a szovjet—bolgár együttműködésről, a laoszi kérdésről (Folytatás az 1. oldalról) vokáció így meghiúsult és azok ellen fordult, akik kiagyalták. — Ez rendkívül jellemző tény — mutatott rá Hruscsov. — Ez a tény komoly intést jelent a laoszi reakciósoknak és azoknak, akik támogatják őket. Ha Phou- mi Nosavan és klikkje továbbra is a provokáció és a zsarolás politikájával fog próbálkozni, a laoszi helyzet csak még élesebbé válhat. Meg kell mondanunk, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányának az a döntése, amely az amerikai csapatok thaiföldi partraszállásáról intézkedett, súlyosan megnehezíti a laoszi kérdés rendezését. Nyugaton egyes politikusok, hogy kiutat találjanak ebből az irigylésre egyáltalán nem méltó helyzetből, a laoszi reakciós erőket támogatva a Szovjetunióra és a többi szocialista országra akarják hárítani a felelősséget a Laoszban nemrég lezajlott eseményekért. Ezeknek az uraknak így válaszolunk: a mostani laoszi események okait saját politikájukban keressék, abban, hogy támogatják Boun Oumot, Phoumi Nosavant és társaikat. Kétségtelen, hogyha ezt a politikát továbbra is folytatni fogják, teljes kudarcot fognak vallani. Ami a szovjet kormányt illeti, mi ma is, akárcsak azelőtt, a genfi értekezleten és a Kennedy el« nőkkel lefolyt beszélgetéseink során kifejtett álláspontunk mellett vagyunk. Arra fogunk törekedni, hogy Laoszban ne terjedjen tovább a háborús tűzvész, támogatni fogjuk a laoszi nép igazságos törekvéseit. Befejezésül Hruscsov a következőket mondotta: — Küldöttségünk bulgáriai utazása során ismét meggyőződhetett róla, milyen gyorsan növekednek, erősödnek a szocializmus anyagi és szellemi erői. A szocialista rendszer megteremti mindazokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy bármely nép gyorsan talpraálljon és megerősödjék. A világ népei most egyre jobban megértik már, hogy a boldogság és a virágzás leghelyesebb, legcélravezetőbb útja a szocializmus, a kommunizmus útja. Sohasem fogjuk elfelejteni azokat a találkozásokat, azt a meleg fogadtatást, amelyben a bolgár nép küldöttségünket részesítette. Bolgár testvéreinkkel együtt hangoztatjuk: a szovjet—bolgár barátság szilárd és megbonthatatlan. Országaink, népeink helyes úton járnak. Mélységes meggyőződésünk, hogy ügyünk, a kommunizmus nagy műve, amelyet Vlagyimir Iljics Lenin hagyott ránk, teljes diadalt fog aratni. Nyolcvanezer spanyol dolgozó töretlenül folytatja sztrájkját Madrid (MTI). Hírügynökségi jelentések szerűit d sjiífiiyól 'dolgozók töretlenül folytatják sztrájkharcukat. A sztrájkoló munkások száma csütörtökön is meghaladta a 80 000-ret. Mint az AFP hírügynökség hírül adja, Asturiában nem volt közvetlen eredménye annak, hogy a munkások követelésére hivatalos közlönyben nyilvánosságra hozták a szén árának emelését. A szénbányák dolgozóinak javarésze továbbra sem hajlandó munkába állni. Barcelona, Bilbao, Leon és Madrid térségében szintén tart a sztrájk'. A hatóságok Barcelonában hat munkást letartóztattak, mert a sztrájk mellett »agitáltak«;"'”’ .............. —* " A Franco-rezsim nem kíméli a sztrájkolókkal egyre inkább szolidaritást vállaló alsó papságot sem. Három katolikus munkásszervezet vezetőjét »izgatás« miatt 50 000 peseta pénzbüntetésre ítélték. Egy papot, a katolikus munkásfiatalok szervezetének egyik vezetőjét eltiltották hivatásának gyakorlásától, nem misézhet és nem gyóntathat. Tudományos-fantasztikus regény Irta: GEORGIJ MARTINOV Fordította: SÁRKÖZI GYULA A MARSON 6. Űrhajónk sebessége közeledett az iszonyatos számhoz: a másod- percenkénti 28 és fél kilométerhez. Amikor elhallgatnak a motorok, ezzel a sebességgel 74 napig repülünk majd, mig el nem érjük a Venust. Behúnytam a szemem és felkészültem arra a hatalmas változásra, amelynek be kellett következnie: a dupla nehézkedési erőtől a teljes súlytalanságig. Tudtam, hogy nagyon óvatosan kell majd mozognom, mig szervezetem meg nem szolcja. A fülemben még az előbbi zúgás, de egész testem már érzi a változást. Kissé szédülök, de mindjárt el is múlt. A matrac, amelyen feküdtem, szokatlanul puha lett. Mintha vízen feküdnék. A zúgás gyorsan halkult. Köröskörül csend. A motorok leálltak. Kinyitottam a szemem és megpillantottam a vezérlőpultnál álló Kámovot. Állt... de lába nem érintette a padlót. Minden támaszték nélkül, mozdulatlanul Függött a levegőben. Űrhajónk külön kis világgá változott, amelyből teljesen hiányzott a nehézked évi erő. Feküdtem. Nem tudtam rászánni magam a legkisebb mozgásra sem. Pajcsadze levette sisakját és felkelt. Egyetlen földi akrobata sem tudta volna ez utána csinálni. Felhúzta lábát, talpát a padlóra helyezte és teljes magasságában kiegyenesedett. Belopolszkij felült és szintén levetette sisakját. „Majd mondott valamit, de hangját nem hallottam. Halotti csend vett körül. Belopolszkij most megfogta Pajcsadze kezét és lábra akart állni, de váratlanul a levegőben maradt függve. Izgalmában sietve igyekezett lábával érinteni a padlót, s ekkor hirtelen fejjel lefelé fordult. Pajcsadze nevetve segített neki visszajutni előbbi helyzetébe. A két csillagász az ablakhoz indult. Pajcsadze megnyomta a gombot ég a fémlemez félrehúzódott. Lassú mozdulattal lecsatoltam magamról a szíjjakat és levettem a sisakot. Furcsa volt, hogy nem éreztem kezem súlyát. A sisakot a matracra dobtam, de nem esett rá, hanem a levegőben maradt függve. Óvatosan, kerülve az élénk mozdulatokat, kezdtem láb- raállni. Minden jól ment, amikor hirtelen függve maradtam a levegőben. Megpróbáltam megkapaszkodni valamibe. Lábam rövid kis időre a padlóhoz ért, aztán mint a pihe, felszálltam a meny- nyezethez. Űrhajónk mintha szempillantás alatt tótágast állt volna. A „padló” és minden, ami azon volt, fel került. Kámov, Pajcsadze és Belopolszkij fejjel lefelé függött. Szívem veszettül kalapált. Ká* mov rámnézett: — Ne tegyen élénk mozdulatokat -—>■ mondta. — Most egyáltalán nincs súlya. Gyengén rúgja el magát a faltól, s ússzon felém. Követtem tanácsát, de erősebben rúgtam el magam és elszáguldottam parancsnokom mellett. Alaposan belevertem magam a falba. Nem óhajtom részletezni mindazt, ami az első órákban történt velem és Bolopolszkijjal. Ha ezeket az akaratlan röpködéseket és bukfenceket odalent a Földön csináltuk volna, rég kitörjük a nyakunkat.
