Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-03 / 101. szám

-L Y 1962. máj««? 3. TOT.NA MEGtÉl ÜfiPflJSAG .................,i ............ M em jó a csönd, rossz az, 1 ' amikor olyan nyugalom és „rend” van egy tsz-ben, hogy brigádgyűlésen, közgyűlésen vagy . munkaközben soha nem hallani a tagok építő javaslatait, bíráló segítő megjegyzéseit. Az ilyen nyugalom és az ilyen rend álta­lában közönyt, érdektelenséget takar, olyan felfogást, hogy nem érdemes szólni, mert úgyis az van, amit a vezetőség akar. Ahol ez megy, ott a tsz-vezetők előbb- utóbb magukra maradnak és ez az állapot úgy üt vissza, hogy az egyszerű feladatokkal nehezen birkóznak meg, a bonyolultabb tennivalóknál pedig megáll a tudomány. A szövetkezed veze­tés azáltal növi ki az ilyen és az ehhez hasonló, tagokat figyelmen kívül hagyó gyermekbetegségeit, hogy évről évre magasabb szín­vonalú. A nagytudású elnök, főngronó- mus, állattenyésztő éppen azért veszi figyelembe a tagok véle­ményét, mert könnyebbé aiuirja tenni Saját munkáját. Igaz. a ta- gpk javaslataiból nem mindegyik jó, ahol azonban megfelelő szin­tű az irányítás, ott a téves néze- ‘ teket könnyen megcáfolják. Csak az az elnök szereti a csendet és hallgattatja el a tagokat, aki . azért nem vitaképes, mert gya­korlatlanságánál, vagy képzetlen­ségénél fogva nem elég biztos a dolgában. Ha ez így igaz, akkor az is igaz, hogy termékeny vitát foly­tatni kizárólag akkor lehet, ami­kor a tagok őszinték, s segíteni akaró jószándék vezeti őket. E körül nincs még minden rendben, mert a tsz-ekben elég gyakori az intrika, a felelőtlen „háta mö­gött mondja” locsogás, az elnö­kök alaptalan -megró■< >1 Erről beszélni kell és nem árt újból tiszta vizet önteni a po- Jsuirba. A szövetkezeti g; J a pártszervezetek- üzenjenek hadat ítz íntffltusok.'uik. a L.i;' . . r c­’ hek, a rágalmazóknak, akik ki- ,&Si Hálják a tagok jóifid i] és felnagyítják a tsz-vezető vélt," vagy valódi hibáit, s így akar- va-akaratlanul elterelik a i. gyei­met a legfontosabbról, a nö.óny- ár-zlisrúl, a betakarításról, egy­szóval a munkáról. A termelőszövetkezetek ál ra­^ kát vár a népgazdaság. Az ebtökök felelőssége éppen ezért hatványozottan nagy. Ezl kell szent előtt tartani és mér­téktartónak lenni. Olyan c még nem született, aki nem kö­vet el hibát. A tsz-elnök is té­vedhet. Természetes és helyes őt ilyen esetben figyelmeztet ti, de bolhából elefántot csin -1 ni nem lehet és nem is szabad. Van ilyen. Felsőnyéken most folyik a vizs­gálat, s a jelek arra mutat i;d hogy bár az ottani tsz-vezetők nem hibátlanok, de ezeket a hi­bákat néhány ember eltúlozza. . felnagyítja, hogy hangulatot kelt­sen a szövetkezeti vezetők ellen. Szelcszárdon a Béri Balogh Tsz-ben az ellenőrző bizottság elnöke egy közgyűlésen felszó­lalt és kijelentette, hogy a veze­tők félrevezetik a tagokat. Mi történt? Csupán csak annyi, hogy adminisztrációs hiba folytán az írásos beszámolóból kimaradt’ az a rész, amelyik a munkaegység­felhasználást részletezte volna. Ilyesmi előfordul, de félreveze­tésről szó sincs. Az ellenőrző bi­zottság elnökének joga lett volna felvilágosítást kérni, emberi, elv­társi hangon megkérdezni, hogy mit nem ért, és mire kér azonnal választ. De alaptalanul vádas­kodni, a kétkedés magvát elhin­teni, még akkor sincs joga, ha a legjobb szándék vezeti. A szövetkezeti gazdák ne en­gedjék, ne tűrjék, hogy vezetői­ket alaptalanul mocskolják, rá­galmazzák. Tavaly Cikón is ez történt. Néhány bajkeverő jó- szándékot színlelve az egész fa­lut félrevezette. Amikor dolgoz­ni kellett volna, kisgyűléseket szerveztek, az elnök leváltását tűzték napirendre és küldöttsé­geket menesztettek Budapestre, a munka pedig állt. (Zárszámadás­kor persze, hogy nem volt mit osztani.) Ilyen' veszélyeket rejt magában a méregkeyerők feliépé se, megjelenése akkor, ha nem lépnek fel velük szemben idejé­ben és erélyesen. A legjobb orvosság az őszi n­” te és a nyílt légkör. Az intrikának, a klikknek, a rága­lomnak ez a halála. Nemrég Var­sádon egy traktoros a községi ta­nács elnökének szobájában azt mondta, hogy a háztáji földek kiosztása a tsz-ben „pofára” tör­ténik. Neveket említett és példá­kat mondptt, . ezeket bizonyára sűrűén emlegeti a faluban. A könnyen hívő, hiszékeny embe­rek- egy idő múltán ■ nyilván vele fújják a nótát és mi történik? Befészkelődik az emberekbe a graviú és a bizalmatlanság az el­nökkel 'szemben. Az elnök nem is tud rója, ilyélj esetben, szük­séges. hogv a tagok segítsenek. Mondják el őszintén, hogy ilyen és ilyen hangok hallatszanak, s erre a vezetőség a közgyűlése­ken, vagy a brigádgyűléseken ad­jon választ. Olyan választ, hogy amit beszélnek, abból mi az igaz és mi a nem igaz. Esetleg, ha -va­lóban tévedtek, legyen bátorsá­guk a hibákat beismerni és jóvá­tenni. Csakis ilyen módon lehet kellően fellépni a bajkeverőkkel szemben és elszigetelni azokat. Ide tartozik még az is, hogy 1 sok félreértés származik a szövetkezeti demokrácia helyte­len értelmezéséből. A munka he­vében előfordulhat, hogy az el­nök nem úgy szól. hogy minden­kinek tetszik. Van ilyen, de ez még nem jelenti a szövetkezeti demokrácia megsértését. Ahol nyomban erről kiabálnak, .ott az esetek többségében nem a szö­vetkezeti demokrácia fejtéséről, hanem személyeskedésről . van szó. A megye tsz-eiben a növény­ápolási munkák megkezdése előtt kisgyűléseket, , brigádgyűléseket tartanak. Van miről beszélni. Néhol még nem ismerik kellően a premizálási feltételeket és még nincs minden kapálni való te­rületnek gazdája. Ez a legfonto­sabb. kérdés,, de emellett érde­mes lenne tisztázni, hogy mit is jelent a szövetkezeti demokrácia. Azt semmiképpen nem jelenti, hogy az. elnök és a vezetőség el­néző legyen a fegvelmézeílenek- kel, a nrmlopókkal szemben. A trz-rinöknek a topoktól kapott megbízatása alapján kötelessége a munkákat n'm egves emberek szájaíze szerint, hanem a kollek­tíva érdekei szerint irányítani és követelni. Nagyon természetes, hogy mindez egyetlen szövetkeze­ti vezetőt sem jogosít fel vis­szaélésre és nagyon természetes az is, hogv amikor azt mondjuk, a ta"pk védiek meg elnökükét az Intrikától, nk’ r ez nem jelenti a hibák elhull '.fását, sőt tnk’b', megkívánja. a iü'.ák őszinte fel­tárását. 4 .. Szel:zfity Péter É£iizcm-& ímepségek Szekszárdim es moh Május 1-e előtti napokban ad­ták át az -élüzem-okleveleket az 10.61. második félévben legjobb eredményt elért vállalatok dol­gozóinak., Szpmbaton este a Szek­szárdi hfyemdg. és a MÄV Pálya- fenntartási Főnökség dolgozói tartották meg élüzemavató ün­nepségüket. A pályafenntartók ünnepségén Balogh Lajos főnök ismertette az élüzem-feltételek teljesítésében elért eredménye­ket, majd a kitüntetésről- szóló oklevelet dr. Szabó Tibor, a pé­csi- MÁV-igazgatóság helyettes vezetője adta át. A nyomda ün­nepségén Jicsins^ky László, a szakszervezet központi vezetősé­a megyei pártbizottság titkára isi Az Élelmezésügyi Minisztériumot Takó Imre iparigazgató, az Élel­mezésügyi Dolgozók Szakszerve­zetét Buruncz János központi, ve­zetőségi tag képviselte. ■ Az él- üzem-kitüntetésről szóló okleve­let Takó elvtárs adta át Temesi Engelbert igazgatónak. Az ün­nepségen három brigádot tüntet­tek ki a „Szocialista brigád’* oklevéllel. A Gépjavító Vállalat­nál megtartott ünnepségen részt vett Szabópál Antal, á járási pártbizottság titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja és Dudás Antal, a megyei pártbi­zottság ipari előadója. Trieben A Gépjavító Vállalatnál Tóth László, a tröszt osztályvezetője átadja Gyulai József igazgatónak az élüzem-oklevelet. a Ülést tártéit {jgyei Tanúéi vh. A Megyei ’ Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. A vb feladatkörében tett intézkedésekről és a lejárt határ­idejű vb-határozátok végrehajtá­sáról dr. Tuska Pál, a vb elnöke számolt be. Ezután Vancsa Sán­dor pénzügyi osztályvezető az 1961. évi költségvetési zárszám­adásról tett jelentést. Néhány fi­gyelemre méltó adat ebből: „Az egészségügyi. és szociális ellátásra közel 80 millió forintot (az összes kiadás 27,3 százaléka) fordítottunk, 5 millió forinttal többet, mint I960, évben.” Továbbá 12,5 millió forinttal többet használtak fel kulturális feladatok megoldására 1901-ben, mint 1960-ban, s 17 millió forin­tot fordítottak óvodák működé­sére és fenntartására az elmúlt évben. Az oktatási kiadáson be» lül 61 millió forintot fordítottak az alsófokú, s több mint 17 mil­lió forintot a középfokú oktatás­ra. Harmadik napirendi pontként Szűcs Lajos mezőgazdasági osz­tályvezető számolt be a növény- ápolásról, a tavaszi mezőgazda­sági munkák végzéséről. Majd határozati javaslatot fogadtak el arra vonatkozóan; hogy mit kell tenni a rendkívüli időjárás kö­vetkeztében ■ a vetésekben bekö­vetkezett károk csökkentése ér­dekében, valamint a növényápo­lás időbeni elvégzése érdekében, a termelőszövetkezeteknél a he­lyes munkaszervezés és mozgó­sítás területén: Végül a bejelentések és egyéb ügyekben hoztak döntéseket. gének tagja és Igaz Sándor, a Könnyűipari’ Minisztérium Helyi­ipari .Főosztályának vezetője ad­ták át äz élüzent-oklevelet. Szombaton tartották meg Szé­kesfehérvárott a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság élüzem-ün- nepságét, az igazgatóság egyben elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját is. Az ok­levelet és a vándorzászlót Bégen Imre, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság’ vezetője adta át. Ez alkalomból tüntették ki az igaz­gatóság szekszárdi szakaszmér­nöksége területén, dolgozó/ Góg József által vezetett szocialista kubikos-brigád valamennyi tag­ját „Kiváló dolgozó” oklevéllel, illetve jelvénnyel. Vasárnap este Szekszárdon a Tolna megyei Tejipari Vállalat­nál és a Mezőgazdasági Gépjaví­tó Vállalatnál rendeztek élüzem- ünnepséget. A Tejipari Vállalat ünnepségén — amelyet a Szabad­ság. Szálló nagytermében tartot­tak — részt vett Daradics Ferenc, Dezső, sr MEDOSZ megyei titká­rának ünnepi beszéde után az élüzem-oklevelet Tóth László, ..a 'Gépjavító” Tröszt osztályvezetője adta át. Bonyhádon, a járási művelődé­si házban ünnepelték meg a zo­máncgyár dolgozói a Miniszter- tanács és a SZOT vándorzászla­jának elnyerését. Nagy Ferenc­nek, a gyár igazgatójának ünne­pi beszéde után Soczó József, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a kitüntetett gyár dol­gozóit, majd a Zománcipari Mű­vek kiküldötte, Végh József mél­tatta a bonyhádi gyár eredmé­nyeit, amelyekkel hozzájárult, hogy a vállalat ilyen magas ki­tüntetésben részesült. Vasárnap este ünnepelték meg két Tolna megyei kisipari szö­vetkezetben is a „Kiváló kisipari szövetkezet” cím elnyerését. Mindkét szövetkezetnél — a Bonyhádi Bőripari Ktsz-nél és a Szekszárdi Szabó Ktszmél — Gyerő András, a KISZÖV elnö­ke adta át az oklevelet. j íM i. r jj:4 A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzász­lójával kitüntetett Bonyhádi Zománcgyár impozáns menetben felvonuló dolgozói nagy tapsot kaptak, akárcsak a termelőszövetkezet és a többi üzem, vál­lalat, intézmény. Több ezren vettek‘rá .zt Bonyhádon a május else­jei. felvonuláson, a kizség üzemeinek, vállalatainak, termelőszövetkezetein ;k zászlaja alatt. A cipőgyár dol­gozói bemutatták, hány országba szállítanak exportra. A hideg, szeles, cseppet sem „májusi” időjárás ellenére több mint háromezren vettek részt a tolnai dolgozók ünnepi felvonulásán. A Tolnai Selyemgyár dolgozói a felvonuláson.

Next

/
Thumbnails
Contents