Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)
1962-05-03 / 101. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG IBS?. május $. A Weiner vonósnégyes szerepel péntek este az 1961 —62. lissngversenyévad záróhangversenyén Az 1961—62. hangversenyévad sok érdekességet, sok érdekes tapasztalatot szolgáltatott mind a hangversenylátogatók, mind pedig a rendezők számára. E ^tapasztalatok feldolgozása a holtidény feladata lesz. Egyelőre azonban még vissza van a záró- hangverseny, amelyen a kitűnő, nemzetközileg is fémjelzett Weiner vonósnégyes mutatja majd be művészetét. Vonósnégyes még nem járt Szekszárdon, éppen ezért különösen nagy érdeklődéssel várjuk a művészegyüttes bemutatkozását, amely számos zenei versenyen szerzett értékes díjakat. Az együttes a külföldi hangversenydobogókon is sok sikert szerzett a magyar zeneművészetnek, most németországi vendégszereplés Után lépnek a zeneiskola nagytermében a szekszárdi zenebarátok elé. A hangversenyre közérthető műsort választottak.' A műsor első számaként Mozartnak minden idők legszebb szerenádja, az Egy kis éji zene kerül előadásra. Ezután Weiner Leónak, a nemrég elhunyt nagynevű magyar zeneszerzőnek, az együttes névad-)já- nak egyik szerzeményét tűzték műsorra. Címe.: Pastoral, fantázia és fuga. Ezzel vége is az első résznek, amely után a műsor második felében egyetlen alkotás: Csajkovszkij es-moll quar- tettje kerül előadásra. A hangversenyt rendező TIT és Zeneiskola kéri a zenebarátokat, hogy tagdíjukat szíveskedjenek rendezni a Zeneiskola gond nokánál. Egyes jegyek 6—18 Ft- os árban ugyanott vásárolhatók. Közlekedési ankét magán-motorosoknak Májusban és júniusban a magán-motorosok részére Tolna megye területén közlekedési anké- tot tart a BM Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya és a Tolna megyei Baleset- védelmi Tanács. Az ankétok célja, hogy megismertessék a motorosokat az elmúlt fél év baleseti statisztikájával, megbeszéljék azokat a teendőket, melyek a közlekedés biztonságosabbá tételét célozzák. Szakemberek tartanak előadásokat, filmvetítésre is sor kerül. A rendező szervek igazoló lapot adnak a megjelenteknek az ankéten való részvételről. Az első közlekedési ankétra a bonyhádi járásbeli motorosok részére Bonyhádon, május 6-án délelőtt kilenc órakor kerül sor. Május 13-án a dombóvári, 20-án a tamási, 27-én a paksi, június 3-án a szekszárdi járás magánmotorosai részére lesz közlekedési ankét a járási székhelyeken. Az ankét fontosságára való tekintettel a községekben már meg is kezdték a szervezést. Az érdekesnek ígérkező motoros tapasztalatcsere-ankét megtartását várják, s készülnek rá a .motorosok. Mezőgazdasági könyvismertetés Vertse Albert - ifj. Tildy Zoltán: Erdő - mező madarai E mű a természetkedveiők kedves olvasmánya. Hangulatosan megírt fejezetekben számol be hazánk madárvilágának. életmódjáról. A tudományos kutatások eredményeit közli, amikor egyes károsnak hitt madárfajok mező- gazdasági hasznosságát mutatja ki, és útmutatást ad a hasznos énekes madarak megtelepítésére és elszaporítására. Vertse Albert szövegét Tildy Zoltán művészi fényképei egészítik ki. Megjelenik 180 oldalon, várható ára: 30 forint. Javaslat: Hogyan biztosíthatják a tsz-ek a burgonya vetőgumót? Több termelőszövetkezetben megtervezték a burgonya termőterületét, de a terv teljesítése nagy gondot okoz, mivel nincs elegendő vetőgumó. Mit lehet tenni? Az idő sürget. Ezekben a napokban már mindenképpen elsőrendű feladat a burgonya elültetése, s mind a isz-nek, mind a népgazdaságnak fontos érdeke, hogy meg legyen a betervezett holdszám is. A szövetkezeti vezetők és gazdák különböző módon próbálják beszerezni és biztosítani a vetőgumót. Figyelemre méltó a szekszárdi járás több termelőszövetkezetében alkalmazott módszer. A decsi Uj Élet Tsz-ben, a sióagárdi Siógyöngye Tsz-ben, a sárpilisi Uj Március Tsz-ben a várdombi Egyetértés Tsz-ben a szövetkezeti gazdák adják össze a hiányzó vetőgumót. A termelőszövetkezet vezetői így biztosítják, hogy a betervezett területen meg legyen termelve ez a fontos élelmezési cikk. A tagok által adott vetőgumóból a termés feles. Ez csak látszólagos szépséghiba, mert valójában mind a tsz, mind a népgazdaság jól jár, és a tagok is megtalálják számításukat. Újból alá kell húzni, hogy nincs sok várakozási idő, és éppen ezért, érdemes a fenti módszert alkalmazni, ott. abban a tsz-ben ahol a burgonya vetőgumóból nincs elegendő meny- nyiség. Sz. P. Klasszikusok és mai magyarok az érdeklődés középpontjában — Bevált a szabadpolcos kölcsönzés — Élen a dombóvári járás — liigolyás és feledékeny emberek — Bevezetőben egy adat: Tolna megyében a megyei könyvtár állomány- és olvasólétszám fejlesztési terve szerint 1965-re az 1960- ban nyilvántartott 32 ezer olvasóhoz újabb 14 ezer 500 csatlakozik, s ekkorra a megye könyvtáraiban 392 ezer kötet várja a könyvek barátait. Az adatokat a megyei könyvtárban hallottuk, ahol a legutóbbi eredményeket próbáltuk összegezni Miszlai Istvánnal, Péter Szigfriddel és Koleszár An- dornéval, a könyvtár sokat fáradozó dolgozóival. Húsz kötettel szemben kétszáz — Könyvtáraink — újságolja Miszlai István — az utóbbi időben szépen fejlődtek. Mióta a helyi tartácsok vették kezelésbe, szemmel látható az előrehaladás. Önálló helyiségeket és olvasókat rendeztek be még olyan kis községekben is, mint Bátaapáti, Öcsény, Értény. Jól bevált ez a kísérlet. Nemcsak azért, hogy a helyi tanácsok így nagyobb felelősséget éreznek a könyvtárért, hanem azért is, mert a mostani állapotok szerint községfejlesztési alapból és költségvetésből egyre több pénz kerül a kötetszámok szaporítására. A régebben szokásos évi 10—20 kötettel szemben évente kétszáznál is több új könyv jut el a községi könyvtárakba. Nagyon lényeges, különösen az olvasók számának növekedése szempontjából az a munka, amit a könyvbarát-mozgalom aktivistái végeznek a községekben. Több jó példát lehetne felhozni, de talán mind között a legjobb a dombóvári járás eredménye, ahol az első negyedévben 876 új olvasó iratkozott be a könyvtárakba. Ami azonban még az előbbi számnál is többet mond: a beiratkozottak 92 százaléka felnőtt. Kihasználatlan lehetőségek Koleszár Andorné a kölcsönzőrészleg vezetője. Tapasztalatairól így számól be: — A szabadpolcos kölcsönzés, az, hogy az olvasók maguk választják ki az érdeklődésüknek legjobban megfelelő könyvet, igen jól bevált. A városban és a külterületen berendezett nyolc fiókkönyvtár tagjainak leszámításával a központiban 1523 felnőtt és 630 ifjúsági olvasót tartunk nyilván. Mit szeretnek leginkább a könyvtár látogatói? A tapasztalat azt mutatja, hogy jóformán mindent. Különösen nagy keresletnek örvendenek a mai magyar irodalmi művek és persze a világ- és magyar irodalom klasszikusai. Dickens, Balzac, Thomas Mann épp oly népszerűek, mint Móricz vagy Mikszáth, de gyakran a korábban alig olvasott Bessenyeit, Bacsá- nyit is keresik. Az pedig már I nem is újság, hogy Szimonov, So- < lohov néhány műve kézről kézre jár. A haladó nyugati irodalommal még most ismerkedik a közönség nagy része. Ez azonban népszerűségüknek egyáltalán nem ■árt. Steinbeck épp úgy barátja már a szekszárdi olvasónak, mint Leonhard Frank, vagy más haladó nyugati író. Ami azonban furcsa a megyei könyvtárban: a kihasználatlan lehetőségek. Amikor a külsőre és belsőre egyaránt impozáns épület elkészült, sokan örültek: lesz olvasóterem, ahol eltölthetik a délutáni szabad időt. Az öröm azonban ürömmé válik a látogatóban, mert azt tapasztalja, hogy néhány „törzsvendég” kivé» telével csak diákok látogatják a gazdag választékú olvasótermet, ahol a könyvek mellett több mint 100 hazai és külföldi folyóirat is rendelkezésére állna az érdeklődőknek. Adják vissza a négylevelű lóherét Mint minden olyan szervnél, ahol sok ember fordul meg, a könyvtárban is rengeteg érdekes élményben van része az ott dolgozóknak. Ezek egy része szomorú, a másik pedig vicces, gyakran humoreszkbe kívánkozó. A szomorú részt — a neveket elhallgatjuk — a rigolyás, háklis emberek szolgáltatják, akiknek Az öregasszony ült a decsi vasútállomás várótermében egy pádon és sirdogált. Az emberek látták, hogy egyik lába vastagon be van kötözve, sokan azt hitték, azért sír, mert fáj a lába. Az asszony lába tényleg fájt, kutya harapta, marcangolta össze, orvostól jött, össze kellett varrni és gondosan bekötözni a sebet. De nemcsak a lába fájt a néninek, jobban fájt neki a tehetetlensége, az, hogy mivel messze lakik, az Alföld-szállásokon, az Uj Korszak Tsz területén, nem tud hazamenni, de még a faluba se tud bemenni fájó lábával. A tsz meg nem küld kocsit, hiába üzent már többször, s hiába várt ott a beteg asszony reggel óta az állomás padján. Pedig ott járt a vasútállomáson Korsós József, a tsz előfogatosa hintóval. Szólt neki a néni, de Korsós ezt mondta, nem viheti el, mert a vezetők a tanácson gyű- léseznek, azokat kell majd hazavinni. Végre aztán estefelé odaállított egy rozzant, rongyos szekér, a derélcaljban egy köteg szalmával. Beteget hozott a szállásokról az orvoshoz, s a kocsis azt mondja, hallotta, hogy itt van a néni, hát majd őt is hazaszállítja. Három dolog is embertelen ebben a történetben. soha, semmi sem jó. Olyanok, mint az, aki Jókai Fekete gyémántok című regényébe ezt írta széljegyzetként: „Disznóság, hogy ilyen kommunista propagandakönyvet kiadnak.” Nevetséges dolog ez, de mégis elcsüggesztő, mert amellett, hogy saját korlátoltságáról állított ki bizonyítványt az illető, rongálta is mindannyiunk vagyonát, a könyvet. Pedig a természetes elhasználódás is éppen elég munkát ad a könyvtár kötészetének. A vidámságot a feledékeny emberek „szállítják”. Hétköznapi eset, hogy a kedvesnek szánt szerelmes levél a könyvtárosok közbejöttével jut el a címzetthez, mert a feladó a könyvben- felejtette. Néha ennél érdekesebb esetek is előfordulnak. A múltkor például feldúlt arcú ember állított be, s követelte: adják ki neki gyorsan azt a könyvet, amit előtte nap visszavitt, mert benne felejtett valamit. Nem találták a kötetet, s hosszas faggatás után árulta csak el, hogy nem másról, mint egy négylevelű lóheréről van szó, ami neki kedves kabalája... Persze, senki sem kereste meg, hiszen ki győzne 36 ezer kötet között megtalálni egyet, amiben egy olyan kis valami lapul meg, i amit a réten sem könnyű felkutatni. Sz. I. Először is az, hogy Korsós József nem vette fel a beteg nénit, — nevezetes Békési Mihályné tsz- tag társát — a hintára még akkor is, ha egy vezetőnek esetleg gyalog kellett volna hazamenni. Mert. a beteg embert jobban megilleti a hintó, mint az egészséges tsz- vezetőt. Nem veszett volna oda egyik tss-vezetőnek sem a tekintélye, ha nem hintán, hai/.em uram bocsá’ egyszer gyalog ment volna haza. Másodszor: Embertelenség as, hogy akkor, amikor a isz-nek hintája van, olyan rozzant szekérrel szállítják a betegeket az amúgyis rossz, rázós utakon orvoshoz, mint amivel végül is Békési Mihálynét elvitték, meg azt a másik beteget behozták. Harmadszor: Embertelenség az is, hogy senki nem intézkedett azonnal Békési Mihályné első üzenete után. Eltűrték, hogy reggel fél 8 órától délután 6 óráig ott sirdogáljon a beteg asszony az állomáson. Békési Mihályné nz Uj Korszak Tsz tagja. Hogyan érezze magát a tsz gazdájának, ha így bánnak el vele? A tsz rossz eredményeit az ilyen dolgok is előidézhetik, hogy csak ennyire törődnek «. vezetők az emberekkel, GYENIS JÁNOS Törődni kell as emberekkel! Miért sírt Békési Mihályné? — Kinek jár a hintő? — Levonják-e a tanulságokat a decsi Új Korszak Tsz vezetői? Mint minden évVn, most is külön csoportban vonultak fel a munkásmozgalom tolnai veteránjai, akik közül nem egy több mint ötven évvel ezelőtt vett részt először a munkásosztály seregszemléjén. Dombóvárott havas erőben került sor a május elsejei seregszemlére. A felvonuláson nagy sikert arattak az iskolások, az üzemek dolgozói, különösen a- vasút dolgozóinak felvonulása tetszett. Dombóvárott a Béke parkban felállított színpadon a munkásőrség ének- és zenekara, iskolások kul- túrcsoportjai adtak műsort. Este bállal fejeződtek be a május elsejei ünnepségek.
