Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-22 / 117. szám

\ TOLNA MEGVET NÍPŰJSAG 1062. május 22. Áz amerikai fegyveres betörés veszélye jogos felháborodást keltett az egész népben Phongsavan nyilatkozata a laoszi eseményekről Moszkva (TASZSZ). „Laosz rendkívül feszült napokat él át” — mondotta Phongsavan a béké­ért, semlegességért és nemzeti egységért küzdő laoszi bizottság elnöke a Pravda tudósítójának. „Az országot fenyegető ameri­kai fegyveres betörés veszélye — mondotta Phongsavan —jogos fel­háborodást keltett az egész nép­ben. Népünk azzal válaszol a Boun Oum—Nosavan klikket tá­mogató amerikai agresszív körök mesterkedéseire, hogy tovább erő­síti a hazafias erők egységét.” Mint Phongsavan a továbbiak­ban megjegyezte, „bajban lehet megismerni a barátot. E mondás igazságát ismét bebizonyította Hruscsov miniszterelnök bulgá­riai beszéde. Ezért vagyunk olyan hálásak a nagy Szovjetuniónak és minden olyan békeszerető or­szágnak, amely támogatja e na­pokban Laoszt az amerikai fegy­veres beavatkozás ellen.” Folytatódik az amerikai csapatok szállítása Thaiföldön A laoszi törvényes kormány külügyminisztériuma vasárnap Khang Khay-ban nyilatkozatot adott ki, amely megállapítja: a laoszi nép és Laosz törvényes kormánya belügyeibe való szem­beszökő beavatkozást és katonai provokációt jelent az a tény, hogy az Egyesült Államok kor­mánya amerikai csapatokat szál- I lit a Laosszal szomszédos Thai­föld területére — jelenti a Patet Lao rádióadója. A nyilatkozat felhívja a figyel­met arra, hogy az amerikai kor­mány eme eljárásával a laoszi lázadókat olyan lépésekre biztat­ja, amelyeknek beláthatatlan kö­vetkezményei lehetnek és ezekért az Egyesült Államok lesz felelős a nemzetközi közvélemény és a történelem előtt. Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint mind nagyobb ará­nyokat ölt az amerikai csapatok partraszállása Thaiföld kikötői­ben. Bangkok közelében két nagy csapatszállító hajó érkezett a Ha­waii szigetektől, hogy újabb gya­logos egységeket, katonai felsze­reléseket, járműveket rakjon ki. Vasárnap — jelenti a Reuter — amerikai repülőgépek folytat­ták a katonai egységek és fel­szerelések szállítását Thaiföld belsejébe. Souvanna Phouma, a laoszi törvényes kormány miniszter- elnöke Londonból Kalkuttán ke­resztül vasárnap Rangoonba ér­kezett. A Reuter jelentése szerint Sou­vanna Phouma kijelentette, lon­doni tartózkodásakor Lord Home angol külügyminiszter értésére adta, hogy Anglia nem szándéko­zik csapatokat küldeni Thaiföld­re. De Gaulle alkotmánymódosítással akarja megerősíteni megrendült hatalmát Párizs (MTI). De Gaulle va­sárnap befejezte közép-francia­országi körútját. Meglátogatta Oradourt is, ahol a német fasisz­ták a megszállás ideje alatt több száz francia asszonyt és gyerme­ket gyilkoltak meg. Oradour el­pusztítására Lammerding SS- tábornok adott utasítást, aki ma szabadon él Nyugat-Németor- szágban. Az elnök útvonala mentén felsorakozott lakosság Lammerding kiadatását követel­te, de Gaulle azonban beszédé­ben csak közhelyekre szorítko­zott és nem tett említést a fa­siszta bűnösök felelősségre voná­sáról. Limoge-ban, útja utolsó állo­másán, Franciaország és nyugati szövetségesei viszonyáról be­szélt de Gaulle. A „szabad vi­lágnak — hangoztatta — szük­sége van az atlanti szövetségre, de Franciaország nem akar egy másik állam uszályába kerülni”. Az eddiginél nyíltabban beszélt arról a törekvésről, hogy a po­litikai egységbe tömörült Nyu- gat-Európa (amelyben Franciaor­szágé lenne az irányítás) a „har­madik erő” szerepét töltse be. „A világon nemcsak két óriás van — mondotta —, Európa majd helyreállítja a szükséges egyensúlyt”. De Gaulle több beszédében cél­zott a belpolitikai nehézségekre és „megnyugtatta hallgatóit”, hogy nem akar lemondani. Ki­jelentette, az alkotmány meg­adja neki a lehetőséget, hogy úrrá legyen a „politikai bonyo­dalmakon”. Párizsi politikai megfigyelők véleménye szerint az elnök újabb népszavazásra készül. Európai politikáját akarja jóváhagyatni, utána pedig alkotmánymódosí- i ülésen a párt programját vitatta tással kívánja személyi hatalmát kiterjeszteni. Guy Mollet vádolja de Gaulle! Párizs (MTI). A francia szo­cialista párt országos vezetősége Maurice Thorez beszéde Toulouse-ban meg. Guy Mollet főtitkár de Gaulle „amerikai ellenességét” bírálta, és azt az aggályát fejez­te ki, hogy az államfő külpoliti­kája az atlanti szövetséget ve­szélyezteti. Kijelentette, elkerül­hetetlennek látszik, hogy az al­gériai kérdés rendezését súlyos belpolitikai válság követi majd. Párizs (MTI). Maurice Thorez vasárnap Toulouse-ban hétezer főnyi hallgatóság előtt beszédet mondott, amelyben élesen bí­rálta de Gaulle bel- és külpo­litikáját,, „A jelenlegi rendszer­ben — hangoztatta — egy ember gondolkozik, mindenki helyett és dönt el mindent, ahogyan ezt húsz évvel ezelőtt a Führerről és a Duce-ról mondották. Mindenki tudja, milyen katasztrófába so­dorta ez a rendszer Németorszá­got, minket és egész Európát”. A Francia Kommunista Párt főtitkára rámutatott, a francia kommunisták a demokrácia fel­újítására törekszenek, igazságos választási rendszerrel alkotmá- nyozó nemzetgyűlést akarnak lét­rehozni, amely felelősségre von­hatja a kormányt és felelősség­gel tartozik a népnek. Az új demokratikus Francia- ország külpolitikájának — han­goztatja Thorez, — a békés együttélés elvén kell alapulnia. A Párizs—Bonn-tengely, amelyre a degaulleista külpolitika támasz­kodik, valójában a fegyvergyór- tók és monopolisták szövetsége. Népvándorlás a Földközi-tenger két partja között Párizs (MTI). Az OAS féktelen terrorja mindinkább veszélyez­teti az arab és az európai lakos­ság együttélésének lehetőségét. A" algériai városokból az utóbbi na­pokban tömegesen települnek vissza a franciák Európába. Mar- seille-be az elmúlt 48 órában há­rom hajó érkezett, mintegy 4000 hazatérővel. Az algíri kikötőben további 3000 személy várja beha­józását. A kivándorlók között sok olyan is van, aki részt vett az OÁS terrortámadásaiban, és ezért nem akarja megvárni a július 1-i népszavazást. Az OAS megtiltotta az európai­ak kivándorlását, és az algíri ki­kötőben többszáz kivándorló A párt és a kormány több vesetője as Ipari Vásáron Hétfőn délelőtt a párt és a kor­mány több vezetője látogatott el a Budapesti Ipari Vásárra. Meg­tekintette a kiállításokat Kiss Ká­roly, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának póttagja, Kis­házi Ödön munkaügyi miniszter, Nezvál Ferenc igazságügyminisz­ter, Pap János belügyminiszter. A vendégek nagy érdeklődéssel szemlélték meg a fővárosi közle­kedés új járműveit, a csuklós au­tóbuszt, villamost, és trolibuszt. Ellátogattak a belga pavilonba, a hajóipari kiállításra és megnéz­ték a vásár sok más érdekességét. Csergő János kohó- és gépipari miniszterhelyettes a külföldi szak­emberek egy csoportját kalauzol­ta végig a magyar gépipar kiállí­tásain. A könnyűipari pavilon­ban Nagy Józsefné mi­niszter átadta az év legszebb terméke pályázat díjait. A bizott­ságok 2400 gyártmányt bíráltak felül, s a legszebbek közül ötve- net díjaztak, 38 termék tervezőit, készítőit pedig miniszteri dicsé­retben részesítették. összesen 150 000 forint jutalmat osztottak ki. Egyébként a legszebb termé­kek 80—90 százalékára már kap­tak megrendelést a gyárak. A borús, kellemetlen időjárás ellenére is rendkívül mozgalma­san kezdődött a hét a Budapesti Ipari Vásáron. poggyászát plasztikbombával pusz­tították el. Az európaiak kivándorlásával egyidejűleg megindult az algériai menekültek hazatelepülése Tuné­ziából és Marokkóból. Számukat mintegy negyedmillióra becsülik Az ejtőernyősök terrorja miatt hagyták el falvaikat, éveken át sátrakban tengődtek a határvidé­ken. A Vöröskereszt, az FLN és a francia hatóságok képviselőiből álló hármas bizottság egyelőre naponta mintegy ezer személyt telepít vissza Tunéziából a Tlem- cen-vidóki falvakba. Legna­gyobb részük itt is sátrakban ta­nyázik, mert házaikat a francia bombavetők elpusztították. Franciaországból is sok algériai tér haza. Javarészt fiatalemberek, akiket az FLN szólított fel, hogy vegyenek részt a népszavazás elő­készítésében. Százötvenezer ember üdvözölte Gagarint Tokióban Tokió (TASZSZ). Mint a TASZSZ jelenti, a Japán—Szovjet Társaság meghívására hétfőn reg­gel Tokióba érkezett Jurij Gaga­rin, a világ első űrhajósa. A szovjet vendéget a repülőtéren és a városba vezető úton több mint 150 ezer ember üdvözölte. A UP1 tokiói jelentése beszá­mol arról, hogy a repülőtéren összegyűlt tömeg Gagarint éltet­te és az Internacionálét énekelte. Gagarin, aki kilenc napot tölt Japánban, a repülőtéren rövid sajtóértekezleten i’álaszolt az új­ságírók kérdéseire. Modibo Kelta Moszkvába érkezett Az MTI moszkvai tudósítója je­lenti : Modibo Keita, a Mali Köztár­saság elnöke és államfője hétfőn délelőtt a szovjet kormány, a Legfelső Tanács Elnökségének meghívására tíznapos hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A szovjet főváros vnukovói re­pülőterén Keltát és kíséretét Nyi- kita Hruscsov szovjet miniszter- elnök, Leonyid Brezsnyev, a Leg­felső Tanács Elnökségének elnö­ke, a szovjet kormány több más vezetője fogadta. Keita magyar idő szerint kilenc órakor szovjet sugárhajtású va­dászgépekkel kísért IL—18-as re­pülőgépen érkezett Moszkvába. A Szovjetunió és a Mali Köztársa­ság zászlóival ékesített repülőté­ren több ezer moszkvai dolgozó éljenzése és tapsa köszöntötte a mali vendégeket. Hruscsov, Brezs­nyev és a többi vezető barátságo­san kezet szorított Keitával, majd — a két ország himnusza és a huszonegy díszsortűz el­hangzása után — Keita és Brezs­nyev megszemlélte a felsorako­zott diszalakulatokat. Hruscsov a moszkvai repülő­téren Modibo Keita mali állam- és kormányfőt üdvözölve meg­elégedéssel állapította meg. hogy a Szovjetunió és a Mali Köztár­saság között baráti jó viszony ala­kult ki. A szovjet emberek egész szí­vükkel Afrika népei mellett, azok mellett állnak, akik már kisza­kadtak a gyarmati rabszolgasor­ból és azok mellett, akik még harcolnak szabadságukért és füg­getlenségükért. Szilárd meggyőződésünk — mondotta Hruscsov —, hogy bár az imperialisták megpróbálják meghosszabbítani a népek szemé­ben oly gyűlöletes gyarmati rend­szer uralmát, ez elnyomás e szé­gyenletes rendszerének utolsó maradványai is hamarosan vég­képp eltűnnek és a beláthatatlan afrikai kontinensen nem marad talpalatnyi föld, amelyet idegen hódító csizmája taposna. Modibo Keita az üdvözlő sza­vakra válaszolva köszönetét mon­dott a Szovjetunió népének és kormányának azért a támogatá­sért, amelyben Malinak és egész Afrikának a gyarmati rendszer elleni harcát részesítik. — űrömmel látogatjuk meg a Szovjetuniót — jelentette ki Kei­ta —, azt az országot, amely el­ső volt a szocializmus építésében. A szocializmus — fűzte hozzá — Mali népének és kormányának legfőbb célkitűzése. A beszédek elhangzása után a szovjet és a mali vezetők gép­kocsiba szálltak és Moszkvába indultak. Ragyogó napfényben a repülőtérről a városba vezető hu­szonnyolc kilométeres út mind­két oldalán sok tízezer moszkvai dolgozó köszöntötte a baráti af­rikai ország vezetőjét. Sukarno elnök Nyugat-lriin felszabadításáról buszéit Indonézia nemzeti ünnepén Djakarta (TASZSZ). Május 20- án szerte Indonéziában megem­lékeztek 1908 május 20-ról, ami­kor Jáva szigetén megalakult a- nemzeti felszabadító mozgalom első szervezete. Az indonéz nem­zeti ünnep tiszteletére zászlódísz­be öltözött Djakarta, este pedig az elnöki palotában ünnepi foga­dás volt. A vasárnapi ünnepségeken be­szédet mondott Djuanda első mi­niszter, aki egyebek között be­jelentette, hogy az indonéz par­lamenti választásokat Nyugat- Irián felszabadításáig elhalaszt­ják. Sukarno elnök szintén beszé- ! det mondott az ünnep alkalmá- I ból. Mi nem könyörgünk Nyugat- Irián felszabadításának békés le­hetőségeiért, nem könyörgünk ! tárgyalásokért, hanem készek va­gyunk erővel válaszolni a hol- ; land gyarmattartók erőszakos fel- j lépésére. Még az idén feltétlenül felszabadítjuk Nyugat-Iriánt —» jelentette ki. Az indonéz elnök beszédében utalt arra, hogy a szovjet nép kész minden eszközzel segíteni az indonéz népet teljes nemzeti j függetlenségének megvalósításá­ban. Folytatódik az indonéz ejtfiernyósfik leszállása NyugaMríánban Djakarta (TASZSZ). A holland kormány tájékoztató szolgálata megerősítette. hogy a Nyugat- Irián délnyugati részében fekvő Teminabuan térségében földre- szállt egy indonéz ejtőernyős egység. A hollandok csapatokat vezényeltek ebbe a térségbe. Dühöng a jó erkölcs Aki ezentúl az ausztriai Vo­rarlberg tartomány területén a twist nevű táncot járja, az a törvény szigorát vonja magára: Brogenzben, a tartomány szék­helyén elrendelték, hogy a twistelőket 2000 schilling bír­sággal, vagy egy havi elzárás­sal kell sújtani. S mindez a jó erkölcs nevében! Ausztriában (méghozzá nem­csak egy tartományban) mind­máig szabadon él és működik számos fasiszta tömeggyilkos. A magyarországi tízezrek halá­láért felelős Höttl SS-főnök például mint iskolaigazgató működhet. Ez ugyebár erköl­csös? Az olaszországi Carrara vá­rosházának egyik homályos zu­gában várja jobb sorsát A. Buttini szobrászművész díjazott akt-szobra. A püspökség moz­gósította a klerikális egyleteket és ezek nyomására a polgár- mester nem meri felállíttatni a „pucér" szobrot. Persze ezt is a jó erkölcs nevében! Ugyanakkor Olaszországban egpre-másra leplezik le a leg­előkelőbb és legvagyonosabb ré­tegek pénzén létrejött, sut é ré­tegek leányaiból szerveződött titkos kéjnő-szervezeteket. A papságnak itt természetesen egy szava sincs. Ez netán az erkölcsös? Dél-Vietnamban betiltották a kakasviadalokat, szépségverse­nyeket, boxmérközéseket, mert ezek megrontják a lelket. Ezek ugyanis nem erkölcsös dolgok: Ezzel szemben a kormány fal­vak sokaságát változtatja szö­gesdróttal körülvett börtönné, amerikai szövetségesei pedig épp most jelentették be a dzsungelháború új fegyverét, a lármabombát, amely nagy kör­zetben mindenkinek beszakítja dobhártyáját. Ez igen, ez vi­szont erkölcsös! Szinte megnyugtató, hogy Amerikából mostanában nem érkezik híre az erénycsőszök ilyen tevékenységének. Ellen­kezőleg, a hírek egyértelműen a bűnözés terjedéséről szólnak. Ez legalább összhangban van az állami külpolitika szintjén űzött erkölcstelenséggel: a had­üzenet nélküli dél-vietnami há­borúval, rekordszámú légköri atomrobbantásokkal. G, Cg. T

Next

/
Thumbnails
Contents