Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)
1962-05-20 / 116. szám
1962. május 20. TOLNA MEGYEI NÍPÜJSAG 7 # Az idén már 1000 holdat szeretnének öntözni Bölcskén Az öntözés örömei és gondjai a Rákóczi tsz-ben Büszkesége, de tegyük hozzá néha bosszúsága is a bölcskei Rákóczi Tsz-nek az öntözés. Ha valaki az eredményekről kérdezi Tiringel Sándort, a szövetkezet elnökét, jogos önérzettel mondhatja el: — Tavaly 450 hold volt az öntözött terület nagysága, az idén azonban ezer holdat szeretnénk öntözni. Kellene is, a tavasz nagyon száraz, s a múlt év is azt mutatta, hogy a kukorica egyszeri öntözéssel is 4 —5 mázsával nagyobb termést adott. Csőkutakból, a Duna holtágából ömlik az életet adó víz a kiszikkadt bölcskei földre, az öntözésnek azonban van másik oldala is, s ha erre kerül a szó, az elnök arca elkomorul. —- Az elmúlt évben sok vita folyt arról, hogy egyszerűsíteni kell az öntözőtelepek építését, kevesebb bürokráciára, egyszerűbb ügyintézésre van szükség. A sok panasz, vita, no meg az illetékesek részéről tapasztalt jószándék meghozta az eredményt, ma már valóban sokkal könnyebb egy öntözőtelepet felszerelni, mint a korábbi években. De baj azért még van, s ha meg akarjuk valósítani az öntözött területek nagyságának bővítését, akkor ezeken segíteni kell. Itt van például a bölcskei tsz egyik agregátora, ami csaknem De amikor a bölcskei tsz vendége kimegy a határba, Tiringel elvtárs elfeledkezik a bajokról. A gyümölcsösön túl, ami önmagában is a tsz egyik nagy büszkesége, működnek a forgófejes öntözőgépek, s a szivárvány színei tündökölnek a délutáni napfényben az esőcseppeken. A szomjas föld pedig issza az életadó vizet... A tsz-nek ma már kipróbált öntözőszakember-gárdája van, s azt is megoldották, hogy egy 60 méteres fennsíkra fel tudcsövekből kis árkokon fut végig a földön a víz, amellyel elárasztják a fák közé ültetett szőlővesszőket. A csőrendszer mozgatható, könnyen lehet szétszedni és újra összeszerelni, s a szövetkezeti gazdák a gyakorlott szakember mozdulatával illesztik össze a csöveket. Néhány perc, az egyik gazda sapkájával köríveket ír a levegőbe, ez jelzi a holtág füzesében levő szivattyú kezelőinek, hogy megindíthatják a motort, jöhet a víz. egy év óta nem működik. Immár tíz hónapja, hogy eltörött a tengelye, amelyről azonnal megállapították, hogy gyári hiba, s érvényes is rá a jótállás, de... A gépet az Agrotröszt szállította, a gyári hiba korrigálása is az ő feladata, azonban újabb és újabb határidőket szabtak még azután is, hogy két bírósági tárgyalás végérvényesen megállapította az Agrotröszt felelősségét. — Mindössze egy tengelyről van szó — mondja az elnök —, aminek a kicserélése félnapi munka. Az Agrotröszt azonban öt (!) különböző szervet is bekapcsolt ebbe a garanciális javításba, s mindegyik a másiktól várja, hogy^ megcsinálja a javítást, az idő pedig múlik. Egyelőre úgy van, hogy a tengelycsere miatt a 35 mázsás gépet nekünk kell felszállítanunk Pestre, ami újabb felesleges kiadást jelent a szövetkezetnek. Pedig kiadásunk van bőven. A csőkutakhoz a csöveket két hónap után kaptuk meg Palánkról, meg lehet nézni a telefonszámláinkat, a csövek és az agregátor ügyében több ezer forintot kellett csak telefonA motor megindul, s mindössze két-három percre van szükség, amíg a több száz méter hosszú csőrendszeren végigfut a holtág vize, hogy elárasz- sza az almafák közé ültetett szőlővesszőket. Az idén 700 000 szőlővesszőt gyökereztetnek árasztásos módszerrel a bölcskei Rákóczi Tsz- ben, aminek a jövedelme körülbelül 1 millió forintot jelent. — Persze ez csak melléküzemág — mondja az elnök —, az öntözőberendezést nem ennek a kedvéért hoztuk létre. Viszont annak is bizonysága, hogy az öntözés mennyi minden megvalósítását segíti elő, s hogyan növeli egyúttal a szövetkezet jövedelmét is. — Igazi céljainktól azért még messze vagyunk — folytatja. — Mert a cél az, hogy a termelés minden ágában kikapcsoljuk azokat a veszélyeket, amelyeket az időjárás szeszélye jelent, öntözés nélkül modern mezőgazdaságot nem lehet elképzelni, ahhoz azonban, hogy olcsón, zavartalanul öntözni tudjunk, mi is és valamennyi szövetkezet, még sok a javítanivaló a hivatalok munkájában is. ják vezetni a vizet, az új telepítésű, 60 holdnyi gyümölcsösben pedig egészen új módszerrel nevelik — köztesként — a szőlővesszőket. Több száz méter távolságból érkezik a Duna holtágának vize az almafákkal beültetett területre, s a könnyű műanyagköltségre kifizetnünk] Eredmények és hiányosságok az általános és a középiskolák levelező oktatásában A hazánkban végbemenő kulturális forradalom minden területen szép eredményeket hozott és hoz. Ennek egyik legjelentősebb területe a felnőtt oktatás esti, vagy levelező tagozaton, az általános és középiskolákban. Dolgozók iskolái megyénkben a felszabadulás óta működnek. így lehetővé vált, hogy sok száz munkás és paraszt — akinek a múltban erre nem volt módja — elsajátítsa az általános műveltség alapjait, elvégezze az általános iskola nyolc osztályát De szép számmal vannak olyanok is, akik a középiskola elvégzése után leérettségiztek, majd végeztek a főiskolán, egyetemen esti, illetve levelező tagozaton. Az 1959—60-as tanév ugrásszerű fejlődést hozott, ekkor jelent meg ugyanis a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat, amely a többi között a tanulás szükségességére hívta fel a figyelmet. Az általános iskolai felnőtt oktatás az 1958—59-es tanévben a következőképpen nézett ki: Kilenc községben működött esti tagozatos osztály 300 hallgatóval. Az 1961—62-es tanévben ez hatvankét osztályra és 1600 hallgatóra szaporodott. Néhány év múlva még nagyobb fellendülés várható, elsősorban a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödésének következtében. Megyénkben, a dombóvárit kivéve, minden középiskola mellett működik levelező tagozat. Az idén 2088 hallgatót vettek fel a tavalyi 1478-cal szemben, örvendetes és eredménynek könyvelhető el az is, hogy a mezőgazda- sági technikumnak 500 levelező hallgatója van, hat kihelyezett osztály és egy kihelyezett kertészeti technikumi osztály működik Tolna megyében. Alapismereti tanfolyam hat községben működött, illetve működik 53 hallgatóval. Az eredmény mellett azonban itt látni kell a hiányosságokat is. A cigányság körében még nem értük el a kívánt eredményeket. A nem cigányok között pedig az a jelenség tapasztalható, hogy az alapismei-eti I. tanfolyamra még beiratkoznak, de annak elvégzése után a II. tanfolyamra már nem jelentkeznek. Tehát ezen a két fő területen kell a nevelőknek — a társadalmi szervezetek hatásos segítségével — javítani a felvilágosító munkát. E redményekről, előrehaladásról beszélhetünk tehát, s kell is, hogy beszéljünk, de ugyanakkor számot kell vetni a hiányosságokkal, a visszahúzó erőkkel is. Mert a továbblépés lehetőségét éppen az akadályok elhárítása teremtheti meg. Lássuk tehát a hibákat. A középiskolák levelező tagozatán sajnálatosan nagy a lemorzsolódás. De a kívánatosnál és természetesnél jóval nagyobb a dolgozók általános iskolájában is. Már egy évfolyamon belül is sokkal többen kezdik az évet, mint amennyien a vizsgabizottság elé állnak, de ha a négy esztendőt együttesen vizsgáljuk, akkor fokozottan növekszik a tanulmányaikat be nem fejezők száma. A hibák okainak vizsgálatánál elsősorban a következőkre lehet bukkanni: A hallgatók között (különösen a középiskolákban) az első osztályba jelentkezéskor nagy a felkészültségbéli, tudásbéli különbség. Ez a különbség az évek folyamán megszűnik, de még hosszú ideig érezni rossz hatását. A fiatalok tanulmányi eredménye általában gyengébb, mint az idősebbeké. Többször is hiányoznak az órákról és szorgalomban is elmaradnak korosabb osztálytársaik mögött. Sok a mulasztás. S ez nem mindig a hallgatók hibájából ered. Még mindig van olyan üzem, ahol nem kapják meg a hallgatók a szükséges támogatást az üzemvezetőség részéről (például a tolnai textilgyárban és a bonyhádi cipőgyárban), hanem a vezetőség mintegy kegyet gyakorol azzal, hogy engedi őket tanulni. A nevelők ugyanúgy, ugyanazokkal a módszerekkel foglalkoznak a levelező tagozatosokkal is, mint a nappali tagozatos tanulókkal, holott a korbéli különbség, hogy másegyébről ne is beszéljünk, differenciált munkát követelne. Az iskolák és a tanulók munkahelyei közötti kapcsolat, néhány jó kivételtől eltekintve, még mindig nem elóg szoros. H a már a hibák, általunk tapasztalt okairól beszéltünk, akkor szóljunk arról is, miben látjuk a kijavítás módját? Talán nem lenne haszontalan a középiskolák elé előkészítő tanfolyamot beiktatni, a tudásbeli különbség kiegyenlítésére. A fiatal hallgatókkal elsősorban a KISZ-szervezeteknek kell többet foglalkozniok, segíteni Fés ellenőrizni tanulásukat. A nappali tagozatosoknál bevált tanulócsoportokat, tanulópárokat a levelezőknél is gyakorlattá lehetne tenni. Az iskola és a munkahely kapcsolatának javítása, erősítése elengedhetetlen feladat. A rendes tagozatos tanulóknál a nevelőknek óriási segítséget nyújt a szülői munkaközösség. Itt a szülői munkaközösség szerepét az üzem, vállalat, hivatal vezetésének és pártszervezetének kell betöltenie. Segítés és ellenőrzés formájában. A nevelők munkájában pedig az lenne a kívánatos, ha a tanár— tanuló kapcsolat munkatársi kapcsolattá nemesednék. A teljességre törekvés igénye nélkül szóltunk az eredményekről és a hiányosságokról. Azért, hogy rátereljük a figyelmet a felnőtt oktatás megjavításában előttünk álló legfontosabb tennivalókra. Mert a felnőttek műveltségének növelése, az, hogy minél többen végezzék el eredményesen* az általános, majd a középiskolát, a kulturális forradalom egyik leglényegesebb célkitűzése. L. Gy. A földművesszövetkezetek 140 mozgóbolttal biztosítják a mezőn dolgozók ellátását A MÉSZÖV kereskedelmi főosztálya az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve kidolgozta a szövetkezeti kereskedelem nyári hónapokra eső legfőbb feladatait. Fontosságának megfelelő helyet kapott az intézkedési tervben a határban dolgozó mezőgazdasági munkások hűsítő itallal, cigarettával, fagylalttal való ellátása is. Ennek megfelelően, mint az elmúlt években, úgy az idén is, mozgóárusok gondoskodnak a mezőn dolgozók ellátásáról. A tervek szerint a nyári meleg idők beálltával a földművesszövetkezetek 140 mozgóboltosa áruval megrakva járja a határt. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a földművesszövetkezetek 30 mozgóbolttal többet állítanak be az idén nyáron, mint tavaly. Újnak számít az idén, hogy a mozgóboltosok a hagyományos árucikkeken kívül visznek magukkal a határba kéziszerszámokat is: kapát, sarlót, s egyéb, a földműveléshez szükséges munkaeszközöket. A mozgóboltosokat legtöbb földművesszövetkezetnél kijelölték már. Úgyszintén biztosított a mezőn árusítás minden technikai feltétele. Most már csak a meleg időt várják a falvakban, s a „guruló” boltok megjelennek a határban. R. É.
