Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

1962. május 20. TOLNA MEGYEI NÍPÜJSAG 7 # Az idén már 1000 holdat szeretnének öntözni Bölcskén Az öntözés örömei és gondjai a Rákóczi tsz-ben Büszkesége, de tegyük hozzá néha bosszúsága is a bölcskei Rákóczi Tsz-nek az öntözés. Ha valaki az eredményekről kér­dezi Tiringel Sándort, a szö­vetkezet elnökét, jogos önérzet­tel mondhatja el: — Tavaly 450 hold volt az öntözött terület nagysága, az idén azonban ezer holdat sze­retnénk öntözni. Kellene is, a tavasz nagyon száraz, s a múlt év is azt mutatta, hogy a ku­korica egyszeri öntözéssel is 4 —5 mázsával nagyobb termést adott. Csőkutakból, a Duna holt­ágából ömlik az életet adó víz a kiszikkadt bölcskei földre, az öntözésnek azonban van má­sik oldala is, s ha erre kerül a szó, az elnök arca elkomorul. —- Az elmúlt évben sok vita folyt arról, hogy egyszerűsíte­ni kell az öntözőtelepek építé­sét, kevesebb bürokráciára, egyszerűbb ügyintézésre van szükség. A sok panasz, vita, no meg az illetékesek részéről ta­pasztalt jószándék meghozta az eredményt, ma már valóban sokkal könnyebb egy öntöző­telepet felszerelni, mint a ko­rábbi években. De baj azért még van, s ha meg akarjuk valósítani az öntözött területek nagyságának bővítését, akkor ezeken segíteni kell. Itt van például a bölcskei tsz egyik agregátora, ami csaknem De amikor a bölcskei tsz ven­dége kimegy a határba, Tirin­gel elvtárs elfeledkezik a ba­jokról. A gyümölcsösön túl, ami önmagában is a tsz egyik nagy büszkesége, működnek a forgófejes öntözőgépek, s a szi­várvány színei tündökölnek a délutáni napfényben az eső­cseppeken. A szomjas föld pe­dig issza az életadó vizet... A tsz-nek ma már kipróbált öntözőszakember-gárdája van, s azt is megoldották, hogy egy 60 méteres fennsíkra fel tud­csövekből kis árkokon fut vé­gig a földön a víz, amellyel el­árasztják a fák közé ültetett szőlővesszőket. A csőrendszer mozgatható, könnyen lehet szét­szedni és újra összeszerelni, s a szövetkezeti gazdák a gya­korlott szakember mozdulatá­val illesztik össze a csöveket. Néhány perc, az egyik gazda sapkájával köríveket ír a leve­gőbe, ez jelzi a holtág füzesé­ben levő szivattyú kezelőinek, hogy megindíthatják a motort, jöhet a víz. egy év óta nem működik. Im­már tíz hónapja, hogy eltörött a tengelye, amelyről azonnal megállapították, hogy gyári hi­ba, s érvényes is rá a jótállás, de... A gépet az Agrotröszt szállította, a gyári hiba korri­gálása is az ő feladata, azon­ban újabb és újabb határidő­ket szabtak még azután is, hogy két bírósági tárgyalás végérvé­nyesen megállapította az Ag­rotröszt felelősségét. — Mindössze egy tengelyről van szó — mondja az elnök —, aminek a kicserélése félnapi munka. Az Agrotröszt azonban öt (!) különböző szervet is be­kapcsolt ebbe a garanciális ja­vításba, s mindegyik a másik­tól várja, hogy^ megcsinálja a javítást, az idő pedig múlik. Egyelőre úgy van, hogy a ten­gelycsere miatt a 35 mázsás gépet nekünk kell felszállíta­nunk Pestre, ami újabb feles­leges kiadást jelent a szövetke­zetnek. Pedig kiadásunk van bőven. A csőkutakhoz a csöve­ket két hónap után kaptuk meg Palánkról, meg lehet nézni a telefonszámláinkat, a csövek és az agregátor ügyében több ezer forintot kellett csak telefon­A motor megindul, s mind­össze két-három percre van szükség, amíg a több száz mé­ter hosszú csőrendszeren végig­fut a holtág vize, hogy elárasz- sza az almafák közé ültetett szőlővesszőket. Az idén 700 000 szőlővesszőt gyökereztetnek árasztásos mód­szerrel a bölcskei Rákóczi Tsz- ben, aminek a jövedelme kö­rülbelül 1 millió forintot je­lent. — Persze ez csak mellék­üzemág — mondja az elnök —, az öntözőberendezést nem en­nek a kedvéért hoztuk létre. Viszont annak is bizonysága, hogy az öntözés mennyi min­den megvalósítását segíti elő, s hogyan növeli egyúttal a szö­vetkezet jövedelmét is. — Igazi céljainktól azért még messze vagyunk — foly­tatja. — Mert a cél az, hogy a termelés minden ágában ki­kapcsoljuk azokat a veszélye­ket, amelyeket az időjárás sze­szélye jelent, öntözés nélkül modern mezőgazdaságot nem lehet elképzelni, ahhoz azon­ban, hogy olcsón, zavartalanul öntözni tudjunk, mi is és vala­mennyi szövetkezet, még sok a javítanivaló a hivatalok mun­kájában is. ják vezetni a vizet, az új tele­pítésű, 60 holdnyi gyümölcsös­ben pedig egészen új módszer­rel nevelik — köztesként — a szőlővesszőket. Több száz méter távolságból érkezik a Duna holtágának vi­ze az almafákkal beültetett te­rületre, s a könnyű műanyag­költségre kifizetnünk] Eredmények és hiányosságok az általános és a középiskolák levelező oktatásában A hazánkban végbemenő kul­turális forradalom minden területen szép eredményeket ho­zott és hoz. Ennek egyik legjelen­tősebb területe a felnőtt oktatás esti, vagy levelező tagozaton, az általános és középiskolákban. Dolgozók iskolái megyénkben a felszabadulás óta működnek. így lehetővé vált, hogy sok száz mun­kás és paraszt — akinek a múlt­ban erre nem volt módja — el­sajátítsa az általános műveltség alapjait, elvégezze az általános iskola nyolc osztályát De szép számmal vannak olyanok is, akik a középiskola elvégzése után le­érettségiztek, majd végeztek a fő­iskolán, egyetemen esti, illetve levelező tagozaton. Az 1959—60-as tanév ugrássze­rű fejlődést hozott, ekkor jelent meg ugyanis a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat, amely a többi között a tanulás szükségességére hívta fel a fi­gyelmet. Az általános iskolai fel­nőtt oktatás az 1958—59-es tan­évben a következőképpen nézett ki: Kilenc községben működött esti tagozatos osztály 300 hallga­tóval. Az 1961—62-es tanévben ez hatvankét osztályra és 1600 hallgatóra szaporodott. Néhány év múlva még nagyobb fellendü­lés várható, elsősorban a terme­lőszövetkezetek gazdasági meg­erősödésének következtében. Megyénkben, a dombóvárit ki­véve, minden középiskola mel­lett működik levelező tagozat. Az idén 2088 hallgatót vettek fel a tavalyi 1478-cal szemben, örven­detes és eredménynek könyvel­hető el az is, hogy a mezőgazda- sági technikumnak 500 levelező hallgatója van, hat kihelyezett osztály és egy kihelyezett kerté­szeti technikumi osztály működik Tolna megyében. Alapismereti tanfolyam hat községben működött, illetve mű­ködik 53 hallgatóval. Az ered­mény mellett azonban itt látni kell a hiányosságokat is. A ci­gányság körében még nem ér­tük el a kívánt eredményeket. A nem cigányok között pedig az a jelenség tapasztalható, hogy az alapismei-eti I. tanfolyamra még beiratkoznak, de annak elvégzé­se után a II. tanfolyamra már nem jelentkeznek. Tehát ezen a két fő területen kell a nevelők­nek — a társadalmi szervezetek hatásos segítségével — javítani a felvilágosító munkát. E redményekről, előrehala­dásról beszélhetünk tehát, s kell is, hogy beszéljünk, de ugyanakkor számot kell vetni a hiányosságokkal, a visszahúzó erőkkel is. Mert a továbblépés lehetőségét éppen az akadályok elhárítása teremtheti meg. Lássuk tehát a hibákat. A középiskolák levelező tagoza­tán sajnálatosan nagy a lemorzso­lódás. De a kívánatosnál és ter­mészetesnél jóval nagyobb a dol­gozók általános iskolájában is. Már egy évfolyamon belül is sokkal többen kezdik az évet, mint amennyien a vizsgabizottság elé állnak, de ha a négy eszten­dőt együttesen vizsgáljuk, akkor fokozottan növekszik a tanulmá­nyaikat be nem fejezők száma. A hibák okainak vizsgálatánál elsősorban a következőkre lehet bukkanni: A hallgatók között (kü­lönösen a középiskolákban) az el­ső osztályba jelentkezéskor nagy a felkészültségbéli, tudásbéli kü­lönbség. Ez a különbség az évek folyamán megszűnik, de még hosszú ideig érezni rossz hatását. A fiatalok tanulmányi eredménye általában gyengébb, mint az idő­sebbeké. Többször is hiányoznak az órákról és szorgalomban is el­maradnak korosabb osztálytár­saik mögött. Sok a mulasztás. S ez nem mindig a hallgatók hibá­jából ered. Még mindig van olyan üzem, ahol nem kapják meg a hallgatók a szükséges tá­mogatást az üzemvezetőség ré­széről (például a tolnai textil­gyárban és a bonyhádi cipőgyár­ban), hanem a vezetőség mintegy kegyet gyakorol azzal, hogy en­gedi őket tanulni. A nevelők ugyanúgy, ugyanazokkal a mód­szerekkel foglalkoznak a levelező tagozatosokkal is, mint a nappali tagozatos tanulókkal, holott a korbéli különbség, hogy más­egyébről ne is beszéljünk, diffe­renciált munkát követelne. Az is­kolák és a tanulók munkahelyei közötti kapcsolat, néhány jó ki­vételtől eltekintve, még mindig nem elóg szoros. H a már a hibák, általunk ta­pasztalt okairól beszél­tünk, akkor szóljunk arról is, mi­ben látjuk a kijavítás módját? Talán nem lenne haszontalan a középiskolák elé előkészítő tan­folyamot beiktatni, a tudásbeli különbség kiegyenlítésére. A fia­tal hallgatókkal elsősorban a KISZ-szervezeteknek kell többet foglalkozniok, segíteni Fés ellen­őrizni tanulásukat. A nappali ta­gozatosoknál bevált tanulócsopor­tokat, tanulópárokat a levelezők­nél is gyakorlattá lehetne tenni. Az iskola és a munkahely kap­csolatának javítása, erősítése el­engedhetetlen feladat. A rendes tagozatos tanulóknál a nevelők­nek óriási segítséget nyújt a szü­lői munkaközösség. Itt a szülői munkaközösség szerepét az üzem, vállalat, hivatal vezetésének és pártszervezetének kell betöltenie. Segítés és ellenőrzés formájában. A nevelők munkájában pedig az lenne a kívánatos, ha a tanár— tanuló kapcsolat munkatársi kap­csolattá nemesednék. A teljességre törekvés igénye nélkül szóltunk az eredmények­ről és a hiányosságokról. Azért, hogy rátereljük a figyelmet a fel­nőtt oktatás megjavításában előt­tünk álló legfontosabb tenniva­lókra. Mert a felnőttek műveltsé­gének növelése, az, hogy minél többen végezzék el eredményesen* az általános, majd a középiskolát, a kulturális forradalom egyik leg­lényegesebb célkitűzése. L. Gy. A földművesszövetkezetek 140 mozgóbolttal biztosítják a mezőn dolgozók ellátását A MÉSZÖV kereskedelmi fő­osztálya az elmúlt évek tapasz­talatait figyelembe véve kidol­gozta a szövetkezeti kereskede­lem nyári hónapokra eső legfőbb feladatait. Fontosságának meg­felelő helyet kapott az intézke­dési tervben a határban dolgozó mezőgazdasági munkások hűsítő itallal, cigarettával, fagylalttal való ellátása is. Ennek megfele­lően, mint az elmúlt években, úgy az idén is, mozgóárusok gon­doskodnak a mezőn dolgozók el­látásáról. A tervek szerint a nyári me­leg idők beálltával a földműves­szövetkezetek 140 mozgóboltosa áruval megrakva járja a határt. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a földművesszövetkezetek 30 mozgóbolttal többet állítanak be az idén nyáron, mint tavaly. Újnak számít az idén, hogy a mozgóboltosok a hagyományos árucikkeken kívül visznek ma­gukkal a határba kéziszerszámo­kat is: kapát, sarlót, s egyéb, a földműveléshez szükséges mun­kaeszközöket. A mozgóboltosokat legtöbb földművesszövetkezetnél kijelöl­ték már. Úgyszintén biztosított a mezőn árusítás minden techni­kai feltétele. Most már csak a meleg időt várják a falvakban, s a „guruló” boltok megjelen­nek a határban. R. É.

Next

/
Thumbnails
Contents