Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

ToiWA nrrrTFi wfpüjsäg 1962. május 26. Praktikus elnök Történhetnek még csodák Vetélkedés KIMENTEM A FÖLDEKRE V' pANASlOKAT VN, Esküszöm, nem komolyan kívántam, de már két 'él órája beszélt... (Mészáros András rajza) (Szegő Gizi rajza) — Most aztán nem fog felvágni az elnök a motorjával... (Szegő Gizi rajza)- GYERMEKEKNEK Keresztrejtvény Palkó hőstette Palkót mindenki vidám, segítő­kész, szófogadó gyermeknek is­merte. Kishúgát is nagyon sze- . rette, Marikát, aki sokkal kisebb volt nála. Palkóék a városban laktak. Egyik napon így szólt Palkóhoz az édesapja: „Ma délután elme­hettek meglátogatni a nagyma­mát. Egész nap egyedül van, örülni fog a látogatásnak. De ebéd után azonnal indulni kell, mert hosszú az út az erdőn ke­resztül és télen hamar sötétedik.” Amikor Palkó az iskolából ha­zaért, már kész volt az ebéd. Sietve megebédelt és Marika is hamar végzett az ebéddel. Palkó előhozta a kis szánkót és egy szép, karácsonyra kapott mese­könyvet, hogy majd nagymamá­nak megmutatják — és olvasni is fog belőle. Elindultak. Palkó húzta a szán­kót, amin Marika ült pokrócba betakarva. Már jócskán bent jár­tak az erdőii, amikor hirtelen sö­tétedni kezdett. Palkó az égre nézett. Sűrű, sötét hófelhők vo­nultak fölöttük. Fújni kezdett a szél, előbb csak gyengén, majd egyre erősödött és Marika na­gyón megijedt. Csak az vigasztal­ta, hogy vele van bátyja és ha valami baj lenne, ő majd megvé­di. Egészen sötét lett, hullni kez­dett a hó, s csakhamar olyan erősen hullott, hogy a gyerekek nem látták az utat. Palkó nem tudta tovább húzni a szánkót. Nagyon hideg volt, és Marika fá­zott. Palkó gondolkozott, mit te­gyen, hogy megvédje a hidegtől kishúgát és magát, s hogy ne te­messe el őket a hó? Talán a vé­gén itt vesznek a téli erdőn és senki sem fog rájuk találni... Hirtelen eszébe jutott, hogy egyszer édesapja mesélt neki olyan országról, ahol az emberek örökös télben élnek. Ott gyakran fúj a szél és sok hó hull. Ott ha az embert szabadban éri a vi­har, hóból kunyhót épít magá­nak és abban húzódik meg. Ta­valy télen apjával együtt építet­tek is egy ilyen hókunyhót az udvaron — aztán be is mentek... Palkó hirtelen elhatározta, hogy ilyen kunyhót fognak építeni. Felemelte Marikát a szánkóról, kitakarta a pokrócból és így szólt: — Segíts nekem, Marika! Csinálj hógolyókat és adogasd nekem... akkor fázni sem fogsz, kis pisze- orrú...! Marika szótfogadott bátyjának és elkezdtek hógolyókat gyúrni, azt tovább hengergették, hogy minél nagyobb hócsomót kapja­nak, aztán Palkó rakta egyiket a másikra, míg végül is, hosszú munka után, elkészült a kunyhó. Bizony, Marika sen? fázott már, de annál inkább elfáradtak mindketten. Jó lett volna lefe­küdni és aludni egyet. De Palkó tudta, milyen veszélyes lenne le­feküdni. Tudta, hogy meg kell védenie Marikát, meg magát is, behúzódtak hát a kunyhóba, leül­tek a szánkóra és magukra borí­tották a takarót. Nem fújt be a szél és nem hullott rájuk a hó. ...Közben azonban édesanyjuk is észrevette, hogy hóviharfelhők közelednek. Megijedt, mert tudta, hogy a gyerekek még csak va lahol az erdő közepén lehetnek. Gondolkodott, hogyan segíthetne? Azonnal telefonált a rendőrségre. Nem sok idő telt bele és Palkóék édesapja rendőrségi gépkocsival útban volt a téli erdő behavazott útján. A gépkocsinak erős reflek­tora volt és messze bevilágította az utat. Hangosan szirénáztak, hogy a gyerekek meghalljál?:. És az autó utasai csakhamar egy furcsa, kerek, fehér építményre lettek figyelmesek. Megismerték, hogy az egy hókunyhó. A bejá­ratnál pedig, a nagy hóban, már akkor ott állott Palkó és Marika. A gyerekeket és a kis szánkót felrakták a gépkocsiba és úgy utaztak haza, édesanyjukhoz. Ott­hon nagy volt az öröm! Édesany­juk boldog volt, hogy előkerültek, édesapjuk pedig büszke volt okos és ügyes fiára. Palkónak újból és újból el kellett mesélnie, hogyan építették a hókunyhót és hogyan menekültek meg a hóviharban... Fordította: ANTALFY ISTVÁN NANGÓRÓ Cigánymese Élt; a világban egy szegény öreg Vályogvető cigány. Amikor érez­te, hogy meghal, magáihoz hívta három fiát. — Kedves fiaim. Ha meghal­tam, tegyetek fel egy szekérre, fogjatok elé tizenkét bivalyt. Csak ott tegyetek le és temessetek el, ahol a bivalyok megállnak. így is lett. Megtörtént a halott- siratás és elindultak a bivalyok. Mentek háromszázhatvan kilomé­tert és egy nagy lyuk előtt meg­álltak. Itt lakott a háromszázhat­van fejű sárkány, a Nangóró. Ki­szólt: — Jó, hogy hoztátok már apá­tokat, mert nagyon éhes va­gyok. — Ez a mi apánk, ehhez neked semmi közöd! — szólt a nagyob­bik. — Akkor küzdj meg velem, le­gény! — A Nangóró előjött. Ke- zetfogtak. De úgy megszorította a legény kezét, hogy az elszaladt. — Állj ki velem! — állt élé a középső. Avval is kezetfogott. Úgy megszorította, hogy ez is el­szaladt. — Hát te mit állsz itt? — ne­vetett a legkisebbikre. — Te is meg akarsz velem birkózni? — Meg! — Téged nem bántalak, mert sajnállak. Hanem más próbát te­szek veled. — Állom! — válaszolta bátran a legkisebhik fiú. — Hát kártyázni tudsz-e? — Tudok. Még nagyanyám ta­nított rá. Na, akkor Nangóró előhozott háromszázhatvan pakli kártyát. Megkeverte. Amint keverte, egy pakli kiesett a kezéből. Azt mondja a legénynek: — Vedd fel azt a kártyát! — Neked több kezed van, vedd fel te! — válaszolta, a fiú. A Nangóró lehajolt. A legény­nek se kellett több. Előrántotta a kardját és egycsapásra levágta mind a háromszázhatvan fejét. Amint a kardját törolgette, felült az apja.-T- Hát te, feléledtél, apám? — Megmentettél, hát felébred­tem. — Hát hogyan? Amikor én születtem, anyám odaígért a Nangórónak. Én let­tem volna az ezredik cigány, akit megesz. De hát te megmentettél édes fiam. Legyőzted. Azzal fel­ültek a szekérre, elmentek haza és még máig is vetik a vályogot, ha meg nem haltak. Mesélte Balogh József. Gyűjtötte és átdolgozta: KELEMEN ZOLTÁN Tréfás kérdések 1. Hogy hívhatják a folyadéko! jégszekrénybe nakót? 2. És az üldögélésből feláll! csőszt? 3. Vagy a lottózót? Az elmúlt heti Tréfás kérdések megfejtései: 1. Pókháló, 2. Fej­törő, 3. Utravaló. 4. Gyurica. Gyűjtötte: Hamar Lajos Ozora. Törd a fejed! A legutóbbi Törd a fejed! rejt­vényünk megfejtései: 1. Erszény. 2. Kiskunfélegyháza. Tavasz ez már Tavasz ez már, hallod-e a fecskék is haza szállnak, — szántóvető, hova ballagsz nem üzensz már a határnak? Nem üzenek; vetni megyek s füvet nyesek reggelenként: tavaszi nap melegít: fény villan a kaszapengén! BŐSZ JENŐ VÍZSZINTES: 1. öt ven éve, 1912 május 23-án a rendőrség megtámadta a választójogért tün­tető munkásokat: 7 halottja, 163 súlyos sebesültje volt a támadás­nak. Minek nevezték el ezt a na­pot? (névelővel). 12. Spanyol fő- úr. 13. Ideszállította. 14. Félig omol. 16. Sírt 18. Omladék. 19. Puskát süt el. 20. Szögletes né­met betüfajta. 22. Tejtermék. 23. Cecília, Endre, Károly. 24. 1822- ben született Edmond de Gon- court, a nagy francia író? Ki volt a társszerzője, akivel első nagysikerű regényeit írta? 25. Lisztnövény. 26. ... sok, kettős szulfátok. 27. Nyomdai szakmun­kás. 30. Vajon maga? 32. Józsi keverve. 34. Gyógyvíz-márka. 35. 1703-ban új várost alapított I. Péter cár a Néva torkolatánál: Petrográdot. Mi a neve ma? (név­elővel). 36. Hélium vegyjele. 37. Török női név. 39. Nikkel vegy­jele. 41. Számnév. 43. Fél ás­vány. 44. Német kötőszó. 45. Meg­ér páratlan betűi. 47. Latin be­tegség. 48. Becézve Tamásra. 49. Idegen három. 50. Női név. 51. Néz. 52. Magánhangzók. 53. Ernő, Urbán, László. 55. Kutyája. 57. Igen oroszul. 58. Szaglószerved. 60. Női név. FÜGGŐLEGES: 1. A? a játé­kos, aki a játékot kezdi, vagyis először üti el a labdát, aki szer­vái. 2. Lángol. 3. Azonos betűk. 4. Vacilar keverve (spanyol sző) imbolyog. 5. Zúdít. 6. Érdé (!) 7 5. H. 8. Latinul szív. 9. Emlék­mű. 10 Tűm keverve. 11. Tantál vegyjele. 15. Mozgóképszínház. 17. Idegen férfinév. 19. Egy má­sik idegen férfinév. 21. Libát etet. 23. Tube — magyarul (an­gol szó). 25. Omladozó, kopott. 28. Hord. 29. Sűríthető—ritkítha­tó lécszerkezetű ablaktábla. 31. Becézett férfinév. 33. Ital. 34. Vissza: nem fiatalos. 36. Száz éve (1862. május 25-én) halt meg Hans N. Nestory, a neves oszt­rák színész és színműíró. Híres darabját, a Lumpácius Vagabun- dust kinek az átdolgozásában ját­szották nálunk legutóbb? (14. kockába ÖL írandó.) 38. Itt van a November 7 Erőmű. 40. Okmá­nyain. 42. Y. P. L 43. Vissza: üz­letet. 45. Lejtős. 46. Félmillió. 53. Power — magyarul (angol szó.) 54. Fut ikerszava. 55. Nem mögé. 56. Zenés végek nélkül. 58. Kémiai elem. 59. Déká (!) 60. Személyes névmás fordítva. 61 Latin elöljáró. Figyelem: A hosszú és a rövid magánhangzók között nem te­szünk különbséget. (A megfejté­seket nem kell beküldeni.) Előző számunk megfejtése: A Nobel-díjat. A Balatonról, A ró­zsaszínű hó, Egy lélek fejlődése. (Mokos István) Ébredés Ébred erdő, ébred mező, hull rá a májusi eső. Trilláz cinke, rigó füttye, s fölszáll, föl a magas űrbe. Dalol május... Itt a tavasz: az almafa szirmot havaz. RáhuU Pistike fejére, s felöltözteti fehérbe. Elet éled mindenfele, csak úgy zeng a világ. bele. Ébred erdő, ébred mező, fény veri, s májusi eső... MISZLAI GYÖRGY Piros nyakkendő U ttörő-avatásra készül a kis Vilma ragyog rajt a fehér blúz, kék szeme oly tiszta. Vidáman énekel már napok óta otthon, gyakorol az ünnepre, hangja hogy szárnyaljon Láng-piros nyakkendő, amit viselni fog, becsület szép jelképe — — ki vállalja — boldog! SZABÓ IBOLYA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents