Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)

1962-04-17 / 89. szám

2

TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG

1962. április 17.

Megkezdődtek Rusk és Dobrinyin nagykövet megbeszélései a berlini kérdésről

Hruscsov válaszüzenete Maemillanhez

Washington (MTI). Mint ismeretes, hétfőn az Egyesült Államok fővárosában megkezdődtek Rusk amerikai külügyminiszter és Dobrinyin szovjet nagykövet megbeszélései a berlini kérdésről.

Bonni kormánykörökben a

megbeszéléseket nagy aggodalommal figyelik, mert attól tartanak, hogy az Egyesült Államok »engedményeket« tesz a Szovjetunió javára. Amerikai körökben viszont Bonnra neheztelnek, mert a hét végén a sajtó tudomására hozta a berlini kér11 semlegesek kompromisszumos javaslata a genfi leszerelési értekezlet előtt

Genf (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy hétfőn 10 óra után néhány perccel megkezdődött a genfi leszerelési értekezlet plenáris ülése. Brazília küldötte nyolc semleges ország — Svédország, Brazilia, Burma, Etiópia, India, Mexikó, Nigéria és az Egyesült Arab Köztársaság — nevében a nukleáris robbantások ellenőrzési rendszerére vonatkozó kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Az emlékirat formájában megszerkesztett javaslat indítványozza: állítsanak fel tudósokból álló nemzetközi bizottságot és ennek tagjait bízzák meg, hogy a meglévő nemzeti ellenőrzés felhasználásával minden rendelkezésre álló adat alapos és tárgyilagos tanulmányozása alapján tegvenek jelentést az esetleges nukleáris robbantásokról, vagy gyanús eseményekről, az atom- fegvverkísérletek betiltására vonatkozó egyezményt aláíró államoknak. Ezek az államok viszont

kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szükséges adatokat a bizottság rendelkezésére bocsátják. A bizottságot esetleg a semleges

államok szakértőiből állítanák össze. '

Az emlékirat egyben kifejezi a semleges küldöttségeknek azt a meggyőződését, hogy az atom- fegyverkísérletek betiltásával foglalkozó albizottságban jelenleg fennálló nézeteltérések ellenére vannak olyan kérdések, amelyekben lehetséges a megegyezés. A nyolc küldöttség — „nemcsak a saját, hanem a világ közvéleménye és az aggódó népek nevében” — felhívást intézett az atomhatalmakhoz, folytassák erőfeszítéseiket az atomfegyverkísérleteket betiltó egyezmény mielőbbi megkötéséért.

A S70viet, az amerikai és az angol küldöttség vezetője közölte, hogy a javaslatot gondosan tanulmányozná fogja.

OMS-terrorlsták elfoglalták az oranl telefonközpontot

Egész Algériában folytatódnak a merényletek

Algír (MTI). Vasárnap délután mintegy száz fegyveres OAS- terrorista elfoglalta Oran telefonközpontját. A -terroristák drótakadályokat vontak a város szívében lévő telefonközpont épülete köré. A központ dolgozói folytatják munkájukat.

Hírügynökségi 'jelentések szerint az OAS hétfő reggelre 24 órás általános sztrájkot hirdetett Oranban. A kávéházak nagy többsége már vasárnap sem nyitott ki.

Vasárnap egész Algériában

folytatódtak a terrorista merényletek. A délutáni órákban borzalmas erejű robbanás rázkód- tatta meg Algír egyetemének egyik épületszárnyát, amelyben á rektori hivatal van elhelyezve. A robbanást becslések szerint, 30 kilogramm robbanóanyag idéz te elő. Az egyetemet őrző francia katonaság soraiból öten megsebesültek.

Bonéban vasárnap reggel gránátot dobtak arabok egy csoportjára. A merényletnek 15 sebesült áldozata van.

Az új francia kormány de Gaulle engedelmes eszközének ígérkezik

Párizs (MTI). A hétfőn hivatalba lépett Pompidou-kormány 21 miniszterből és hét államtitkárból áll, kettővel több tagja van, mint Debré kormányának. A lényeges miniszteri tárcákban nem történt változás, a külügy, belügy, hadügy, pénzügy az eddigi kezekben maradt.

A kormánynak — Pompidou miniszterelnököt is beleértve — nyolc „hivatalnok” tagja van, akik, akárcsak az UNR 11 képviselője, mind odaadó hívei de Gaulle-n-ak. Az MRP csak hosz- szas vita után járult hozzá két további tagja, Pierre Pflimlin és Maurice Schumann kormányba lépéséhez. Ezzel a keresztény irányzatú köztársasági népi mozgalom tárcáinak száma ötre emel kedett. Az MRP vezetőinek egy része ellenezte, hogy a párt az eddiginél nagyobb szerepet vállaljon egy olyan kormányban, amelyről nyilvánvaló, hogy nem a parlament akaratát fogja követni, hanem de Gaulle személyi uralmának engedelmes eszköze lesz. Három független párti, egy „baloldali degaulleista” és a baloldali republikánus csoport egy képviselője teszi teljessé az új kabinetet. A radikális párt, választóitól tartva, nem járult hozzá, hogy tagja, Edgar Faure miniszterséget vállaljon.

A francia kormányváltozás nem választások, vagy parlamenti vita eredménye. Az új kormány de. Gaulle akaratából jött létre.

A T.ibération rámutat: az államfő az algériai megegyezéssel

kezdődő új szakaszban olyan „főtisztviselőt” akar a kormány élén, aki a nagy banktőke bizalmát .bírja, és akinek kezét nem köti meg egyetlen politikai párt sem.

Pompidou de Gaulle algériai és afrikai politikája szempontjából is megfelelőbb, mint Debré volt. A lelépő miniszterelnök a „francia Algéria” őszinte híveként, kevés meggyőződéssel hajtotta végre főnöke utasításait. Az új kormányfő a Rotschild bankház kiterjedt észak-afrikai érdekeltségeiben viselt igazgató- sági tagságai révén kitűnő ismerője a neokolonialista politika módszereinek, amelyekkel de Gaulle a francia nagytőke érdekeit Algériában és Afrika más államaiban biztosítani akarja.

Politikai megfigyelők véleménye szerint de Gaulle, miután elejtette az új választások tervét, az engedelmes Pompidou-kor- mánnyal és a népszavazás intézményének rendszeresítésével tovább kívánja növelni személyi hatalmát. „A vérszegény parlament — írja az Humanité — egyre inkább formális jelleget kap, a politikai döntések a nemzet- gyűlésen kívül történnek. A kormány és a népszavazás pórázán tartott parlament mindinkább ka rikatúrájává, emlékévé válik az egyeduralom számára elviselhetetlen képviseleti rendszernek,” Mindez nem a degaulleista hatalom erejét mutatja, hanem növekvő gyengeségének jele — han goztatja a Francia Kommunista Párt lapja.

dés rendezésével kapcsolatos amerikai elképzeléseket.

A nyugati egység helyreállítása végett Ball amerikai külügyminiszter-helyettes vasárnap este megnyugtató szavakat intézett Bonnhoz. Ball televíziós nyilatkozatában hangoztatta, hogy a nyugat-berlini kérdésben az Egyesült Államok csak az NSZK jóváhagyásával terjeszt elő bármilyen új javaslatot.

Megnyílt a Komszomol 14. kongresszusa

Moszkva (TASZSZ). Hétfőn reggel a Kremlben a kongresz- szusok palotájában megnyílt a Komszomol 14. kongresszusa. Küldöttként jelen vannak a kongresszuson Hruscsov, valamint az SZKP és a szovjet kormány más vezetői.

A kongresszust Szerge.i Pavlov, a komszomol Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg

A kongresszuson megvitatják a Komszomol Központi Bizottságának a beszámolóját és a XXII pártkongresszus nyomán a Kom- szcmolra váró feladatokat, továbbá a Komszomol új szervezeti szabályzatát, s megválasztják a vezető szerveket.

Gromiko szovjet külügyminiszter Belgrédba érkezett

Belgrad (TASZSZ). Hétfőn hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és felesége.

A Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság nemzeti zászlóival feldíszített repülőtéren Gromikót

K. Popovics jugoszláv külügyminiszter, V. Micsunovics és I. Ve.j- voda külügyminiszter-helyettesek C. Mijatovics, Jugoszlávia moszkvai nagykövete, valamint a jugoszláv külügyminisztérium több más felelős munkatársa fogadta. Jelen volt a repülőtéren A. A. Jepisev, a Szovjetunió belgrádi nagykövete, a nagykövetség munkatársai, valamint a Belgrádban akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője.

A szovjet vendégek tiszteletére díszszázad sorakozott fel, a zenekar eljátszotta a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság himnuszát.

félreérthetetlenül leleplezi az amerikai—angol közös kormánynyilatkozat lényegét, amelyre — mint a szovjet kormányfő írja — „nem azért volt szükség, hogy megegyezésre jussunk az atomfegyverkísérletek eltiltása ügyében, hanem azért, hogy az említett két kormány elhárítsa maga felől a nép haragját.” • ■ ■ ■

Hruscsov válaszüzenete sorra veszi a megoldásra érett nemzetközi problémákat, s mint már nem egyszer, ismét leszögezi, hogy a megegyezés szempontjából igen fontos a bizalom kérdése. Ezért javasolja, hogy „helyesen értékeljük a helyzetet és válasszuk ki az előttünk álló kérdések megoldásához vezető utat, mert ez is előmozdítja a szükséges bizalom megteremtését.”

Hruscsov emlékeztet a német békeszerződés megkötésének fontosságára. A második világháborúnak Európában még mindig fennálló maradványai, mint Hruscsov megfogalmazza, „késleltetett gyújtású aknák”, amelyektől mentessé kell tenni az államok közötti viszonyt. Már régen megszűntek azok az indokok, amelyeken a három hatalom csapatainak nyugat- berlini tartózkodása alapult, s jelenleg a Nyugat-Berlinben állomásozó nyugati csapatok a Szovjetunióval ellenséges

NATO-tömb csapatai.

A szovjet kormányfő részletesen kitér a nyugatiak nemzetközi ellenőrzési javaslatára, amelyhez az Egyesült Államok a felderítés miatt ragaszkodik csupán. Ez a javaslat természetesen elfogadhatatlan, de amint Hruscsov ismételten kijelenti: a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződést az államok nemzeti ellenőrzési eszközeinek felhasználásával akár ma alá lehet írni. A legjobb azonban az alapvető kérdés megoldása: a szigorú nemzetközi ellenőrzés alatti általános és teljes leszerelésről szóló szerződés aláírása.

A nyugati hatalmak gyakran hivatkoznak arra, hogy „nem bíznak a Szovjetunióban”, ezzel

szemben Hruscsov teljes joggal írja az angol miniszterelnöknek: „Nekem tulajdonképpen az a meggyőződésem, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia kormányai nem is számítanak követeléseik elfogadására. Nekik csupán arra van szükségük, hogy a közvéleményben azt a benyomást keltsék, mintha a feszültség megszüntetésére, a bizalom megszilárdítására törekednének.”

Van egy, ma már túlhaladott német filozófiai irányzat, az „als ob” filozófiája, amely megtévesztő látszatra alapozza az emberi cselekedeteket. Az „als ob” olyan, mintha az történnék, aminek végeredményben az ellenkezője történik, sőt, aminek az ellenkezőjét akarják. Ez a megtévesztés azonban a mai nemzetközi életben elveszítette minden jelentőségét, ma már a népeket nem lehet félrevezetni a legfontosabb kérdésekben. A szovjet kormányfő joggal jegyzi meg Macmillanhez írt levelében, hogy a burzsoá vezetők, különösen azok, akik maguk is nagytőkések, megrémültek a társadalom fejlődésének új vonásaitól, s a feszültség fokozásával akarják fenntartani a régit. „A világ fejlődésében most veszedelmes pillanat következett be, — írja Hruscsov — mivel a kommunizmustól való rettegés megfoszthat és mór meg is foszt egyeseket józan eszétől.” Hruscsov üzenetének befejező részét azonban most is az az optimizmus jellemzi, amely az egész szovjet politikát, kezdettől fogva áthatja. "Feszítsük meg erőinket, értékeljük helyesen a világban kialakult feltételeket és erőviszonyokat, — írja Hruscsov — tanúsítsunk, hogy úgy mondjuk, államférfiúi bölcsességet, hogy helyes megoldást találjunk az előttünk álló kérdésekre”.

A Szovjetunió fennállásának első pillanatától erre törekedett, s az elmúlt évek nehéz diplomáciai harcaiban ismételten megmutatta, hogy a béke. a népek testvérisége mellett áll és ezért harcol.

Merénylet a Francia Kommunista Párt neuillyi helyisége ellen

Párizs (MTI). Vasárnap hajnal- I ban az OAS banditái újabb merényletet követtek el a Francia Kommunista Párt neuillyi helyisége ellen. Egy gépkocsiból gránátot dobtak az épületre. A robbanás súlyos anyagi kárt okozott, sebesülés szerencsére nem történt.

ÓNODVÁRJ MIKLÓS

XXIX.

Messze, nagy ívben elkerülte, s bár már elhatalmasodott rajta a halálos kimerültség, minden tagját zsibbasztotta a fáradtság, elszántan vonszolta magát tovább. Szomjas volt, kiszáradt a torka, megdagadt, alig fért el a szájában a nyelve, sokat adott volna egy pohár vízért. Még inkább fokozta szomjúságát, hogy a faluban, a házak között gémeskuta- kat látott.

— Nem, a faluba nem szabad bemennem. Erre szigorúan figyelmeztetett Rogger is. A határ menti községekben a lakosság figyel minden idegent. Alig lakhat itt három-négyszáz ember, azonnal feltűnnék közöttük és átadnának az első rendőrnek.

Kényszerítette magát, hogy viselje el a szomjúságot, s egy magaslaton, ahonnan viszonylag jól szemmel tarthatta a környéket, megpihent. Átvizsgálta zsebeit, nála volt minden: az igazolványok, amelyek Szabó Zoltán névre szóltak, zsebkése, öngyújtója,

töltőtolla, 500 forint készpénzben és némi apró egy kopott pénztárcában. Sokáig nézegette a személyi igazolványba ragasztott fényképét, eltűnődött azon, hogy az utolsó hónapok alatt mennyit öregedett. A tengernyi izgalom, a megfeszített munka, a Helgával gyakran reggelig tartó lumpolások megváltoztatták arcát. Megnyúlt, a szája körül és a szeme sarkában ráncok ültek.

— Még jobb is — tűnődött el ezen —, nehezebben ismernek fel.

Ez a gondolat később sem hagyta nyugodni. Amikor Budapest felé robogott vele a gyorsvonat, ott is lépten-nyomon úgy érezte, figyeli valaki. Volt, hogy percekig nem mert megfordulni, vagy a fejét az újságból felemelni, mert attól félt, hogy tekintete találkozik azzal a valakinek a tekintetével, s képtelen lesz magára nyugalmat erőltetni. Szeretett volna már megpihenni, nagyot aludni, kényelmes, puha ágyban. füzaklatott idegeit meggyógyítani.

— Miért nem mehetek egyenesen Újfalura, vagy környékére, minél messzebb a fővárostól, ahol ismerőseim vannak.

Megborzadt. A hideg futkáro- zott a hátán arra a gondolatra, hogy mi történne, ha a körúton nevén szólítaná valaki. Kicsi a világ, még a kétmilliós fővárosban sem lehet nyomtalanul eltűnni. Legjobb erre nem gondolni, hiszen csak még jobban felidegesíti vele magát. Kifelé bámult a vonat ablakán, s újra megtapogatta zsebében az igazolványokat.

— Végtére is! Szabó Zoltán vagyok... az igazolvány szerint. Budapesten van bejelentett lakásom, utazó ügynök a foglalkozásom, a gyanú fel sem ébredhet, csupán megviselt idegállapotom okozza ezt a félelmet és ha jól kialszom magam, minden rendbejön. Ki várhat vajon az állomáson?

Titkon állandóan egy gondolat incselkedett vele: talán Elza? Amire Rose célzott, majd Rogger kijelentése egybevág ezzel. Lehetséges: ha Elza is beszervezett ügynök, akkor nagyon is lehetsé-