Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)

1962-04-17 / 89. szám

TOLNÁ MEGVF» vfcKfe PÜSflfHjST. PCTí^frjríTR? * A GVA 9 SZOCIALISTA ''MÜNK Á^'P A3.T TGlNA MEGYE! l BIZOTTSÁGA ÉS A MEG^ti TjnáCS XII. évfolyam, 89. szám. ________ÁRA 50 FILLÉR___________________Kedd, 1962. április 17. A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Vizsgáztak az önkéntes tűzoltók Magyar — német barátsági est Aparhanton Kedves vendéget fogadtak va­sárnap délután Aparhanton. Die­ter Zibelius, a Német Demokrati­kus Köztársaság követség! titkára érkezett a községbe, akit Dráno- vics Pál népfront-elnök fogadott. A vendég meglátogatta az apar- hanti Búzavirág Termelőszövet­kezetet, majd magyar—német ba­rátsági esten vett részt a községi kultúrházban. Kaszás Imre országgyűlési kép­viselő mondott ünnepi beszédet, majd Dieter Zibelius követségi titkár beszélt a német kérdésről, a berlini helyzetről. Ezután óvo­dások, általános iskolások és kiszesek adtak műsort a mintegy 850 főnyi közönségnek. Ötvenöt műsorszám, több száz szereplő az úttörők szekszárdi kulturális seregszemléjén Nagy sikerrel rendezték meg április 14-én, szombaton a Mátai Antal kulturális seregszemle szekszárdi úttörő résztvevőinek bemutatóját. Több,- száz úttörő vett részt a seregszemlén, mint szereplő, felvonultak a szekszárdi iskolai énekkarok és tánccsopor­tok, az úttörő bábcsoport és az ' úttörő zenekar is. A szereplők és a műsor iránt érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltötte a városi művelődési ház színháztermét. Ötvenöt műsorszám bemutatásá­val tettek tanúságot a szekszárdi úttörők lelkiismeretes felkészülé­sükről. A legjobbak jogosultak részt venni a seregszemle megyei I bemutatóin. I Vasárnap a déli órákban me- gyeszerte zárógyakorlatokat tar­tottak az önkéntes tűzoltók részé­re. A megye 16 községében 63 önkéntes tűzoltótestület vett részt, mintegy ezer fővel, ezeken a gya­korlatokon. Az elmúlt évektől el­térően egy-egy községben több környező falu tűzoltóit vonták össze. A gyakorlatokon a megyei tűzoltóparancsnokság felmérte az önkéntes testületek felkészültsé­gét, a készülékek és a tűzoltó esz- | Meleg hangulatú ünnepséget rendeztek a megyei kórház ideg- gyógyász intézetének orvosai, dol­gozói szombaton délelőtt. Ünne­pélyes munkaértekezleten emlé­keztek meg Szajkó Istvánné ne­gyedszázados ápolónői munkássá­gáról és arról a mozgalmi mun­káról, amelyet a felszabadulás óta a kórházban végzett. A jubilálót dr. Szepessy János, az intézet főorvosa köszöntötte. — Szajkó Istvánné huszonöt évvel ezelőtt, fiatalon kezdte az ápoló­női munkát, s mindenkor becsü­letesen dolgozott. Most, amikor az elmúlt huszonöt év távlatából visszanézünk a munkában együtt töltött évekre, köszöntjük Szajkó Istvánnét. Köszöntjük, s egyben köszönetünket fejezzük ki fárad­hatatlan munkájáért, áldozatkész­ségéért, amelyet az egészségügy szolgálatában végzett, örülünk annak, hogy — bár nyugdíjba vonulhatna — továbbra is közöt­tünk marad — mondotta többek között a főorvos. Dr. Szepessy János főorvos kö- I szöntése után dr. Szentgáli Gyula, közök használhatóságát és a hír­közlő eszközök pontosságát. Meg­állapították egy-egy csoport kivo­nulási idejét, amelynek ismerete rendkívül fontos az esetleges tűz­esetek megakadályozásában. Szin­te valamennyi testület jól vizsgá­zott, még ezek közül is kiemelke­dik a dunaszentgyörgyi, a nagy­dorogi, sárszentlőrinci, a kurdi, a szedresi és a tolnai önkéntes tűz­oltó egyesületek felkészültsége. a kórház igazgatója emelkedett szólásra, aki meleg szavalt kísére­tében adta át a kórház igazgató­ságának pénzjutalmát. Ezután a párt, a szakszervezet vezetői és közvetlen munkatársai köszöntöt­ték az ünnepeltet, akit ajándé­kokkal halmoztak el. Az ünnepélyes termelési érte­kezleten Szajkó Istvánné 25 éves ápolónői munkásságának méltatá­sa mellett búcsúzott az intézettől Magyar István ápoló, aki május elsejével nyugállományba vonul. Tűz Vajlca-pusztán Fadd Vajka-pusztán tegnap a déli órákban kigyulladt Vecsci József fáskamrája, kukorica-gó- réja és az udvaron lévő szalma­kazal. A tűzhöz kivonultak a faddi önkéntes tűzoltók, majd a szekszárdi alosztály tűzoltókocsi­ja. Közös erővef sikerült meg­akadályozni — a szél ellenére —, hogy a tűz átterjedjen a lakóház­ra és a szomszédos épületekre. A tűz jelentős kárt nem okozott. A tűz keletkezési okának kivizsgálá­sa folyamatban van. Huszonöt év az egészségügy szolgálatában Vasárnapra virradt a falu A Nap éppen elérte a látóhatár alját. Hosszúak még az árnyé- kok, csíp a levegő is. De a falu már megmozdult. Ki az utcát söpri Decsen, hogy tisztán várja a járda a hét pihenőjét, ki mun­kába indul, mert a megkésett tavasz miatt összetorlódott a tenni­való. A tavasz megkésett, a munka sürget. A decsi Alkotmány. Ter­melőszövetkezet tagjai — vasárnap ide, vasárnap oda, — ma is dolgoznak. Szűcs László most rakja fel a kocsira az utolsó ziták bükkönyös zabot, Kiskomáromi István szerelő is felkapaszkodik a traktorra is irány a határ. Amint Muhari Ferenc párttjtkqr és Izsák Kálmán agronómus elmondták, teljes erővel folyik ma is­ii munka. Vetik a bükkönyös zabot, nyolc hold vetnivaló van még vissza. (Később megtudtuk, a kora délutáni órákban végeztek a ve­téssel.) Folyik a napraforgó vetése is és még néhány munka, mert sürget az idő. S a decsi Alkotmány Tsz tagjai kihasználták a va,- sárnapi jó időt. JELENTÉS A TAVASZI MUNKÁKRÓL: Az összes tavaszi munkákban, a vetésben, a talajelőkészítésben első a szekszárdi járás A megye tsss-eiben befejezték a borsóvetést A Megyei Tanács vb mezőgaz­dasági osztálya az április 14-i ál­lapotnak megfelelően értékelte a tavaszi munkák állását. A ter­melőszövetkezeti tagok és a gép­állomási dolgozók az elmúlt hé­ten sokat pótoltak az esős idő­járás okozta elmaradásból. A megye területén 50 727 holdon végeztek időszerű ta­vaszi munkát. 'Ez jelentős és kiemelkedő ered­mény, a földeken dolgozó embe­rek szorgalmát bizonyítja. A talajelőkészítés üteme Szék szárd határában volt a leg­jobb. Egy hét alatt 22,2 szá­zalékos a növekedés. Utána következik a dombóvári járás 17,8 százalékos növekedés­sel. A tamási járás területén I azonban mindössze 7,4 százalék- | kai, a bonyhádi járás területén csak 9,4 százalékkal növekedett a talajelőkészítés. A borsót a megye termelőszö­vetkezeteiben elvetették. A mák­vetés szombaton 90,3 százalékra állt, s vasárnap feltehetően ezt a munkát is befejezték a gazdasá­gokban. Befejezéshez közeledik a ta­vaszi árpa vetése is. E mun­kák végzésében kiemelkedő eredményt értek el a bony­hádi tsz-ek, egy hét alatt 78,4 százalékos előreugrással. A dombóvári járás területén ez­zel szemben mindössze 16,8 szá­zalék volt a növekedés. A szövetkezeti gazdák megye- szerte vetik a cukorrépát, a za­bot, ültetik a burgonyát. A zab­vetés a tamási és a szekszárdi járásban befejezéshez közeledik. A tavaszi árpát a szekszárdi és a bonyhádi járás termelőszövet­kezetei elvetették. Késik a felfagyott vetések hen- gerezése. A Megyei Tanács vb mezőgaz­dasági osztályának összevont ér­tékelése szerint az összes tavaszi munkákban, az összes tavaszi vetési mun­kákban, a talajelőkészítés­ben a legjobb a szekszárdi járás. Az összes tavaszi munkákban leg­gyengébb a bonyhádi járás, a ve­tési munkákban Szekszárd város, a talaj előkészítésben a tamási járás. Nyolc óra után fiatalok csoportjai lepték el a decsi utcákat, hogy a járási művelődési ház udvarán gyülekezzenek. Ma ez a nagy esemény, akit csak nem szólít a munka a határba, az most a kulturális seregszemlén szerepel, vagy mint néző gyönyörködik a fiatalok műsorában. ____________________ _______________________ (Bakó—Letenyei) J ól kezdődött Palánkon a téglagyáttási szezon — Már a harmadik nap 70 000 téglát készítettek Ismert olvasóink előtt, hogy a Palánki Téglagyárban az elmúlt évben országosan is jelentős eredrpényeket értek el a tégla- présnél dolgozók. Nem volt rit­ka az olyan nap. amikor a napi termelés meghaladta a 65—70 ezer téglát. A Palánki Téglagyár dolgozói túlteljesítették 1961. évi nyerstégla-gyártási tervüket. Az egyesülés üzemei közül a legjobb eredményt érték el. A télen gondosan kijavították a termelő berendezéseket. Ezelőtt másfél héttel megkezdték a tég­lagyártási szezont. Bár az időjá­rás nem volt kedvező a tégla- gyártásra, mégis kiemelkedő tel­jesítményeket értek el. Az első nap. amikor a késő délelőtti órákban kezdték a munkát, 40 ezer téglát készítettek. A máso­dik napon 57 ezret, a harmadik napon 62 ezret, a negyedik na­pon pedig 72 500 téglát készítet­lek 9 és félórás műszakban. Új urológiai osztályt építenek Szekszárdon A Megyei Tanács Balassa Já­nos Kórházában a közelmúltban ismét jelentős építkezés kezdő­dött. Az onkológia, ortopédia és a szemészeti szakrendelés helyén átalakítással 50 ágyas urológiai osztály építését kezdte meg a Tanácsi Építőipari Vállalat. Az új létesítmény megvalósítására több mint egymillió forintot for­dítanak. A gyógyászati munkában jelen­tős helyet foglal el ez a létesít­mény. Országos méretekben is számottevő, de a Dunántúl egyik legnagyobb ilyen intézete lesz. A cigányság helyzetével foglalkozott a megyei művelődésügyi állandó bízott síig Hétfőn kibővített ülést tartott Szekszárdon a megyei művelő­désügyi állandó bizottság. Az ülé sen a cigány-problémával foglal­koztak. A cigányság helyzetéről Bárd Flórián, a Megyei Tanács műve­lődésügyi osztályvezetője tartott vitaindító előadást. Az előter- jeszteít beszámoló részletes tájé- ! koztatást adott a cigányok hely­zetéről. Fő feladatként jelölte meg a cigány-törzaközösséj fel­számolását és a cigányok foglal­koztatását, oktatását. Kitűnik a beszámolóból, hogy a megye egyes vidékein helytelen mód­szerekkel foglalkoztak a cigány­ság helyzetével. A felmérésről és az intézke­désekről a művelődésügyi osztály és az állandó bizottság jelentést lerjeszt a Megyei Tanács vb elé,

Next

/
Thumbnails
Contents