Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-15 / 88. szám
r Tolna megyei népújság 1962. április 15. Köznapi Emberek A második ötéves terv megvalósítása a szocialista építés útján újabb magaslatokra vezeti népünket (az 1961. évi II. törvényből) A magtáros ö az, aki nem tartozik se a kintiekhez, a növénytermesztőkhöz, meg az állattenyésztőkhöz, de nem tartozik a bentiekhez sem, mert a munkahelye nem az iroda, s a ha- .ár, hanem a magtár, s a raktár. László Péter, az udvari Béke Tsz tagja magtáros és raktáros egy személy ben. „Lelkén hordja a tsz-t” — mondják róla a vezetők és a tagok is. Az ilyen elismerés ritkaság, mert a hasonló beosztású emberre kicsit irigykedve, inkább azt szokták mondani a szövetkezeti tagok, hogy jó nek\ mert mindig hűvösön van. No, ez persze túlzás, méghozzá erősen, mert a lelkiismeretes, poikos magtáros, raktáros íe'elősségce'.jcs, s elég íárasz tó munkát végez. László Péter valóban olyan em bér, hogy rá nem mondanak, s nem is mon ihatnak a munkájával kapcsolatban rosszat. Úgy vigyáz a gor.djí a bízott közös értékekre, akár a szemetényére Neki kell csinálni a takarmányok kiadását, lemérni, beírni és arra is ügyelni, nehogy elcsússzon egy- egy zsák kukorica, vagy árpa Mert ha nem vigyáz, akkor ez azért könnyen megesik. A fogato- sok ugyanis- szívesen egészítik ki a lovak fejadagját egy kis pót-takarmánnyal. A szövetkezeti gazdák rábízták a; tsz szerszámait, a raktár sok- f§jt% értékeit is. 0 . mindig pontosán elszámol mindennel, pontosan vezeti a nyilvántartásokat, ahogyan elő van írva._ Jó raktáros! ■’'Megbízható ember, s ez a legfőbb érdeme. Eddigi munkájával rászolgált a szövetkezeti gazdák bizalmára, Sz. P. Egy új gép készült Ügyes szakember Gulyás János. Egyik dolgozótársával, Valkó szaktárssal, aki ugyancsak jeles művelője a vasas szakmának, új gépet készített, hulladék anyagból. Szükség volt a gépre. Egy-egy talicskagyártási-szezonban húszezer darab talicska-összeszorító pálcavasra volt szükség. Négy-öt munkás napokig, hetekig dolgozott, mire a nagymennyiségű pálcavas mindkét végére nyolc-tíz centiméteres menetet vágott. Drága volt így a termelés, amellett, hogy mindig ez az alkatrész hiányzott és veszélyeztette a terv teljesítését. Ma már nem gond a esavarké- szités. Gulyás János társával új gépet, speciál menetvágót készített. Többnyire munkaidőn túl készült, hetekig az új gép. Felhasználtak hozzá minden hulladékot, ami egy kicsit is illett a tervezett masinához. Elkészült a gép, szürkére festették, és most már dolgoznak rajta. S nemcsak a talicska-összeszorító pálcavasra vágnak menetet vele, hanem más munka elvégzésére is kiválóan hasznosítják. Tervezik, hogy még sokoldalúbbá teszik majd a gépet. Hetven-nyolcvanezer forintot takarított meg szövetkezetének Gulyás János. S egyre azon munkálkodik, hol, s rnit tud megoldani, ahogy még azelőtt nem volt, s amelyik elősegíti a terv teljesítését, termelékenyebbé teszi a mun. kát. Példakép Gulyás János, nem csak a fiatalok, hanem az idős dolgozók előtt is. Szerénysége, nagy szaktudása elismert, s tevékenységével még csak öregbíti jó hírét, s nevét a . szövetkezeti iparosok körében. P. J. Bemutató a Szekszárdi Állami Gazdaságban Április 18-án, szerdán bemuta tó üzemi látogatást szervez a Szekszárdi Járási Tanács mező- gazdasági' osztálya a Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki üzemegységében. A látogatáson részt vesznek' a gazdaság körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek főagronómusai, agronómusai és növénytermesztési brigádvezetői. Petrits Pál, a gazdaság főmérnöke tart előadást a kukorica szemenkénti vetéséről, valamint a simazinos kukoricatermesztés jelentőségéről. (Folytatás a 3. oldalról.) be a sűrűbe. Az egész környéken megelevenedett az erdő, őzek, szarvasok iramodtak meg, s vitték a hírt a többieknek: embert öltek. Valahol bagoly huhogott vészjóslóan. A remete hangtalanul zuhant el, s a gyufásdoboz csörögve gurult széttárt kezéből messzire. A MEGLEPETÉS Amikor az orvost újra elnyelte a fák között a sejtelmes homály, s újra felismerhetetlenné vált előtte minden, akkor döbbent rá, mi történt tulajdonképpen. Meg- tántorodott tettétől. Riadtan futni kezdett, s azzal nyugtatta magát: „mit tehettem volna mást. Ha nem én ölöm meg, a remete öl meg engem. Utánam küldi a nyomomat követő határőröket, s engem elfognak. Kettőnk között ennek így kellett történni, önvédelemből öltmi... Mr. Rogger nem dicsérne meg érte, dehát kérdezem én: mit csinált volna ő az én helyemben?” Úgy van! Mr. Rogger és Körner is könnyen beszél a müncheni villában berendezett dolgozószobájában, abszolút kényelemben. Jönnének csak ide: kúsznék át ilyen életveszély között a határt, ahol minden fa, minden bokor mögött járőrt lát leskelődni az ember, ahol retteg tnég a felszálló madártól is, s a torkában ver a szíve, ha egy száraz ág reccsen a talpa alatt. — így, így, remete úr! Ne haragudjék, de nekem ma biztonságban kell Budapestre érnem. Mintegy másfél órán át gyalogolt az erdőben: lassan itt is kivilágosodott, a reggeli napfény átszürődött a fák zöldellő lombján. Nem ismerte a terepet, bár Gyarmathy kioktatta az erdei tájékozódásra is. Egyszerre megtorpant. — Úristen, hátha nem is jó irányba megyek?! Tanácstalanul álldogált ott. Körülötte zúgott az erdő. A tanácstalanság teljesen megzavarta, nem tudta, merre tartson. — Mégis meg kellett volna a remetétől kérdeznem... A remete! Maga előtt látta a szakállas, csíkos ingű öregember csodálkozó arcát, amikor felakadt, kimeresztett szemekkel a földre zuhant. Hallotta a kutya rémült, síró ugatását, amint az erdőbe rohant. „Ha felfedezik, végem van!” Ismét futni kezdett. Nem bánta, bármerre, csak el, minél mesz- szebb innen, hogy egérutat nyerjen. Tíz perc múlva az erdő szélére ért, nem messze a fák között házak fehérlettek. — Falu lehet. Onnan is kutyaugatás hallatszik. (Folytatjuk) MEGTUDTUK, ELÁRULJUKs Hogyan lehet könnyen szert tenni egymillió forintra? A hatalmas park gyönyörű. Ha egyáltalán lehet hasonlítani, még szebb a kastély. Nagy Elemér kalauzol végig a laboratóriumon, s a szobák labirintusán keresztül a szemléltető kiállítás impozáns termébe vezet, ahol Benke János igazgató is csatlakozik hozzánk. Az avatatlan ember először nehezen tájékozódik, azután csodálkozik, majd elismeréssel bólogat Mert van min csodálkozni, és van mit elismerni... Pedig nem is olyan különös helyen vagyunk, könnyen feltárulnak a kastély titkai. Közlékeny ember Nagy Elemér laboratóriumvezető és örül az újságíró látogatásának Benke László, az igazgató. Ismerkedjünk hát meg a növényvédelem Tolna megyei főhadiszállásával, a Fácánkerti Növényvédő Állomás munkájával, tevékenységével. Mielőtt az egymillió forint szerzésének lehetőségét elárulnék, beszéljünk az állomás sokrétű munkájáról. A közvetlen növényvédelmen kívül az is feladata, hogy irányítsa megyénkben a növényvédelmi munkát. Ez az irányító, elvi munka kerül egyre inkább az állomás feladatának középpontjába. A cél ugyanis az, hogy a tsz-ek is ellássák magukat növényvédelmi gépekkel és saját maguk végezzék el a gyakorlati munkát. Ezért az állomás gépparkját nem is igen fejlesztik, annál inkább a laborntó.iumot és a szakagronómusi hálózatot. Feladata az állomásnak az is, hogy szakembereket képezzen ki a tsz-eknek. Ezért már négy év óta növényvédelmi tanfolyamokat rendeznek tsz-gazdá* részére Idén 23 tsz-tag szerezte meg itt az állomáson a növényvédelmi szakmunkás bizonyítványt. tanácsok mezőgazdasági osztályát és lapunkon keresztül a termelőket, Az előrejelzés elkészítése bonyolult munka, legalább annyira, mint a Meteorológiai Intézet időjárás előrejelzése. Csak talán annál pontosabb... □ A Fácánkerti Növényvédő Állomásnak is vannak gazdasági tervei, amelyeknek egyik fejezetéi védekezési tervnek nevezik. A múlt évben 24 000, idén 26 000 holdra terjed ki az állomás védekezési tevékenysége. Múlt évi tervüket majdnem 4 százalékkal teljesítették túl. Újdonság az idei tervben, hogy egyre nagyobb területre terjed ki a kukorica vegyszeres gyomirtása. Míg tavaly összesen 4600 holdon végeztek vegyszeres gyomirtást, s ennek nagy része az őszi gabonákra terjedt ki, addig idén csak kukoricából mintegy 7000 hold a tsz-ek vegyszeres gyomirtási igénye. Tehát egyre több kapa válik feleslegessé. nak biológiai oktatását, a növényvédelmi szakmunkásképzést) és jó propagandája a növényvédelemnek. A kiállítás létrehozásáért áldozott fáradtság nem volt hiábavaló. Voltak már német, lengyel, jugoszláv szakemberek is itt, akik nagy elismeréssel nyilatkoztak a kiállítók igényes munkájáról. El □ A volt Kunfy kastély gyönyörű, faburkolatú halijában található a növényvédő állomás állandó szemléltető kiállítása, ahol bemutatják a megyében fellelhető kártevők többségét. Mintegy 25 betegséget, 50 kártevőt, 50 féle növényvédőszert és a növényvédelem szempontjából hasznos madarakat ismerheti meg itt a látogató. Segíti ez a szemléltető kiállítás ec környező, községek islcoláiNo, nézzük az egymillió forintot! Hogyan jutott könnyen 1 118 000 forinthoz tavaly a tolnai Aranykalász Tsz? Úgy, hogy 52 holdas gyümölcsösében az állomás előrejelzései alapján szakszerűen elvégezte a növényvédelmi munkákat. Az állomás dolgozói Tolnán komoly tanulmányokat végeztek, összehasonlították a tsz gyümölcsösét egy hasonló adottságú maszek gyümölcsössel. Megállapították: a tsz azáltal, hogy időben és szakszerűen elvégezte a növény- védelmi munkát, majdnem hatszor annyi jövedelmet vett be holdanként, mint a maszek, aki alig védekezett a gyümölcsösök kártevői ellen. A védekezés eredményeképpen holdanként több és jobb minőségű gyümölcsöt magasabb áron értékesített a tsz, mint az egyéni termelő. Leszámítva a védekezés költségeit, a tolnai Aranykalász Tsz-nek 1 118 000 forinttal volt több a tiszta jövedelme, mintha nem védekezett vol- nak a kártevők ellen. Mondja valaki ezek után, hogy nem érdemes figyelemmel kísérni és betartani a Fácánkerti Növényvédő Állomás felhívásait GYENIS JÁNOS □ Lapunkban rendszeresen közöljük a Fácánkerti Növényvédő Állomás előrejelzéseit a kártevők rajzásáról, és felhívását a kártevők elleni védekezésre. Ezek az előrejelzések nagy gonddal készülnek és nagyon hasznosa*. Az állomás dolgozói rendszeresen figyelemmel kíséri* a kártevők biológiai fejlődésit és a rajzás megindulásakor mozgósítanak a védekezésre. Riasztják a járási Az építési időt öt százalékkal csökkentik Lényegében a gazdasági év csak az elmúlt napokban kezdődött a Tanácsi Építőipari Vállalatnál. A rossz időjárás miatt a vállalat dolgozói nem tudtak teljesértékű munkát végezni. A rossz időjárás miatt főleg a munkahelyek előkészítését végezték, de már az elmúlt héten megkezdték a termelőmunkát. S most határozták el a dolgozók azt is, hogy az éves terv határidő előtti teljesítése érdekében, Felborult a zetorral A Paksi Járásbíróság dr. Kiss Tóth Tihamér tanácsa ítéletet hozott Tóth József uzdi termelőszövetkezeti zetorvezető és két társa — Szilágyi László és Végh János — ügyében. A múlt év őszén silótakarmányt szállítottak a határból. Az egyik reggel várakozniok kellett, mert a kombájn elromlott. Ezidő alatt elmentek reggelizni Tóthék pincéjéhez és itt mindhárman jelentős mennyiségű italt fogyasztottak. Ezután felrakodtak és a tsz gazdasági központjába szállították a silótakarmányt. Itt a körzeti rendőrmegbizott észrevette Tóth Józsefen, hogy ittas, erre figyelmeztette az agronómust és kérte, hogy váltsa le a gépről. A leváltás ügyében a brigádvezetőnek kellett intézkednie, aki az utasítást ki is adta. Tóth azonban azt nem vette tudomásul, hanem később is vezette a gépet. Az egyik éles kanyarban — részben az ital hatása miatt, részben pedig, mert nem csökkentette a sebességet — felborult. A bíróság Tóth Józsefet 4 hónapi börtönbüntetésre. Szilágyi Lászlót 500 forint, Végh Jánost pedig 400 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. • A Dombóvári Járásbíróság dr. Raskoványi János tanácsa három hónapi börtönbüntetésre ítélte Lajos György Dombóvár, Arany János tér 16 szám alatti lakost. Lajos György a múlt évben ellopta Kiss József őrizetlenül hagyott kerékpárját, majd azt szétszedte, s az alkatrészeket másik kerékpárokba építette be. A kerékpárokat eladta. A nyomozás során előkerültek a kerékpárok, kiszedték belőlük a lopott alkatrészeket, s azokból összeállították Kiss József kerékpárját. az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére szocialista munkaversenyt indítanak. A versenyben arra vállalkoztak a dolgozók, hogy az első negyedévi lemaradást az év hátralévő szakában pótolják, és az év végéig a termelékenységet a tervhez viszonyítva egy százalékkal javítják. Az önköltség csökkentésével 375 ezer forintos megtakarítást akarnak elérni. Az építési idő öt százalékos csökkentése, minőségi munka végzése, a rögzített áras szerződések számának emelése, az egyösszegű munkautalványozás szélesítése, szakmunkásképzés szerepel a dolgozók munkaversenyében. Egyik érdekessége az építők versenyének, hogy a termelőszövetkezeti építkezéseket — magtáras istállók, magtárak — július 31-ig átadják, a különböző gazdasági épületeket szeptember 1-ig átadják, az iskola-tatarozásokat augusztus 25-ig elvégzik. cA szegény kutat le Lehet áLLaud&ati fuekálni A kútfúró mester kedélyesen koccint, de a kétyi Kossuth T$z vezetői tépik ö hajukat. Mi lesz már azzal a kúttal? Ugyanis Kétyen megépült a major, de nincs viz a kútban. Tűzoltó lajttal hordják a falu közepéről a vizet az istállókba. A kétyi kútügy már országossá duzzadt. Ankétot tartott róla a Népszabadság, s utána cikk jelent meg a párt központi lapjában, meg a falurádióban is. A nagy megmozdulás után megmozdult a Vízkutató és Kútfúró Vállalat is és kútásókat küldött Kétyre. A már egyszer eredménytelenül megfúrt kutat mélyíteni kell, akkor lesz majd víz, akkor majd vissza lehet adni a tűzoltóknak a vízhordó lajtot. A mélyítés azonban lassan halad, a kútfúrók nem szeretik ugyanis a vizet. Néha víziszonyt kapnak, s bort isznak, mert különben — amint mondják — nem megy a fúrás. A baj csak az, hogy így még úgyse megy, mert olykor a fúrás helyett is inkább isznak. S ebből származnak a nézeteltérések, mert a tsz vezetői már idegeseit és türelmetlenül várják a vizet. Egyik nap a főkönyvelő ráförmedt a főfúró mesterre: — Miért isznak mindig, miért nem fúrják azt az átkozott kutat? A kútfúró mester elmélázott: — Ne legyenek már olyan szívtelenek! A szegény kutat is néha békén kell hagyni. Azt se lehet állandóan turkálni...-to -m
