Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-15 / 88. szám
2 TOLWÄ MEGYEI NÉPÜJSAÖ I9G2. április Í5. Kádár János elvtárs beszéde a szocialista brigádvezetők országos értekezletén (Folytatás az 1. oldalról) Sok példát hallottunk itt, hogyan érvényesül a brigádban a kölcsönös segítség. Azokra az esetekre gondolok, amikor egy-egy brigádon belül, a brigád valamelyik tagjának olyan feladata, vagy kérdése adódik, amit egyedül, csak a saját erejéből legfeljebb hosszú idő alatt, vagy keservesen tudna megoldani, a közösség egyesített erejével azonban gyorsan megoldható. Hasonló kérdés a szociális gondoskodás. Ha az újság, a rádió hírt ad valamilyen balesetről, szerencsétlenségről, egy bajba jutott béna emberről, vagy arról, hogy valakinek a szeme világát veszély fenyegeti, valaki nehéz helyzetbe került, egy gyerek apát- lan-anyátlan maradt, szinte szabállyá vált, hogy azonnal jelentkezik egy, és azután még több szocialista brigád és azt mondja, hogy kérem, én megyek, és segítek. Sokáig lehetne még sorolni a szocialista brigádmozgalom sajátos, új jellemvonásait. Ennek a mozgalomnak abban van az ereje, hogy a győzhetetlen és nagyszerű eszmét, a szocializmust úgy testesíti meg, ami — ahogy művészileg mondják — azt jelenti, hogy itt a forma megfelel a tartalomnak. Többször elhangzott itt, azt várjuk mindnyájan ettől a tanácskozástól, hogy választ adjon arra, hogyan tovább. Biztos vagyok benne, hogy ez az értekezlet határozott irányt fog szabni, de azt hiszem, ha valaki azt gondolja, hogy valami merőben új irányt jelölünk ki, az csalódik. Ha tőlem valaki azt kérdezné, hogy hogyan tovább a szocialista bri-. gádmozgalomban, akkor azt mondanám, hogy úgy, mint eddig,,: csak egy kicsit . jobban, (Élénk derültség és taps).- A feladatok pontos- megjelöléséhez persze van náluink egy hagyományos kiindulási pont. A régi-marxista iskola' szerint ha egy kérdést felvetünk, - vagy azt viZsr gáljuk, hogy egy mozgalmat hogyan fejlesszünk „ tovább, akkor mindig mérlegelni kell az adott helyzetet is, amelyben vagyunk. Mi a jellemző a mi helyzetünkre? Nemrégiben ünnepeltük hazánk felszabadulásának 17. évfordulóját. Az évforduló mindig jó alkalom a mérleg megvonására. Ez történt most is, s ennek összegezése az, hogy a magyar nép a szabadsággal jól gazdálkodott, a szocializmus építésének útján járt. A mi vívmányaink között a legdöntőbb a munkáshatalom. Mindjárt meg akarom mondani, hogy a • hatalomnak sok feltétele ■van, s ahhoz • a »jelén; viszonyok között 'hozzátartozik az állam fegyveres ereje is. De a mi'munkáshatalmunk fő ' ereje abban van, 'hogy a szocializmus zászlaja alatt összeforrott a párt és a nép. (Nagy taps). Ezt kell nekünk továbbra is erődítenünk. pesten, vagy Miskolcon, aki hat utcasarkot elmenne gyalog? Ezért is zsúfoltak a villamosok és az autóbuszok. Annak idején bezzeg mi igen sokszor nem ültünk a villamosra, hanem gyalogoltunk azért a 24 fillérért, abból inkább vettünk kenyeret, egy kis szalonnát, zöldpaprikát, esetleg még 4—5 Leventét is ki lehetett a jegy árából gazdálkodni. Futott az ember az utcán, mint a nyúl: majd bolond lesz ennyi pénzt kiadni! Ma pedig azt ■mondja; nem leszek bolond azért az 50 fillérért gyalogolni. Akárhová menjünk, munkás-, vagy parasztemberek közé, elmondják, hogy a fiú ipari tanuló, a leány gimnazista és így tovább. Amikor elhallgatom őket, eszembe jut: úgy mondjuk, 25 évvel ezelőtt vizes lepedővel megkötözni való bolondnak hitték volna azt az egyszerű falusi dolgozó embert, aki a lányát gimnáziumba akarta volna járatni. Ma már erről mint a világ legtermészetesebb dolgáról beszélnek, pedig ez is az utóbbi 17'év eredményéhez tartozik. Ma már tíz- és százezrek képezik magukat az iskolákban, vizsgákat tesznek le még felnőtt emberek is, és közülük ezrek és ezrek állami és társadalmi vezető posztokon vannak. Ezt .mind a mi munkáshatalmunk tette lehetővé, a népi hatalom, amelyben a munkásosztály oldalán képviselve vannak a parasztság fiai, az értelmiségiek, a .városi kispolgárok. Ilyen ;- körülmények között élünk és dolgozunk, s e körűiméSzocialista építésünk eredményei Nagyszerű eredményeink vannak a szocialista építésben, se vége, se hossza nem volna ezeket felsorolni. Olyan körülmények között, amikor a birtokviszonyok a mezőgazdaságban két ízben változtak — ami a termelést általában nem segíti — negyedével növekedett a magyar mezőgazdaság ■termelése. Az ipar termelése négyszeresére emelkedett, s 1957 tavasza óta mintegy 60 százalékkal növekedett a magyar ipar termelése. A bennünket szidalmazó tőkésországok az ilyesmit képtelenek elérni. Vagy nézzük az életszínvonal alakulását. Amikor az életszínvonalról beszélünk, ebben persze nemcsak a munkabért értik az emberek, hanem sok egyebet is. Annak idején azt mondták, hogy Magyarország a hárommillió koldus országa, de akikre ezt értették, azok csak a falusiak voltak, pedig a városban sem járt mindenki teli hassal. A városi éhezőkkel együtt négymillió éhező országa volt Magyarország. Most ez a négymillió ember is ember módjára eszik, öltözködik és lakik. Itt van például a lakáskér- dés. Kétségtelen, nehéz probléma ez, de egy probléma sokféleképpen lehet nehéz. Én tudom, hogy például mi volt itt'1928-ban. Nem akarok magamról ‘ beszélni, de sok olyan család volt, hogy egy, kétszoba konyhás lakásban 18—24 lélek is lakott itt Budapesten, ugyanakkor évszámra 8—10—12 ezer lakás volt kiadó és nem volt ember, akinek-bátorsága lett-volna kivenni. Akkor így volt nehéz a lakáshelyzet. Ma nehezen tudnék találni a legtávolabbi vidéki üzemben is olyan, még be sem tanított munkást, akinek ha azt mondanám, hogy a szomszéd utcában van egy két. szoba, fürdőszobás lakás, ki mered-e venni, vagy sem, s azt válaszolná, hogy nem merem kivenni. (Derültség). Dehogynem merné kivenni és nem félne attól, hogy a jövő hónapban tudja-e fizetni a lakbért, nem félne, attól, hogy három hónap múlva állásban lesz-e, vagy sem. Ma így nehéz nálunk a lakáshelyzet. Bár nehéz és tényleg nehéz, de némi különbség a kétfajta nehézség között azért van. És ezt éppen az életszínvonal emelkedése okozza. Panaszolják, hogy zsúfoltság van a közlekedésben. Valóban van zsúfoltság a villamoson, az autóbuszon, különösen a csúcsforgalmi időkben, s..a vonatokon is van zsúfoltság. Ha példát akarnék mondani az -ellenkezőjére, említhetném Bécset; ahol csaknem -üresen járnak a villamosok, az autóbuszok: De találunk-e olyan embert ma ' Buda,nyek rendkívül kedvezőek a szocialista brigádmozgalom további fejlődése számára. Csak tőlünk függ, hogy ezeket a körülményeket és lehetőségeket az eddiginél jobban használjuk fel a mozgalom előbbrevitelére. r>.'YT‘ hő' Nagy feladatok állnak elöltünk . Milyen feladatok,-.vannak előttünk? Idei tervünk az ipari termelés 8 százalékos, a mezőgazdasági termelés csaknem 10 százalékos emelkedését írja elő. Az ötéves terv feladatai ismeretesek és nem csekélyek. Vannak a mi életünknek átmeneti nehézségei. Ezek a nehézségek döntően az őszi szárazság, meg a mostani megkésett tavasz következményei. Nekünk azonban valahogy úgy kellene már az életünket elrendezni, hogy szűnjenek meg ezek a bajok. És azonkívül mindig meg is kell magyarázni, honnan származik a baj. Egyszer az idő nem jó, másszor az elosztás, harmadszor pedig az ördög tudja, hogy micsoda. De a legjobb magyarázat sem ér annyit, mint két kiló jó krumpli, vagy hagyma, méghozzá megfelelő áron. Ne haragudjanak a szójátékért, bár nem egészen az: mi az örvendetes ezeknél a bajoknál? Az, hogy az emberek ezeket nem úgy tartják számon, mint valami örökös átkot, ami addig fogja őket kísérni, amíg élnek. Jelenlegi bajaink, nehézségeink, amelyeket persze nem szabad semmibe vennünk, olyanok, amelyekről minden ember tudja, hogy az átmenet nehézségei, amelyeket le fogunk küzdeni. Népünk megszabadul ezektől az időszaki bajoktól, azután a nem pillanatnyi, hanem a nagyobb, a hosszabb időre szóló nehézségektől és a lakásgondoktól is. Külpolitikái kérdések Vannak feladataink külpolitikai téren' is. Harcolunk a háborús maradványok , megszüntetéséért, Nyugat-Beriin kérdésének rendezéséért,- a német békeszerződésért. Azután, haccolunk a múlt olyan maradványainak megszüntetéséért,-- mint a gyarmati rendszer. v..Küzdünk közbeeső megoldásokért is. Ismeretes,, hogy a szocialista országok, közöttük a Magyar Népköztársaság, .külpolitikájában a végcél az általános és teljes leszerelés, az, hogy i az emberiségét örökre, meg,, lehessen szabadítani a háború fenyegetésétől. Ezt szem előtt tartva, támogatunk , minden értelmes közbülső megoldást, is. Természetesen a., nyugati hatalmak vezetői, meg az azokat az országokat, igazán .irányító monopoltöltés körök. .nem egészen ugyanazt akarják, amit a békeszerető emberiség,,Itt van például a vita az atomfegyverkísérletek felfüggesztésérői., A . helyzet azj hogy szeptemberben az Egyesült Államok, Anglia 'és Francia- ország kormánya kijelentette, hogy azokkal az eszközökkel, amelyek az egyes országok birtokában. vannak, ellenőrizni lehet az atom fégyverkísériéteket., es. javasolták, hogy kössenek egyezményt az atomfegyverkísérletek megszüntetésére. Ezt ők javasolták szeptemberben. Most, hogy a Szovjetunió ugyanezt javasolja, nem fogadják el. Miért? Mert nekik megvannak a maguk tervei, a továb- . bi. kísérletezésekre és van egy ^rögeszméjük, hogy utol akarják érni, meg akarják előzni a Szovjetuniót. Ök most nemzetközi ellenőrzést akarnak. Miért is akarnak ilyen ellenőrzést? Először is. azért, mert úgy gondolják, hogy az a titok értékesebb, amit ők megláthatnának, Ha az Egyesült Államok saját titkát tartaná érté-' kesébbnek, akkor nem nagyon törné magát a nemzetközi ellenőrzésért. Másodszor, aki ilyen kérdésben nemzetközi ellenőrzést akar, annak titkos szándéka az, hogy támadjon, s ehhez jó ismernie az ellenfél célpontjait. Ezt a javaslatot tehát nem lehet .elfogadni, hiszen a népek békéje és biztonsága a többi között azon nyugszik, hogy a Szovjetunió és a szocialista világ kellő erővel is rendelkezzék ahhoz, hogy érvényesítse békepolitikáját és elrettentse és visszatartsa az imperialistákat egy új világháború kirobbantásától. Mik a teendőink? Erősítenünk kell rendszerünket, ébereknek kell lennünk, honvédségünket is kellő szinten kell tartanunk, de növelnünk kell termelésünket is. Erősítenünk kell belső egységünket és internacionalista egységünket is, mert amíg a mi népünk egységes, ha a mi népünk a szocialista országok népeivel vállvetve, szoros szövetségben, egy frontban tömörül, nincs a világon olyan erő, amely népünk szocialista vívmányait és céljait fenyegetni tudná, vagy meg tudná semmisíteni. Ez a mi fő feladatunk, és ne haragudjanak, hogy most így kapcsolom össze a dolgot: aki a szocialista brigádmozgalmat tovább akarja fejleszteni, továbíj akarja erősíteni, annak számon kell tartani a tennivalók között népünk belső egységének további erősítését is, és a mi nagy nemzetközi egységünk további erősítését is. A szocialista brigádmozgalomnak tehát e feladatok megoldását kell segítenie. Ehhez mindenekelőtt a mozgalom egészséges fa vonásainak megerősítése, valamint a mozgalom további kiszélesítésére van szükség. Ki kell szélesíteni e mozgalmat a mezőgazdaságban is. A legkézenfekvőbb ez a gépállomásokon és az állami gazdaságokban, de a szövetkezeti parasztság is bekapcsolódhat, természetesen formájában eltérő módon. Erősíteni népünkben a mu ka becsületét Azt is a szocialista brigádmozgalom feladatának tartom, hogy erősítse tovább egész népünkben a munka becsületét. Érdekes helyzet van ma nálunk. A dolgozók nagyon nagy többsége rendesen, lelkiismeretesen dolgozik, de vannak emberek, és számban nem is olyan kevesen, akik nem végzik el a maguk munkáját' Nem szabadna ilyennek lenni. Ha valaki munkásembemek, dolgozó embernek tartja magát, akkor az legyen is olyan, amilyennek a munkásembernek, a dolgozó embernek lennie kell. Vannak a mozgalomnak konkrét kérdései is. így mindenek előtt a termelékenységet kell emelni. Vagy olyasmi, amiről kevés szó esett: a minőségi munka követelménye. Abban a szocialista brigádban látom én az igazi jövőt, ahol a munkás ráteszi jegyét a termékre, és az mehet a fogyasztóhoz, a külföldi vevőhöz, akár baráti országba, akár kapitalista piacra adjuk el, az szavatolt minőségű áru. Foglalkozni szeretnék még egy kérdéssel. A szocialista brigádmozgalom a szocialista verseny egyetlen korábbi formáját sem helyezi hatályon kívüL Továbbra is szükség van egyéni versenyre, , brigádversenyre, a szakma kiváló dolgozója cím, a szakma ifjú mestere cím elnyeréséért folytatott vetélkedésre is, mindez hasznos, jó dolog, s mindezt erősíteni kell. fiz értekezlet előbbre viszi a mozgalmat A szocialista brigádmozgaiom akkor lesz egészséges, ha százezrek versenyzésére épül. Ugyanígy a nagy egység, 'a.',szocialista gyár sem épülhet másra, mint az abban a gyárban dolgozók döntő többjégére, azokra, akik szocialista brigaäok mozgalmában Vesz-' nek részt. Ezt a további lépést azonban nem szabad elhirlelenkedni. Nagyon helyes az az álláspont, hogy a szocialista üzem, műhely címért folyó verseny feltételeinek kidolgozásával valameddig még várni kell. Ha majd tízezer és tízezer ember gondolkodik ezen, ki fogja alakítani a helyes ismertető jeleket, s azután jöhetnek azok, akik összefoglalják a tapasztalatokat és általánosítanak. Ez persze nem azt jelenti, hogy a mozgalom dolgozóit teljesen magukra lehet hagyni. A politikai, a társadalmi és a gazdasági vezetésnek most már az a feladata, hogy a brigádmozgalmat ne valami külön tehernek nézzék, hanem a feladatok megoldását segítő erőnek tekintsék. Ha ezt megértik, ha számúkra a szocialista brigádmozgaiom nem felesleges teher, hanem olyan erő, amire építenek, altkor a rájuk bízott összes kérdéseket is jobban meg tudják oldani. Elvtársak, azt hjszem. hogy . ez az értekezlet . feltétlenül előbbre fogja vinni az egész mozgalmat, lendületet fog adni annak. Itt nemcsak a brigádvezetők és a brigádok küldöttei erősödtek, de úgy gondolom, hogy az a 270 ember. aki itt a párt, a szakszerve-, zetek, a kormány- és különböző más, ebben az ügyben illetékes szervek részéről jelen van, nem kevésbé erősödött ennek az értekezletnek a tapasztalataitól és hatásától. Sokat mond számomra erről a felszólalásra .jelentkezések nagy száma is. Azt jelenti ez, hogy az . itt összegyűlt embereknek van mondanivalójuk, szívügyük valami, amit előre akarnak mozdítani, kérdezni, követelni akarnak valamit. Ez a tanácskozás az önök számvetése és ezután következik egy nagyobb számvetés, amit majd a párt végez el a párt kongresszusán. Most nekünk is újra át 'kell gondolnunk» munkánkat, és meg kell néznünk, melyik része jó, melyik szorul javításra. A szándék, az óhaj és a remény is az, hogy a párt kongresszusa két feladatot fog megoldani: egyrészt még "jobban megerősíti politikánk irányvonalát, másrészt megjavítja annak gyakorlati végrehajtását. , t De ha_ már a pártkoiígresszus szóba kerutt’es "alkalmam nyílott önökhöz szólni, önöknek is és önökön keresztül a nagyszámú hazafias érzésű magyar dolgozónak, szeretném megköszönni szocialista kiállásukat, azt, hogy munkafélajánlásokat tettek a pártkongresszus tiszteletére. Ezért köszönetét mondunk önöknek és a Központi Bizottság nevében kijelenthetem, hogy a párt a szó nemes értelmében igyekszik majd ezt a bizalmat és megtiszteltetést becsülettel megszolgálni, (Nagy taps.) Szeretném, ha ennek az értekezletnek minden résztvevője azzal az érzéssel mehetne innen haza, hogy helyes úton jár, hogy ő egy hatalmas, nagy és legyőzhetetlen erőnek részese. Kádár János elvtárs beszédét a tanácskozás résztvevői hosszantartó, lelkes tapssal fogadták. A szocialista brigádvezetők értekezletének második napján, amelyen megjelent Kádár János elvtárs is, számos felszólalás hangzott el, majd az értekezlet felhívással; fordult a munkásokhoz, mérnökökhöz, technikusokhoz, agronömusokhoz, kutatókhoz, tervezőkhöz, valamint a szellemi munka egyéb területein, továbbá a közlekedésben, a kereskedelemben, az állami gazdaságokban, a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben dolgozókhoz. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC 8 y O Az EM. Pécsi Cemeritáruipa- Ö ri Vállalat Dombóvári Te- O lepe nehéz fizikai munkára § férfsmunkaeiröt q keres. Fizetés: 1200 Ft-tól q Ö felfelé — teljesítmény sze- O O rint. Munkásszállás, vala- § O mint üzemi konyha van. O q Felvételhez szükséges: mun 0 O kakönyv, MILL-lap, egy hó- o Q napnál nem régebbi keletű O g tanácsi igazolás. (76)§ OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC
