Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-15 / 88. szám
1 hthiv bzTOLNA Mtw« TttAG noiCtAUM POTTSTTí TTTTK! Vasár 1962. április 15. XII. évfolyam n ■ ti i ^ nap ■ . I A nagy műszak (szp) Bámulatos, hogy mire képes az ember — ha akar. A múlt .vasárnap a földeken megyeszer- te dolgoztak: szántottak, vetettek. Amikor lehet, hétközben váltott és nyújtott műszakban dolgoznak a gépek. Hetekkel ezelőtt még remélhi sem lehetett, s március utolsó, április első napjaiban megyeszerte, még a munkafegyelem szempontjából nagyon rossznak hitt tsz-ekben is befejezéshez közeledett a fejtrágyázás. Férfiak és nők, százak indultak reggelenként , a búzatáblákra vedrekkel, zsákokkal és szórták a műtrágyát. Az utóbbi napokban szinte megtáltosodott Tolna megyében a szövetkezeti parasztság. Duna- szentgyörgyön csakúgy, mint Nagykónyiban, Értényben, vagy Kétyen. A régi, jól működő tsz- ek szorgalmas tagjai mellé kezdenek felsorakozni a gyenge tsz- ek gazdái. Koppányszántón tavaly gyengén zárták az esztendőt, ez a körülmény nem pesz- szimizmust, hanem egészséges tenniakarást váltott ki az emberekből. Hasonló egészséges erjedés figyelhető meg más községekben is. Ott van Varsád. Tavaly alkudozni kellett, hogy dolgozzanak a tagok. Most ugyanazok az emberek bemennek az irodára és civakodnak a vezetőséggel, ha nem kapnak minden napra, vasárnapra is, beosztást. Tolna megye szövetkezeti parasztsága még soha nem volt ennyire egységes, ennyire egy- akaratú, mint napjainkban. Az időjárás sokat rontott, de a szorgalom rengeteget fog bepótolni. A traktorosok jó segítőként képesek ráülni a gépre és lehúzni egyfolytában húsz-huszonkét órát. Tamásiban két traktoros 153 órát ült a gépen, majdnem egyhuzamban. Hány hasonló új munkahősről hallunk még? Bizonyára nagyon sokról. Ügy mondják, azért ez a nekilendülés, mert hosszú volt a tél és a parasztemberekben nagy lett a dologéhség. Ez igaz. de nemcsak erről, sokkal többről van szó. Arról, hogy kezd megérni a következetes politikai munka gyümölcse a paraszti tudatban is. Látják az emberek, hogy haszon, bevétel csak úgy lehet. ha dolgoznak. Ma, ezen a vasárnapon, újból ezrek készülnek szántani, vetni. A vasárnap pihenőnap ugyan, de a földnek, a határnak, a nagy műhelynek nincs se oldala, se teteje. Akkor kell benne dolgozni. amikor az idő engedi. Ez az élet törvénye. Számos termelőszövetkezetben már a múlt napokban, vagy hetekben foglalkoztak a kongresszusi versenynyel. Éves tervük túlteljesítésére teltek vállalást, ezen munkálkodnak akkor, amikor nem a vasárnapot, hanem az előttük álló rengeteg tennivalót nézik és mennek. Egy azért nagyon fontos. A tsz-vezetők sáfárkodjanak jól e nagy tenniakarással. Úgy szervezzenek, úgy bíráljanak, hogy megmaradjon a szövetkezeti gazdák kedve. Ügyeljenek arra is, hogy azért a nagyon elfáradt ember ne üljön a gépre, pihenjen, s csak utána kezdjen. El kell kerülni a bajt, a balesetet, a szerencsétlenséget. A nagy műszak azt is jelentse, hogy nagyon vigyázzunk a legnagyobb értékre, az emberre. Befejeződött a kisipari szövetkezetek küldöttközgyűlése Tegnap délben a megyei vezető szervek, valamint az országos küldöttgyűlés küldötteinek megválasztásával befejezte munkáját a Tolna megyei Kisipari Szövetkezetek küldöttközgyűlése. A péntek délután megkezdődött vitában több mint harminc küldött szólalt fel, valamennyien a kisipari szövetkezeti mozgalom helyzetévél, a szövetkezetek tevékenységével, feladataival foglalkoztak. A vita során felszólalt Erdős József, az OKISZ elnöke, Kelemen Sándor, a Megyei Tanács ipari-műszaki osztályának vezetője, Regőczi Kálmán, a Szparta- kusz Sportközpont elnöke, Dudás Antal, a Megyei Pártbizottság ipari előadója, Szendy Pál, a MÉSZÖV elnöke és Varga Béla, a KSZKBI országos vezetőségének tagja is. A vita befejezésekor Gyerő András válaszolt a felszólalásokra, majd a küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot, az alapszabály módosítását és megadta a felmentvényt a megyei vezető szerveknek. Ezután került sor az új vezető szervek megválasztására. A megyei választmányba 25 tagot és 5 póttagot, a KSZKBI választmányába 20 tagot és 5 póttagot választottak. Az országos küldöttközgyűlésre kilenc OKISZ és négy KSZKBI-küldöttet választottak. ülést tart a Megyei Tanács VB A szokásos munkarend szerint ülést tart a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága április 17-én, kedden. Dr. Tuska Pál vb-elnök jelentést terjeszt elő a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok teljesítéséről. Ezután a végrehajtó bizottság megvizsgálja Szekszárd város kereskedelmi helyzetét. A napirendi pont előadója Korsós István, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője. A következő napirendi pontban a szekszárdi járás termelőszövetkezeteinek gazdálkodásával foglalkoznak. A napirendi pont előadója Szabó Ferenc, a Szekszárdi Járási Tanács VB- elnöke. Az erősebb segítse a gyengébbet Szombaton, április 14-én az tyISZMP Megyei Bizottságának tanácskozó termében értekezletet tartottak a gyenge tsz-ek patroná- lásáról, hatékony és gyors megsegítésére. A tanácskozáson megjelent Daradics Ferenc, a Megyei Pártbizottság titkára, Virágh István, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, dr. Vígh Dezső, a Megyei Tanács vb elnökhelyettese. Részt vett az értekezleten számos termelőszövetkezeti vezető, több gépállomási, állami gazdasági szakember és a patronáló vállalatok képviselői. Dr. Vígh Dezső tartott beszámolót. A tanácskozás részletes ismertetésére lapunkban visszatérünk. Ezt a mozgalmat a magyar munkásosztály teremtette meg Kádár János elvtárs beszéde a szocialista brigádvezetők országos értekezletén ■ A szocialista brigádvezetők értekezletének pénteki ülésén felszólalt Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is. Beszédét az alábbiakban ismertetjük. Kádár János elvtárs beszéde Tisztelt értekezlet! Kedves elvtársak, kedves elvtársnők! Mindenekelőtt átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormánynak szívből jövő, forró testvéri üdvözletét, — kezdte beszédét Kádár János. Elvtársak! Brutyó elvtárs beszámolójával egyetértek, s helyeslem azt a felhívástervezetet is, amelyet az előkészítő bizottság beterjesztett az országos értekezlet elé. . Úgy adódott, hogy a beszámolón kívül 19 felszólalást volt alkalmam meghallgatni. E felszólalások tartalmukban gazdagok, hűen kifejezik a szocialista brigádmozgalom problémáit. Minden egyes megállapítással nem értek egyet, egyik-másikkal kicsit vitatkozni szeretnék, de valamennyi felszólaló beszédének általános irányzatát, azt a nemes szocialista törekvést, amely ezekben a felszólalásokban, kifejezésre jutott, forrón és szívből üdvözlöm. Mindenekelőtt egyetértek azokkal a felszólalókkal, akik e tanácskozást nagy jelentőségűnek értékelték. Itt, ezen a tanácskozáson — nagyon kevés híján — 1000 ember képviseli a szocialista brigádokat. Ez a csaknem ezer küldött egy hatalmas, eleven, élő mozgalmat képvisel, melynek megvannak a maga törekvései, megvannak a maga belső kérdései és olyan problémái, amelyekben további eligazítást, vagy legalább is biztatást várnak. Hasznos visszaemlékezni a mozgalom születésének körülményeire és eredetére, mert ezek döntően meghatározták az egész mozgalom egészséges jellegét. Most, majdnem három éve a mi napilapjaink, újságjaink, folyóirataink hírt adtak arról, hogy a Szovjetunióban különböző dolgozók csoportjai elhatározták, kommunista brigádokat alakítanak. Tanúsíthatom, de azt hiszem, ebben a teremben mindenki tanúsíthatja: azon kívül, hogy ez az újsághír megjelent, semmiféle szervezeti intézkedés központi szerv részéről nem történt. Ellenben az történt, ho^v két, vagy három nap múltán elkezdtek érkezni az értesítések a Párt Központi Bizottsága, a kormány, a minisztériumok címére, hogy ezen és ezen a munkahelyen a dolgozók beszélgettek erről a hírről és elhatározták, hoev szocialista brigádokat alakítanak. Ennek a mozgalomnak a gyökere tehát — és ezt tudni kell —, az öntudatos szovjet dolgozók példája nyomán született elhatározás, mégpedig olyan elhatározás, amelyet maguk a magyar dolgozó tömegek hoztak és valósítottak meg az életben. Ha most ennek a mozgalomnak a történetét nagyon röviden jellemezni akarjuk, azt mondhatjuk, hogy fejlődése viharos gyorsaságú volt. Miért lehetséges ez? Akik társadalmi kérdésekkel rövidebb, vagy hosszabb ideje foglalkoznak, na gyón jól tudják, hogy Indulhat egv kezdeményezés a központban, születhet egy- kezdeményezés helyileg, az a kezdeményezés a tömegekben napok alatt, ilyen széles méretekben és ilyen viharos gyorsasággal csak akkor talál megfelelő fogadtatásra és köve-, tésre, ha a kérdés történelmileg és társadalmilag érett. Emlékezzenek csak rá: az ellenforradalom idején az egész országban a demagóg fehérterro- rista banda — mert. én nem tudom másképpen nevezni őket — üzemenként is, országosan is fellépett a teljesítménybér ellen, a rpunkaverseny ellen, általában a szocializmus, a népi hatalom ellen. Elvtársak, mérjük le az időt és a megtett utat. Nemcsak arról van szó, hogy a kormány és az illetékes minisztériumok rendeleti úton, mert hiszen ilyen is van — és szükség is van néha erre —, a termelőmunka érdekében helyreállították a teljesítménybért, mert enélkül dolgozni nem lehetett. De ezt a mozgalmat, amelynek képviselői ma itt tanácskoznak, nem kormányrendelet hozta létre. És itt már nem arról van szó, hogy teljesítménybérben dolgozunk, vagy nem teljesítménybérben, hanem arról, hogy szocialista módon dolgozzunk, éljünk és tanuljunk. Ezt a mozgalmat az a magyar munkásosztály hozta világra, teremtette és valósította meg, amely a szocialista eszme, a szocialista társadalmi rend törhetetlen híve. (Lelkes taps) A szocialista brigádmozgalom viharos elterjedéséhez, nagy életerejéhez azonban nemcsak győzhetetlen eszme kellett, hanem az is, hogy a nagyszerű, győzhetetlen eszmét képviseljük. Nézzük helyesen i termelési például 1 annál. a mi 17 éves gyakorlatunkat. Nálunk a társadalom vezető ereje a párt, mindig, mindenkor a szocializmust kívánta szolgálni. De volt, amikor mintha fordítva sikerült volna mindeh. Ezért fontos nekünk közelebbről megnézni ennek a szocialista brigád- mozgalomnak a sajátosságait. A legfontosabb, hogy a mozgalomban a tartalom és a forma egysége ölt testet. EZ a mőzgalom 1 hároméves. De szocialista munkaverseny Magyarországon volt korábban is, öt, nyolc, tizenkét évvel ezelőtt is. Azokat a vérsen; eket is lelkesedés, alkotó szándék hajtotta, mégsem maradt sok belőlük, ez a mozgalom pedig éled, működik, fejlődik, halad, erősödik. Ismertettek itt statisztikai adatokat. Szakszervezeti funkcionáriusok, megállapítottéit, hogy 2 ill) ezer ember vesz mos.t részt a szocialista brigádmozgalomban. Biztos vagyok benne, hogy ez a szám már túlhaladott, mert itt egy élő és fejlődő mozgalomról van szó. Mert ez a mozgalom nem papírverseny, nem formális verseny, hanem élő, valóságos szocialista munkaverseny. A szocialista brigádmozgalomnak nagyon fontos vonása, ami nem kis szerepet játszik életerejében, az, hogy a tömegek szocialista versenymozgalma és nem egyes, különlegesen kiemelt és mesterséges körülmények között foglalkoztatott emberek, hét-, nyolc-, vagy kilencszáz százalékos eredménye hozta létre. A munkásemberek tudják, hogy a irtunkéban mi lehetséges, és tudják azt is, ha egy átlagos ügyességű embernek különleges munkakörülményeket teremtek, tehát minden félkészgyártmányt, nyersanyagot rendelkezésére bocsátók, azután kiválogatom az összes Munkafajták közül a legtetszetősebben teljesíthetőket, és , hónapszámra csak ugyanazt csináltatom vele, odaállítok mellé 5—6 embert, akik kisegítik, keze alá dolgoznak, akkor mindig lehet 900 százalékot termelni. De ez nem volt reális. Az élet valódi körülményei között folyó szocialista mlin- kaverseny az igazi. őrizzük meg tehát ennek a mozgalomnak azokat az egészséges vonásait, amelyek erre a hároméves fejlődésre jellemzők voltak. A harmadik, ugyancsak új vonása e mozgalomnak: nemcsak verseny, hanem több A szocialista brieádmozgaiom új jellemvonásai A szocialista brigádok mozgalma szélesebb területre terjed ki. Nagyon sok példát tudna mindenki mondani arról, hogy hogyan szoktatják le a rest embereket a restségről, az iszákosokat az iszákosságról. Sokat tesznek a brigádok tagjai a kulturális színvonalnak emeléséért is. Ennek formái a színház- látogatás, a könyvolvasás, a mozilátogatás. a hazai és a külföldi utazások. (Folytatás a 2. oldaloaj
