Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)

1962-04-15 / 88. szám

1 hthiv bz­TOLNA Mtw« TttAG noiCtAUM POTTSTTí TTTTK! Vasár 1962. április 15. XII. évfolyam n ■ ti i ^ nap ■ . I A nagy műszak (szp) Bámulatos, hogy mire ké­pes az ember — ha akar. A múlt .vasárnap a földeken megyeszer- te dolgoztak: szántottak, vetet­tek. Amikor lehet, hétközben váltott és nyújtott műszakban dol­goznak a gépek. Hetekkel ez­előtt még remélhi sem lehetett, s március utolsó, április első napjaiban megyeszerte, még a munkafegyelem szempontjából nagyon rossznak hitt tsz-ekben is befejezéshez közeledett a fej­trágyázás. Férfiak és nők, százak indultak reggelenként , a búza­táblákra vedrekkel, zsákokkal és szórták a műtrágyát. Az utóbbi napokban szinte megtáltosodott Tolna megyében a szövetkezeti parasztság. Duna- szentgyörgyön csakúgy, mint Nagykónyiban, Értényben, vagy Kétyen. A régi, jól működő tsz- ek szorgalmas tagjai mellé kez­denek felsorakozni a gyenge tsz- ek gazdái. Koppányszántón ta­valy gyengén zárták az eszten­dőt, ez a körülmény nem pesz- szimizmust, hanem egészséges tenniakarást váltott ki az embe­rekből. Hasonló egészséges erje­dés figyelhető meg más közsé­gekben is. Ott van Varsád. Ta­valy alkudozni kellett, hogy dolgozzanak a tagok. Most ugyanazok az emberek bemen­nek az irodára és civakodnak a vezetőséggel, ha nem kapnak minden napra, vasárnapra is, beosztást. Tolna megye szövetkezeti pa­rasztsága még soha nem volt ennyire egységes, ennyire egy- akaratú, mint napjainkban. Az időjárás sokat rontott, de a szor­galom rengeteget fog bepótolni. A traktorosok jó segítőként ké­pesek ráülni a gépre és lehúzni egyfolytában húsz-huszonkét órát. Tamásiban két traktoros 153 órát ült a gépen, majdnem egyhu­zamban. Hány hasonló új mun­kahősről hallunk még? Bizonyá­ra nagyon sokról. Ügy mondják, azért ez a neki­lendülés, mert hosszú volt a tél és a parasztemberekben nagy lett a dologéhség. Ez igaz. de nemcsak erről, sokkal többről van szó. Arról, hogy kezd meg­érni a következetes politikai munka gyümölcse a paraszti tu­datban is. Látják az emberek, hogy haszon, bevétel csak úgy le­het. ha dolgoznak. Ma, ezen a vasárnapon, újból ezrek készülnek szántani, vetni. A vasárnap pihenőnap ugyan, de a földnek, a határnak, a nagy műhelynek nincs se oldala, se teteje. Akkor kell benne dol­gozni. amikor az idő engedi. Ez az élet törvénye. Számos terme­lőszövetkezetben már a múlt na­pokban, vagy hetekben foglal­koztak a kongresszusi verseny­nyel. Éves tervük túlteljesítésére teltek vállalást, ezen munkálkod­nak akkor, amikor nem a vasár­napot, hanem az előttük álló rengeteg tennivalót nézik és mennek. Egy azért nagyon fontos. A tsz-vezetők sáfárkodjanak jól e nagy tenniakarással. Úgy szer­vezzenek, úgy bíráljanak, hogy megmaradjon a szövetkezeti gaz­dák kedve. Ügyeljenek arra is, hogy azért a nagyon elfáradt ember ne üljön a gépre, pihen­jen, s csak utána kezdjen. El kell kerülni a bajt, a balesetet, a szerencsétlenséget. A nagy mű­szak azt is jelentse, hogy na­gyon vigyázzunk a legnagyobb értékre, az emberre. Befejeződött a kisipari szövetkezetek küldöttközgyűlése Tegnap délben a megyei veze­tő szervek, valamint az országos küldöttgyűlés küldötteinek meg­választásával befejezte munkáját a Tolna megyei Kisipari Szövet­kezetek küldöttközgyűlése. A pén­tek délután megkezdődött vitá­ban több mint harminc küldött szólalt fel, valamennyien a kis­ipari szövetkezeti mozgalom hely­zetévél, a szövetkezetek tevékeny­ségével, feladataival foglalkoztak. A vita során felszólalt Erdős József, az OKISZ elnöke, Kele­men Sándor, a Megyei Tanács ipari-műszaki osztályának veze­tője, Regőczi Kálmán, a Szparta- kusz Sportközpont elnöke, Dudás Antal, a Megyei Pártbizottság ipari előadója, Szendy Pál, a MÉSZÖV elnöke és Varga Béla, a KSZKBI országos vezetőségé­nek tagja is. A vita befejezésekor Gyerő András válaszolt a felszólalások­ra, majd a küldöttközgyűlés egy­hangúlag elfogadta a határozati javaslatot, az alapszabály módo­sítását és megadta a felmentvényt a megyei vezető szerveknek. Ez­után került sor az új vezető szer­vek megválasztására. A megyei választmányba 25 tagot és 5 pót­tagot, a KSZKBI választmányába 20 tagot és 5 póttagot választot­tak. Az országos küldöttközgyű­lésre kilenc OKISZ és négy KSZKBI-küldöttet választottak. ülést tart a Megyei Tanács VB A szokásos munkarend szerint ülést tart a Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága április 17-én, kedden. Dr. Tuska Pál vb-elnök jelentést terjeszt elő a feladat­körben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok teljesítéséről. Ezután a végre­hajtó bizottság megvizsgálja Szekszárd város kereskedelmi helyzetét. A napirendi pont elő­adója Korsós István, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője. A következő napirendi pontban a szekszárdi járás ter­melőszövetkezeteinek gazdálko­dásával foglalkoznak. A napiren­di pont előadója Szabó Ferenc, a Szekszárdi Járási Tanács VB- elnöke. Az erősebb segítse a gyengébbet Szombaton, április 14-én az tyISZMP Megyei Bizottságának ta­nácskozó termében értekezletet tartottak a gyenge tsz-ek patroná- lásáról, hatékony és gyors meg­segítésére. A tanácskozáson meg­jelent Daradics Ferenc, a Megyei Pártbizottság titkára, Virágh Ist­ván, a Megyei Pártbizottság me­zőgazdasági osztályvezetője, dr. Vígh Dezső, a Megyei Tanács vb elnökhelyettese. Részt vett az ér­tekezleten számos termelőszövet­kezeti vezető, több gépállomási, állami gazdasági szakember és a patronáló vállalatok képviselői. Dr. Vígh Dezső tartott beszámo­lót. A tanácskozás részletes is­mertetésére lapunkban visszaté­rünk. Ezt a mozgalmat a magyar munkásosztály teremtette meg Kádár János elvtárs beszéde a szocialista brigádvezetők országos értekezletén ■ A szocialista brigádvezetők értekezletének pénteki ülésén fel­szólalt Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is. Beszé­dét az alábbiakban ismertetjük. Kádár János elvtárs beszéde Tisztelt értekezlet! Kedves elv­társak, kedves elvtársnők! Min­denekelőtt átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a ma­gyar forradalmi munkás—pa­raszt kormánynak szívből jövő, forró testvéri üdvözletét, — kezd­te beszédét Kádár János. Elvtársak! Brutyó elvtárs be­számolójával egyetértek, s helyes­lem azt a felhívástervezetet is, amelyet az előkészítő bizottság beterjesztett az országos értekez­let elé. . Úgy adódott, hogy a beszámo­lón kívül 19 felszólalást volt al­kalmam meghallgatni. E felszóla­lások tartalmukban gazdagok, hűen kifejezik a szocialista bri­gádmozgalom problémáit. Min­den egyes megállapítással nem értek egyet, egyik-másikkal ki­csit vitatkozni szeretnék, de va­lamennyi felszólaló beszédének általános irányzatát, azt a nemes szocialista törekvést, amely ezek­ben a felszólalásokban, kifejezésre jutott, forrón és szívből üdvöz­löm. Mindenekelőtt egyetértek azok­kal a felszólalókkal, akik e ta­nácskozást nagy jelentőségűnek értékelték. Itt, ezen a tanácskozáson — na­gyon kevés híján — 1000 ember képviseli a szocialista brigádo­kat. Ez a csaknem ezer küldött egy hatalmas, eleven, élő mozgalmat képvisel, melynek megvannak a maga törekvései, megvannak a maga belső kérdései és olyan problémái, amelyekben további eligazítást, vagy legalább is bizta­tást várnak. Hasznos visszaemlékezni a moz­galom születésének körülményei­re és eredetére, mert ezek dön­tően meghatározták az egész moz­galom egészséges jellegét. Most, majdnem három éve a mi napilapjaink, újságjaink, fo­lyóirataink hírt adtak arról, hogy a Szovjetunióban különböző dol­gozók csoportjai elhatározták, kommunista brigádokat alakíta­nak. Tanúsíthatom, de azt hi­szem, ebben a teremben minden­ki tanúsíthatja: azon kívül, hogy ez az újsághír megjelent, semmi­féle szervezeti intézkedés közpon­ti szerv részéről nem történt. El­lenben az történt, ho^v két, vagy három nap múltán elkezdtek ér­kezni az értesítések a Párt Köz­ponti Bizottsága, a kormány, a minisztériumok címére, hogy ezen és ezen a munkahelyen a dolgo­zók beszélgettek erről a hírről és elhatározták, hoev szocialista bri­gádokat alakítanak. Ennek a mozgalomnak a gyöke­re tehát — és ezt tudni kell —, az öntudatos szovjet dolgo­zók példája nyomán született elhatározás, mégpedig olyan elhatározás, amelyet maguk a magyar dolgozó tömegek hoztak és valósítottak meg az életben. Ha most ennek a mozgalomnak a történetét nagyon röviden jelle­mezni akarjuk, azt mondhatjuk, hogy fejlődése viharos gyorsaságú volt. Miért lehetséges ez? Akik társa­dalmi kérdésekkel rövidebb, vagy hosszabb ideje foglalkoznak, na gyón jól tudják, hogy Indulhat egv kezdeményezés a központban, születhet egy- kezdeményezés he­lyileg, az a kezdeményezés a tö­megekben napok alatt, ilyen szé­les méretekben és ilyen viharos gyorsasággal csak akkor talál megfelelő fogadtatásra és köve-, tésre, ha a kérdés történelmileg és társadalmilag érett. Emlékezzenek csak rá: az el­lenforradalom idején az egész országban a demagóg fehérterro- rista banda — mert. én nem tu­dom másképpen nevezni őket — üzemenként is, országosan is fel­lépett a teljesítménybér ellen, a rpunkaverseny ellen, általában a szocializmus, a népi hatalom el­len. Elvtársak, mérjük le az időt és a megtett utat. Nemcsak ar­ról van szó, hogy a kormány és az illetékes minisztériumok ren­deleti úton, mert hiszen ilyen is van — és szükség is van néha erre —, a termelőmunka érdeké­ben helyreállították a teljesít­ménybért, mert enélkül dolgozni nem lehetett. De ezt a mozgal­mat, amelynek képviselői ma itt tanácskoznak, nem kormányren­delet hozta létre. És itt már nem arról van szó, hogy teljesítmény­bérben dolgozunk, vagy nem teljesítménybérben, hanem arról, hogy szocialista módon dolgoz­zunk, éljünk és tanuljunk. Ezt a mozgalmat az a ma­gyar munkásosztály hozta vi­lágra, teremtette és valósí­totta meg, amely a szocialista eszme, a szocialista társadal­mi rend törhetetlen híve. (Lelkes taps) A szocialista brigádmozgalom viharos elterjedéséhez, nagy életerejéhez azonban nemcsak győzhetetlen eszme kellett, ha­nem az is, hogy a nagyszerű, győzhetetlen eszmét képviseljük. Nézzük helyesen i termelési például 1 annál. a mi 17 éves gyakorlatunkat. Nálunk a társadalom vezető ere­je a párt, mindig, mindenkor a szocializmust kívánta szolgálni. De volt, amikor mintha fordítva sikerült volna mindeh. Ezért fontos nekünk közelebbről meg­nézni ennek a szocialista brigád- mozgalomnak a sajátosságait. A legfontosabb, hogy a mozgalomban a tartalom és a forma egysége ölt testet. EZ a mőzgalom 1 hároméves. De szocialista munkaverseny Ma­gyarországon volt korábban is, öt, nyolc, tizenkét évvel ezelőtt is. Azokat a vérsen; eket is lel­kesedés, alkotó szándék hajtotta, mégsem maradt sok belőlük, ez a mozgalom pedig éled, műkö­dik, fejlődik, halad, erősödik. Ismertettek itt statisztikai ada­tokat. Szakszervezeti funkcioná­riusok, megállapítottéit, hogy 2 ill) ezer ember vesz mos.t részt a szocialista brigádmozgalomban. Biztos vagyok benne, hogy ez a szám már túlhaladott, mert itt egy élő és fejlődő mozgalomról van szó. Mert ez a mozgalom nem papírverseny, nem formális verseny, hanem élő, valóságos szocialista munkaverseny. A szocialista brigádmozgalom­nak nagyon fontos vonása, ami nem kis szerepet játszik életere­jében, az, hogy a tömegek szo­cialista versenymozgalma és nem egyes, különlegesen kiemelt és mesterséges körülmények között foglalkoztatott emberek, hét-, nyolc-, vagy kilencszáz százalé­kos eredménye hozta létre. A munkásemberek tudják, hogy a irtunkéban mi lehetsé­ges, és tudják azt is, ha egy át­lagos ügyességű embernek kü­lönleges munkakörülményeket te­remtek, tehát minden félkész­gyártmányt, nyersanyagot ren­delkezésére bocsátók, azután ki­válogatom az összes Munkafaj­ták közül a legtetszetősebben teljesíthetőket, és , hónapszámra csak ugyanazt csináltatom vele, odaállítok mellé 5—6 embert, akik kisegítik, keze alá dolgoz­nak, akkor mindig lehet 900 szá­zalékot termelni. De ez nem volt reális. Az élet valódi körülményei között folyó szocialista mlin- kaverseny az igazi. őrizzük meg tehát ennek a mozgalomnak azokat az egészsé­ges vonásait, amelyek erre a há­roméves fejlődésre jellemzők vol­tak. A harmadik, ugyancsak új vo­nása e mozgalomnak: nemcsak verseny, hanem több A szocialista brieádmozgaiom új jellemvonásai A szocialista brigádok mozgal­ma szélesebb területre terjed ki. Nagyon sok példát tudna min­denki mondani arról, hogy ho­gyan szoktatják le a rest embe­reket a restségről, az iszákosokat az iszákosságról. Sokat tesznek a brigádok tagjai a kulturális színvonalnak emelé­séért is. Ennek formái a színház- látogatás, a könyvolvasás, a mo­zilátogatás. a hazai és a külföl­di utazások. (Folytatás a 2. oldaloaj

Next

/
Thumbnails
Contents