Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-14 / 87. szám
1962. április 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Együtt az üzem és a falu SZEPESI JÓZSEF, a simontor- nvai Petőfi Művelődési Ház igazgatója igen meghökkent, amikor beszélgetés közben megkérdeztük tőle: milyen a viszony a község és az üzem között, s egyáltalán mit tesz a művelődésért a bőrgyár és mit Simontornya? — Kezdjük talán ott — magyarázta —, hogy nálunk ezt nem lehet így szétválasztani. Üzentünk a községhez tartozik, Simontornya pedig hozzánk. Ha pedig már így együtt vagyunk, nehéz elképzelni, hogy pontosan az estéinket, vagy a szórakozásra, tanulásra fordított időnket töltenénk külön. Különben még a könyvtárunk is egyesült. A bizonyítékok meggyőztek. Arra »kényszerültünk«, hogy az ennyire közössé vált művelődési ház munkájáról érdeklődjünk. Ott kezdtük ezt, ahol általában kezdeni szokták, a számoknál. Szepesi József sorolta: két hónap alatt több mint 15 ezer látogató, 7 szakkör, zeneiskola, zeneóvoda működik. A számok meglepőek, hiszen simontornyai méretekben nagynak kell őket elismerni, a szakkörök méginkább, mert ezekkel általában baj van. S, hogy most mégis inkább másra kerítünk sort, azt azért tesszük, mert fontosabb azt elmondani, amit újként fedeztünk fel Simontor- nyán. AZ ŰJDONSÁGOK EGYIKE a zeneiskola és a zeneóvoda. Kicsit furcsán hangzik, szokatlan még, hogy mindkettőt megtaláljuk egy községi művelődési házban. S különösen ilyen méretekben. A hegedű-, zongora-, harmonikaszakon kilencven községi és üzemi fiatal tanul szakemberek felügyelete mellett, az óvodában pedig harmincnál több apróság Ismerkedik az alapokkal. Nem állítja senki Simontornyán, hogy amit ott tanulnak, az a zenei képzés alfája és ómegája, az azonban bizonyos, hogy a megszerzett alapokra már lehet építeni. A színjátszók és az irodalmi színpad az, ami érdekes színfoltot jelent a község életében. Most a »Bekopog a szerelem« című darabbal birkóznak, s az eddigi tapasztalatok alapján szép sikerre számíthatnak. Az irodalmi színpad is bontogatja szárnyait. Alakulását, létrejöttét vita előzte meg. Valahogy így hangzott ez: olyan legyen-e, ami általában viseli magán az irodalmi színpad jellegét, vagy pedig a helyi igé- njekhez próbáljon idomulni? Az előjelek szerint helyesen döntöttek. Nem a fővárosban és a nagyobb városokban szokásos irodalmi színpadot másoltak le, hanem egy téma köré csoportosítva zenével, versekkel, novellákkal, énekkari számokkal lépnek fel. Érdekes és ritka még, amit a könyvtárral kapcsolatban tapasztaltunk Simontornyán. Előnyös helyzetét, azt, hogy a mintegy 6500 kötetnyi könyvet okosan használja ki a művelődési ház. Személyzetét megirigyelhetnék a nagyobb könyvtárak is. Nem létszámban, de abban, hogy mindenkinek megtalálják az olvasnivalót. Érdemes itt megemlíteni néhány számot. Azt például, hogy egy kölcsönzési napon nem is egyszer vittek már ki a falubeliek 300—350 kötetet, s száznál több diafilmet. Sokat mond az is, hogy szeretik a mai élő irodalmat. Ezt bizonyítja: a januárban vásárolt 140 új kiadású kötetből, valami négyet találtunk csak a polcokon. Ezek könyvek voltak. is nyelvtanA takarmánygazdálkodási szakemberek tanácsa : Zab és labosbakköny belyitt napra’or ós keveréket vessenek a gazdaságok A múlt nyári és őszi aszály sok kárt okozott az 1961. évi vetésű pillangósokban, s az őszi takarmánykeverékek is gyengén teleltek, gyéren bokrosodtak, a hűvös tavaszban nehezen indulnak. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy minden lehetséges módon emeljük a hozamokat. A Földművelésügyi Minisztérium takarmánygazdálkodás! osztályán tájékoztatásul közölték, hogy a csak ezután vetésre kerülő zab, zabosbükköny és általában a tavaszi takarmány- keverékek most már nem adnak biztonságos, jó termést, ezért a gazdaságok, termelő- szövetkezetek olyan takarmányokat vessenek helyettük, amelyek nagytömegű, amellett értékes takarmányt adnak. Elsősorban a napraforgót és a napraforgós keverékeket ajánlják. Az utóbbi évek üzemi tapasztalatai szerint jól bevált például a napraforgós borsókeverék (20 kiló napraforgómag és 60— 80 kiló borsó vetőmagot számítva egy-egy holdra), valamint a napraforgós-borsós csalamádé, amelyből holdanként 15—20 kiló napraforgó, 50 kiló borsó és 30 —35 kiló kukorica vetőmag szűk séges. Ezek a keverékek zölden etetve vagy silózva, sőt szénalisztté őrölve is jól hasznosíthatók. A napraforgót, vagy a napraforgós keverékeket akkor kell kaszálni, amikor zöldbimbós állapotban van a napraforgó. A napraforgót és keverékeit eddig csak szűk körben termesztették hazánkban takarmánynak, mivel régebben virágzásban vagy még azon is túl szokták vágni, amikor a szár rostjai már elfásod- tak, s így minőségben sokat vesztett a termés. Pedig az idejében betakarított napraforgó és keverékei fehérjetartalom tekintetében is egyenlő értékű takarmányt adnak a lucernával. A Széchenyi utcai építkezés környéke Még a télen egy autóbuszkalauz hívta fel a figyelmet; nézzék meg az illetékesek, hogyan tárolják a Széchenyi utcai bérházépítkezés anyagait. A cement ott volt a vásárcsarnok épületében ömlesztve, — de még inkább a szabadban, ahol eső mosta, hó lepte, a bejáró gépkocsik tapostak rajta. Ez azóta sem változott. A minap a város vezetői megtekintették a vásárcsarnokot, amelynél a közeljövőben megkezdik a befejező munkálatokat. Ugyancsak elcsodálkoztak a látottakon. Az épületben tárolt egy va- gonnyi mész alá befolyt a víz. Itt-ott ötszázas cement keveredett el benne, szétszakadt zsákokban A lebontott épület anyagát — ablakokat, ajtókat — a szomszéd ház falánál összevissza dobálva találták. Nem találtak olyan ablaktáblát, amelyiken ép lett volna az üveg. De miért is érdemeltek volna jobb sorsot, mint a nagyméretű kirakatüveg, amelyet még a bontás megkezdésekor, az első alkalommal kidobtak? A komlói vállalatnak semmi esetre sem ártana, ha gondosabban tárolnák az építőanyagot, és az illetékesek megkeresnék, ki a felelős azért, hogy annyi, még értékes, használható épületanyag az ebek harminca diára jutott. A Városi Tanács mindenesetre megteszi a vásárcsarnokkal kapcsolatos intézkedéseket. AZT MONDTUK az elején: Si- montomyán nincs külön község és üzem. Ez indok arra, hogy szóvá tegyük: hova lett a község valamikor szépen működő énekkara? Úgy hisszük: csak egy kicsit jobban össze kellene még fogni, s akkor ezt is fel lehetne támasztani. Ilyen szorosabb ösz- szefogás lenne szükséges az ismeretterjesztő munka minőségének javításához is. Nem azt jelenti ez, hogy nincs ilyen. Viszont a meglévőt még tökéletesebbé lehet tenni, ha jobban kapcsolódik a problémákhoz. így például: sűrűbbé és hatékonyabbá kellene még tenni a tudatot, a világnézetet formáló előadásokat, mert ezzel csak segítene a művelődési ház a falunak és a gyárnak egyaránt, vagyis, hogy hűek maradjunk az ott honos fogalomhoz: az egész Simontornyá- nak. Sz. I. Gyermekfoglalkozfatás a fegyveres erők szekszárdi klubjában A különböző művelődési intézmények fontos feladatuknak tekintik a gyermekfoglalkoztatások megszervezését. Ezzel kettős célt érnek el, egyrészt a szülők segítségére sietnek, másrészt biztosítják, hogy a gyerekek hasznos, kellemes és kulturált szórakozással töltsék el szabad idejüket. Az eddigi jó példák nyomán a fegyveres erők szekszárdi klubjában is megszervezték a gyermekfoglalkoztatást. Minden vasárnap délelőtt filmvetítést, szellemi öttusát, lcérdezz-felelek játékot szerveznek a gyerekek számára, s különböző társasjátékokat is rendelkezésükre bocsá- 1 anak. Dúcóu a 'Dunától Erezte, hogy közeleg a halál, tölt, evezőket, ladikot csinált. És Szédült a feje. Leballagott a Du- eladta a szövetkezetnek. A fiata- napartra. Nézte ahogy a szövet- lók már nem igen értenek az kezet halászai nekiindulnak a se- efélékhez. Jól jött a kereset. Ju- bessodrású, tavaszi víznek. A fia tott pénz egy kis pálinkára, haj- is köztük volt. A fia, aki hetven valónként. éves. Hirtelen megjelent előtte a A fia alakja a többiekével múltból egy kép: Akkor még a együtt eltűnt a vízen. Csak a mo- karján tartotta. Becézgette. Most tor búgott. Ezt a fiát szerette fordítva van. őt becézik. legjobban. Mert az ő szakmáját Már ötvennégy éve, hogy eljött választotta. Hét gyermeket nevelt a tolnai Dunáról. Pakson telepe- fel. A hét közül csak ő követte dett le. A nagy Duna mentén, az apját. Alikor Ordas és Úszód között a Eszébe jutott a Józsi, és elpárá- víz a papoké volt. Sok bérletet sodott a szeme, ö is halász akart kértek. Nagyon sokat! Valósággal lenni. De sánta volt. Nem lehe- nyúzták a halászokat. Ehettek a tett, szabó lett. Negyvennégyben papok halat, amennyi a bőrük alá elvitték a csendőrök. Gyalog hajfért. A legjobb halakat kérték, tották le Szekszárdra. Gyalog! Mindig csak a legjavát. Zuhogó esőben. A kommunisták Akkor még nem volt motorcsó- küzé állt. Azóta nem látta. Meg- üak. Emberek húzták a parton a holtladikot. Szembe az árral. Be vol- Sokáig nézte a vizet. Szerette a Dunát. Búcsúzott tőle. tak fogva, akár a lovak. Nézegette a vízen hintázó kis ladikot, és a szövetkezet jutott eszébe. Nagy erőfeszítés kellett ahhoz, hogy felálljon. Lassan ment. A Duna utca macskaköveiben botMegengedték. hogy halászhas- lodozott. Valaki megfogta a kárson. Egyedül. Varsával. Amit fo- jót és mondott valamit egy har- gott, mind az övé lett. Engedték, vxadik embernek, hadd szórakozzon. Tudták, neki ~ Látod! ő az, Isgum Ferenc a megélhetés mellett sportot is bácsi. Paks legöregebb halásza, jelenteit mindig a halászat. Közel jár a százhoz. írj róla! Jó leveseket szokott főzni. A Otthon kifújta magát. Már nem halat nemigen szerette. Csak a táncoltak előtte a karikák. Belevet. Képzelete felidézte az íze- szélni kezdett. Nem mondott nahet. Nagyot nyelt. gyokat, csak néhány érzéséről beMost is hívta a ladik. De a Iá- szélt, ami ott a Duna-parton babai nem engedték. Olyan a teste, talmiba kerítette, mintha tele lenne ólommal. ’ E0V bét múlva szétröppent a Azért még így közel a száz év- bír haláláról, hez is hasznát vették. Szikot kő- HAYPÁL TIBOR Tanulni mentek a dombóvári szocialista brigádok a Nyugati pályaudvarra Állomásunkon ebben az évben a kereskedelmi szolgálatnál is szélesedett a szocialista brigád- mozgalom. A brigádok több vál- ia^sukat már teljesítették. Különösen a „XXII. kongresszus’’ elnevezésű brigád jár az élen a kezdeményezésekben. A napokban éppen az ő javaslatukra lőtt Június közepén már ú j burgonyát visz a piacra a mözsi Uj Élet Tsz Éjjel nappal járnak a traktorok, jól halad a tavaszi munka a mözsi Uj Élet Tsz határában. A mözsiek a járásban az elsők között végeztek a korai burgonya, a borsó és a zab vetésével. A tervezett 30 hold helyett 33 hold előcsiráztatott korai burgonyát vetettek, s még elvetnek 13 holdat, megértve a népgazdaság ezlrányú szükségleteit. Június közepétől július végéig szállítanak majd újburgonyát a piacra a mözsi Uj Élet Tsz-ből. létre egy tapasztalatcsere-látogatás is a Nyugati pályaudvaron dolgozó Gagarin brigáddal. Ez a tapasztalatcsere-látogatás kétnapos volt. Az első napon 18- an, míg a másik napon 16-an vettek részt a látogatáson. A látogatás alkalmával dolgozóink tanulmányozták a Nyugati pályaudvar kereskedelmi részlegének munkáját. Sok jó munkamódszert vettek át, amit itthon majd alkalmaznak. Megbeszélték a szocialista brigádverseny módszereit is, főként a brigádnapló vezetését illetően. Dolgozóink a látogatás után meghívták a Nyugati pályaudvar szocialista brigádjait. Mi is sokat várunk a tapasztalatcserétől. Boclogh Mihály szb-ütkár ÓNODVÁR1 MIKLÓS XXVII. Körner töltött. Mind a hárman a küldetés sikerére ittak. Ezután Mr. Rogger és Körner egy sokatmondó pillantással elbocsátották. Mind a két férfi szemében ott égett az aggodalom: „vajon viszontlátjuk-e?” Gyarmathy a villa udvarán várakozott rá. Ugyanaz a fekete kocsi állt ott, amely karácsony éjszakáján Ausztriából Nyugat- Németországba szállította. Amikor Gyarmathy mellett az első ülésen helyet foglalt, akkor sem érzett félelmet. „ Budapesten egy kedves ismerősöm vár. Vajon ki lehet? Miért nem mondta meg Mr. Rogger? Retten végezzük el a feladatot, aztán ... aztán. Istenem: tízezer dollár!...” — Te! — kérdezte Gyarmathy- tól — nem tudod, kivel találkozom majd Budapesten? — Roggerék nem mondták? — Csak annyit, hogy egv kedves ismerősöm ... megáll az eszem! — Én sem tudom, a főnök nem szólt róla. — Mit gondolsz, miért? — Nézd csak: esetleg elkaphatnak a határon és ... és ha kiszedik belrüed ... szóval valószínűleg ezért. Ez egy cseppet sem volt megnyugtató, dehát mit tehetett? Úgy tűnt, csigalassúsággal haladnak, pedig a fekete Chevrolet százhuszas sebességgel száguldott velük. Gyarmathy szótlanul ült a volán mellett. A szeme sarkából időnként Horváthra pillantott. — Izgulsz? — Cseppet sem. — Remek! Jót tenne azért, ha aludnál egy keveset. —• Az osztrák határon úgy is felkeltenek.... — Attól te ne tarts! Én majd mindent elintézek-. Az egyenletes tempóban száguldó gépkocsi monoton zúgása hamar elringatta az orvost. Nagyokat pislogott és egyszer csak lecsukódott a szeme. Gyarmathy hangja ébresztette fel: — Alig tudok lelket verni beléd! Kötélből lehetnek az idegeid, hogy így el tudtál aludni. Másfél óra múlva odaát leszel. Csókolta tóm a magyar asszonyokat! Körülnézett. Erdős, bokros réten álltak. Gyarmathy kis belga pisztolyt adott neki. Aztán konyakos üveget kotort elő zsebéből. Töltött egy kunicával Hor- vátbn»k is. Megvárták, amíg teljesen besötétedik. A gépkocsit eltakarták a bokrok. Gyalogszerrel indultak a magyar határ felé. Horváth oly sebesen haladt, hogy Gyarmathy alig tudta követni. Itt megállunk — suttogta hosszas gyaloglás után a volt zászlós. — Innen egyedül mégy tovább, s a kiszámított program szerint éjfélkor átérsz a határon. Ölelj meg és indulj! Egy pillanatig még egymás szemebe néztek. Horváth elindult előre. Gyarmathy még néhány percig követte tekintetével, aztán megfordult és futott a bokrok között hagyott gépkocsihoz. Óvatosan, fától fáig, bokortól bokorig osonva haladt. Attól kezdve, hogy magára maradt, erőt vett rajta a félelem. Minden neszre, még a falevelek rezdülésére is összerezzent. Halántékán kidagadtak az erek. szíve a torkában dobogott. Az éjfél veszedelmesen közeledett, már csak negyedóra volt hátra. „Tehát a határ közelében vagyok, kúszva kell megtennem a további utat...” Alig, hogy ezt kigondolta, nem messze tőle rakéta röppent a (Folytatás a 4. oldalon.)