Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-13 / 86. szám
/ V ^ony v ■xJesi c } proletárjai, egyesüljetek* DUNAPARTON A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 7 0.1 NA ME;G YEi. - BÍZ O TTSÁG A ÉS ' A MEG Yí " .•••AC.Y í:áí>Ta XII. évfolyam, 86. szám. Ara 50 FILLÉR Péntek, >1963. április 13. A kisipari szőreik ezetek megyei küldöttközgyűlése ma kezdi meg tanácskozását Szekszár- don. A száznegyvenhat küldött több mint három és félezer szövetkezeti dolgozót képvisel. Nagy várakozással tekint a közgyűlés elé a megye kisipari szövetkezeti mozgalma, hisz a szövetkezeti tagokat érdekli, hogy a legutolsó, négy évvel ezelőtt megtartott küldöttközgyűlés óta milyen fejlődésen mentek keresztül a Tolna megyei kisipari szövetkézetek. A beszámolók jelentős fejlődésről adhatnak számot. A beszámolási időszakban mind gazdasági, mind politikai és szervezeti téren tovább szilárdultak szövetkezeteink, eredményesen oldották meg feladataikat. A szövetkezetek száma négy esztendő alatt tízzel nőtt, jelenleg 42 kisipari szövetkezet működik megyénkben, A két küldöttközgyűlés közti időszakban a szövetkezetek termelési értéke 565 millió forintot tett ki, a hároméves tervet 106, az ötéves terv első esztendejének előirányzatát 100,3 százalékra teljesítették. Négy év alatt 238 millió forint értékű árut szállítottak a belkereskedelem részére, ezzel nagymértékben hozzájárultak a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. Nyolcvanhétmillió forint értékben végeztek javítást, szolgáltatást, ebből 47 millió forint értékűt közvetlenül a lakosság részére. Az elmúlt négy esztendő alatt kapcsolódtak be a megye kisipari szövetkezetei az export-termelésbe. 1959-től 1961-ig közel 12 millió forint értékű terméket adtak a külkereskedelemnek. Jelentős eredményt értek el a lakossági építési feladatok teljesítésében is, különösen a múlt évben. Az egész beszámolási időszakban összesen 38 millió forint értékben végeztek lakossági építést, ebből 22 millió az 1961-es évre esik. Jelentősen fejlődött szövetkezeteink lakossági méretes tevékenysége is. A két küldöttközgyűlés közötti időszakban a termelés növekedésének több, mint 50 százaléka a termelékenység növeléséből származik. A termelés és termelékenység növekedése tette lehetővé a nagyarányú állóeszköz-gyarapodást. Az utóbbi években már egyetlen veszteséges szövetkezet sem működött megyénkben, ma már a szövetkezeti saját erő össze ge meghaladja a 18 millió forintot, szemben az 1958. évi 7,5 millióval. Nőtt a szövetkezeti dolgozók aktivitása, javult a szövetkezethez való viszonyuk, ami kifejezésre jut a munkaversenyben és az újítási eredményekben is. A négy esztendő alatt az újítások által elért megtakarítás meghaladja a kétmillió forintot. Jelentős fejlődés, előrehaladás tapasztalható a szövetkezeti dolgözók, vezetők gondolkodásmódjában, életszemléletében is. Az elkövetkezendő időszakban az eddiginél is nagyobb feladatok hárulnak kisipari szövetkezeteinkre. Különösen az alapvető tevékenységet, a javítás-szolgáltatást, az exportot, a méretes tevékenységet és a lakossági építést kell fokozni. Üdvözöljük a szövetkezetek küldötteit és kívánjuk, hogy aktivitásukkal, hasznos tanácsaikkal segítsék elő a Tolna megyei kisipari szövetkezetek előtt álló feladatok sikeres megoldását. Gyerő András KISZÖV elnök Helyi erőforrásokból 165 óvodai férőhely A Megyei Tanács művelődés- ügyi osztályán a közel múltban összegezték azt, milyen eredménnyel fejlődtek tavaly oktatási intézményeink. Az értékelés szerint állami és más természetű beruházásokból 28 iskolai terem és 6 műhelyterem épült. A korábbiakhoz képest figyelemre méltó előrehaladás tapasztalható a helyi erőforrásokra támaszkodó építkezéseknél. Községi tanácsaink és a lakosság jcbb összefogásából tavaly 165 óvodai férőhely, 4 osztályterem és három műhelyterem létesült. Beruházás nélkül, átcsoportosítással 125 óvodai férőhelyet, 13 tantermet és három műhelytermet létesítettek. Ha az eredményekből levonjuk az időközben elavult 21 tan- és 2 műhelytermet, összesen 290} óvodai férőhellyel, 24 osztály te-“ remmel és 10 műhelyteremmel gazdagodtak megyénk oktatási intézményei.1 Három év alatt 31 millióból korszerű tbc-osztály épül Szekszárdon — A három ütemben folyó építkezést az idén elkezdik —Közismert probléma Szekszárdon, de az egész megyében is, hogy a Megyei Tanács Balassa János Kórháza igen zsúfolt. Az egyébként 600 ágyas kórházban ma több mint 1000 ágyas méretben folyik a gyógyító munka. — Várhatunk-e a közeljövőben valamilyen enyhülést, javulást? — ezzel a kérdéssel kerestük fel dr. Szentgáli Gyulát, a kórház igazgató főorvosát. — Intézetünk — mondotta dr. Szentgáli Gyula — fokozatosan fejlődik. Több agró, de a gyógyító munkában igen jelentős létesítményt már megvalósítottunk, s a jövőben is tervszerűen építkezünk. Az eddigieknél azonban sokkal fontosabb, mondhatni lét- fontosságú osztály épül. Három év alatt 31 millió forintos költséggel, korszerű, a legmodernebb elképzelések figyelembevételével 300 ágyas tbc-osztály létesül intézetünkben. A tervek már elkészültek, s valószínű, hogy a kiFelhívás a népM-bizotfsápkhoz és a Népfront kétszázezer aktivistáiéhoz illést tartott a Haxafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége takarmánybázisának megteremtésében. Az elnökség ezután meghallgatta Szatmári Nagy Imrének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának tájékoztató jelentését a tanácsok és a népfront-bizottságok együttműködésének kérdéséről. A jelentést az elnökség tudomásul vette. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének csütörtöki ülésén a két napirendi pont vitájában számos felszólalás hangzott el. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége csütörtökön a Népfront székházában ülést tartott. Az ülést Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára számolt be azokról a tennivalókról, amelyek az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdaság helyzetéről és a további feladatokról hozott határozatának végrehajtásából a népfront-mozgalomra vár, A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az ülésen kifejezte: messzemenően egyetért a Magyar Szocialista Munkáspárt fazdPa°ság helyzetérő^Í a^vábbiil VEZETÖ EMBERNEK, főagronómus, akit még , . , ▼ elnöknek, vagy elnök- Bogyiszlóról ismerek és utyana°kko "éztem ^ szemben egy sonénfront-bizottsáeokhoz és a moz-%Öket Az e9vik; íróasztal vánV’ beteges kinézésű népfront bizottságokhoz es a moz hajoiva dolgozott, a ember: az állattenyésztégalom mintegy 200 000 aktivista- ?másifc Jé ^zedelőz- si brigádvezető. Negyedjahoz. A felhívás hangoztatja: e^ödött — A népfront-mozgalom sajá-e — Körülnézek — tos eszközeivel, az eddig bevált t mondta. legjobb módszerek további alkal-J — Ne menjen még, mazásával, új kezdeményezésekképpen az elnököt kere- kibontakoztatásával segítsék bi- %sem — kértem. zottságaink, társadalmi munká-< saink, s barátaink szerte az or-állt, hát szagban szocialista mezogazdasa-rá az elnök s gunk további fejlődését, a ter-^ méshozamok növelését, a közös< vitelező vállalat már május hónapban elkezdi a munkát. — Mennyiben teszi könnyebbé a betegellátást, s hogyan enyhíti a zsúfoltságot az új létesítmény? — Tolna és Baranya megye a tbc-gyógyászat szempontjából ellátatlanabb, mint az ország néhány megyéje. Bár Pécsett a szekszárdihoz hasonló osztály létesül, de a probléma véglegesen ezzel nem oldódik meg. Ha a miénk elkészül, akkor jelenlegi részlegünk, ahol 150 ággyal kezelünk tuberkulótikus eredetű betegségeket, felszabadul, s ezt egyéb betegségek kezelésére tudjuk átadni. — Az építkezés méretei az átlagosnál ‘ nagyobbak. Milyen elképzelések, tervek vannak az üte mezésre? — Uj osztályunkat három év alatt tervezzük felépíteni. Az idén, mintegy 6,5 millió forintból elkészül, az út, a kórházat és az új létesítményt ellátó vízmű és elektromos centrálé, a felvonulási épületek, a földmunkák, és az alapozást is elvégzik az építők. A tervek szerint 1964 novemberében kerül átadásra intézetünk új részlege — fejezte be nyilatkozatát dr. Szentgáli Gyula igazgató főorvos. A szakszervezeti munka vizsgája a termelés minőségi és mennyiségi alakulása Tegnap ülést tartott az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei választmánya. A tanácskozáson részt vett a Tolna megyei építőmunkások szakszervezeteiben küldöttként választott mintegy száz dolgozó, gazdasági vezető. Megjelent az építőmunkások tanácskozásán dr. Tuska Pál, a Megyei Pártbizottság vb tagja, a Megyei Tanács elnöke, Nagy János, az Építők Szakszervezetének szervezési osztályvezetője. Szűcs György, az SZMT titkára. Az építők választmányának, az építők megyebizottságának kétéves munkájáról szóló beszámolót Kiss Ferenc szakszervezeti elnök terjesztette be. Elmondotta, hogy a két legfontosabb feladatot, a gazdasági munka segítését és a dolgozók érdekeinek képviseletét, jól oldották meg. Az építők tanácskozásán felszólalt Szűcs György, majd pedig dr. Tuska Pál a Megyei Pártbizottság nevében köszöntötte a tanácskozás részvevőit, elmondotta Tuska elvtárs, hogy nagyra értékeli a Megyei Párt- bizottság a szakszervezet munkáját, de szükséges, hogy az egész szakszervezeti tagság, a Tolna megyei építők javítsák a végzett munka minőségét, szép, jó, használható és kevés költséggel épülő létesítményekkel gaz- I dagítsák megyénket. Két otthonos vendég erre a fiatalemberre vá, . , , , . , . »rakozott, akit kénytelen gazdasagok eredményeinek javi-fíes-,efc feltartanii vagy lasat. , , Tépvén vele együtt in- Az elnökség úgy véli, hogy a sóhajtozó^ me_ mozgalmunk — a helyi-es .tarsa-f dalmi szervekkel egyetértésben, s4 velük szorosan együttműködve —J különösen hatékony segítséget ♦— válaszolta a fiatalnyújthat egyebek között a ke- i ember. nyérgabona-termesztésben előttünk álló feladatok megoldásé- T készítjük — mutatott a ban, a szőlő- és gyümöicsteleoí-$papírokra aki eddig halltések programjának valóra válté-^gatagon az íróasztal fö- ------- ---------- _ s ában és fejlődő állatállományunk^lé hajolt. Mellette ült a a betegséget megelőzni [léget váró határba. — Néhány percig, jó? — A távlati terveket órát, vagy félórát beszélgettünk, amikor megjött az ötödik. — Az' elnökünk — mutatta be a főagronómus. A fiatalember azt mondta: — Én akkor már elmegyek, mert nagy a határ és várnak — azzal elköszönt. Néztünk utána. Én azt hittem róla, hogy ő az elnök. Az elnök viszont megjegyezte: — Ügyes ember, körzeti állatorvos. Szedres, Medina és a medinai szőlőhegy a körzete. DICSÉRTÉK. Elmondták róla, hogy szívesen jár táska nélkül, a bajt, szereti. Nemcsak akkor megy az istállókat körülnézni, a gondozóknak tanácsokat adni, amikor a jószágot orvosolni kell, hanem akkor is, amikor nincs semmi baj. Ez úgy alapjában véve természetes, hiszen kollégáinak többsége ugyan ezt teszi. Inkább az az érdekes, hogy a szövetkezeti gazdák maguk közé tartozónak, szakemberüknek vallják, olyannak, aki mindig szívesen látott, otthonos vendég náluk, mert nemcsak orvos, hanem állattenyésztő is. Hát azon már meg se lepődtem, hogy a másik ember, aki az íróasztal fölé hajolva a távlati terveket oly buzgón készítette — szintén vendég. Vagy ahogy vesz- szük, nem is annyira vendég, mint inkább a termelőszövetkezet.„kültagja”. Mester Ferenc a neve, üzemegységvezető az Alsótengelici Kísérleti Gazdaságban. Hónapok óta csinálja, otthon végez a munkájával és siet Medinára, százak csinálják ugyanezt, és még felmérni is bajos, hogy ezek az emberek a patronálok, milyen nagyértékű segítséget adnak a szövetkezeti mozgalomnak. Névtelenek, szerények. — Nem nagy, dolog — mohdta Mester Ferenc is. Rágyújtott egy cigarettára és beszélgetett a tagokkal. akik jöttek, mentek. Névről szólítja őket, ismer minden embert, ismeri a földet, a határt. Akkor is otthon van, amikor vendégségbe megy — különös vendég, hasznos vendég. ............... sz. p.
