Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-29 / 99. szám
N Éljen a szocializmust építő magyar nép! A PÁRTÉLET HÍREI A Szekszárdi Járási Pártbizottság szervezésében a pártalapszer- vezetek gazdaságfelelősei részére tájékoztatást tartottak. A beszámoló ■ a pártszervezetek pénz- gazdálkodásával, a könyveléssel, valamint a tagdíjfizetéssel kapcsolatban adott módszerbeni segítséget. • A csibráki Viharsarok Tsz pártszervezete vezetőségi ülésen foglalkozott a termelőszövetkezet gazdasági helyzetével. A pártvezetőség megállapította, hogy a párttagoknak agitációs munkát kell végezniük annak elősegítésére, hogy a növényápolást időben és jó minőségben elvégezzék a tsz-tagok. végrehajtó bizottság elismeréssel emlékezett meg a tsz-ben dolgozó nők munkájáról. • Szakoson a községi pártvezetőség kibővített ülésén több napirendi pontot tárgyaltak. Ezen belül megvitatták a pártszervezet II. negyedévre szóló munkatervét, majd a május 1-i ünnepség előkészítését. * Pártbizottsági ülést tartottak az elmúlt héten a tamási járásban. Az ülésen részt vettek a pártbizottsági tagok, a revíziós és a fegyelmi bizottság tagjai. Az ülésen egyebek között az MSZMP hároméves művelődési politikájának végrehajtását elemezték járási vonatkozásban. * Bölcskén összevont pártvezetőségi ülésen foglalkoztak az MSZMP Központi Bizottságának 1962. márciusi ülésének határozatával. A második napirendi pontban a május 1-i ünnepség megrendezését beszélték meg. * A Dunaföldvári Cipész Ktsz párt szervezete a politikai oktatás sikeres befejezését ünnepelte a közelmúltban. Az ünnepélyes záróvizsgán — amelyen részt vett Hév András, a Járási Pártbizottság titkára és Soczó Lajos titkár- helyettes — 62 idősebb dolgozó és 26 KISZ-fiatal tett tanúbizony ságot a politikai oktatásban elért eredményekről. A tanácstagok munkájáról tárgyalt a megyei képviselőcsoport A Simontornyai Bőrgyárban ünnepélyesen fejezték be az 1961 —62. évi politikai oktatást. Beidéit László, az üzemi pártszervezet titkára az oktatás eredményeit értékelve dicsérettel emlékezett meg azokról a párttagokról és pártonkívüliekről, akik rendszeresen részt vettek az oktatáson. • Az MSZMP Dombóvári Járási Bizottsága legutóbbi vb-ülésén a nők politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről tárgyalt. Értékelték a járási Nőtanács és a Hazafias Népfront munkáját, amelyek kielégítően foglalkoztak a nők politikai nevelésével. A VrtWWWÍ/MW/AWiVHWÍ MttVWUf/J / * W«ííl Tttt r«/JWUV,/AIV/VVW«VVVVWWW//líJ ÚJRA VARSÁDON Szombaton ülést tartott a Tolna megyei képviselőcsoport Szek- szárdon. Az ülést — amelyen a képviselőkön kívül sok megyei tanácstag s hivatali vezető is részt vett — Kaszás Imre, a képviselőcsoport elnöke nyitotta meg, majd dr. Tuska Pál, a Megyei Tanács VB elnöke ismertette a megye tanácstagjainak munkáját. Dr. Tuska Pál előadásában a többi közt megállapította: — Az utóbbi években javult a tanácstagok munkája, jobban elmélyült a tanács és a lakosság kapcsolata. A községi tanácsüléseken a megjelenési arány hozzávetőlegesen 70 százalékos. Ezen belül azonban nagy eltérések vannak. Sajnos, az előrehaladás ellenére is akad község, ahol feltűnően kevesen jelennek meg a tanácsüléseken, mint Pakson, Bölcskén, Bonyhádon. Ugyanakkor Kisvejkén, Dalmandon, Ka- laznón és Ujlregben a tanácstagság teljes egészében részt vesz a falu közéletében. A tanácstagok többsége rendszeresen beszámol munkájáról választói előtt. Decsen, Tolnán, Szedresen a tanácstagoknak a 90 százaléka rendszeresen megtartja a tanácstagi beszámolót. Igen örvendetes jelenség, hogy a tanácstagok az egyéni problémák EGYETLEN ÓRIÁSI AKARÁS a község: végre egyszer legyen már rend és fegyelem. Az embereket meg lehet érteni. Azt is, hogy únják a károgók, a vészmadarak locsogását és azt is, hogy únják a kákán csomót keresők piszkálódását. Amióta a községben befejeződött az átszervezés, azóta ez megy. A munka meg áll, vagy késik. Tetézte a bajokat, hogy tavaly Dózsa László tsz-elnök és tanácselnök rossz modorával, goromba fellépésével nemhogy segítette volna az egészséges kibontakozást, hanem mégjobban mérgesítette a helyzetet. Ennek az embernek jók voltak a szándékai, de a módszert lehetett és kellett bírálni, mert magatartásával éppen azoknak adott ütőkártyát a kezébe, akik a tsz-ben amúgy is a békétlenséget óhajtották és a borúlátás magvát hintették. Mindezekről néhány hónappal ezelőtt lapunkban beszámoltunk. Mi történt azóta, van-e változás? A község szemmelláthatóan egyetlen nagy akarás. A határszél, a vetéseket befejezték, a tagok dolgoznak. Tulajdonképpen ezzel mindent meg lehetne mondani és magyarázni. Csakhogy ennél jóval több történt, és fontosabb is. Változás következett be a szemléletben, a felfogásban, a vezetés kulturáltságában. Tavaly Gyenei János — vagy bárki más — ha rosszul dolgozott, Dózsa elvtárs idegesen leteremtette, kiabált, ahelyett, hogy a meggyőzést, vagy az alapszabály adta lehetőségeket használta volna. ÜGY NAGYJÁBÓL március 29-én kezdődött a fordulat. A közgyűlés, a falu népe szigorú és igazságos határozatot hozott. Kikötötték ki kaphat háztájit, és kinek mi a kötelessége a közösséggel és a falujával szemben. Kimondták: hulljon a konkoly a tiszta búzából, mert szemétre nincs szükség. Voltak aggályos- kodók, akik azt mondták, hogyha kizárnak tagokat, altkor ezzel éppen a hanyagoknak kedveznek. Viszont kialakult az az egészséges és helyes felfogás, hogy aki a szövetkezetben nem akar tudni megélni, az máshol sem él meg. A közgyűlés végül is határozatot hozott néhány személy kizárására. Kovács János- nét, aki csak papíron tag, törölték a névsorból. Gyenei János hónapokat nem dolgozott. A közgyűlés kimondta: „Adunk neki egy hónap gondolkodási időt, ha nem jön, menjen isten hírével, nem tagja a tsz-nek". Gyenei János esete bizonyítja, hogy a tsz vezetői helyesen jártak el, amikor a magas hang helyett a szövetkezet egészséges erőivel kezdték a rendcsinálást. Gyenei a közgyűlés után három nap múlva megjelent brigádjában és munkát kért... a háztáji földek kiadását a közgyűlés, a szövetkezet legfőbb szerve, ahhoz kötötte, hogy ki mennyi munkaegységet szerez. De nemcsak egész évben, hanem bizonyos munkacsúcs-időszakokon belül és elfogadható minőségi teljesítménnyel. Akkoriban 8 ember bajlódott egy vízlevezető árok ásásával. A brigádvezető úgy vélte, hogy majd egy hónap múlva talán elkészülnek vele — mármint az árokkal. A közgyűlés után a vízlevezető árok hat nap alatt elkészült. Ma már olyan gondjai vannak a Dózsa Tsz vezetőinek, hogy nem tudnak minden jelentkező _ tagnak munkát adni. Holott még nádvágáskor is olyan volt a munka- fegyelem, hogy egyszerűen nem akadt ember, aki hajlandó lett volna nádat vágni. Az egyik asz- szony utcahosszat kiáltozta: — Mentem eleget, amikor még nádas volt a házam! Ezek után érthető, hogy a falu népe, a többség szinte követelte a rendcsinálást. Ide kívánkozik még az is, a bizonyítás kedvéért, hogy a fegyelem megteremtéséhez nem hónapok, vagy évek szükségesek, elegendő ahhoz néhány hatásos felvilágosító szóval párosuló intézkedés és az egészséges többség „csatasorba" áll. DÓZSA ELVTÄRS február óta a tsz-elnöki funkciótól megvált. Tanácselnök, és ebben- a beosztásban sokat segíti a termelő- szövetkezet vezetőit. Elmondják róla a községben, hogy nagyon megváltozott. Ma is erélyes ember, de nem goromba. A szövetkezeti gazdák Hermann elvtársat választották tsz-elnöknek. Ez a választás szerencsésnek látszik, mert Hermann elvtárs népszerű ember a községben, csak arra kell vigyáznia, hogy következetes maradjon a már'-iusi közgyűlés határozatának betartásában. Ha betartják, akkor Varsádon sikerülni kell az idei esztendőnek és valóra válthatják terveiket. Sz. P. mellett egyre többet foglalkoznak a közösségi kérdésekkel. Ezután részletesen ismertette az állandó bizottságok munkáját. Hangsúlyozta, hogy az állandó bizottságok munkája nélkülözhetetlen a tömegkapcsolat elmélyítésénél és a közösségi problémák megoldásánál. Az előadás után igen sok felszólalás hangzott el. Joósz Ferenc javasolta, hogy szervezzenele tapasztalatcserét a községi vezetők részére, mert így könnyebben elterjeszthetnék a legjobb módszereket. Pintér Ferenc ismertette Paks község tanácstagságának munkáját és segítséget kért a lakásproblémák megoldásához. Péti János országgyűlési képviselő felszólalásában hangsúlyozta: — A választók mindenütt bizalommal vannak a tanácsok iránt, emberi kapcsolat alakult ki a tanácstagok és a lakosság közt. Nincs olyan falu, ahol ennek eredményeként valamilyen fontos problémát ne tudtak volna megoldani. De azért nincs minden rendjén, sok még a tennivaló, és ezért tovább kell javítani a tanácstagok munkáját. Erdős Emil, a szekszárdi járás művelődési állandó bizottságainak munkájáról beszélt. Probszt József elmondotta, hogy Tevelen megfosztották funkciójuktól a munkájukat rosszul végző tanácsi vezetőket, dolgozókat, és sikerült új légkört teremteni. Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke, megyénk országgyűlési képviselője is felszólalt az ülésen. — Öröm volt hallani az elmúlt évek eredményeit — mondotta —, de megnyugtató volt az is, hogy bátran feltárták a hiányosságokat. A jövőre vonatkozóan javaslom, hogy a megyében foglalkozzanak többet a gyengébb tanácsokkal, és tegyenek meg mindent azok megerősítése érdekében. A jövőben még inkább központi kérdésként kell kezelni az állandó bizottságok munkáját. Egy-egy fontos kérdést mindig előbb vitasson meg az állandó bizottság és utána terjesszék a tanácsülés elé. Felszólalt még az ülésen Papp József, Siklósi Imre, Dér István és Benedek József megyei tanácstag. B. A háztáji gazdaság és az áruértékesítés A nagyszékelyi Egyetértés Tsz- ben a közös vagyon gyarapítása mellett jelentősége van a háztáji gazdaságoknak is. Az elmúlt évben a hízott marhán és tojáson kívül 160 hízott sertés szállítására kötöttek szerződést a házTűzreiulészeti tanácskozás Szekszárdon Pénteken délelőtt az állami gazdaságok, gépállomások és erdészeti vezetők részére tartott tanácskozást a Tolna megyei Tűzrendészed Osztály Parancsnokság. Kovács Mihály őrnagy értékelte az eredményeket, meghatározta a nyári kalászosok betakarításának idején a tűzrendészet! feladatokat. Az osztály parancsnokság javaslata alapján a Tolna megyei Állami Gazdaságok igazgatója jutalomban részesítette a kiváló tűzrendészeti munkáért Nyitrai Miklóst, a Bi- ritói Állami Gazdaság igazgatóját, Horváth Jánost, a Biritói Á. G. üzemegység-vezetőjét, Vass Istvánt, a Dalmandi Á. G. igazgatóját, Fodor Jánost, a Lengyeli Tangazdaság igazgatóját, Fehér Imrét, a Kanacsi Á. G. bölcskei üzemegység-vezetőjét, Kovács Jánost, a Szekszárdi A. G. kaj- mádi kerületvezetőjét. A Gépállomások- Igazgatóságának vezetője jutalomban részesítette Zsoldos Lászlót, a Nagydorogi Gépállomás igazgatóját. Az osztályparancsnokság dicsérő oklevéllel tüntette ki Puska Ferencet, a Teveli Gépállomás igazgatóját, Barabás Ferencet, a Pörbölyi Erdészet vezetőjét. tájiban nevelt állatokból. így is hozzájárultak a termelőszövetkezet áruértékesítési tervének teljesítéséhez. Az idei évben az Egyetértés Tsz-nek 500 hízott sertést kellene szerződésre leszállítania, legalábbis ennyi szerepel a tsz áruértékesítési tervében, de ennél jóval több lesz. A termelőszövetkezeti tagok az idei évben sem hagyják cserben közös gazdaságukat. A község 158 szerződött sertéssel ad többet a tervezettnél és az esedékes szállítási kötelezettségnek eleget is tettek. Hasonló a helyzet a tojás-szerződéskötéssel is, amelyből 180 000- et kellene leszállítani. Ez is jóval több lesz. Az év három hónapjában azaz március végéig bezárólag 61 000 tojást már elszállítottak. A tsz-ben most alakítják ki a baromfiállományt, s ez azt is jelenti, hogy a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését jórészt a tagok háztáji gazdaságából biztosítják. ŐNODVÁRt MIKLÓS XXXIX. Ilyenkor összerezzent, hirtelen elkomorodott. Dehát ezt hogy magyarázza meg? Hogyan mondja el, hogy első szerelme nemcsak hazudott, de otthagyta őt idegenben, meggyalázva, belekergette az öngyilkosságba. Hogyan vallja be, hogy milyen csúnya folt van a becsületén; engedhet hát akkor ennek az érzésnek, hogy még jobban összebarátkozzanak, aztán egyszer... ha rájön. János is otthagyja őt, másodszor, is keserves csalódást okozva... Ilyenkor folyton futni, futni akart, minél messzebbre. Máskor meg, amikor nem látta, égett a vágytól, hogy újra a közelében legyen: hallja a hangját, nézze becsületes, nyílt arcát. Oh, hányszor álmodott már róla, s kapta rajta magát, hogy bármit csinál, akaratlanul is a fiú jár az eszében. Mindketten gondolataikba me"■Hek. Eavmás mellett menteit, r r ihleten ligeti sétányra. Délután esett, harmat ült a fák zöld levelein. Fejük felett szelidgesztenye virágzott: bódíló illattól terhes volt a levegő, elkábultak tőle, szívük hevesen kalapált. János ismét megfogta kezét, lassan felemelte és megcsókolta. A férfi szája valósággal megperzselte. — Zsuzsa! Most kellett volna elfutnia, de földbe gyökerezett a lába. Csak állt a fiú előtt, boldog remegéssel, szája hangtalanul mozgott. — Szeretlek, Zsuzsa! „Oh, mondd, mondd még egyszer, tízszer, százszor, ezerszer! Mondd, hogy szeretsz, én is szeretlek az első pillanattól fogva...” — de egy hang nem jött ki a száján. Behúnyta szemét és érezte — talán nem is igaz, talán ezt is csak álmodja —, hogy erős férfikar öleli át, magához szorítja és forró ajka az övére tapad. Meddig tartott az első csók? Két percig? öt percig? Egy pillanatnak tűnt csupán. De követte a huszadik, ötvenedik. S mindannyiszor: — Szeretsz? — Szeretlek! — Meddig? — Örökké! — Én is... Fenséges és gyönyörű volt ez az este. Magukba szívták a virágok bódító illatát, fürödtek szerelmükben és soha ki nem fogytak a csókokból; mindig újra kezdték, egyre hevesebben, egyre tüzesebben. Leültek egy padra, a felhők között búj káló Hold olykor megvilágította arcukat. Ilyenkor szétrebbentek egy pillanatra, s zilálva, felforrósodva várták, hogy a Hold felhő mögé bújjon, és ők ismét egymás ajkára tapadjanak. Zsuzsa behúnyt szemmel, kábul- tan ült a fiú mellett. Boldogan tűrte símogatását, elringató dé- delgetését és azt a nyugtató esti csendét, amelyet nagyritkán egy- egy, fészkébe visszahúzódó madár szárnycsattogása zavart meg. Be(Folytatás a 4. oldalon.)