Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)

1962-04-22 / 94. szám

1962. április 22. TOLVA MEGYEI NfcPÜJSAS 3 A szakszervezet gazdája a versenymozgalomnak a Fornádi Állami Gazdaságban A Fornádi ÁUami Gazdaság­ban az elmúlt év végén válasz­tották újjá a szakszervezet veze­tőségét. Az újonnan megválasz­tott vezetőség munkájáról érdek­lődtünk Antoni Istvántól, az üzemi bizottság titkárától. A dolgozók bizalommal for­dulnak a szakszervezethez, amely gazdája a munkaversenynek és a dolgozók érdekvédelmét is szol­gálja. — Milyen termelési feladatok­ra mozgósítja a szakszervezet az idei évben a dolgozókat? — A szakszervezet nagy kö­rültekintéssel készíti elő a ter­melési értekezleteket, ahol a gaz­daság dolgozói előtt ismertetjük a tervfeladatokat. Nagyon jól si­került a legutóbbi termelési érte­kezletünk is például, ahol a ke- csegei farm dolgozói tej terme­lési versenyre hívták ki a for­nádi farm tehenészeit. — Mit vállaltak a kecsegei ál­lattenyésztők?-i- A versenykihívásnak az volt a lényege, hogy az idei év­ben tehenenként több mint 3400 liter tejet termelnek; — Az állattenyésztők példáját nem követték a növénytermesz­tésben a dolgozók? — De igen, a növénytermesz­tésben dolgozók is megtették a maguk vállalását. A holdanként tervezett 17 mázsa búzatermést legalább fél mázsával, a holdan­ként 21 mázsás májusi mor- zsoltra átszámított kukoricater­mést pedig 2—3 mázsával akar­ják növelni — Milyen ösztönző módszert alkalmaznak a gazdaságban a jobb munka végzésére? — Az idei évben is az eddig jól bevált célpremizálást alkal­mazzuk. A gazdaságvezetés és a szakszervezet a közeljövőben dolgozza ki a többtermelésre mozgósító célprémium mértékét. Ebben a munkában sok segítsé­get ad az üfo. újonnan megvá­lasztott termelési felelőse. Szé- ligmann Mátyás, aki az állami gazdaság főagronőmusa és jő is­merője az egyes munkafolyama­toknak; — Ha már ennél a kérdésnél tartunk, megkérdezem, hogyan működnek a szakszervezeti tár­sadalmi bizottságok? — Elismerésre méltóan dolgo­zik a munkavédelmi bizottság, amely a téli hónapokban meg­szervezte a munkavédelmi ver­senyt. A versenybe benevezett brigádtagoknak kérdéseket tettek fel a baleset elhárításával, meg­előzésével kapcsolatban. Például ilyen kérdéseket: Mire kell ügyei­re, vagy mire gondol ilyenkor? Nem tudom megfejteni, milyen szörnyű emlék nyomja a lelkét, amely időről-időre visszatér, őr­nagy elv társ segítsen megfejteni! Üveges őrnagy előredőlt, figyel­mesen megfogta a fiú kezét. — Gondolod, hogy... ő is szeret té­ged? — Bizonyosan! — mondta he­vesen a fiú —, de mégis... ez a lány, mintha félne tőlem. Látom, hogy küzd magával, fájdalmat okoz neki, de igyekszik ezt az érzést legyőzni. Mintha... attól tartana, hogy újra csalódni fog, s akkor ezt már nem tudná elvisel­ni. A múltkor arra kért, hogy ne találkozzunk többet. Hiába fag­gattam, nem mondta, miért. Könnyes volt a szeme. — Mondd csak! — kérdezte hirtelen az őrnagy — mennyi ideig tartózkodott odakint a lány? — Nem egészen két hónapig. — Te mikor ismerted meg? — Pár hónappal később, hogy hazajött. Mondom, a farsangi bá­lon. — Kik a hozzátartozói? — Az édesapja a kohászati művekben dolgozott. Meghalt a háborúban. Egy öccse van, ő is a kohászatnál dolgozik. Kohókőmű­ni a trakorosnak, a gépkocsive­zetőnek, a fogatosnak, vagy az állattenyésztőnek, hogy a balese­tet megelőzhessék. A verseny­ben részt vevőknek több mint harminc kérdésre kellett vála- szolniok. Ezenkívül megalakítot­tuk a munkavédelmi őrséget. Ez azt jelenti, hogy minden munka- területen ki van jelölve egy-egy dolgozó, aki figyelmezteti mun­katársát arra, úgy induljon el gépével, hogy azon minden a legnagyobb rendben legyen. — Hány baleset volt a közel­múltban? * . • . — Balesetünk az idei évben eddig még nem volt. Kisebb zú- zódások miatt mindössze három nap munkakiesést tartunk szá­mon. — Hogyan dolgozik a többi társadalmi bizottság? — A vezetőség újjáválasztása jól sikerült. A bizottságok, élére olyan tapasztalt szakszervezeti aktivisták kerültek, akik, mint vezetők, tudják, milyen feladat hárul rájuk. A társadalom­biztosítási bizottság, élén Balikó Ferenc elvtárssal különösen jól látja el ezt az eléggé népszerűt­len feladatot. Munkájuk eredmé­nyében természetesen benne van a szakszervezeti bizalmiak jó munkája is, akik általában isme­rik a segélykérők szociális hely­zetét. Az ő véleményüket ki­kérve, az esetek többségében igazságosan . tudunk eljárni. A kulturális bizottság munkájában fellendülést várunk most, hogy függetlenített művelődési ház­igazgatót kapott a gazdaság. A sportbizottságról pedig azt hi­szem nem kell különösebben be­szélnem, helyettem beszélnek sportolóink eredményei, azok, amelyekről a Tolna megyei Nép­újságban már többször cikk je­lent meg — mondotta Antoni István, a Fornádi Állami Gaz­daság szakszervezeti bizottságá­nak titkára. Pozsonyi Ignácné Hogyan készül az elektronikus és a konkrét zene A Pannónia Filmstúdióban a filmek kísérőzenéjeként egyre többet alkalmazzák az elektroni­kus és konkrét zenét. Az elektro­nikus zene lényege, hogy külön­böző generátorok közbeiktatásá­val elektronikus módszerekkel állítják elő a muzsikát. A konk­rét zene sajátossága, hogy kü­ves. Az öreg is az volt. Ez min­den, amit tudok. — Hány éves? — Huszonegy. — Az öccse? .— Tizenkilenc. — Szóval... szereted! - • ­lönböző tárgyi zörejekből állít­ják elő a megfelelő hangokat. Vannak olyan rajz- és bábfil­mek, amelyekhez ma már nehe­zen képzelhető el melodikus ze­ne, mert a film hangulata, kife­jezési formája mást követel. Ilyen például a most készülő Öcsi és a varázsló című rajzfilm, amelynek zenéjét Bélái István hangmérnök elektronikus és kőnk rét zenéből állítja össze. A ké­pen: Gitár és a többi zörejek együtt adják a készülő rajzfilm érdekes zenéjét. MTI Foto — Molnár Edit felv. — Igen, őrnagy elvtárs, ezt akartam önnek elmondani. S most a tanácsát kérem: ítélje meg ezt úgy is, mint a parancs­nokom, és úgy is, mintha az apám lenne, hiszen én önt nagyon sze­retem. — Köszönöm, fiam! — mondta Üveges meghatottan, és sokáig elgondolkodott. A fiatal hadnagy már a har­madik cigarettát szívta mellette. — Nézd! — kezdte az őrnagy —, most hangosan gondolkodom. Te elhárító tiszt vagy, becsületes fiú, bízunk benned. Egyhangú szavazással nyilvánítottunk az el­múlt héten párttaggá. Én külön is nagyon szeretlek, mert tetsze­nek a verseid és az apád... hát az apád a legjobb barátom. Szó­val; mindent egybevetve: az a lány viszont disszidált. Megértesz, ugye? Te égpen azon a poszton dolgozol, ahol disszidens magya­rokból átképzett kémekkel talál­kozol... (Folytatjuk) Ifjúsági repülő-brigádot szerveztek a majosi Aranykalász Tsz-ben Mint legtöbb termelőszövetke­zetünkben, Majoson is a kapásnö­vényeket családokra osztották szét, hogy ezzel is elősegítsék a családtagok részvételét a közös munkákban. Akad azonban olyan munka is a tsz-ben, amit csak csoportosan lehet elvégezni, s ahová hirtelen több kéz; munkás^ kell átcsoportosítani. Az ilyen munkák általában nem tűrnek halasztást, s a késés veszteséget okoz a gazdaságnak. Majoson úgy segítik elő ezek­nek a munkáknak az időben tör­ténő elvégzését, hogy ifjúsági, úgynevezett repülő-brigádot szer­veztek. A fiatalokból szervezett brigádot a tsz gyorsan tudja irá­nyítani, mindig oda, ahol éppen szükség van a dolgos kézre. A repülő-brigád tagjai nagyrészt fiatal lányok. Lenin szellemében Megemlékezés születésének 92-ik évfordulóján 1 Tgy hitte a cár, hogy el­^ fogató paranccsal és szám­űzetéssel megszabadul a kibonta­kozó forradalmi mozgalom vezér­karától, megszabadul a „fertőző góc”-tól. Később, 1905-ben a feu­dális Oroszország korlátlan hatal­mú urai úgy vélték, hogy fegy­verrel kép&k lesznek leszámol­ni a munkásosztály élcsapatával, egyszer, s mindenkorra leszámol­nak a forradalmi szociáldemok­ráciával. Hiábavalónak bizonyult a száműzetés, kevésnek bizonyult a fegyver az új mozgalom ellen, amely a Kommunista Kiáltvány alaptételein állva, akkor a vilá­gon egyedül, célul tűzte a tőkések és az arisztokraták hatalmának forradalmi megsemmisítését, az addig elnyomott proletariátus ha­talmának kivívását. A forradalmi irányzat ellen összefogott az ural­kodó osztálytól kezdve a munkás- osztály árulóiig mindenki. Eszmei fegyvereket „gyártottak” az esz­me ellen, — de minden erőlködés kevésnek bizonyult. Gyorsan, rendkívül gyorsan ter­jedt a forradalmi szociáldemok- ráci a munkásmozgalomban, mert a marxizmus tanításai szellemé­ben vizsgálta a világ eseményeit, az adott viszonyok által felvetett kérdésekre mindannyiszor a mun­kásosztály érdekeivel egyező vá­laszt adott E forradalmi irány­zat megteremtője, szerzője, irá­nyítója Lenin volt Ö volt, aki nemcsak az orosz munkásmozga­lomnak, de a világ proletariátu­sának vezére lett, aki tanításai­val, tanácsaival, útmutatásaival segítette a harcot a nemzetközi­leg összefogott tőke ellen. Lenin volt az, aki nemcsak nemzeti, de nemzetközi harcot, nemzetközi összefogást hirdetett az imperia­lizmus ellen. A len in izmus, mint hatalmas fényszóró, világította meg az utat a munkásmozgalom számára. E tanítások lelkesítették a proleta­riátust a forradalom megvívásá­ra. Ez adott elvi, gyakorlati út­mutatást diktatúrája gyakorlásá­hoz, és mutatta meg a szocializ­mus győzelmének lehetőségét egy országban is. Ez lelkesítette az időlegesen levert proletárforra­dalmak harcosait, s adott hitet az elnyomatásban élőknek a győze­lemhez. T enin, a fáradhatatlan, min- den tettével segítette a baloldali szociáldemokratákat, hogy legyőzzék az előítéleteket. és szakítani tudjanak a csődbe jutott opportunizmussal. Micsoda odaadással figyelte a fiatal, ta­pasztalatlan, sok hibával küzdő kommunista pártok első lépéseit. Milyen jelentős szerepe volt Le­ninnek abban, hogy az orosz for­radalmi pártépítő munka tapasz­talatainak elemzésével gyorsítsák meg a kommunista pártok meg­szilárdulását! S amikor már nem lehetett ott Lenin a nagy nemzetközi tanács- kozásokon, ott volt a szelleme, tanítása. Ott volt a Komintern VII. kongresszusán, ahol a fa­sizmus elleni harc elvi, politikai kérdéseit dolgozzák ki. Ott volt az 1957—1960-as moszkvai ta­nácskozásokon, ahol a nemzetkö­zi munkásmozgalom stratégiáját és taktikáját dolgozták ki, ahol új módon, a lenini útmutatás alapján fogalmazták meg a bé­kés egymás mellett élés politi­káját. Ott volt a XX., XXI. és a XXII. kongresszuson, ahol hely­reállítva a pártélet lenini elveit, megszabták a kommunizmus épí­tésének elvi és gyakorlati kérdé­seit. Az ő útmutatása, tanácsa, megállapításai képezték alapját a 20 éves pártprogramnak is, amelynek megvalósulásával a ma élő nemzedék eljut a kommuniz­musba, a legigazibb társadalmi rendszerbe. Sokan és sokszor hirdették már a leninizmus csődjét. Sokan tet­tek hitet „új” teóriák mellett. Sokan és sokszor vallották: „va­lamikor jó volt, de ma már al­kalmatlan a marxizmus-leniniz- mus arra, hogy utat mutasson, további győzelemre vigye a pro­letariátust.” De ahány kísérlet volt a forradalmi tanok meg­hamisítására, elvetésére, annyi­szor érte kudarc a kísérletezőket, akár jobb-, akár baloldalról vet­ték is azt revízió alá. A munkás­mozgalom Majakovszkijjal vall­ja: j. ., ... „ n Lenin napjának fényében tisztulok hogy továbbvigyen a forradalom sodra.” A nemzetközi munkásmozgal­mat csak a marxizmus-leniniz- mus, Lenin útmutatása viheti és viszi tovább a forradalmi úton a történelmi hivatásának teljesí­tésében. Leninre emlékezünk 92. szüle­tésnapján, Rá, a vezérre, a hal­hatatlanra. K. Balog János A tsz-beruházások helyzete Az idei évben hozzávetőlege­sen 410 termelőszövetkezeti léte­sítmény készül el a tervek sze­rint Tolna megyében. A beruhá­zási költség 63 millió forint. A költségek mintegy 25 százalékát a termelőszövetkezetek saját erő­ből fedezik. Javában folyik a műszaki elő­készítés, s folyamatosan kötik a kivitelezési szerződéseket is. A tervezett 79 épületből ötvenre már megkötötték a szerződést. Legtöbb építkezésnél már meg­kezdődött a kivitelezési munka. Igen örvendetes, hogy a szerfás építkezéseknél is legtöbb helyen már a helyszínen van az anyag Dunaföldváron már az utolsó simításokat végzik a 30 000 férő­helyes csibenevelő épületén. Ja­vában folynak a munkálatok a dunaföldvári Virágzó és Alkot­mány Termelőszövetkezet istálló­építkezésénél, a tolnanémedi Kos­suth Tsz-ben, a pálfai Egyetértés Tsz 15 vagonos magtáránál. Itt az épület már falegyenben van. A tervezett kutaknak a fele már elkészült Tzz-istálló les% az öreg malomból Bizony már nagyon régi vízi­malom volt az edelényi kisma­lom. Az értényi és koppányszán- tói útelágazás közelében kereké­nek csobogása közben, sok évti­zeden át szorgalmasan őrölte megkopott garatján a környék pa­rasztjainak gabonáját. Piros kö­vével egyhangúan zúzta, darálta a kukoricát. Most erős férfikezek csáká­nyozzák a cementált, nagymére­tű téglából rakott vastag falát. A kiemelt téglákat pedig szorgos női kezek dobálják ki, hogy von­tatóra rakva Érténybe szállítsák. Még a Horthy-korszakban, a Koppány első szabályozásakor, a malom felé futó gátat, amelyet „magyar árok”-nak neveztek, az értényiek tiltakozása ellenére megszüntették. így a víz nélkül maradt vízi malomban már csak a motor tartotta az életet. Majd ez is megszűnt... Erről beszélgettek az értényi népfront bizottság tagjai. — A malom anyagából megfe­lelő lóistállót építünk a tsz szá­mára — mondja Kurucsai Mi­hály. — Nagyon jó a gerendázata is, hatalmas szálfák voltak — veti közbe a községi tanács titkára, így beszélgetnek, terveznek. Közben az elnök ismerteti az is­tálló tervét, az építés menetét. (dr. Koppán J.)

Next

/
Thumbnails
Contents