Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-16 / 63. szám
2 TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. március Ifi, Gromiko előterjesztése az általános és teljes leszerelésről (Folytatás az 1. oldalról) egyezmény alapján idegen területeken elhelyezett csapatok. Ezeket a leszerelési intézkedéseket egyidejűleg kell végrehajtani. A szovjet kormány emlékiratában megjegyzi, hogy az általános és teljes leszerelési probléma mielőbbi megoldása és a háború elhárítása érdekében egyoldalúan kész lemondani arról a katonai fölényről, amellyel a Szovjetunió jelenleg rendelkezik — nagy- és középhatósugarú rakéták területén. A szovjet kormány vállalja ezt a lépést és javasolja, hogy a nukleáris fegyvereket célbajutta- tó eszközök megsemmisítését az első szakaszban hajtsák végre, egyidejűleg az idegen területeken lévő katonai támaszpontok felszámolásával és a külföldi csapatoknak onnan való kivonásával. „Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy egyes államok nukleáris támadást intézzenek más államok ellen, jóllehet, a nukleáris fegyverek még az államok rendelkezésére állnának.” A leszerelés első szakaszára a szovjet tervezet a szerződésben részt vevő tagállamok fegyveres erői létszámának csökkentését is előirányozza. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát 1,7 millióra javasolja csökkenteni, a többi államok fegyveres erőinek színvonalára vonatkozólag még meg kell állapodni. A hadsereg létszámának ilyen csökkentése — hangsúlyozza a szovjet kormány emlékirata — nagymértékben csökkenti a háború veszélyét, többek között azt a lehetőséget, hogy a világ egyikmásik körzetében helyi háborúkat robbanthassanak ki és egészében áldásos befolyást gyakorol majd az egész nemzetközi helyzetre. Az első szakasz kezdetétől egészen a nukleáris fegyverek szállítására szolgáló összes eszközök végleges megsemmisítéséig javasoljuk betiltani: Olyan speciális berendezéseknek a pályára juttatását, illetve a kozmikus térségben történő elhelyezését, amelyek alkalmasak tömegpusztító fegyverek hordozására; Azoknak a hadihajóknak az illető ország felségvizeiről való eltávolodását és azoknak a katonai repülőgépeknek az ország határain való átlépését, amelyek tömegpusztító fegyver hordozására alkalmasak. A rakéták és kozmikus berendezések felbocsátása kizárólag békés célból történhet. Az egyezményben részt vevő államok, amelyek , nukleáris fegyverekkel rendelkeznek, kötelezettséget vállalnak arra, hogy tartózkodnak a nukleáris fegyverek ellenőrzésének átengedésétől és eme fegyverek gyártásához feltétlenül szükséges adatoknak az átadásától olyan országoknak, amelyek ilyen fegyverrel nem rendelkeznek. Azok a szerződésben részt vevő államok, amelyek nem rendelkeznek nukleáris fegyverekkel, kötelezettséget vállalnak arra, hogy tartózkodnak a nukleáris fegyverek gyártásától, vagy megszerzésétől és megtagadják más állam tulajdonát képező nukleáris fegyver beengedését sa ját területükre. A leszerelés első szakaszában a szovjet egyezménytervezet szerint betiltanak minden nukleáris kísérletet. Az általános és teljes leszerelés első szakasza az egyezmény hatálybalépésétől számított hat hónap múlva kezdődik. Időtartama 15 hónap. A leszerelés második szakasza A leszerelés második szakaszában teljesen betiltják a nukleáris, kémiai, biológiai és radiológiai fegyvereket, megszüntetik termelésüket és megsemmisítik a felhalmozott készleteket. Ilymódon — hangsúlyozza a szovjet kormány emlékirata — a leszerelés második szakaszának végrehajtásával az emberiség mindörökre megszabadul a nukleáris, vagy más tömegpusztító fegyver valamely ország által történő bevetésének veszélyétől. A leszerelés második szakaszában az egyezménytervezet az Egyesült Államok és a Szovjetunió fegyveres erőinek maximális létszámát egymillió főben határozza meg, más államok fegyveres erőinek létszámával kapcsolatban meg kell egyezni. Az egyezmény részvevői végrehajtják katonai költségvetései k és katonai célokra fordított kiadásaik további csökkentését. A második szakasz intézkedéseinek eredményeképpen felszabadult eszközöket békés célokra, egyebek között a lakosság adóinak további csökkentésére és a nemzeti gazdaság ösztönzésére használják fel. A felszabadult eszközök bizonyos hányadát a gyengén fejlett országok gazdasági és műszaki megsegítésére fordítják. A harmadik szakaszban véglegesen megszűnik a háborús veszély Az általános és teljes leszerelés második szakaszának időtartamát a szovjet egyezménytervezet 15 hónapban szabja meg. A tervezet szerint a harmadik szakaszban az egyezményben részt vevő országok kötelezik magukat összes fegyveres erőik teljes feloszlatására, s egyben az állam hadigépezetének megszüntetésére. Végrehajtják a fegyveres erők egész személyi állományának feloszlatását, a megmaradt harci eszközök és katonai készletek minden fajtájának megsemmisítését, a hadiipar teljes megszüntetését, a katonai intézmények felszámolását, a hadkötelezettség és a katonai kiképzés megszüntetését. Betiltják az anyagi eszközök katonai célokra történő fordítását. A belső rend megőrzése végett a részt vevő államok rendelkezésére megmaradnak a szigorúan korlátozott rendőr-kontingensek (milicia), amelyeket könnyű lőfegyverrel szerelnek fel. Ezeknek a kontingenseknek a létszámát megfelelő arányban határozzák meg. A leszerelés harmadik szakaszát egy év leforgása alatt hajtják végre. A Szovjetunió kormánya emlékiratában hangsúlyozza, hogy a harmadik szakasz intézkedéseinek végrehajtása oda vezet, hogy véglegesen megszűnik a háborús veszély. A szovjet kormány erre vonatkozólag rámutat, hogy a leszerelés végrehajtása után új távlatok nyílnak a nemzetközi gazdasági együttműködés előtt. Az emberiség az államok közötti békés, baráti kapcsolatok hallatlanul nagyiramú fejlődésének korszakába lép, amelyben ki vannak zárva az országok közötti katonai konfliktusok lehetőségei. A szovjet kormány javasolja, hogy az ellenőrzés céljából hozzanak létre nemzetközi leszerelési szervezetet. Ez a szerződésben részt vevő ösz- szes államok konferenciájából és ellenőrző tanácsból állna. A nemzetközi leszerelési szervezet az ENSZ kereteiben alakulna meg az egyezményben részt vevő összes ország sészvételével. Tevékenységét a leszerelési intézkedések végrehajtásának megindulásával egyidőben kezdené meg. A konferencia az értekezleten részt vevő összes államokból áll. Rendszeres ülésszakot tart évente legalább egyszer. Minden állam egy szavazattal rendelkezik. Az eljárási kérdések eldöntése egyszerű szavazattöbbséggel történik, más kérdésekről pedig kétharmados többséggel döntenek. Az ellenőrző tanács az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagállamából áll. A tanács többi tagjait a konferencia választja két évre. A tanács összetételének biztosítani kell az államok három alapvető csoportjának megfelelő képviseletét. Az emlékirat megállapítja: a szovjet kormány arra a következtetésre jutott, hogy a nemzetközi leszerelési szervezetben nincs feltétlenül szükség az egyhangúlag történő szavazás vagy a vétó elvének bevezetésére és alkalmazni lehet a döntések meg felelő szavazattöbbséggel történő meghozatalát. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormány figyelembe vette a nemzetközi leszerelési szervezet feladatainak jellegét — ellenőrizni az egyezményekből az egyes államokra háruló kötelezettségek végrehajtását, megállapítani egyik, vagy másik szakasz rendelkezéseinek végrehajtását és beszámolni ezekről a kérdésekről az államoknak, a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ közgyűlésének. A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy az általános és teljes leszerelés szigorú nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó javaslatai ''alapján elfogadhatóak lesznek mindazok számára, akik őszintén óhajtják a leszerelés problémájának megoldását. Ha a tárgyalások folyamán — hangzik az emlékirat — újabb javaslatok merülnek fel az ellenőrzési intézkedésekről és formákról, a szovjet kormány teljes figyelemmel fogja azokat tanulmányozni. A szovjet kormány kész elfogadni a nyugati hatalmak minden ellenőrzési javaslatát, ha e hatalmak elfogadják az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatokat. A szovjet kormány kifejezi azt a meggyőződését, hogy amennyiben a bizottság minden tagja a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelési egyezmény elérésére fog törekedni, nem pedig a fegyverzet feletti ellenőrzés megteremtésére, akkor a bizottságban nem lesz nehéz megállapodni az ellenőrzés kérdéseiben. A szovjet kormány indítványozza, hogy a államok az ENSZ alapokmányának 43. cikkelye által előirányzott megállapodásokat kössenek a Biztonsági Tanáccsal. A megállapodások értelmében a Biztonsági Tanács rendelkezésére bocsátott fegyveres erők a megfelelő államok nemzeti fegyveres erőinek létszámához tartoznak majd, és az államok határain belül állomásoznának. E fegyveres erőket teljessé kell tenni, fel kell szerelni és hadműveletek lefolytatására kell kiképezni. A Biztonsági Tanács követelésére e csapatok a tanács rendelkezésére állnak. A Biztonsági Tanács nemzetközi fegyveres erőinek parancsnokságát a három államcsoport egyenlő képviselete alapján kell megalakítani, határozatokat a köztük lévő megállapodás alapján kell elfogadni. A szovjet kormány úgy véli, hogy Genf (MTI). Rusk amerikai külügyminiszter a genfi leszerelési értekezlet csütörtök délelőtti ülésén előterjesztette kormányának a leszerelésre vonatkozó javaslatait, amelyek az általános és teljes leszerelés helyett ezúttal is csupán a fegyverkezés korlátozását és ellenőrzését irányozzák elő. Beszédében követelte, hogy az értekezlet elsőbbségben részesítse az atomfegyver-kísérletek betiltására vonatkozó szerződést, — mert — mint mondotta —, ebben a kérdésben fordulóponthoz érkeztek." A leszerelés megkezdésére vonatkozó amerikai tervnek a következő négy pontját fejtette ki a külügyminiszter: 1. Atombombák szállítására alkalmas rakéták és repülőgépek, valamint a főbb hagyományos fegyverzet mennyiségének 30 százalékos csökkentése. 2. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak meg kellene egyezni abban, hogy nem háborús célokra utalnak át 50 000 kilogram U—235-ös urániumot. 3. Légi megfigyelési övezetek, szárazföldi megfigyelő-állomások és rakétakilövést megfigyelő rendszer létesítése, valamint egyéb intézkedések meghozatala olyan már most meg lehet állapodni a nukleáris fegyver- kísérletek megszüntetéséről és nem kell megvárni az általános és teljes leszerelés problémájának megoldását. Ami a földalatti nukleáris kísérleteket illetei, a szovjet kormány javasolja, hogy hirdessenek moratóriumot az ilyen robbantásokra mindaddig, amíg ki nem dolgozzák a megfelelő ellenőrzési rendszert. E rendszer alkotó eleme lesz az általános és teljes leszerelés megvalósításának ellenőrzését biztosító nemzetközi rendszernek. A szovjet kormány kijelenti, továbbra is kész haladéktalanul megállapodni a nukleáris fegyverkísérletek betiltásának kérdésében. A szovjet kormány célszerűnek tartja, hogy a tizennyolchatalmi bizottság megvitasson olyan intézkedéseket is, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítését, az államközi bizalom megerősítését és az általános és teljes leszerelés elősegítését célozzák. Kész megvitatni bármilyen konstruktiv javaslatot ilyen intézkedésekről. támadások kockázatának csökkentésére, amelyeket téves számítások, a távközlési rendszerek hibája, vagy baleset következtében indíthatnak meg. 4. A leszerelési intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló módszerek »sürgős megkeresése-*, hogy a világ bízhassák minden megkötött megállapodásban. Rusk a fentieken kívül megismételte az Egyesült Államoknak korábban tett néhány javaslatát,,, mint például azt, hogy tiltsák be az atomfegyverek ki- terjesztését olyan országokra, amelyek eddig nem rendelkeztek vele, tiltsák be műholdak fel- használását tömegpusztító fegyverként és korlátozzák 2 100 000 főre mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok fegyveres erőit. Az amerikai külügyminiszter végül felolvasta Kennedy elnök üzenetét, amely felszólítja a genfi értekezleten részt vevő küldötteket, hogy »bátran és felelősségteljesen kezdjenek hozzá a leszerelés kérdésének megvitatásához és fogadják meg, hogy erőfeszítéseiket folytatják mindaddig, amíg feladatukat el nem végezték-. Rusk külügyminiszter előterjesztette kormánya javaslatait a leszerelésről ÓNODVÁRJ MIKLÓS _ — IV. A lágerban sok könnyűvérű nőcske élt Néhányukat Budapestről ismerte, másokkal „páciensei” ismertették össze. Utálta őket, de voltak köztük olyanok, akiket szívből, őszintén sajnált. Tizenhat-tizennyolc éves lánykák, akik ártatlan mohósággal tarka délibábot kergetve szaladtak át a határon, s mindjárt az első kilométerkőnél kincset, vagyont reméltek és később a kétségbeesés, a számkivetettség csakhamar egy kéjre éhes férfi karjaiba vetette legtöbbjüket. Ezeket sajnálta, s amikor kétségbeesve hozzá fordultak, segített rajtuk... Ilyenkor úgy érezte, hogy jót tett. De magános vándorlásai során gyakran találkozott olyanokkal is, akik szerelemre felkészülve leskelődtek a barakkok sarkánál. Soha nem törődött velük, legfeljebb csak annyiban, hogy eszébe jutott: előbb-utóbb ezek is hozzá kerülnek ... Mint ahogyan megvetéssel, megcsömörlött undorral nézte azokat a fiatal és idős embereket, akik kalandéhesen kopogtattak a női barakkok ablakán, vagy órákig ácsorogtak a kantin sarkánál. Visszataszítónak képzelte minden más férfiben a vágyakozást. Elképzelte őket hevü- lésük pillanataiban és nevetett csúnyaságukon. És most? Amikor Elzát megismerte, csókjára vágyott: szüntelen a lány képe lebegett szemei előtt, szórakozot- tá vált, s hogy a lány látogatásai hosszú időre elmaradtak, féktelen féltékenység lett rajta úrrá. Már tavaszodott. Lassan elfogytak a láger lakói is. Elszegődtek Nyugat-Európa államaiba, másokat meg elvittek az óceánon túlra induló hajók. Horváth még mindig állás nélkül kilincselt, s mindjobban hatalmába kerítette az elkeseredés, amikor egy este váratlan esemény történt. Megzörgették a férfibarakk ajtaját. Felült az ágyon, álmosan dörzsölte szemét. A zörgetés erőteljesebben megismétlődött. — Doktor úr, jöjjön azonnal! Izgatottan nyitott ajtót. — Mi történt? Csapzotthajú fiatal lány topor- gott odakint. Dideregve húzta szorosabbra magán a hazulról hozott tweed kabátot. Horváth megismerte: Gondos Eszternek hívták. Ezt a lányt is ismerte a karácsonyi ünnepélyről. Nem volt több tizenhat évesnél: kékre-lilá- ra fagyva ácsorgott az ajtó előtt* szemében félelem, rettegés ült. — Segítsen, doktor úr! A barátnőm eszméletlenül fekszik az ágyon. Félrebeszél. Most vettük észre és ... — Mindjárt jövök! — kiáltotta és becsapta a kétségbeesett lány orra előtt az ajtót. Miközben ruháit magára kapkodta, kellemes zsibbadtság ömlött szét testén. Magára talált, feloldódott fásultságából, olyan izgalommal rendezkedett, mint valaha ... régen, amikor első betegéhez készült. Odakint sürgették: — Doktor úr!... — Jövök már! ,
