Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-14 / 61. szám
i#2. március 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Megbírságolják a folyóvizek szennyezőit — Tisztítóberendezéseket építenek az üzemek Intézkedések a folyóvizek szennyeződésének csökkentésére Az iparosodásnak, a városok növekedésének világszerte velejárója a folyóvizek szennyeződése. Egyre komolyabb göndört okoz ez mindenütt, az iparilag fejlett országokban már nem egy olyan folyó van, amelyből kipusztult minden élő szervezet. Hazánkban is a gyorsütemű iparosítás idézte elő elsősorban a jelenlegi helyzetet, amikoris egyes vizeink szennyezettsége elérte azt a fokot, hogy nem várathattak már magukra sokáig a szigorú intézkedések a további szennyeződ és megakadályozására, a jelenlegi állapot fokozatos megváltoztatására. A nagy beruházásoknál nem fordítottak kellő figyelmet a szennyvizek tisztítására. Ha megépül egy új üzem, annak termelését, a termékek minőségét nem befolyásolja az, hogy mi történik a szennyvízzel. Attól még, hogy a Dunába, a Sajóba, vagy — vegyünk példát megyénkből — a Kapósba és a Sióba kerül a szennyvíz, még lehet sok és jóminőségű bőrt, cukrot, kendert gyártani. A szennyvizek derítése, tisztítása nagy beruházást követel, növeli a termelési költségeket is. A szennyeződés komoly károkat okoz, amelyek nem a termelő üzemnél jelentkeznek. Ha nagy mértékben szennyeződik egy folyó vize, ez kihat a talajvizekre is, a vízmenti területeken szennyeződnek a kutak. A szennyeződés — főképp egyes ipari szennyvizek tisztítás nélküli bebocsátása — elpusztítja az élőlényeket. Ha nagyfokú a szennyeződés, különösen amikor a befogadó folyó, csatorna vízhozama alacsony,- elpusztulnak azok a mikroorganizmusok, amelyek elbontják a szennyezőanyago kát, megszűnik a víz öntisztulása. Kipusztulnak a halak, vagy ha néni is, de élvezhetetlenekké válnak. Nagyobbfokú szennyeződés esetén pedig még öntözésre sem lehet használni — egészség- ügyi okokból — a vizet. Megyénkben még nem olyan súlyos a helyzet, mint az ország iparosodottabb vidékein. De azért — és erről a legtöbbet a halászok, horgászok beszélhetnének, no, meg a kisebb vizek melletti községek lakói, akik néha nyáron strandolni szeretnének — itt is vannak bajok. A szennyezettség fokát tekintve „rangban” az első a Kapos. Szennyezi a Kaposvári Cukorgyár, a Dombóvári Tejüzem, a MÁV fatelítő és a Tolnanémedi Kendergyár, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Különösen a Kaposvári Cukorgyár okoz komoly károkat, amikor alacsony vízállásnál engedik a folyóba a gyár szennyvizét. Halakat már csak nagyritkán lehet találni a folyóban, sőt, ami van, azt is időnkint elpusztítja a cukorgyári, a fatelftői és a kendergyári szennyvíz. A halak egyébként kátrányízűek. A Kapos vize mái öntözésre sem alkalmas. A Sió szennyeződésében — bár ez kisebb fokú, — elsősorban a Simontornyai Bőrgyár a „bűnös” Szennyezi — az előbbi okokból — a Kapos és a Nádor csatorna (Sárvíz) főképp akkor, amikor a Fűzfői Ipartelepek szennyvizét le- engedlk. Vizének oxigénfogyasztása átlagosan 20.44 milligramm literenként, ez már eléri azt a határt, ami megengedhető a víz élővilágának károsodása nélkül. (A szennyezőanyagokat elbontó mikroorganizmusok ugyanis elfogyasztják az oxigént, amire a halaknak és egvéb élőlényeknek lenne szükségük.) A szennyvíz „termelését” megszüntetni nem lehet. Ellenben lehet, és kell is csökkenteni, sőt meg kell szüntetni a folyóvizek szennyeződését. Ezért született meg a múlt évben az a kormányhatározat, amely előírja, hogy az eddiginél sokkal nagyobb gondot — és erőt is — kell fordítani a vizek tisztaságának megóvására. Az idén már kivetik a főbb üzemeknél a szennyvízbeve- zetési díjat. Ez azt jelenti, hogy például a Simontornyai Bőrgyár, a Dombóvári MÁV Fatelítőüzem és a többi is, minden köbméter Sióba, vagy Kapósba vezetett szennyvízért befizeti a megVVfVTT7»TTTfTTVT»TVTTT»TTTTVVTVTVTTfTVTTTTTTVTTrTV?fVf»ff»»V»VTr»f» } • i . V A PÁRTÉLET HÍREI állapított összeget. Ugyanakkor kötelezik az üzemeket a tisztító- berendezés megépítésére is. Ha ennek a határidőig nem tesznek eleget, — vagy ha egyes üzemek a meglévő tisztítóberendezéseiket „költségcsökkentés” céljából nem üzemeltetik, a szennyvízbevezetési díjon felül szennyvíz-bírságot is fizetnek, ami köbméterenkint 30-tól 80 fillérig is terjedhet. A szennyvízbevezetési díj és bírság egyrészt ösztönzi az üzemeket szennyvizük tisztítására, ugyanakkor pedig anyagi eszközöket is biztosít ilyen berendezések építésére A Simontornyai Bőrgyár rendelkezik egy korszerűtlen tisztító- berendezéssel, de a gyár kapacitása megnőtt, e berendezést ki kellett iktatni. A napokban kezdik meg — a Könnyűipari Tervezőiroda által készített tervek alapján — egy korszerű, mechanikai tisztítóberendezés építését, amely a jövő év februárjára lesz kész. Hárommillió forintot fordítanak építésére. Ez lényeges javulást hoz, de a mérgező anyagok nagy része továbbra is a Sióba jut. Most folytat kísérleteket a Vízügyi Tudományos Kutató- intézet az ilyenfajta szennyeződések kiküszöbölésére. Ha ezzel elkészülnek, biológiailag is tisztítva lesz a bőrgvári szennyvíz. A kendergyáraltnál olyan törekvések is vannak, hogy az áztatómedencékből kikerülő szennyvizet öntözésre használják fel. ugyanis ennek jelentős nitrogén- tartalma van. Ez esetben beruházás nélkül oldható Nagy részvét mellett temették el Sánta József elvtársat Nagy részvét mellett temették el tegnap Nagvdorogon Sánta József elvtársat, a 77 éves korában elhúnyt veteránt. Halálával nagy veszteség érte pártunkat, hiszen 1918 óta tevékenykedett a munkásmozgalomban, s alapító tagja a Kommunista Párt helyi szervezetének, úttörője a szövetkezeti mozgalomnak. Sánta József elvtársat a megyei és járási pártbizottság nevében Rév András elvtárs, az MSZMP paksi járási bizottsága első titkára búcsúztatta el. A szovjet katonai zenekar gyászindulójának hangjaira helyezték örök nyugalomra. Sírját ellepték a hála és kegyelet virágai. Elvtársai, kortársai, barátai gyászolják. A pálfai brigádvesető meg a probléma, emellett a mezőgaz- . daság is jól járna. Hasonló elgondolások merültek fel a cukor- j gyári szennyvizekkel kapcsolat- : ban is: Ha a Kúpost Síénnyező négy üzemnél megoldják a tisztítást, megszűnik a szennyezettség, újra benépesülhet halakkal a folyó. t Ma már a beruházások engedélyezésének feltétele, hogy megoldást nyerjen a szennyvízlevezetés, illetve tisztítás. A vízügyi szervek e nélkül nem is járulnak hozzá a beruházáshoz. Ezzel is elejét veszik a vizek további szennyeződésének. | Az elkövetkezendő években tehát gyökeres változás várható, tisztábbak lesznek folyóvizeink. J. J. VWemény, mokány kis era- ÍC bér Mészöly József, a pálfai brigádvezető. Erős kezével úgy megszorítja a feléje nyújtott tenyeret, hogy elég kiállni. Piros arca majd kicsattan az egészségtől. Rég szerettem volna megismerkedni vele, mert nem akárki. Aki megfordul Pálján, rendszerint érdeklődik utána. 0 egy kicsit a mai, bátor, előrenéző paraszt ember típusát szimbolizálja. Róla beszélt Kádár elvtárs, és azóta ismerik nevét országszerte. A tsz-irodáa találkoztunk össze. Kicsit komor hangulatban ült, és arra kért. ne szellőztessük, ezt az ügyet, mert mit szól hozzá majd a rokonság. S főleg azért ne. szellőztesiik, mert hátha még odafent, Budapesten is megtudják. — Nem iszom én sokat, csali, hamar 'megárt.. De ismerem a fegyelmet. Megváltozók. De már mennyit változtam, ha maga azt tudná? Sokszor még én is alig hiszem — mondta Mészöly elv- társ elgondolkozva. Valóban, ez a 60 éves ember, aki nemrég lett párttag, rengeteget változott. A régi rideg, magányos farkasból egyre inkább közösségi ember lesz. Ezt az atal megtenni nem könnyű, rengeteg a kitérő, a buktató. Különösen az olyan embernél nehéz a formálódás, aki amúgy is hirtelenkezű, lobbanékony természetű ember Mészöly József még mint egyéni gazda azt vágta egyszer a megyei tanácselnök szemébe, hogy inkább a kötelet, mint a csoportot. S utána, nem sok idő múlva, már mint szövetkezeti gazda, életét is kockáztatta a közösért. Hát nem csodálatos, egy emberben az ilyen minőségi változás. Ma is kemény, rátarti, de más előjellel. Néha azonban még ki-kitör belőle a le- génykedő, virtuskodó természet. Néhányszor többet öntött fel a garatra, mint kellett volna. Valamikor ki törődött azzal, hogy Mészöly József mennyit iszik, de ma megnézik, sőt nagyon is megnézik. A tagok nem szeretik, ha a | brigádvezetöjük ittas, mert akkor goromba, és nagyhangú. Tavaly odáig fajult a dolog, hogy néhány hónappal ezelőtt I volt aki azt mondta, hogy legjobb lenne leváltani. EÍvtársai j mégsem ezt az utat választották. | Behívták őt az irodára, s keményen, de igazságosan megbírálták. A párttitkár és a tsz-elnok beszélt vele. Megmondták neki, hogy 6 nem csupán Mészöly József, hanem brigádvezető, szövetkezeti gazda. És ez méltóság, rang. Adria kell magára, nem szégyenkezhet a falu előtt. Változzon meg. S azóta Mészöly elvtársat nem látták részegen. Akkor azt mondta: — Igazatok van, elvtársak. Csak az a kutyarág, hogy nehéz ám. A belépési nyilatkozatot is j nehéz volt aláírni, de az ember I természetét megváltoztatni a leg- \ nehezebb. Viszont Mészöly József bebizo- ! nyitja, hogy nem lehetetlen. Res- | telkedik, hogy már még az újság- ! ba is kiírják. Nincs oka szé- j gyenkezni. Nem egyszerű a belső ! változás. Keresztül esünk mi ezen az önön hibáinkkal nehezen birkózó állapoton mindannyian. Mészöly József, a pálfai brigádvezető inkább büszke lehet, hogy van ereje megváltozni. Kemény ember a pálfai brigádvezető, és a közösség szocialista emberré formálja. Sz. P. ^ ÓNODVÁRI MIKLÓS n. Az MSZMP Szekszárdi Járási Végrehajtó Bizottsága a hét elején megtartott ülésén a termelő- szövetkezetek zárszámadási tapasztalataival foglalkozott. A vt>- ülésen reális értékelést adtak a járás termelőszövetkezeteinek politikai és gazdasági helyzetéről, valamint arról, hogy a tsz-ekben bizakodó a hangulat az 1962-es évet illetően. Az ülés második napirendi pontjaként a tavaszi ünnepségekkel kapcsolatos teendőkről tárgyaltak. • A kocsolai Vörös Csillag Tsz pártvezetőségi ülésén a tavaszi munkákra való felkészülést vitatták meg. Megállapították; gyorsítani kell a munkát, annál is inkább, mivel az őszi kalászosok fejtrágyázásában lemaradás van. 500 holdon végezték el a fej trágyázást. • A dombóvári MÁV forgalom pártvezetőségi ülést tartott, ahol a szocialista brigádmozgalom eddigi eredményeit értékelték. Foglalkoztak azzal, hogy a szocialista brigádmozgalmon belül ki kell szélesíteni az egyéni versenyt. A pártvezetőség ülésén ilyen irányban feladattal bízták meg a szak- szervezeti bizottságot. • A fürgedi Dózsa Tsz pártszervezete legutóbbi taggyűlésén a tsz politikai és gazdasági megszilárdításával, valamint a tavaszi munkákra való felkészüléssel foglalkozott. A tsz-ben a gépjavítást időben és jó minőségben elvégezték. A taggyűlésen két pontból álló határozatot hoztak a fej trágyázás befejezésére és a hiányzó vetőburgonya biztosítására. A határozatokat a taggyűlés elfogadta azzal a kiegészítéssel, hogy végrehajtásukra a párttagok a tsz-tagok körében politikai felvilágosító munkát végeznek. • Tolnanémedi három pártszervezete összevont taggyűlést tartott. A taggyűlésen foglalkoztak a tsz elmúlt évi termelési tapasztalataival. A tsz-tagok kérték, hogy a kendergyári dolgozók adjanak politikai segítséget a munka jobbá tételére. • A Tamási Járási Pártbizottság a községi pártalapszervezetek gazdasági felelőseinek részére értekezletet tartott. Az értekezleten a tagdíjfizetések rendezésével, az ellátmány ésszerű felhasználásával és a pártszékházak helyzetével foglalkoztak. • A Gerjeni Állami Gazdaság pártvezetősége a szakszervezeti munkát értékelte. A vita során foglalkoztak a munkaverseny és a munkásszállások helyzetével. Megállapították, hogy mindkét vonatkozásban van javítanivaló. Szöszi Annához hajolva megjegyezte: — Nézd, milyen snájdig ma a doki. — Ismered? — kérdezte megélénkülve Anna. A lágerben mindenki ismerte. Orvos. Nőgyógyász, Ha valakinek kellemetlensége támadt, a dokihoz fordult és minden rendbejött. Olcsó és specialista... Egy szuszra hadarta el. De Anna arcára kétkedés ült. Szöszi tovább sorolta, hogy bizonyítsa jólértesültségét. — Otthon becsukták miatta. A lágerben is ráfizetett egy asszony, aki nem várta meg, míg a doki teljesen kijózanodik... — Te mióta ismered? — Volt már vele dolgom... még otthon — válaszolta Klári és felhajtotta a maradék Coca Colát. Mozdulata elárulta, hogy már nem értékeli sokra a disszidált orvost. Valóban: amikor a nickelsdorfi lágerben futólag találkoztak, régi ismerősként üdvözölték egymást. Az orvos sokat csevegett Klárival, s a női barakk lakói között hamarosan elindult körútra egy finom kis pletyka a disszidált lányról és a disszidált orvosról. A pletyka körbejárta a lágert; itt elvettek belőle, ott hozzátettek, mindenki tovább színezte saját fantáziája szerint. Mire az orvos fülébe eljutott, kerek kis mese lett belőle, de ügyet sem vetett rá, nevetve legyintett. Klári közben Bécsbe került, lokálokban, éjjeli mulatókban keresett, s talált is szerencsét. Amikor pedig egy véletlen találkozás itt is összesodorta őket és Horváth doktor beszámolt a lágerban költött meséről, mindketten jót mulattak. Ez 'a történet épp olyan messze állt az igazságtól, mint amilyen távol álltak ők egymástól. Klárinak azóta is, egy percig sem jutott eszébe, hogy hálóját az orvosra is kivesse... A könnyűvérű nőcske sokkal pénzesebb férfiakra vadászott, s amikor a szemüveges orvos egyvcnalba ért vele, csak egy közömbös pillantást vetett feléje. — Pá, kicsikém — súgta halkan, gúnyosan kuncogva és tekintetét ismét a franciára fordította. Hátha... ami nem sikerült Annának* sikerül talán neki. Az orvos nem hallotta a lányok beszélgetését. A recsegő Wurlitzer és a tiroliak okozta ltangzavarban amúgy is nehéz volt eligazodni. Egy üres sarokasztalhoz ült, kopott velúr kalapját hanyag mozdulattal a székre dobta, a pincértől gint rendelt, egyhajtásra kiitta és elgondolkozva bámult az üres pohárba. Arckifejezéséről ítélve olyannak tűnt, mint aki embert ölt, vagy most készül erre a lépésre. A körülötte zajló kávéházi életről nem vett tudomást, gondolataival volt elfoglalva, amelyek úgy kergették, űzték egymást agyában, mint gátjait vesztett zúgó folyam habjai. Az ital mámoros kábulatba ejtette, keze ökölbe szorult, máskor (Folytatás a 4. oldalon.)
