Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-10 / 58. szám

4 tolSa megyei népújság 1962. március i9. Együtt a férfiakkal ’• Tavasz előtt a kajdacsi asszony-brigád Rsszonyoknak—lányoknak A pályaválasztás nagy forduló­pont a fiatalok életében, meg­nyugtató megoldásához az iskola és a család együttműködése, se­gítsége szükséges. Az a jó, ha a fiatal olyan pályát választ ma­gának amelyet később is hivatá­sának tekint. A szülők általában ismerik ok­tatásügyünk irányelveit. Tudják, hogy az iskola az elméleti okta­tással együtt a gyakorlati életre nevel. Az iskolában a gyakorlati foglalkozások bevezetése is ezt a célt szolgálja. A gyakorlati munka végzése közben ugyanis kifejlődik a fiatalok kézügyessé­ge és az eredmények sikerei megszerettetik velük az üzemi életet, a fizikai munkát. Nem le­het tehát családi katasztrófának tekinteni, ha esetleg valamelyik fiatal tanulmányi eredménye miatt nem nyerhet középiskolai felvételt. A városi Nőtanács pedagógiai bizottsága segítséget akar nyúj­tani azzal, hogy felmérte a vá­ros területén a pályaválasztási lehetőségeket. A gimnáziumba felvételt nyernek az olyan tanu­lók is, akik legalább közepes eredménnyel végeztek. A közgaz­dasági technikumban már korlá­tozások vannak: huszonnégy ta­nulót vesznek fel és a felvétel­hez legalább a jó eredmény szük­séges. A Palánki Mezőgazdasági Technikumban 45 tanuló nyerhet elhelyezést. Természetesen előny­ben részesülnek azok a fiatalok, akiket a termelőszövetkezetek A pályaválasztásról CIPŐKRŐL Az öltözékek fontos kiegészítője a szép és divatos cipő. A túlsá­gosan magas, 9—12 centiméteres tűsarok már nem divat. Helyette a „gavallér-sarok” a rakott sarok és a 4—5 centiméteres tűsarok az elegáns női ruha kiegészítője. A lapossarkú „balerina” cipők, bőr­ktildenek. Kereskedő tanulónak a Népbolt 40 fiatalt vesz fel. a közepes tanulmányi eredményi, elértek is jelentkezhetnek. Kö­vetelmény a jó megjelenés, a ha­tározott fellépés és a jó számo­lási készség. A nyomdánál négy jeles-, illetve jórendű tanuló nyer felvételt betűszedő szakmára. Fő követelmény a helyesírás. Az ipari iskolának több tagozata van: fodrász, varrónő, szobafestő, asztalos stb. A vasiparon belül autószerelő, esztergályos, kovács, hegesztő és lakatos szakmára jelentkezhetnek a fiatalok. Az új műszergyár részére 80 tanulót vesznek fel. Jelentkezni a Szek- szárd Városi Tanács ipar-mű­szaki osztályán lehet. Az ipari iskolákban azok a ta­nulók nyerhetnek felvételt, akik az adott üzemmel szerződést kö­töttek. Tehát az ipari tanulók je­lentkezését nem az általános is­kolák továbbítják, hanem az üze­meknél kell szerződést kötni. Az AKÖV 10 fiút vesz fel autószere­lő és lakatos szakmára. Mint e rövid áttekintés is mutatja, a szülőknek nem kell kétségbees­niük, ha az iskolát végzett fiatal nem nyer középiskolai felvételt, mert a most végző nyolcadikosok képességük szerint az iparban is megtalálhatják a továbbtanulás I lehetőségeit. Tancz Józsefné g Városi Nőtanács pedagógiai bizottságának titkára bői és fémből, készült "díszítéssel igen csinosak. Ugyancsak a köny- nyű, hajlékony, 2—3 fűzős, vágj' csatos modellek, melyek kissé sportos jellegűek. Közkedveltség­re tarthatnak számot a durván recézett, hajlékony és könnyű transzparens-talpú cipők is. EGYENJOGÚSÁG. SOKAT VI­TATOTT KÉRDÉS. Többen úgy gondolják ezt falun: az asszony­népség ne szóljon bele a köz­ügyek intézésébe, maradjon a fa­kanál mellett. Az élet azonban már sokszor rácáfolt az ilyen vé­leményekre. A kajdacsi Arany­kalász Tsz-ben az asszonyok és lányok munkája tavaly tiszta vi­zet öntött a pohárba. Kovács Ist­ván, a tsz elnöke így nyilatkozik erről: — Nem is tudjuk elképzelni, a tsz munkáját asszonyok nél­kül. Ebben a tsz-ben a férfiaknak nem sok gondjuk volt a növény- termesztésre. Százhúsz asszony keze nyomán növekedett a ku­korica, a 25 hold paprika, a 15 hold mák és még sok egyéb. Er­ről tanúskodik a 23 000 csibe, amit értékesítettek. — Szorgalmukat legjobban bi­zonyítja — veti közbe a könyve­lő — a munkaegységek száma, értéke. A sok asszony, lány kö­zül egy sem olyan, akinek 160 egység alatt lett volna teljesít­ménye. Nagy dolog ez. Különö­sen akkor, ha figyelembe vesz- szük azt, hogy családos anyák­ról van szó. A brigádban 30—35 lány dolgozik, a többi asszony, olyan is, akinek két-három gye­reke van. Komáromi néni már hatvana­dik évét tapossa, mégis 256 mun­kaegységet szerzett. Elismerőleg nyilatkoznak a tsz tagjai Sebes­tyén Józsefnéről, akinek három gyereke van, mégis 310 munka­egységet szerzett. Vagy Stemler Józsefnéről, aki egyedül gondoz­za gyerekeit és 270 munkaegysé­get teljesített. Ezek mind azt bi­zonyítják, hogy az egyenjogúsá­got Kajdacson úgy értelmezik: ki hogyan veszi ki részét a kö­zös munkából, aszerint válik megbecsült tagjává a termelő- szövetkezetnek. Amikor ott jár­tam, tervjóváhagyó közgyűlés­re készülődtek. Együtt voltak a brigádvezetők és még néhány tsz-tag. A férfiak között Szabó Ferencné, a női brigádvezető képviselte az asszonyokat, lányo­kat. Felidéztük az elmúlt évet és a férfiak szinte egyszerre java­solták: az asszonyokból is kell Választani a vezetőségbe. — Ennyi dolgos asszony kö­zül eddig még nem volt a veze­tőségben senki? — A férfiak sokszor véleked­nek úgy — mondja Szabóné —, ges az, hogy vidáman, jókedvű­en végezze azt a munkát, amit vállal. — De én nősülni akarokl... Hiszen elmondtam az előbb!... Francia nőt akarok feleségül ven­ni. Nekem nem mindegy, hogy hol telepszem le ... — Majd elfelejti azt a nőt, hi­szen bizonyára csak amolyan kaT tonakaland volt az egész... Még örüljön, hogy messze kerül tőle! így szokás az. Amikor a hölgy hasán kurtul a szoknya, a kato­na odébbáll... — Elég! — ugrott fel Gazsó. — Elég, mert széttaposlak! A kiáltásra belépett az őr és kérdőn nézett a toborzó iroda főnökére. Az gúnyosan nevetett, miköz­ben Gazsóra mutatott. — Az úr távozni óhajt. A fiú szomorúan ment fel a D. P.-hez, az idegeneket ellen­őrző irodába. Az egyik tisztvise­lőnő megsajnálta és bánata felől érdeklődött. Amikor Gazsó röviden elmon­dotta, mi nyomja a lelkét, a lány töprengeni kezdett. — Talán ... Talán Captain Po­fi tudna segíteni... — Captain Pöti? ... Ki az? ... — A tiroli megszálló erők pa­rancsnoka. Egyébként magyar származású ember, ö is dolgozott a légióban több évig. ö bizonyá­ra segít. Most ugyan szabadsá­gon van, nincs a hivatalában, de azért megtalálhatja. Innen 10 ki­lométerre, egy elhagyott várkas­télyban lakik családjával. hogy az asszonyok legyenek csak a konyha gazdái. A FÉRFIAK EGYSZERRE REPLIKÁZTAK: — Ez nem újságba való. — Ko­molyra fordul a szó. — Eddig nem volt a nők közül vezetőségi tag, de éppen arról beszélget­tünk, hogy két-három asszonyt, vagy lányt javasolnunk kell a vezetőségbe — mondja az asz- szonyokkal állandóan viccelődő Szeremlei Zsiga bácsi — Mun­kájukkal rászolgáltak. Csak arra kell vigyáznunk, nehogy több egységet írjanak a könyvükbe, meg az újság se kapassa el őket. — Ne irigykedjen Zsiga bácsi — így Szabóné. — Legközelebb majd magukról is írnak. Egy fényképtabló kerül elő. A nyári munkát, a balatoni kirán­dulást örökíti meg. Az egyik kép azt ábrázolja, amikor Szabó Fe­rencné, a 120 tagú asszonybri­gád vezetője, vasárnap otthon is dolgozik a munkaegység-elszámo lásokkal. —Vasárnapra is jut a hétköz­napok gondjaiból? — Munkanapokon kevés az idő erre — mondja a fiatal brigád­vezetőnő. — Sőt, esténként is so­kat töprengek, vajon jól osztot­tam-e el a munkát, minden asz- szony képességéhez, lehetőségé­hez mérten dolgozik-e. Szabó Ferencnének is két gye­reke van. Rá még több gond jut, mint a többi asszonyra. De a magabiztos, örökké mosolygós, jókedélyű fiatalasszony közmeg­elégedésre végzi munkáját. A csapatvezetőkről érdeklő­döm. — Négy csapatvezetőm van — mondja Szabóné. — Nem iudok különbséget tenni közöttük. Mind egyik szorgalmas, becsületesen dolgozik. Hamarjában megtelik az iroda. Tíif-tlzenöt tsz-tag jött össze. Be­szélgetésükből magabiztosság, ke­délyesség árad. — Elégedettek vagyunk — mondja búcsúzóul Farkasfalvi József főagronómus. — Ezen a tavaszon már 120 fővel többen dolgoznak, mint tavaly ilyenkor. Bizakodással indulunk az új esz­tendőnek. Gazdagodott szövetke­zetünk. Huszonnyolc új tag kéri felvételét. Különösen annak örü­lünk, hogy közülük 21 fiatal, akik eddig különböző munkaterülete­ken dolgoztak, az eredmények láttán jöttek a tsz-be. Kerekes Miklósné Gazsó másnap ellátogatott a kastélyba, amelynek ormán ha­talmas francia lobogó lengett. A kastélyban heten laktak: a ka­pitány feleségével és két gyer­mekével, továbbá a gyermekek férfi nevelője, egy férfi szakács és egy sofőr. Mind a három al­kalmazott magyar volt. A kapitány szívélyesen fogad­ta a jövevényt, meghallgatta pa­naszát és kérését, majd határo­zottan mondta: — Rendben van, földi. A mi­nisztériumban kitűnő ismeretsé­gem van, így a dolgot elintézett- nek veheted. Ezt itt írd alá alul. Fölé a kérvényt én rnagam fo­galmazom meg... Még csak azt mondd meg, mennyi volt a légiós számod és hol szolgáltál.,. — 57 081-es voltam és Távol- Keleten, colonel Simon ezredé­ben teljesítettem szolgálatot. — És természetesen Marseille- ben akarsz megtelepedni? — Igen. — Rendben van. Még ma in­tézkedem telefonon és küldőin a kérvényt is. Ha egy héten belül nem kapunk választ, mag;un uta­zom ez ügyben Párizsba. — Nagy an, nagyon köszönöm, kapitány úr... Nem is tudom, hogyan háláljam meg... — Sehogy! Ez kötelességem egy honfitársammal szemi^en ... Gazsó még aznap közölte ezt a jó hírt Lisettel. Hosszú levelet írt neki, amelyben vigasztalta, biztatta, s a közeli, boldog vi­szontlátást emlegette. (Folytatjuk Nőnapi ünnepségek a megyében Dombóvárott, az MSZMP Já­rási Bizottsága fogadást adott a nemzetközi nőnap alkalmá­ból. A fogadáson Halmai Já­nos elvtárs, a járási pártbizott­ság titkára köszöntötte a dom­bóvári asszonyok 12 tagú kül­döttségét. Este az Alkotmány Tsz-ben tartottak ünnepséget, ahol a tsz-asszonyok előtt Lö­ki Miklósné mondott ünnepi beszédet. • Kocsolán a művelődési házban 400 asszony vett részt a nőnapi gyűlésen. A termelőszövetkezet 360 asszonynak kisebb ajándé­kot adott át. Az ünnepi beszéd után az iskolások színvonalas kultúrműsort adtak. • Pakson a községi Nőtanáes néhány tagja március 8-án meglátogatta a szülőanyákat a paksi szülőotthonban. A rög­tönzött ünnepség keretében Türk Tiborné faddi és Papp Jánosné madocsai fiatal mamát köszöntötték, akik március 8- án leánygyermekeknek adtak életet. Délután a szociális ott­hon lakóit köszöntötte a Nő­tanács, és 28 gondozottat meg­ajándékoztak. Ezt követően Haj- der Henriknét, Paks legidősebb asszonyát látogatták meg. • Szekszárdon a Gépjavító Vál­lalatnál a férfiak rendezték meg a nőnapi ünnepséget. Az üzem vezetői köszöntötték a nődolgo­zókat és kedves kis ajándékok­kal lepték meg őket. • Nagy dörög on is megünnepel­ték a nők napját. Március 8-án este hét órrfkor zsúfolásig meg­telt a nagydorogi Petőfi Sán­dor művelődési ház nagyterme, ahol Keserű János párttitkár- helyettes köszöntötte a község asszonyait, lányait. A helyi KISZ-szervezet kultúrcsoportja rövid jelenetekkel, szavalatok­kal szórakoztatta a jelenlévő­ket. • A Szekszárdi Ruhaipari Ktsz- ben a nőnap tiszteletére meg­alakították a nőbizottságot, s el­határozták, hogy a nőbizottságon belül foglalkoznak a nődolgczók politikai képzésével. Felmérték az Ipari tanulók helyzetét a paksi járásban A KISZ Paksi Járási Bizott­sága a járási tanács iparügyi osz­tályával karöltve, felmérést vég­zett az ipari tanulók helyzetével kapcsolatosan. A felmérés eredményeként megállapították, hogy a KISZ- bizottságnak a jövőben többet kell foglalkoznia az ipari tanu­lókkal, különösképpen a kisipa­rosoknál tanuló fiatalok problé­máival. A vidéken tanuló ipari tanu­lóknak az elkövetkezendő idők­ben nem kell az utcán várakoz- niok az oktatás megkezdése előtt. Az ifjúsági ház klubszobájában a KISZ kellemes szórakozással és tanulással egybekötött időtöl­tést biztosít számukra. — Kettőszázhatvan asszony és leány vesz részt azoknak a kézi­munka-szakköröknek a munkájá­ban. amelyeket a szekszárdi já­rás községeiben a nőtanácsok szerveztek. — Több mint két hete működik a koppányszántói Nőtanács által szervezett hímző-tanfolyam. Az j asszonyok, leányok — mintegy j 24-en — hetenként kétszer tölte­nek együtt egy-egy kellemes es- ! tét, mert a tanulás mellett kü- j lönböző előadásokat is hallhat- ; nak. Legutóbb Topa Lajos elv­társ, a tanács elnöke számolt be az asszonyr’snrk szovjetunióbeli élményeiről. 1. Női 6 centiméteres tűsarkú cipő, préseit bőrből, áttört lyu­kakkal. 2. Női cipő 3—4 centiméteres kényelmes sarakkal. Sima bőrből. Tűzéssel és apró lyukakkal. 3. Hat centiméteres sarokkal, levágott orral. 4. Sportos, zártabb jellegű ba­lerina cipő, bevont 2,5 centimé­teres sarokkal. Kényelmes viselet. 5. Spanglis női cipő, áttört lyu­kakkal díszítve. 6. Férfi mokkaszín cipő, vastag tűzéssel, lyukasztással díszítve. TUPIROZÁS (Folytatás a 3. oldalról)

Next

/
Thumbnails
Contents