Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-10 / 58. szám

1962. március 10. TOT V * »fPOVFT IsflPtiJSAG A veszteséglistán Sebestyén István elvtársat, a nagydorogi Uj Barázda Tsz el­nökét leváltották. Megérdemli, de kár is érte. Sokat tett a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­ért Helytállt a legnehezebb idők­ben. Rév András elvtárs, a járási pártbizottság titkára még ma is jószívvel beszél róla. Értékes em­ber került a veszteséglistánkra, akiért nagy kár, de akinek mégis mennie kellett, mert magatartá­sát nem lehet összeegyeztetni a tsz-elnöki funkcióval. S, hogy mennie kell, arról kizárólag csak ő tehet. Nem volt képes megsza­badulni hibáitól, sőt, annyira el- mérge?;'et.te maga körül a leve­gőt, In y a szövetkezeti gazdák hetek óla várták távozását. Kö­zöttük sokan olyanok is, akik egy, másfél évvel ezelőtt szerették, be­csülték. Sebestyén elvtárs önmagát jut­tatta lehetetlen helyzetbe. Időn­ként sokat ivott és egyeduralmat honosított meg. Bírálóit megfe­nyegette. Törvényszerű, hogy ide jutott. Nem mondhatja, hogy tü­relmetlenek voltak vele szembe. Bíztak benne, és hittek javulá­sában, abban, hogy hibáit le tud­ja majd vetkőzni. Többször fi­gyelmeztették, előfordult, hogy a járási pártbizottság titkára és a járás másik három vezetője tavaly, novemberben egyik napon reggel kilenc órától délután két óráig beszélgetett vele. Kérték, hogy változzon meg, hiszen a szövet­kezeti mozgalomnak szüksége van rá. Akkor mindent megígért. Né­I hány napig tartotta is szavát, de utána újból visszaesett. Nem ve­zetőnek, hanem valamiféle kény- úrnak tartotta már magát az utóbbi időben. Úgy viselte az el­nöki beosztást, mint örökölt, és csakis őt megillető rangot. Elfelejtette azt is, hogy biza­lomból van ott, ahol van, és csak addig maradhat, ameddig rá­szolgál a bizalomra, ameddig be­csületesen, egyenesen, igazsá­gosan intézi a közösség sorsát Kialakította maga körül a talp­nyaló rendszert. Voltak neki ke­gyeltjei, akiknek mindent meg­engedett. Ilyen egészségtelen lég­körben történhetett meg, hogy az egyik brigádvezető heteikig ka­szálta saját magának a szénát, s erre az időre még munkaegységet is jóváírtak neki. Sót még a kö­zös fogatot is használta. Volt az elnöknek egy „parádés kocsisa”. Ez az ember is azt csinált a tsz- ban, amit akart Rokona az el­nöknek. Amikor az elnök tavaly külföldre utazott, a parádésko­csis egyáltalán nem volt hajlandó befogni, de a munkaegységet megkapta. Sebestyén elvtársat többször megbírálták. Ahelyett, hogy el­gondolkodott volna, a tagok felé így vágott vissza: hogy mit csi­nálok, ahhoz senkinek semmi köze. Augusztusban az egyik asz- szony leforrázta magát. Az elnöki fogat ott tétlenkedett a központ­ban, mégis az egyik gabonát szál­lító igát kellett kivonni a mun­kából, mert az elnöki kocsi be­A valóságnak megfelelnek? Közel két éve, hogy Pakson az átszervezés következtében meg­szűnt a szőlősgazdák hegyközségi társulása. Hosszú ideig nem is esett róla szó. Ám néhány volt tag fejébe szeget ütött: hova lett a szakcsoport pénztárából 4 ezer forint? A hegyközség ügyei körül a paksi földmúvesszöi'etkezet il­letékese szerint minden rendben volt. A zárójegyzőkönyvre ugyan­is ezt írta: „A jegyzőkönyvben felvett adatok a valóságnak meg­felelnek." A mér említett emberek azon­ban a szabályos záradék ellenére is nyugtalankodtak. Volt is erre okuk, hiszen az értékesített bor ellenértékeként felvett 222 ezer 415 forintból csak 212 ezer 724 forint került felosztásra, a közös alapra pedig csak 5 ezer 698 forintot tartalékoltak. Hova lett a hiányzó összeg a „valóság­nak megfelelő" záradék ellenére? Törték a fejüket, panaszkod­tak, sőt vizsgálatot is kértek. Azt hitték, bűncselekményről van szó. Kérdéseik azonban jószerinl meghallgatatlanok maradtak, míg türelmük fogytán a Járási Népi Ellenőrzési Bizottsághoz fordul­tak. A Járási NEB indítványára az FJK vizsgálatot kezdett. Ennek során derült ki, hogy az előlege­zésnél két tagnak többet fizet­tek ki, mint amennyi megillette volna őket, s ez a hiányos nyil­vántartás miatt elkerülte a fi­gyelmet az elszámolásnál. A ta­gok vállalták az összeg visszafi­zetését Miért kell hát erről beszélni? Nem felesleges akadékoskodásból, hanem néhány kérdés kedvéért. Az egyik: miként lehet az, hogy a paksi földművesszövetkezet szakemberei két év alatt nem jöttek rá, hogy a „valóságnak megfelelő” jegyzőkönyv adatai valójában hiányosak? A másik: miért bújhat át az ellenőrzés rostáján egy ilyen ügy? És a har­madik: ha a Népi Ellenőrzési Bi­zottság indítványára megkezdték a vizsgálatot, miért nem tették azt a már korábban is, több íz­ben felszólaló volt tagok kérésé­re? Sz. 1. Dunakömlődön is építenek vízművet Dunakömlődön a legutóbbi ta­nácsülés hozott határozatot törpe vízmű létesítésére. A község köz- kútjainak vize egészségtelen, nagy szükség van rá. A tanács­ülést megelőzően a tanácstagok közvéleménykutatást végeztek, ki­kérték választóik véleményét a nagy tervről. Az elgondolást támogatta a la­kosság többsége, ennek alapján született meg a tanácsülés hatá­rozata. Ez után alakult meg a vízmű-társulás szervezőbizottsága, amelynek hat tagjából négy a termelőszöv r t kezet tagja. Mind­egyikükre öt tanácstagi választó körzet jut, s a szervezést a ta­nácstagok segítségével végzik. Mintegy hat kilométer hosszú csőhálózatot kell építeni. Víz­toronyra nem lesz szükség, csu­pán megfelelő nagyságú tartályt kell építeni a község fölött emel­kedő dombra. Az idei évre vár a társulás megalakítása, a tervek elkészítése — a vízügyi igazgató­ság és a megyei műszaki osztály közreműködésével —, a jövő év­ben pedig a tulajdonképpeni munka. A községi tanács az idei községfejlesztés összegéből 72 000 forintot ad a vízmű terveinek el­készítésére. tegszállításra nem t olt beállít­ható. Az ilyen dolgok hí ragot, nem­tetszést váltottak ki íz emberek­ből. Az is ártott az elnök tekinté­lyének, hogy időnként berúgott. Részeg fővel ment az emberek közé, sőt egy alkalommal így ál­lított be a párttaggyúlésre is. Ott természetesen megbírálták. Ké­sőbb emiatt pártfegyelmit indí­tottak ellene. A megyei párt­bizottság, elvtársias módon a pártbüntetés mértékét, szóbeli feddésre módosította. Elvtársai abból indultak ki, hogy nem sza- ban egy emberben csak a hibát látni, nézni kell érdemeit is, és segíteni, hogy megváltozzék. Q viszont ezt a gesztust félreértette. A megyei pártbizottság intézke­désében nem a nevelő szándékot látta, hanem azt, hogy neki min­dent szabad, mert megvédik. Sú­lyos hiba volt ilyen hitbe ringat­nia magát, annál is inkább, mert felhívták rá a figyelmet, hogy nem megvédésről, hanem elvtársi segíteni akarásról van szó. Leváltották, de nem elveszett ember. Meg kell értenie, hogy egy vezető, nem viselkedhet ú"’\ ahogyan ő viselkedett. Pártunk hangsúlyozottan aláhúzza a neve­lés fontosságát, és csak a leg­végső esetben tűri a szigorú bün­tetést. Ö ezzel élt vissza. Az utóbbi időben úgyannyira elbízta magát, hogy már a párttagok vé­leményére sem adott. A szövet­kezeti gazdák tudta és beleegye­zése nélkül, olyan embert állított be brigádvezetönek, aki nem is szövetkezeti tag. Amikor a tsz párttitkára szólt neki és bírálta őt, akkor így válaszolt: — Nézd, ha nem tetszik neked, akkor leváltalak — mondta a fjárttitkámak. Ez is nagyon jel­lemző arra, hogy mennyire bízott csalhatatlanságában, és mennyire nem törődött senkinek a vélemé­nyével. Nem hallgatta meg sen­kinek a tanácsát. Sebestyén István elvtárs a veszteséglistára került. Kizárólag rajta múlik, hogy meddig marad ott. Próbálkozzék meg végre úgy élni, úgy dolgozni, hogy ismét megszerezze az elveszett bizalmat. Nehéz lesz, de meg kell tennie. Ha számára a közösség ügye min­dennél előbbre való. akkor meg­teszi, és lesz ereje újból kezdeni. Szekulity Péter— Kerekes Miklósné Mérlegzáró közgyűlés a Tolnai Fémipari . és Szerelő Ktsz-nél Huszonnyolc napi keresetnek megfeleld nyereségrészesedés Csütörtökön tartotta meg évi mérlegzáró közgyűlését a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz. Az alig pár éves, de máris nagy­múltú ktsz eredményesen zárta az 1961-es esztendőt. Termelési tervét részleteiben is teljesítette, de különösen a termelékenység növelésében értek el szép ered­ményeket a szövetkezet tagjai. Közel 1,1 millió forinttal múlta felül a teljes termelési érték az előző évit. a létszám azonban változatlan maradt. A 13 száza­lékos termelési felfutást tehát teljes egészében a termelékeny­ség növelésével biztosították. A valóságos eredmény még en­nél is jobb. ugyanis az elmúlt évben eltolódás volt a termelés összetételében a munkaigénye­sebb termékek javára, ez pedig — mint köztudomású — az egy főre jutó termelés értékének csökkenése irányában hat. Nagymértékben nőtt a szövet­kezet közös vagyona. Az ellen- forradalom után lalakult ktsz 0400 forint „alaptőkével” kezdte tevékenységét — ennyit tett ki ugyanis az alapító tagoknál a régi szövetkezetükből magukkal hozott részjegyek értéke — ma pedig a ktsz állóeszközeinek ér­téke megközelíti az 1 millió 200 ezer forintot, amiből 734 700 fo­rintot tesz ki a saját, közös va­gyon. Ezt úgy érték el. hogy nemcsak hitelt vettek igénybe az üzemek bővítéséhez, új üzemek létrehozásához, hanem több száz­ezer forintot kitevő társadalmi munkát is végeztek az építkezé­seknél. Ugyanakkor a felosztha­tó nyereségnek évről évre az elő­írtnál nagyobb hányadát helyez­ték a közös alapba. A múlt évi tiszta nyereségnek például ötven százalékát fordítot­ták a közös vagyon gyarapításá­ra. és harminc százalékát osz­tották szét a tagság között. így is közel 28 napi keresetnek meg­felelő nyereségrészesedést kap­tak a ktsz tagjai. A mérlegzáró közgyűlésen került sor a nyere­ségrészesedés kiosztására is. Korszerűsítik a mozit — új művelődési házat építenek Németkéren Ahogyan a gyerekek kinövik ruhájukat, cipőjüket, úgy „nőtték ki” a németkériek a kultúra haj­lékait, a mozit és a művelődési házat. Az előbbi szűk, korszerűt­len, keskenyfilmes, az utóbbi hajdan kocsmahelyiség volt. Mindegyik felett eljárt az idő, szükség van helyettük másikra... A községi tanács, a lakosság kívánságának megfelelően a mo­zi korszerűsítését, új művelődé­si ház építését tűzte ki célul. A mozi újjáépítése — a MOKÉP támogatásával — a tavasszal megkezdődik. 300 000 forintos költséggel 250 férőhelyesre bőví­tik és normálfilmesre alakítják át. Az átalakítást úgy akarják megoldani, hogy a váróhelyiség­ben helyet kapjon egy presszó. Amint a mozi korszerűsítése befejeződik, a művelődési ház kerül sorra. A tervek szerint a jelenlegit lebontják, s a helyére építenek újat, háromszáz férő­helyes nagyteremmel, könyvtár­lz 57 081-ss llgionista llrta: GUZI MIHÁLY — BECZE KÁROLYI 77, Néhány perces ápolás után ma­gához tért. Ekkor az őr futva igyekezett Gazsó felé. — Térj vissza azonnal az erőd­be! — hadarta. — A kapitány kint sétál kutyájával az udvaron. Ha észreveszi, hogy erődön kí­vül vagy, mindkettőnket meg­nyúz. Gazsó Lisette felé fordult: — Nyugodj meg Lisettem. A minisztériumig elmegyekl És visszajövök Marseillebe az éle­tem árán is. Amikor elbúcsúztak I.isette futni kezdett, de nem azon az úton, amelyen jött, hanem ellen­kező irányba, a tenger felé. Ga­zsót rossz sejtelmek gyötörték. Minek fut a tengerpartba? A percek nehezen múltak. Szo­bájában türelmetlenül járt fel s alá. Este fegyveres kíséret mellett elindult Bécs felé. Útközben lett volna ugyan alkalma a szökésre, de semmi értelmét nem látta. Papírok, engedély nélkül úgyis hamarosan elkapják Francia- országban, s akkor még szigo­rúbb megtorlás következne. Már mo"1 '’tták az út fel ami kor kísérői közölték velet, hogy nem Bécsbe viszik, mert oda szovjet övezeten kell átmenni. — De hiszen idejövet is szov­jet övezeten kellett átjönnünk — csodálkozott Gazsó. És akkor hamis igazolványokkal áthoztak bennünket... — Ja, idefelé — nevetett az őr­mester — az más volt. Visszafelé a légió nem vállalja a kockáza­tot. — Hát akkor hová kerülök? — Innsbruckba. Néhány napig a Klasster laktanyában lesz szál­lásod, de igyekezz elhelyezkedni az életben, mert pár nap múlva kirúgnak onnan. Leszereltél, a francia állam nem hajlandó töb­bet rád költeni. — Értem ... Az innsbrucki Klasster lak­tanyában különböző francia egy­ségek tartózkodnak és ott volt a légiós toborzó iroda is. Erre a célra az egyik, emeleti szárnyat tartották fenn. Gazsó azonnal a toborzó iroda főnökéhez sietett és előadta pa­naszát. Az türelmetlenül hal’gát­tá, miközben izgett-mozgott. Vé­gül megkérdezte: — Tulajdonképpen miért hoz­zám jött segítségért? — Mert légiós voltam! Engem énpú gv szerveztek be, mint ahogy ön szervezi be itt a gyá­rai, olvasóteremmel, klubszobá­val. Az új művelődési ház felépíté­sét másfélmillió forintos költség­gel tervezi a tanács. Erre 300 000 forint tartalék van a községfej­lesztési alapban, az idei hozzá­járulások összege 400 000 forint lesz. Alapnak a helyszínen van már húsz vagon kő. És ezen fe­lül szállítanak 200 000 forint ér­tékű társadalmi munkára. Éz utóbbi merészen hangzik ekkora községben, ám a lehetőség meg­van hozzá. Az év elején egyesült az öt termelőszövetkezet, s a most kialakult közös gazdaság erős építóbrigáddal rendelkezik. A kőművesekből, ácsokból, bog­nárokból és más szakemberekből álló építóbrigád az építkezés leg­több munkáját elvégezheti. A szükséges gyalogos és fogatmun­kát ugyancsak tudia adni a szö­vetkezet. Az anyagbeszerzésekhez pedig igénvbeveszik meid a mt.j ronáló üzem, a Budapesti Kábel­gyár segítségét. nútlan fiatalokat — válaszolta emeltebb hangon Gazsó. — A légiónak adtam életemből több mint egy évet, ami különben tíz év szenvedésének, megpróbalta- ‘ .'.sánák felel meg. És most, ami­kor bajban vagyok, amikor ké­rek valamit, segítsen a légió! Nem kérek én sem végkielégí­tést, sem nyugdíjat, csupán egy letelepedési engedélyt. A toborzó iroda főnöke ciga­rettára gyújtott, az előtte ülőt azonban elfelejtette megkínálni. — Nézze kérem — fújta a füs­töt a levegőbe — a francia álla­mot hatalmas terhek nyomják. A második világháború is sok áldozatot kívánt. Az állam teher­bíróképessége csökkent. Az or­szágban a munkanélküliek szá­ma nő... — De az afrikai kiképzőtábo- rokra és támaszpontokra, vala­mint a vietnami gyalázatva van pénz! — ugrott fel Gazsó. — (Kérem — állt fel a másik is. — Hasonló szavakért máshol már lecsuknák. De Francia- országban demokrácia van. Szó­lásszabadság. — Ismerem Franciaországot. Nekem nem kell bemutatnia. lm kább a kérdésemre válaszé* km. De már látom, hiába jöttem Ide. A másik leült. — Nézze — kezdte kénéi tel­jes hangon —, nyugodj p be'e a francia állam ítéletébe. Ne vár gyakozzék Marseillebe vissza. Il­leszkedjék bele itt. Ausztriában a polgári életbe. Hiszen végered* mónvben mind^y \ Jín.yt­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents