Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-10 / 58. szám

TOLNÁ MEGYEI NEPGjgAtí 1962. március 19. Tovább folynak az eviani tárgyalások Párizs (MTI). „Sokat dolgo­zunk és előrehaladunk” — mind­össze ennyit mondottak a fran­cia és az algériai miniszterek az Evianban harmadik napja folyó tanácskozásról, amelynek tartal­mát mindkét részről továbbra is titokban tartják. A megfigyelők véleménye sze­rint a tárgyalások a napi öt-hal órai ülésezés ellenére valószínű­leg a hét végéig sem érnek vé­get, mindkét részről arra törek­szenek, hogy a vitás kérdéseket a lehető legrövidebb időn belül tisztázzák és aláírhassák a fegy­verszüneti egyezményt. Az FLN nyilvánosságra hozta az eddigi megállapodásokat Az El Muzsahid, az FLN hiva­talos lapja pénteki számában részletesen ismerteti a februári titkos tárgyalásokon létrejött megállapodásokat. Hangoztatja, az új algériai állam teljesen füg­getlen és szuverén lesz, hadsere­gének magvát az algériai felsza­badító hadsereg egységei fogják alkotni. Külpolitikai irányát, amely a semlegesség lesz, maga szabja meg. A tárgyalásokon a lap szerint nemcsak abban egyeztek meg, hogy a francia katonaság a nép­szavazás után fokozatosan kiüríti Újabb bányaszerencsétlenség Nyugat-Németországban Hessen (MTI). Pénteken reggel sújtólégrobbanás történt az észak rajna-westfaliai Hessenben. A hivatalos közlemény szerint köz­vetlenül robbantási munkálatok idézték elő a szerencsétlenséget. Az első hírek 29 halálos áldozat­ról tudnak, de hozzáteszik, hogy ismeretlen a bányában bennre­kedt, illetve az eltűnt munkások száma. Az AP jelentése tudni véli, hogy a halálos áldozatok száma jóval több, mint amit ed­dig közöltek. Egy hónapon beiül ez a má­sodik súlyos bányakatasztrófa Nyueat-Németországban, mert a Saarbrücken! Luisenthal bányá­ban robbanás következtében nem rég 300 ember vesztette életét. A burrcai kormány a belbiz tonság megszilárdítására törekszik Rangoon (AP). Aung Gyi tá­bornok, a burmai hadsereg he­lyettes vezérkari főnöke — a for­radalmi tanács „kettes számú embere” — pénteken találkozott a sajtó képviselőivel. Közölte, hogy a forradalmi tanács egye­lőre nem gondol általános am­nesztia kihirdetésére, s erre mind­addig nem kerül sor, amíg a Burma egysége ellen törők az‘ utolsó emberig meg nem adják magukat. A kormánynak határo­zott szándéka a belbiztonsági helyzet gyors megjavítása. Aung Gyi hozzátette, hogy a kormány­zat egy éven belül helyre akarja állítani Burma belső békéjét. A japán alsóház követeli Okinawa visszacsatolását Tokió (TASZSZ). A japán nép állhatatos követelésére a parla­ment alsóháza pénteken határo­zatot fogadott el, amely sürgeti a kormányt: hasson oda, hogy Okinawa és Ogasawara szigetek újból japán közigazgatás alá ke­rüljenek. A két szigetet az Egyesült Ál­lamok 1944-ben alkudta ki ma­gának Japántól s azokat — mind­két sziget területének 13 százalé­kát támaszpontok foglalják el —- a csendes-óceáni térség fölötti amerikai befolyás katonai bá­zisává változtatták. A japán parlament mostani ha­tározata nagy csapás az ameri­kaiaknak, akik minden é ' '"’’’h akarják tartani uralmukat é.s ka tanai támaszpontjaiéit. Algériát; hanem a kiürítés ütem­tervében is megegyeztek. A fran­cia katonai erők öt éven át hasz­nálhatnak bizonyos katonai’ léte­sítményeket és 15 évig bérlik a Mers el-Kebir-i támaszpontot. A megállapodás szerint azonban Al­géria területe nem szolgálhat bá­zisul semmilyen afrikai vagy ba­ráti ország elleni támadáshoz. A fegyverszünet és a független algériai állam létrejötte közötti időszakra vonatkozóan a meg­állapodás meghatározza az ideig­lenes kormány szerepét betöltő végrehajtó hatalom és a francia főkormányzó hatáskörét. Az át­meneti időszak hat hónapig tart. A helyi karhatalmi erők hatás­köre, létszáma még tisztázatlan. „A rend fenntartása az átmeneti időszakban — hangoztatja az El Muzsahid — számunkra döntő fontosságú kérdés. Az algériai nép az FLN és a felszabadító hadsereg nem tűrheti, hogy azok a franciák, akik kisiklanak kor­mányuk ellenőrzése alól, táma­dást intézzenek az együttműkö­désre törekvő fegyvertelen békés algériai lakosság ellen.” Tűzharc az algériai felszabadító hadsereg és a francia csapatok között Az elmúlt órák másik figye­lemre méltó eseménye a tuniszi határ mentén állomásozó francia csapatok és az algériai felszaba­dító hadsereg egységei közötti összecsapás. Az FLN sajtószolgá­lata, az Algeria Press Service csütörtök esti jelentése szerint az algériai felszabadító hadsereg csapatai az utóbbi 48 órában tá­madást intéztek a tunéziai határ hosszában algériai területen levő francia katonai berendezések és egységek ellen. Az algériai fran­cia főparancsnokság ugyancsak jelentést adott ki, amely szerint az algériai csapatok támadása a határt elzáró villamos-szögesdrót akadályok és aknamezők ellen irányult. A tűzharcba francia részről a légierő egységei is be­avatkoztak. A harcoknak halálos és sebesült áldozatai vannak. A Reuter jelentése szerint a határ- szakaszon, amelyre a támadás összpontosult, francia ejtőernyős és idegenlégiós csapatok állomá­soznak. Algériai részről, mint ismere­tes, az a törekvés, hogy a fel­szabadító hadsereg tagjai a fegy­verszünet megkötése után a Ma­rokkóban és Tunéziában tartóz­kodó algériai menekültekkel együtt a legrövidebb időn belül visszatérjenek Algériába. A fran­cia hadügyminiszter ezzel szem­ben a februári titkos megbeszélé­sek után kijelentette, hogy az algériai hadsereg tagjainak visz- szatéréséről nincsen szó, és hogy a határt elzáró berendezéseket és katonai erőket továbbra is fenntartják. Áz algériai háború mérlege A francia hadügyminisztérium hivatalos jelentést adott ki az algériai háború eddigi mérlegé­ről. Eszerint 1954. novemberétől 1961 végéig 17 250 francia katona esett el Algériában, 51 800 pedig megsebesült. Az algériai felsza­badító hadsereg halottainak szá­mát 141 000-re becsüli a francia jelentés. A statisztika nem szól a pol­gári lakosságot ért veszteségek­ről. Az FLN 1958-ban már egy­millióra becsülte az arab lakos­ság halálos áldozatainak számát. Aláírták a szovjet—amerikai tudományos és kulturális csereegyezményt 4 Washington (MTI). Január 31- től március 8-ig tartó tárgyalá­sok után Washingtonban csütör­tökön délután aláírásra került a szovjet—amerikai tudományos és kulturális csereegyezmény. A több mint 30 oldalas ok­mányt, amely az 1962—1963 évre szól, szovjet részről Szergej Ro- manovszkij, a Külfüldi Kulturá­lis Kapcsolatok Állami Bizottsá­gának elnökhelyettese, amerikai részről Charles Bohlen, a külügy minisztérium szovjet szakértője írta alá. Az egyezmény számos pont­ja közül különös érdeklődés­re tarthat számot; most először egyeztek meg abban, hogy elő­mozdítják a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa, valamint az ameri­kai kongresszus tagjainak, to­vábbá magasrangú állami funk­cionáriusoknak egymás országai­ba való kölcsönös utazását. Megállapodtak abban is, hogy a két ország megosztja egymás­sal az atomenergia békés fel- használásával kapcsolatos nem bizalmas adatokat. A Szovjetunióban megjelenő America és a Washingtonban megjelenő Soviet Union című ké­peslap példányszámát az eddi­gieknek kétszeresére emelik. Az egyezmény ezenkívül rész­letesen intézkedik tudósok, szak­értők, művészek, diákok cseréjé­ről és turistautazásáról is. n lengyel kormány válasza az Egyesült Nemzetek Szervezetének az Unden-tervvel kapcsolatos körkérdésére Varsó (MTI). Varsóban csütör­tökön nyilvánosságra hozták a lengyel kormánynak U Thant fő­titkárhoz intézett válaszát az Egyesült Nemzetek Szervezetének az Unden-terwel kapcsolatos kör­kérdésére. A nyilatkozat hangoztat ja, hogy Lengyelország tevékenyen részt vett és továbbra is kész részt venni más államok és népek kö­zös akcióiban az általános és tel­jes leszerelés megvalósítására. A nyilatkozat utal Gomulkának az ENSZ 15. közgyűlésén előter­jesztettjavaslataira, amelyek szá­mos kérdésiben hasonlítanak a je­lenlegi svéd kezdeményezéshez Különbséget a lengyel kormány elsősorban a kitűzött célok el­érését szolgáló módszerek meg­közelítésében lát. A lengyel kormány válasza rá­mutat arra, hogy a probléma glo­bális és regionális megoldását semmiképp sem szabad szembe­állítani egymással és az Unden- ' terv megvalósítása nem késleltet boti a fätiänftae jsBteeétts legű megoldások életbeléptetését. E tekintetben a válasz utal arra a javaslatra, amelyet Adam Ra- paczki külügyminiszter a lengyel kormány nevében tett az ENSZ 12. ülésszakán. A Rapaczki-tervben foglalt ja­vaslat megvalósítását és a terv­ben lerögzített kötelezettségeket tartalmazó megegyezés aláírását a lengyel kormány semmiféle előzetes feltételhez nem köti, csu­pán azt tartja elengedhetetlen­nek, hogy a megegyezést aláíró államok ugyanilyen kötelezettsé­geket vállaljanak. A lengyel kormány válasza hangsúlyozza: Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya nem egyszer kifejezte készségét a közép-európai „atom- mentes övezet” eszméjének meg­valósításából fakadó kötelezett­ségek vállalására. Ezen elképze­lés megvalósításának feltétele csupán az, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya a fentiekkel egyenlő kötelezettséget Budapestre érkexett a Francia Kommunista Párt küldöttsége Pénteken délben Budapestre érkezett a Francia Kommunista Párt hattagú küldöttsége Fere- nand Dupay-nek, a Francia KP Központi Bizottsága tagjának, Choisy-le Roi polgármesterének vezetésével. A delegáció francia kisvárosok, községek kommunista polgármestereiből áll és a helyi tanácsok: munkáját tanulmányoz­za Magyarországon. Londonban eredményesen befejeződtek a magyar—aasoi kulturális tárgyalások London (MTI). A Magyar Nép- köztársaság Külügyminisztériumé nak és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének küldöttsége Szilágyi Bélának, a Magyar Népköztársa­ság londoni követének vezetésé­vel tárgyalásokat folytatott az angol külügyminisztérium, vala­mint a British Council delegáció­jával, a két ország közötti kul­turális kapcsolatokról. A március 9-én befejeződött tárgyalások eredményeképpen elhatározták, hogy folytatják, s a lehetőségek szerint bővítik az elmúlt évi cse­reprogramot. Az 1962. áprilisától 1963 márciusáig szóló új prog­ram egyetemi tanárok, tudomá­nyos kutatók, technikusok, vala­mint nevelési, orvostudományi, mezőgazdasági és filmszakembe­rek kölcsönös látogatásait irá­nyozza elő. Az új program ki­terjed továbbá a tudományos együttműködésre és a művészi kapcsolatokra, beleértve zene­karok látogatását, kiállítások, színház-, és balettegyüttesek cse­réjét. Szilágyi Béla londoni magyar követ és sir Humphrey Trevelyan külügyminisztériumi helyettes ál­lamtitkár kormányaik nevében jegyzékváltással erősítették meg a program elfogadását. Rhodesia és Nyaszaföld jövője f-3,71% 0,5% jfriksi európai -nt» átsiai ' ______ K özép-Afrika déli ’észén fek­szik az 1,2 millió négyzetkilomé­ter területű, 8 3 mi! hó lakosú „Rhodesia és Nyaszaföld” szövet­ségi állam. 1953 augusztusában Nagy-Britannia Észak-Rhodesia és Nyaszaföld védnökségeket, va­lamint Dél-Rhodesi i „önkor­mányzattal” (azaz az elenyésző európai kisebbség önkormányza­tával) rendelkező gyarmatot „Rho desia és Nyaszaföld” nevű állam­szövetségbe tömörítetté. A föde­rációs állam — mely ez elneve­zés ellenére tipikusan fél gyarmat jujfilag Naev-Britannia tarto­zék* — lakóinak kereken 96 szá­zaléka, azaz 7 980 000 fc léger, ilietőleg 0,5 százaléka, a/az 41 000 fő ázsiai (főleg indiai) csupán nem egészen 4 szízgléka, azaz összesen 309 000 fő az európai származású, zömmel brit telepes. Az államszövetségen belül ~>él- Rhoderiában a legnagyobb az európaiak aránya. Az afrikai kontinensen végig- száguldó nemzeti függetlenségi mozgalom a nehészégek ár re ösz- sze tömörített föderációs állam RHODESIA és NYASZAFÖLD néger lakóinak függetlenségi tö­rekvéseit is megerősítette. Napjainkban közvetlenül fel­vetődik az államszövetség jövő­jének kérdése. Nyaszaföld lakói ugyanis a már függetlenné vált szomszédos Tanganyika állam­hoz kívánnak csatlakozni. Az Észak- és Dél-Rhodesiában élő négerek ugyancsak harcolnak füg getlenségükért. Különös élesség­gel vetődik fel ez a kérdés jelen­leg, midőn a szövetség észak- rhodesiai tagjának „új” alkot­mánytervezetével kapcsolatos tárgyalásokat folytatnak London­ban. A néger lakosság azért har­col. hogy részükre az európaiak­kal egyenlő jogokat biztosítsanak Észak-Rhodesia új alkotmányá­ban. , Rhodesia és Nyaszaföld jövőjé­nek kérdését súlvosbítja az a tény is, hogy az államszövetség jelenlegi európai vezetői a fö­derációs állam óriási többségben lévő néger lakossága ellen a Dél­afrikai Unió által hirdetett faji diszkriminációs politikát alkal­mazzák.

Next

/
Thumbnails
Contents