Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-08 / 56. szám

TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. március 8. Hazaérkeztek Károlyi Mihály hamvai Károlyi Mihály hamvai szer­dán este kűlönrepülőgépen Bu­dapestre érkeztek. A Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter Já­nos külügyminiszter, Veres Jó­zsef, a Fővárosi Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnöke, Mi- hályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő, Szakasits Árpád, az Elnöki Ta­nács tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Darvas József országgyűlési kép­viselő, a Magyar írók Szövetsé­gének elnöke és a Miniszter- tanács által a temetés megrende­zésére kiküldött bizottság több más tagja. A különrepülőgépen Budapest­re érkeztek Károlyi Ádámnak, Károlyi Mihály fiának hamvai is. A koporsókat rendőrmotoros kí­sérettel a Kerepesi temető halot­tasházába szállították. Károlyi Mihály temetéséről ké­sőbb történik intézkedés. Károlyi Mihály életrajza Károlyi Mihály 1875 március 4-én született Budapesten. Kö­zépiskolai és egyetemi tanulmá­nyait is a fővárosban végezte. 1906-ban, a 48-as függetlenségi párt országgyűlési képviselőjévé választották, 1910-ben ismét kép­viselő lett. Már ebben az időben szembe­fordult az osztrák—magyar mo­narchia hivatalos politikájával, s harcolt a demokratikus reformo­kért, így az általános választójog bevezetéséért is. A világháború ideje alatt — az úgynevezett Károlyi párt vezető­jeként — harcolt a militarista Németországgal való szövetség ellen, síkraszállt a békéért, Ma­gyarország függetlenségéért és demokratikus átalakításáért. Az 1918-as októberi polgári de­mokratikus forradalom idején a Nemzeti Tanács elnöke, majd miniszterelnök lett. Az ő minisz­terelnöksége idején, 1918 novem­ber 16-án kiáltották ki a nép- köztársaságot. 1919 január 11-én köztársasági elnök lett. 1919 feb­ruárjában kápolnai hitbizományi birtokán megkezdte a földosztást. 1919 március 21-én — látva, hogy a polgári köztársaság a társada­lom előtt álló feladatok megoldá­sára nem képes — lemondott. A Magyar Tanácsköztársaság te­vékenységét növekvő rokonszenv- vel kísérte. 1919-től 1946-ig emigrációban élt. Az ellenforradalmat mélysé­gesen elítélte és éles harcot foly­tatott a Horthy-rendszer ellen. Az ellenforradalmi rendszer ha­zaárulónak bélyegezte, s birto­kait elkobozta. Emigrációs évei alatt a leg­szorosabban együttműködött a kommunista mozgalommal, s ki­emelkedő szerepe volt a nemzet­közi imperialistaellenes megmoz­dulásokban. 1943-ban Angliában az ott megalakult antifasiszta De­mokratikus Magyarországért- mozgalom elnökévé választották. Károlyi programja: radikális földreform, szakítás a német­barát külpolitikával, szoros ba­rátság a Szovjetunióval, a fa­sizmus-ellenes koalícióval, meg­békélés és baráti együttműködés a szomszéd államokkal. A felszabadulás után hazatért. Az országgyűlés 1946-ban tör­vénybe iktatta Károlyi Mihály érdemeit. 1947-től 1949-ben történt le­mondásáig Magyarország párizsi követe volt. Élete utolsó éveit Franciaországban töltötte, s a szocializmust építő Magyar Nép- köztársaságnak mindvégig hű harcosa volt. 1955-ben halt meg, hamvai eddig Angliában nyu­godtak. Hruscsov elvtárs válasza, Francia algériai tárgyalások Evianban (Folytatás az 1. oldalról) mánytól az átmeneti időszakra vonatkozóan. Erről beszélt Krím Belkaszem miniszterelnök-helyettes is az Humanité . tudósítójának kedden adott nyilatkozatában. »Algéria nagyvárosaiban a helyzet súlyos — mondotta. — Nemcsak azért aggaszt bennünket, rneyt^ ,^z „al­gériai lakosság körében" égyrí több az áldozat, hanem, mert fennáll a veszély, hogy az-algé­riai lakosság minden pillanatban jogos visszavágással válaszolhat Népünk és a felszabadító had­sereg tagjai meg vannak győ­ződve politikánk helyességéről, de az olyan események után, mint ami az oráni fegyházban történt, egyre nehezebbé válik, hogy népünket az Algériában élő európai és algériai lakosság bé­kés együttélésének szükséges­ségéről meggyőzzük. A mostan) tárgyaláson tisztáznunk kell, ho­gyan és milyen eszközökkel vesz részt az algériaiakból megalakí­tandó helyi karhatalom a rend helyreállításában«. Algériai részről egyébként hangsúlyozták az algériai kül­döttség a zárótárgyalásokon nem akar visszatérni azokra a kér­désekre, amelyekben már meg­egyeztek a korábbi titkos meg­beszéléseken. Most a még nyitva- maradt kérdésekről van szó, amelyek elsősorban a fegyver- szünet és a népszavazás közötti átmeneti időszakra, az algériai béke helyreállítására vonatkoz­nak. Az FKP nyilatkozata A Francia Kommunista Párt nyilatkozatban üdvözli az eviani tárgyalásokat, amelyeknek céljí a fegyverszünet megkötése. »-Ugyanakkor — mutat rá a nyi­latkozat — a fasiszták bűncse­lekményei és a kormányhatalom emkos tétlensége azzal a veszély- lyel fenyeget, hogy meghiúsítja a tárgyalások eredményét. Ha a tíegaulleista hatalom valóban akarja, az OAS-t nagyon rövid idő alatt ártalmatlanná tudja tenni. A kormánynak megvannak hozzá az eszközei, hogy az OAS bűnös tevékenységét letörje« -Azzal, hogy a degaulleista ha­talom tárgyalásra kényszerült az •algériai nép függetlenségéről — hangoztatja a nyilatkozat —, a francia és az algériai nép el»ö nagy győzelmét aratta. A fiancia népnek most azért kell harcol­nia, hogy a kormányt a fegyver- szünet megkötésére és lojális végrehajtására szorítsa. Ezt kí­vánja a francia és az algériai nép közös érdeke« — hangoztatja a nyilatkozat. A Francia Kommunista Párt felszólítja a francia demokratá­kat, aláírásokkal, küldöttségek menesztésével, gyűléseken köve­teljék az összeesküvők ártalmat­lanná tételét, az OAS támogatói­nak — többek Között Bidault és Soustelle, valamint más, az OAS mellett nyíltan kiálló politikusok — letartóztatását, a hadsereg, a rendőrség, a közigazgatás meg­tisztítását a fasiszta elemektől, Frey belügyminiszter és Papon párizsi rendőrfőnök eltávolítását, és valamennyi algériai politikai fogoly azonnali szabadonbocsá- tását. melyet Kennedy február 25-i üzenetére küldött, újabb bizo­nyítéka annak a felelősségtu­datnak, amellyel a szovjet kor­mány a leszerelés kérdését ke­zeli. Ismeretes, hogy a szovje, kormány ismételten javasolta, a rövidesen megnyíló tizen­nyolchatalmi leszerelési érte­kezletet, kormányfői szinten tartsák meg, hisz az elmúlt évek keserű tapasztalatai megmutat­ták, hogy a diplomáciai huza- .. vonák között elsikkadt a le­szerelés megvalósítása. Ilyen körülmények között csak. a leg­magasabb szintű tanácskozás adhatna olyan irányt a tizen­nyolchatalmi tárgyálásoknak, amely biztosíthatná az előreha­ladást; A nyugati hatalmak azonban nem voltak hajlandók elfogadni a szovjet kormány javaslatát, s kitartottak koráb­bi álláspontjuk mellett, hogy a genfi tanácskozásokat külügy­miniszteri szinten kezdjék el. Hruscsov elvtárs most újabb üzenetet küldött Kennedy el­nöknek, s ebben bejelenti, hogy a szovjet kormány hozzájárul a külügyminiszteri szintű ta­nácskozásokhoz, bár hozzáteszi: „Nekem továbbra is az a meg­győződésem, hogy a legl’elelő- sebb államférfiak személyes részvétele különösen fontos vol­na, éppen a tárgyalások első szakaszában, amikor meghatá­rozzák a tárgyalások irányát". Hruscsov joggal emlékezteti az amerikai elnököt arra, hogy másfél évtizede folynak már a leszerelési tárgyalások, de sem­miféle eredményt nem sikerült elérni. „Enyhén szólva — írja a szovjet minisztertanács elr ke — rövidlátás lenne ismét azokra a módszerekre építeni, ^Befejeződött a francia - algériai tárgyalások újabb szakaszának első ülése amelyek már a múltban bebi­zonyították alkalmatlanságu­kat.” A nyugati hatalmak azonban még mindig kibúvóitat keres­nek, még mindig halogató tak­tikát folytatnak, s igyekeznek elodázni a leszerelés megvalósí. tását. Pedig a Szovjetunió is­mételten felajánlotta, amit Hruscsov levele most újból meg­erősít: a szovjet kormány az általános és teljes leszerelés esetén kész elfogadni a nyugati ellenőrzési javaslatot Leszere­lés nélküli ellenőrzés azonban, amit a nyugati hatalmak akar­nak, nem oldana meg semmifé­le problémát, s egyenlő lenne a népek becsapásával. Az a javaslat, amit a Szov­jetunió tett a tizennyolchatal­mi tárgyalások megkönnyítésé­re, a legjobb út, s mint Hrus­csov megállapítja, „ma min­denki elismeri, hogy az állam- és kormányfők személyesen fe­lelősek a tárgyalások sikeréért és szükséges a legmagasabb rangú állami vezetők közvetlen részvétele a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság munkájá­ban.” A Szovjetunió hozzájárulása a nyugati javaslathoz a szovjet kormány felelősségérzetét bizo­nyítja, azt a szilárd elhatáro­zását, hogy minden módon előse- giti a legfontosabb jelenlegi nemzetközi probléma, a lesze­relés megvalósítását. Az az út, amit Hruscsov javasolt, járha­tóbb, könnyebben célra vezet Az adott feltételek mellett azonban, mint Hruscsov leve­lében megjegyzi, „a tizennyolc­hatalmi bizottság megalakulása után először a minisztereknek kell fejest ugraniok.” Folytatja tanácskozását az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése Evian-les-Baines (MTI). Evian­ban magyar idő szerint néhány perccel 13 óra után véget ért a francia—algériai tárgyalások újabb szakaszának szerda dél­előtti ülése. A két küldöttség két óra hosszat tárgyalt. Negyven algériai meghalt, kétszáz megsebesült az oráni börtönben Moszkva (TASZSZ). Szerdán reggel, magyar idő szerint nyolc órakor, a nagy Kreml palotában ismét összeült a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának teljes ülése, hogy folytassa az egyetlen napirendi pont — a mezőgazdaság irányí­tásának megjavítása, az erről szóló Hruscsov-beszámoló vitáját. Elsőnek Vaszilij Mzsavanadze, az SZKP Központi Bizottsága El­Párizs (MTI). Az algériai ideig­lenes kormány szóvivője' megcá­folta a francia hatóságoknak azt a jelentését, hogy az OAS bandi­tái által az oráni börtön arab foglyai ellen hétfőn intézett tá­madásnak két halott és 30 sebe­sült áldozata volt. Az FLN köz­lése szerint a felgyújtott börtön celláiban és a fasiszta merény­lők sortüze következtében 40 arab vesztette életét, 200 pedig megsebesült. A halálos áldozatok zöme elevenen megégett a bör­tönrácsok mögött. Az algériai kormány szóvivő­je a borzalmas tömeggyilkosság­gal kapcsolatban felhívással for­dult a világ közvéleményéhez és a baráti kormányokhoz, hassa­nak oda, hogy a francia kormány hatásos intézkedésekkel biztosít­sa a kiszabadulásuk előtt álló algériai foglyok életét. A La Stampa és a La Gazetta del Popolo című torinói lapok szerkesztősége kedden az OAS olasz szervezete parancsnokának aláírásával ellátott fenyegető le­veleket kapott, amelyekben az OAS felszólítja a két olasz la­pot, hogy egyenként 800 dollár értéknek megfelelő lírát fizesse­nek „kártérítésként” azért a ma­gatartásért, amelyet algériai tu­dósítóik tanúsítottak az OAS- szal szemben. Az OAS felhívja továbbá a szerkesztőségek figyel­mét, hogy az összegek meg nem fizetése esetében megtorlást fog­nak alkalmazni. Az AFP értesü­lése szerint hasonló leveleket ka­pott néhány Torinóban lakó sze­mélyiség is. Felrobbantották a Szaharából Tuniszba vezető olajvezetéket Algíri tájékozott körök közlé­se szerint kedden az edzselei szi­vattyúállomás közelében felrob­bantották a Szaharából Tunisz­ba vezető hatalmas olajvezeté­ket. A hírek szerint a bomba nagy hatóerejű volt, a vezeték darabjait 400 méternyire szórta szét a robbanás színhelyétől. Egyelőre nincs értesülés arról, kik hajtották végre a robbantást Iz OAS Algériában felülbélyegzi a pénzt Párizs (MTI). Az algériai vá­rosokban az OAS jelvényével felülbélyegzett bankjegyek és pénzérmék kerültek forgalomba Á hatóságok közleményt adtak ki, s ebben érvénytelennek nyil­vánítják a felülbélyegzett pénzt. Az OAS néhány napja Algé­ria európai lakossága között röp­iratokat terjeszt. Ezeken felszó­lítja híveit: szerezzenek be gyúj­tó- és robbanóbombák készítésé­hez szükséges vegyi-anyagokat. A röpiratok részletesen ismerte­tik a bombák előállításának mód­ját és a szükséges vegyi-anyago­kat. nökségének póttagja, a Grúziái Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára szólalt fel. Hangsúlyozta, a mezőgazda­ságnak épp olyan lehetőségei vannak a fejlődésre, mint ta iparnak. A plenum résztvevői nagy tet­széssel hallgatták meg a 8 éves Konsztantyin Szkrjabin akadé­mikus felszólalását, aki a fiata­lok bevonásáról beszélt. U Thant ügyvezető EHSZ-főtitkár tárgyalásai a nyugat-iriáni kérdésről New York (MTI). U Thant ügy­vezető ENSZ főtitkár kedden is­mét találkozott Schurman hol­land ENSZ-küldöttel, hogy meg­vitassa vele a nyugat-iriáni kér­dést —■ jelentette a Reuter-iroda Holland források a találkozó után csak annyit voltak hajlan­dók közölni, hogy a megbeszélés része volt a január óta folyó tár­gyalásoknak. Hasonlóképpen nem votlak haj­landók nyilatkozni azokról a hol­land lapokban megjelent wa­shingtoni tudósításokról sem, amelyek szerint Robert Kennedy amerikai igazságügyminiszter in­donéziai látogatása során bizo­nyos eredményt ért el a holland és indonéz álláspont közelebb hozásában. Terrorcselekmények Algirban A képen: Katonasággal és harckocsikkal zárták el Algírban a Eab el Oued muzulmán negyedet, a negyedben történt véreng­zések miatt. (MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Thumbnails
Contents