Tolna Megyei Népújság, 1962. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-06 / 54. szám
VILÄG PROLETÁRJAI. .EGYESÜLJETEK! XII. évfolyam A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Nőnapi rendesvény Bátasséken és Bonyhádon A múlt hét végén több helyen rendeztek ünnepséget a nemzetközi nőnap alkalmából.. Az egyik legnagyobb rendezvényre a Báta- széki művelődési otthonban került sor vasárnap délután. Ezen az ünnepélyen Takács Mihályné, a Nőtanács megyei titkára mondott ünnepi beszédet. Mintegy háromszázan vettek részt az ünnepélyen, s jelen voltak a község vezetői is. Az ünnepély keretében tárgyjutalomban részesítették a munkában élenjáró nődolgozókat. Az óvodások és iskolások műsorral köszöntötték a szülőket. Az ünnepélyt divatbemutatóval is összekapcsolták. Vasárnap délután a Bonyhádi Cipőgyárban is nagyszabású ünnepélyre került sor. Az üzemnek sok nődolgozója van, és most őket köszöntötte a gyár kollektívája. Az ünnepély 120 főnyi közönségének Balogh József, a Hazafias Népfront járási titkára tartott előadást. Az ünnepélyen jelen voltak az üzem vezetői is. Dobler István, a gyár igazgatója ez alkalommal adta Gungli Jó- zsefnének a „Könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetést. Húsz példamutató nődolgozó munkája elismeréséül tárgyjutalmat kapott. Vidám farsang megyeszerte Az elmúlt hét végén meglehetősen érződött a farsang végének közeledte. Sok helyen rendeztek karneváli ünnepélyt, így megyeszerte nagy vigalom volt. Pakson, a járási művelődési otthonban az az Aranykalász Termelőszövetkezet Rendezett farsangi estet, amelyre meghívták a másik két tsz — a Vörös Sugár és az Ezüst- kalász — tagjait is. Ez batyubál volt: a bálozók étellel és itallal megrakott szatyrokkal érkeztek. Jó hangulat volt, a három tsz tagjai jól mulattak. A nőtanács tagjai Pakson vasárnap nagy sikerrel adták elő a Kilóg a lóláb című színművet. Az előadásnak több, mint 320 nézője volt. az előadás után tánc- mulatságot rendeztek. Dombóvárott családi összejövetelt rendezett a munkásőrség, mintegy 150 résztvevővel. Az ösz- szejövetel halvacsorával kezdődött. Erre a rendezvényre a járási művelődési otthonban került sor. A MÁV művelődési házban is nagy táncmulatsággal köszöntötték a karnevált. Igen hangulatos farsangi mulatság volt a szekszárdi kórház kultúrtermében. A mulatság műsorral kezdődött, majd megszólalt a zene, és a kórház dolgozói virradatig mulattak a meghívott vendégekkel együtt. A szekszárdi Babits Mihály Általános Iskolában az úttörő csapat nagy farsangi jelmezbált rendezett a szülői munkaközösség segítségével. Érdekessége volt a jelmezversenynek, hogy az első díjat egy takarékbeftétgyűj tő-lr ból készült jelmez nyerte, a második díj pedig a Tolna megyei Népújság számaiból összeállított jelmezé lett. Szombaton a felső, vasárnap az alsó tagozat tanulói részére rendeztek bált. Tombola, szépség- verseny tette hangulatossá a mulatságot. A Bajcsy Zsilinszky utcai napközi növendékei részére a közal- kálmazottak várközi klubjában rendeztek műsoros farsangi délutánt vasárnap. A jól sikerült műsor elnyerte a szülők tetszését. A Bonyhádi Cipőgyár napközis gyermekei részére vasárnap ugyancsak farsangi bált rendeztek. Kihirdették a borverseny eredményeit A múlt héten rendezték meg Szekszárdon a hagyományos borversenyt. Az eredményt szombaton este hirdették ki a városi tanács nagytermében. Ebből az alkalomból megrendezték a gazdák baráti összejövetelét. Minden egyes résztvevő egy-két demizson borral érkezett, de nem hiányzott az otthon készített étel sem, amire aztán jobban csúszott a kedvelt itóka. Bemutatták a díjnyertes borokat is. Szániel Imre, a Megyei Tanács Nagyvilág-ést Vasárnap Nagyvilág-estet rendezett a szekszárdi művelődési otthon és a TIT, amelynek keretében nyugati országok haladó és a népi demokratikus országok neves íróinak, költőinek műveiből adtak elő részleteket. A műmezőgazdasági osztályvezetője adta át az okleveleket és az értékes jutalmakat. Az összejövetelen sok szó esett a szekszárdi bortermelés tapasztalatairól is. Többen megállapították, hogy a szekszárdi vörösbor évről-évre jobban megfelel a kereskedelmi követelményeknek, de ugyanakkor nagy veszélyt jelent a bor- hamisítás. A szekszárdi szőlősgazdák közös érdeke a borhamisítás elleni küzdelem. Szekszárdon veket Bessenyei Ferenc, Kossuth- díjas, Palotai Erzsi, Surányi Ibolya és Zsolnai Hédi művészek tolmácsolták. Zongorán kísért Túrán László. A közönség nagy érdeklődést tanúsított az előadás iránt. Hruscsov elvtárs beszámolója az SZKP Központi Bizottságának plénumán Moszkva (TASZSZ). „A kommunizmus építése hazánkban: nemzetközi kötelességünk teljesítése a világ összes forradalmi erői iránt. A lenini irányvonalat követjük és ezt az irányvonalat támogatja a világot átfogó kommunista mozgalom, az egész haladó emberiség” — jelentette ki Hruscsov elvtárs az SZKP Központi Bizottságának hétfőn megnyílt plénumán, a kommunista társadalom építésének jelenlegi szakaszáról és a mezőgazdaság irányításának megjavításában a pártra váró feladatokról tartott beszámolójában. „Teljes joggal elmondhatjuk — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy az SZKP új programja, r kommunizmus anyagi és műszaki alapjairól, továbbá a kommunista társadalmi viszonyok kialakításáról és az új ember neveléséről kifejtett tervek világszerte óriási hatást gyakoroltak az emberek millióira.” Hruscsov a továbbiakban megállapította, hogy az SZKP programja a kommunista társadalom felépítésének sokoldalú tervét tartalmazza. A szovjet nép lelkesen, forró helyesléssel fogadta a Kommunista Párt új programját, mint saját legfontosabb érdekeinek kifejezőjét. A kommunizmus építését valamennyi szovjet ember saját ügyének tekinti. A párt és a nép erőfeszítései most a kommunizmus anyagi— technikai bázisának megteremtésére összpontosulnak. A Központi Bizottság jelen plénuma is ezért vitatja meg a mezőgazdaság fellendítésének kérdését, amely az egyik legfontosabb az új programban és az SZKP XXII. kongresszusának határozataiban felvetett kérdések között. „ Az SZKP új programjának gazdag külföldi visszhangja között találkozhatunk olyanokkal is, amelyekben kételkedés nyilvánul meg aziránt, helyesen teszi- e a program, hogy a népnek szükséges anyagi javak termelésére helyez különös súlyt. Pártprogramunk egyes bírálói a szovjet kommunistákat szinte olyan embereknek próbálják feltüntetni, akik hajlamosak a kommunizmust valamiféle „terülj asztal- kám”-nak beállítani — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Számunkra, minden marxista —leninista számára a kommunista társadalom: a társadalom ösz- szes tagjainak teljes szociális egyenlősége, valamennyi állampolgár magasfokú öntudatossága és eszmeisége, az anyagi és szellemi javak bősége, minden dolgozó boldog és ellátott élete egyaránt. Hruscsov ezzel összefüggésben hangsúlyozta: — Az SZKP programja éppen tanítóink nézeteivel teljes összhangban — nem olyan társadalomnak mutatja a kommunizmust, ahol a szegények egyenlősége alakul ki, hanem olyannak, amelyben megvalósul a társadalom valamennyi tagjának anyagi hősége és szellemi jóléte, biztosítottá válik a személyiség sokaldalű fejlődése. Az SZKP programját áthatja a1 kommunizmus nagy és nemes eszméje: mindent az emberért, az ember javára. Ugyanakkor Hruscsov hangsúlyozta, „magától értetődik, hogy nincs hibásabb dolog, mint a marxistáknak-leninistáknak olyan elképzeléseket tulajdonítani a kommunizmusról, hogy az a semmittevés és a jóllakott tétlenség eldorádója. Az SZKP programja, a XXII. pártkongresszus dokumentumai teljes erővel és határozottsággal hangsúlyozzák, hogy a kommunizmus és a munka egymástól elválaszthatatlan, hogy éppen a társadalom összes tagjainak öntudatos, önfeláldozó munkája a kommunizmus építésének alapja és e társadalom javára végzett munkát a kommunizmus nagy ideái hatják át. A kommunista társadalom megteremtése során alakul ki a magasfokú kommunista öntudatú és erkölcsiségű ember. Szüntelenül növelni kell a szocializmus anyagi erőit „A kommunizmus anyagi-technikai bázisa megteremtésének rendkívül nagy nemzetközi jelentősége van — mondotta a továbbiakban Hruscsov. — a két társadalmi rendszer versenyének és harcának jelenlegi körülményei között szüntelenül növelni kell a szocializmus anyagi erőit az imperializmus fölötti győzelem mielőbbi kivívása és megszilárdítása érdekében az élet valamennyi területén, vagyis gazdasági, pojjükai és tudoihányös- technikai Vonatkozásban egyaránt. Bármiféle eltérés ettől az irányvonaltól azt eredményezné, hogy megszűnne a szocializmus erőinek az imperializmus feletti fölénye, ez pedig hatalmas kárt okozna a szocialista tábornak, az egész világ forradalmi és felszabadító erőinek. A termelőerők olyan nagymértékű fellendülését kell elérnünk, úgy kell megerősítenünk a szocialista országok gazdasági és védelmi erejét, hogy a szocializmus erői mind megbízhatóbban és teljesebben védve legyenek az imperialista agressziótól. Éppen a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer termelőerői gigászi fejlődésének köszönhetjük, hogy a jelenkori imperializmus kénytelen számolni a szocialista táborral, a szocializmus reális erőivel. A világ haladó közvéleményének egybehangzó elismerése szerint a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak ez a hatalma jelenti a legfőbb akadályt az imperialista agresszió, az új világháború kirobbantásának útjában. Az imperializmus elleni sikeres harchoz nem elég a jelszó, a harc győzelmes viteléhez reális lehetőségek kellenek. Ezek között a lehetőségek között a győztes szocializmus anyagi erői döntő, és egyre növekvő szerepet játszanak. A mai viszonyok között — folytatta az előadó — épül és már fel is épült a tényleges szocialista társadalom. Ma már nem csupán az osztályöntudatra vonatkozó forradalmi felhívások, hanem elsősorban a szocialista országokban élő nagy tömegek gyorsan növekvő életszínvonalának példája hat a kapitalista országok dolgozóira. Ezekben az országokban még elég széles rétegek rabjai a burzsoá és a reformista ideológiának. Ha a szocialista világ a kapitalizmushoz viszonyítva magasabb életszínvonalat ér el. ezzel ismét meggyőzően bizonyítja a nem szocialista. országokban élő emberek I millióinak a szocializmus előnyeit és újabb hatalmas csapást mér a kapitalizmusra. Nem véletlen, hogy az amerikai imperialistákat leginkább az nyugtalanítja, hogy a program a kommunista bőség megteremtését tűzi ki feladatul. Az amerikai imperialisták természetesen tisztában vannak azzal, hogy ha a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági vonatkozásban megelőzi a legfejlettebb tőkés országokat is, akkpr már az imperialisták semmilyen erővel nem tudják megállítani a kommunista eszmék győzelmi menetit. A szocializmus, a kommunizmus példájának ereje különösen jelentőssé válik azért is, mert korszakunkban az önálló fejlődés útjára léptek az emberek százmilliói az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban, miután lerázták, vagy lerázzák a gyarmati rendszer igáját. Ezeknek az országoknak a népei előtt teljes nagyságában felvetődik a kérdés: milyen úton haladjanak tovább, a kapitalista vagy a nemkapitalista fejlődés útján. Minél nagyobb sikereket arat hazánk és aratnak a szocialista országok gazdaságuk és kultúrá- I juk fejlesztésében, népeik élet- ' színvonalának emelésében, annál : könnyebben döntenek a fiatal nemzeti államok népei a szocializmus mellett. Ilyenformán világos, hogy minden szocialista ország, amely reális sikereket vív ki gazdasága fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében, nemzetközi síkon mozdítja elő a marxizmus- leninizmus eszméinek diadalát és ezzel közelebb hozza a kommunizmus világméretű győzelmét. Ismét hangsúlyozni szeretném , — folytatta a továbbiakban az előadó —, mennyire nagy jelen- j tőségű a kommunizmus építése szempontjából az anyagi érde- . kéltség lenini elve. Alapjában véve helytelen lenne ebben az elvben valamiféle „engedményt” I látni a burzsoá ideológia számá- ! ra. A szocializmusnak ez az elve egyáltalán nem hasonlítható a (kapitalista haszonhajhászáshoz Hatalmas szakadék tátong a j munka alapján megvalósuló szocialista elosztás és a burzsoá | aranyborjú-kultusz között, a kapitalista nyereségbe, jhászás és | azon szocialista elv között, mely- j nek értelmében az eredménye- sebb munkáért magasabb bér I jár. i (Folytatás a 2. oldalon)